Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
Képernyő előtt Gábor Miklós keresése Ha vteszaIapozz.uk az elmúlt műsorhét tévéprogram- ját arra kell rájönnünk, hogy bizony alig-alig akad benne olyan esemény, amely hosz- szabb távon is számot tarthatna emlékezetünkre. A látottakra — néhány kivételtél elvonatkoztatva — a közép- szerűség nyomta rá bélyegét. De még a kivétel dolgában sem mindig volt zavartalan az élvezetünk, hiszen egy filmrepriz, ha még oly kitűnő produkcióról volt is szó, mint A három testőrről — erről a szellemes-kellemes, romantikus kalandfilmről — már csak fél élményt nyújthat. A keddi műsorban láthattuk, s ez egész hét egyik legszínvonalasabb művészeti produkciója volt G. B, Shaw: Brass bound kapitány megtérése című színművének közvetítése a Madách Színházból. Kétségtelen, hogy a nagy ír szatirikusnak ez a műve nem a legjellegzetesebb és legismertebb művei közül való, így nem is túl gyakran játsszák színházaink. Talán épp ezért számíthatott nagyobb közönségérdeklődésre, s valóban teljesebb lett általa a Shaw-i életműről való ismeretkörünk. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a Brassbound kapitány megtérése, ha nem is állítható egy vonalba a Szerelmi házassággal, a Pygmalionnal, a Barbara őrnaggyal, a szatíra petárdái itt sem tévesztenek célt, mely ez esetben is, mint minden Shaw-drámában, az angol arisztokrácia és polgárság hazug és álszent életformája, A darab címszerepét Gábor Miklós formálta, ami nemcsak azért érdemel említést, mert ragyogó, színészi remeklés volt, hanem azért is, mert eszünkbe juttatta, hogy ezt a kiváló művészt immár évek óta nélkülözni vagyunk kénytelenek a budapesti színházak programjából, s ezzel egyidejűén a rádió és a televízió műsorából is. Meglehetősen könnyelmű művészeti gazdálkodásnak érzem ezt. Gábor Miklós nem lehet kizárólagosan egyetlen vidéki társulat közönségének „tulajdona”, ö immár évtizedek óta az egyetemes magyar színházművészet értéke, aki jog szerint mindajxnyiónké. A Brassbound kapitány megtérése pesti bemutatójának több éves felvétele most erre is ráeszméltette a tévénézőket. Jó volna, ha Brassbound kapitány megtérése mellett immár Gábor Miklós „megtérésénél” is örvendhetnénk. Szót érdemel a szerdai műsorból a Fórum a fővárosról címmel látott nagyszabású vállalkozás, melynek keretében a kétmilliós Budapest jelenéről, jövőjéről, eredményeiről, gondjairól, problémáiról volt szó. A nagy érdeklődést jelezte az a kivételesen nagyszámú kérdés, melyet a nézők a műsor szerkesztőihez eljuttattak, g amelyek egy részéi« a kamerák előtt a főváros legilletékesebb vezetői adtak választ. S hogy Budapest fejlődése nem csupán az ott élők ügye, híven tükrözre 6zámos, az ország legkülönbözőbb helyeiről érkezett levélben! és telefonkérdés is. A műsonezerkesztők: dr. Agárdi Tamás és Karáesondi Miklós, valamint a műsorvezető: Vértessy Sándor, teli át kétségkívül közérdekű, jó ügyet szolgáltak vállalkozásukkal. A vasárnap esti műsorban kellemes időtöltéssel szolgált a könnyűzenés színpad kedvelőinek az Ez fantasztikus című Tom Jones—Harvey Schmi dt-musioal-keresztmec- szet, néhány rokonszenves fiatal művész: Kovács Zsuzsa, Maros Gábor, Harsányi Frigyes, valamint Hamm Pál es Suka Sándor közreműködésével. (b. t.) A várakozásnak megfelelően az új, korszerű salgótarjáni November 7. Filmszínházban a filmbarátok kulturált körülmények között gyönyörködhetnek a bemutatott filmekben. A létesítmény gépháza, a filmszínház „lelke”. A legmodernebb vetítőgépekkel, autorna- tikákkal van felszerelve. Jogosan merülhet fel a mozilátogatók körében a kérdés, hogy miért nem látható egy ilyen korszerűen felszerelt moziban a magasabb nívójú, új technikájú panorámafilm. A berendezés természetesen megfelel a követelményeknek. Ezt bizonyítja, hogy már korábban került bemutatásra ilyen film is. Ám hazánkban nagyon kevés panorámafilm található. mivel a nyersanyag, a nagyobb méretek és a sztereó hangvisszaadás miatt jóval drágább. Képünkön: Jéger István a panorámafilm vetítésére alkalmas gépbe helyezi a filmet — fodor — FILMLEVÉL 'Széwek és hohudok Munkás kulturális hetek Egy üzem — egy iskola OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK vezetői és gyárak, üzennek képviselői találkoztak a napokban közös tanácskozáson az SZMT székhazában, hogy véleményt cseréljenek közös dolgaikról. Az Egy üzem — egy iskola mozgalom néhány évvel ezelőtt bontakozott ki, s már e néhány esztendő alatt is számos figyelemre méltó eredményt hozott- Széles — sőt egyne szélesedő — körben alapozódott meg az oktatási és gazdasági intézmények, vállalatok