Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Képernyő előtt Gábor Miklós keresése Ha vteszaIapozz.uk az el­múlt műsorhét tévéprogram- ját arra kell rájönnünk, hogy bizony alig-alig akad benne olyan esemény, amely hosz- szabb távon is számot tart­hatna emlékezetünkre. A lá­tottakra — néhány kivételtél elvonatkoztatva — a közép- szerűség nyomta rá bélyegét. De még a kivétel dolgában sem mindig volt zavartalan az élvezetünk, hiszen egy filmrepriz, ha még oly kitű­nő produkcióról volt is szó, mint A három testőrről — er­ről a szellemes-kellemes, ro­mantikus kalandfilmről — már csak fél élményt nyújt­hat. A keddi műsorban láthat­tuk, s ez egész hét egyik leg­színvonalasabb művészeti produkciója volt G. B, Shaw: Brass bound kapitány megté­rése című színművének köz­vetítése a Madách Színház­ból. Kétségtelen, hogy a nagy ír szatirikusnak ez a műve nem a legjellegzetesebb és legismertebb művei közül való, így nem is túl gyakran játsszák színházaink. Talán épp ezért számíthatott na­gyobb közönségérdeklődésre, s valóban teljesebb lett álta­la a Shaw-i életműről való ismeretkörünk. Annyi min­denesetre bizonyos, hogy a Brassbound kapitány meg­térése, ha nem is állítható egy vonalba a Szerelmi házas­sággal, a Pygmalionnal, a Barbara őrnaggyal, a szatíra petárdái itt sem tévesztenek célt, mely ez esetben is, mint minden Shaw-drámában, az angol arisztokrácia és polgár­ság hazug és álszent életfor­mája, A darab címszerepét Gábor Miklós formálta, ami nemcsak azért érdemel emlí­tést, mert ragyogó, színészi remeklés volt, hanem azért is, mert eszünkbe juttatta, hogy ezt a kiváló művészt immár évek óta nélkülözni vagyunk kény­telenek a budapesti színházak programjából, s ezzel egy­idejűén a rádió és a televízió műsorából is. Meglehetősen könnyelmű művészeti gazdál­kodásnak érzem ezt. Gábor Miklós nem lehet kizáróla­gosan egyetlen vidéki társulat közönségének „tulajdona”, ö immár évtizedek óta az egye­temes magyar színházművé­szet értéke, aki jog szerint mindajxnyiónké. A Brassbound kapitány megtérése pesti be­mutatójának több éves felvé­tele most erre is ráeszméltette a tévénézőket. Jó volna, ha Brassbound kapitány megté­rése mellett immár Gábor Miklós „megtérésénél” is ör­vendhetnénk. Szót érdemel a szerdai mű­sorból a Fórum a fővárosról címmel látott nagyszabású vállalkozás, melynek kereté­ben a kétmilliós Budapest je­lenéről, jövőjéről, eredménye­iről, gondjairól, problémáiról volt szó. A nagy érdeklődést jelezte az a kivételesen nagy­számú kérdés, melyet a né­zők a műsor szerkesztőihez eljuttattak, g amelyek egy ré­széi« a kamerák előtt a fő­város legilletékesebb vezetői adtak választ. S hogy Buda­pest fejlődése nem csupán az ott élők ügye, híven tükrözre 6zámos, az ország legkülönbö­zőbb helyeiről érkezett levél­ben! és telefonkérdés is. A műsonezerkesztők: dr. Agárdi Tamás és Karáesondi Miklós, valamint a műsorvezető: Vértessy Sándor, teli át két­ségkívül közérdekű, jó ügyet szolgáltak vállalkozásukkal. A vasárnap esti műsorban kellemes időtöltéssel szolgált a könnyűzenés színpad ked­velőinek az Ez fantasztikus című Tom Jones—Harvey Schmi dt-musioal-keresztmec- szet, néhány rokonszenves fia­tal művész: Kovács Zsuzsa, Maros Gábor, Harsányi Fri­gyes, valamint Hamm Pál es Suka Sándor közreműködésé­vel. (b. t.) A várakozásnak megfelelően az új, korszerű salgótarjáni November 7. Filmszínházban a filmbarátok kulturált körül­mények között gyönyörködhet­nek a bemutatott filmekben. A létesítmény gépháza, a film­színház „lelke”. A legmoder­nebb vetítőgépekkel, autorna- tikákkal van felszerelve. Jo­gosan merülhet fel a moziláto­gatók körében a kérdés, hogy miért nem látható egy ilyen korszerűen felszerelt moziban a magasabb nívójú, új techni­kájú panorámafilm. A beren­dezés természetesen megfelel a követelményeknek. Ezt bi­zonyítja, hogy már korábban került bemutatásra ilyen film is. Ám hazánkban nagyon kevés panorámafilm találha­tó. mivel a nyersanyag, a na­gyobb méretek és a sztereó hangvisszaadás miatt jóval drágább. Képünkön: Jéger Ist­ván a panorámafilm vetítésére alkalmas gépbe helyezi a fil­met — fodor — FILMLEVÉL 'Széwek és hohudok Munkás kulturális hetek Egy üzem — egy iskola OKTATÁSI INTÉZMÉ­NYEK vezetői és gyárak, üzennek képviselői találkoztak a napokban közös tanácsko­záson az SZMT székhazában, hogy véleményt cseréljenek közös dolgaikról. Az Egy üzem — egy iskola mozgalom néhány évvel ez­előtt bontakozott ki, s már e néhány esztendő alatt is szá­mos figyelemre méltó ered­ményt hozott- Széles — sőt egyne szélesedő — körben alapozódott meg az oktatá­si és gazdasági intézmények, vállalatok sokoldalú, a gaz­dasági, oktatási, eszmei-po­litikai feladatokat egyaránt magába foglaló kapcsolata. S tulajdonképpen bizonyos szempontból e mozgalom­nak is köszönhető, hogy a nevelés társadalmi ügigyé vált. Az említett kapcsolatok — melyek évente kötött szocia­lista együttműködési szerző­désekben realizálódtak — részévé váltak a kulturális életnek, tevékenységnek is. E folyamat kibontakoztatá­sát segítették a közlőn meg­jelent párthatározatok, leg­főképpen az 1972-ös közokta­tás-politikai határozat. Az iskola ettől kezdve, mint­hogy határozott eszmei és politikai megalapozottságra talált, nyitottabb lett kilé­pett addigi szűk keretei közül a társadalom, a munkahelyek felé tárta ki „belakatolt aj­tóit”. Salgótarjánban ma minden általános iskola rendelkezik üzemi kapcsolattal. Általá­ban mindegyik a szomszéd­ságába, a hozzá legközelebb eső üzemmel létesített együttműködést. A Mali- novszkij úti Általános Iskola például — egyébként a vá­rosban elsőként — a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekkel, a Rákóczi úti iskola az öb­lösüveggyárral- a baglyasaljai iskola a Volán Vállalattal. A középiskolák közül a Bolyai Gimnázium a BRG helyi gyáregységével dolgozik együtt. S ugyanígy szinte minden óvoda munkakapcso­latot létesített valamelyik gyárral, vállalattal, szövet­kezettel­JELENI.EG 37 OKTATÁSI Az EGY ÜZEM — EGY intézménynek van kapcsola- ISKOLA tanácskozáson 9-en. ta 40 nyilvántartott üzem. mondták el tapasztalataikat- mel- A megoszlás nem egyen- nyilvánítottak véleményt, leíes. Van olyan intézmény Főleg az általános iskolák NÖGRÁD — 1976. november 2., kedd — például a Budapesti úti Általános Iskola —, amelyik két üzemmel is együttműkö­dik (s aárójelben jegyezzük meg: egészen jól), és akad olyan, amelyik még nem találta meg a megfelelő párját. Egyik oka lehet, hogy intézmé­nyenként változnak a fel­adatok és üzemenként az anyagi lehetőségek. Ezért fontos jövőbeni feladat, hogy a kapcsolatok eleve adott feltételekhez igazodva, az eddiginél egyenletesebben rendeződjön éL Tapasztalat szerint gyara­podott az úttörő őrsök és a szocialista brigádok közötti együttműködések száma. S mindinkább veszítenek e kap­csolatok, a formalitásból, és a kölcsönös érdekek alapján valóságos tartalommal telí­tődnek- Különösen azokon a helyeken tapasztalható ez, ahol a szülők és a gyermekek köre bizonyos mértékben egybeesik. Ilyen esetekben az üzemi-iskolái kapcsolat ha­tással van a családi életre való nevelésre is. Érthető te­hát, ha az irányító szervek elsősorban a kisközösségek közötti együttműködés for­máit szeretnék mennyiségi­leg is továbbfejleszteni­A kapcsolatok formai, tár­taim; gazdagítását szolgáljak a gyári művelődési intézmé­nyek által nyújtott kultu­rális lehetőségek. Az együtt­működő iskolák az intéz, menyekben tarthatják meg nagy tömegeket mozgató ren­dezvényeiket- Igénybe vehe­tik kulturális szolgáltatásait, színpadi előadások, tárlatok látogatását szervezhetik meg- részt vehetnek — a náluk ha­tékonyan nem működtethető, — szakkörök, amatőr művé­szeti csoportok munkájában. Ez a lehetőség természetesen nem adott minden oktatás, intézmény számára, minthogy léte a másik féltől, partneré­től függ. De Salgótarjánban kedvezőbb a helyzet, mini más helységekben. Oka a több évtizedes munkás kul­turális hagyományokban ke­resendő, abban az egyszerű tényben, hogy minden nagy salgótarjáni gyárnak önálló kultúrháza van- . képviselői- A felszólalások­nak — és tulajdonképpen az egész tanácskozásnak — meghatározó mondanivalója egy mondatban összefoglal­ható: a társadalom, a felnőt­tek tegyenek többet a gyer­mekekért. Indokolt és tisz­tességes szándék: de határo­zottabban fogalmazódott vol­na meg akkor, ha a tanács­kozók a találkozót nem ün­nepélyes alkalomnak fog­ják fel, hanem vérbeli, pezs­gő munkaértekezletnek, me­lyen a mozgalom meglevő gondjait is. természetesen a gyorsabb ütemű fejlődés ér­dekében, teljes nyíltsággal felvetik. Sulyok László A rendező, Szász Péter ,ál­vígjátéknak” nevezte alko­tását. Még akkor is zavarba ejtő a meghatározás, ha tudjuk, hogy a fitmműfaj-elmélet gye­rekcipőben topog és már-már 6zinte azt mondhatjuk: ahány kísérlet, annyi skatulya. Per­sze, nem nehéz megfejteni a rendezői címke mögött rejlő szándékot. Szász Péter arra céloz, hogy látszólag könnyed játékossággal mulatságos dol­gokról beszél, valójában azon­ban fontos problémákat fesze­get és igyekszik a társadalmi szokások, tipikus karakterek, mai humoros helyzetek lé­nyegét megragadni. A címbeli Szépek és bolon­dok: bumlizó játékvezetők, akik hét végén felkerekednek, hogy — a kiírásnak megfele­lően — eljussanak a harmad- osztályú mérkőzés színhelyé­re. Közben és megérkezés után, a meccs folyamán, to­vábbá azt követően is min­denféle furcsa kalandba ke­verednek. A csapat vezetője, Ivicz, aki a sípot fújja, any- nyira komolyan veszi felada­tát, mintha sorsdöntő ese­ményekhez asszisztálna. En­nek megfelelő a pályán kívü- 'i viselkedése is. A partjelzők egyike — Gadácsi —szoknyák után futkos. Sikerrel. A má­sik — Fedák — vicceken töri a fejét. Ami pedig a kalando­kat illeti: a kisváros szinte tálcán szállítja hőseink szá­mára az eredeti figurákat és az eredeti szituációkat. Szó esik a filmben a kisvárosi életformáról (beleértve a sport­erkölcsöket), Szász Péter megpendíti a magányosság gondját. Van itt vigaszság és szomorúság, bohózati tótágas és torokszorongáto pillanat. A befejezés szomorkás: a három futballbíró visszatér a hétköz­napokba — azzal a felisme­réssel, hogy teljesítményük egy sort ér a friss Népsportban... A Szépek és bolondok első számú főszereplője Ivicz Ist­ván (a szerepet Kállai Ferenc játssza). Érdekes és jól jel­lemzett figura, bár az infor­mációk többségét a rendező antifilmes eszközökkel zúdít­ja ránk: egy estélyen maga a korosodó férfi meséli el élete nagy kalandját, melyet akár hőstettnek is nevezhetnénk (Ivicz — noha magának nem kellett mennie — két sors­üldözött gyereket kísért el Auschwitzba). Ez a monológ a film csúcsa és egyszer s mind eszmei összefoglalás is. A Szépek és bolondok ugyanis arról szól, hogy a szépek nem mindig szépek és a bolondok nem mindig bolondok. Ivicz jelentéktelen személyiségnek látszik, valójában ott é'. benne — potenciálisan és valóságo­san — az emberi nagyság. A többi karakter nem eny- nyire „kimunkált”: inkább SARABAS TIBOR regénye nyomán írta CS. HORVATH TIBOR, rajzolta: ZOkAü ERNŐ A vértesek hadnagya a kurucnak állt birtokos úr, Inczédi elhagyott házában veri fel székhe­lyét. Itt járul elébe az öreg bíró . . /Vitéz úr, könyörüljön! %.! Megette mindenünket a j kvártólyozás, a forspont. / egy-egy jellembeli tulajdon­ság, „szeplő" karikírozására törekedett az alkotó (Szász Péter maga írta a forgató- könyvet). Hangulatosak a mér­kőzésről (előkészületeiről és le­folyásáról) szóló képsorok. Kicsit felelnek arra a kér­désre is: miért beteg (még mindig) a magyar futball... A stílus egyébként eklek­tikus. Magába véve mindez nem lenne nagy baj, ha Szász Péter összefogná és valami­lyen rendezői elv segítségével egységesítené a különféle szá­lakat. De nem teszi meg, így az egyes rétegek elválna« egymástól, s nem mindig „tá­mogatják” egymást. A kisfil- met a nagyfilmben már emlí­tettük: ilyen etűd több is akad a Szépek és bolondok­ban. Van továbbá harsány poén és szelíd fejcsóválás, vér­bő humorral tálalt komikus mozzanat és tartalmas, sza­tirikus fricska. Csak közös - nevező nincs az összetevők kö­zött. Pedig kellene, hogy le­gyen. Néhány bíráló megemlítet­te, hogy a foci ebben a film­ben csak ürügy, A Szépek és bolondok nagyobb — mé­lyebb — valóságsze’etet metsz ki a mai életből. Noha, a fut­ball körül forog minden, a végső következtetés ennél sok­kal bonyolultabb. Igen, egyet­értünk ezzel az értelmezéssel: szükségünk van arra, hogy tartozzunk valakihez. Szüksé­günk van egy csapatra (lehe­tőleg minél jobbra). Szükség van az emberi kapcsolatok tartalmasságára és melegsé­gére. A Szépek és bolondok vég­ső soron ezt a felismerést Hangsúlyozza. A színvonal nem egyenletes ugyan, maga a kísérlet azonban dicséretes. A közreműködők közül meg­említjük Koltai Lajos szín­vonalas munkáját (képei at­moszférikusak), Kállai Ferenc es Andor Tamás kitűnő szí­nészi teljesítményét. A muzsi­ka jellegzetesen mai miliőt varázsol a filmbe (Presser Gábor, Vukán György és az LGT jóvoltából). (-s -f) Mai tévéajánlatunk 21.45: EMELT FŐVEL Beszélgetés Hunya Istvánná Hunya István, a MEDOSI 92 éves elnöke, a munkásmoz galom kimagasló alakja. Rend kívül szimpatikusán, ízes ma gyarsággal emlékezik vissz küzdelmes életútjára. Elevene ecseteli az első világháború követő agrármozgalmakat, forradalmi megmozdulásoka' A Tanácshatalomért fegyvere sen is kiáll — s ezért a fe hértérror börtönnel, üldözte léssel fizet. A Szovjetunióba: töltött évei alatt a nemzetköz munkásmozgalomba is bekap csolódik. Majd a felszabaduló után hazatérve folytatja poli tikai munkáját, lapot szer készt, a falu szocialista átala kításán dolgozik. Idős korában is tevékeny örökké tettrekész, alkotó em bér. Méltán választotta könyv: címét a tévébeszélgetés is cl méül, mottójául.

Next

/
Oldalképek
Tartalom