sokoldalú, a gazdasági, oktatási, eszmei-politikai feladatokat egyaránt magába foglaló kapcsolata. S tulajdonképpen bizonyos szempontból e mozgalomnak is köszönhető, hogy a nevelés társadalmi ügigyé vált. Az említett kapcsolatok — melyek évente kötött szocialista együttműködési szerződésekben realizálódtak — részévé váltak a kulturális életnek, tevékenységnek is. E folyamat kibontakoztatását segítették a közlőn megjelent párthatározatok, legfőképpen az 1972-ös közoktatás-politikai határozat. Az iskola ettől kezdve, minthogy határozott eszmei és politikai megalapozottságra talált, nyitottabb lett kilépett addigi szűk keretei közül a társadalom, a munkahelyek felé tárta ki „belakatolt ajtóit”. Salgótarjánban ma minden általános iskola rendelkezik üzemi kapcsolattal. Általában mindegyik a szomszédságába, a hozzá legközelebb eső üzemmel létesített együttműködést. A Mali- novszkij úti Általános Iskola például — egyébként a városban elsőként — a Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel, a Rákóczi úti iskola az öblösüveggyárral- a baglyasaljai iskola a Volán Vállalattal. A középiskolák közül a Bolyai Gimnázium a BRG helyi gyáregységével dolgozik együtt. S ugyanígy szinte minden óvoda munkakapcsolatot létesített valamelyik gyárral, vállalattal, szövetkezettelJELENI.EG 37 OKTATÁSI Az EGY ÜZEM — EGY intézménynek van kapcsola- ISKOLA tanácskozáson 9-en. ta 40 nyilvántartott üzem. mondták el tapasztalataikat- mel- A megoszlás nem egyen- nyilvánítottak véleményt, leíes. Van olyan intézmény Főleg az általános iskolák NÖGRÁD — 1976. november 2., kedd — például a Budapesti úti Általános Iskola —, amelyik két üzemmel is együttműködik (s aárójelben jegyezzük meg: egészen jól), és akad olyan, amelyik még nem találta meg a megfelelő párját. Egyik oka lehet, hogy intézményenként változnak a feladatok és üzemenként az anyagi lehetőségek. Ezért fontos jövőbeni feladat, hogy a kapcsolatok eleve adott feltételekhez igazodva, az eddiginél egyenletesebben rendeződjön éL Tapasztalat szerint gyarapodott az úttörő őrsök és a szocialista brigádok közötti együttműködések száma. S mindinkább veszítenek e kapcsolatok, a formalitásból, és a kölcsönös érdekek alapján valóságos tartalommal telítődnek- Különösen azokon a helyeken tapasztalható ez, ahol a szülők és a gyermekek köre bizonyos mértékben egybeesik. Ilyen esetekben az üzemi-iskolái kapcsolat hatással van a családi életre való nevelésre is. Érthető tehát, ha az irányító szervek elsősorban a kisközösségek közötti együttműködés formáit szeretnék mennyiségileg is továbbfejleszteniA kapcsolatok formai, tártaim; gazdagítását szolgáljak a gyári művelődési intézmények által nyújtott kulturális lehetőségek. Az együttműködő iskolák az intéz, menyekben tarthatják meg nagy tömegeket mozgató rendezvényeiket- Igénybe vehetik kulturális szolgáltatásait, színpadi előadások, tárlatok látogatását szervezhetik meg- részt vehetnek — a náluk hatékonyan nem működtethető, — szakkörök, amatőr művészeti csoportok munkájában. Ez a lehetőség természetesen nem adott minden oktatás, intézmény számára, minthogy léte a másik féltől, partnerétől függ. De Salgótarjánban kedvezőbb a helyzet, mini más helységekben. Oka a több évtizedes munkás kulturális hagyományokban keresendő, abban az egyszerű tényben, hogy minden nagy salgótarjáni gyárnak önálló kultúrháza van- . képviselői- A felszólalásoknak — és tulajdonképpen az egész tanácskozásnak — meghatározó mondanivalója egy mondatban összefoglalható: a társadalom, a felnőttek tegyenek többet a gyermekekért. Indokolt és tisztességes szándék: de határozottabban fogalmazódott volna meg akkor, ha a tanácskozók a találkozót nem ünnepélyes alkalomnak fogják fel, hanem vérbeli, pezsgő munkaértekezletnek, melyen a mozgalom meglevő gondjait is. természetesen a gyorsabb ütemű fejlődés érdekében, teljes nyíltsággal felvetik. Sulyok László A rendező, Szász Péter ,álvígjátéknak” nevezte alkotását. Még akkor is zavarba ejtő a meghatározás, ha tudjuk, hogy a fitmműfaj-elmélet gyerekcipőben topog és már-már 6zinte azt mondhatjuk: ahány kísérlet, annyi skatulya. Persze, nem nehéz megfejteni a rendezői címke mögött rejlő szándékot. Szász Péter arra céloz, hogy látszólag könnyed játékossággal mulatságos dolgokról beszél, valójában azonban fontos problémákat feszeget és igyekszik a társadalmi szokások, tipikus karakterek, mai humoros helyzetek lényegét megragadni. A címbeli Szépek és bolondok: bumlizó játékvezetők, akik hét végén felkerekednek, hogy — a kiírásnak megfelelően — eljussanak a harmad- osztályú mérkőzés színhelyére. Közben és megérkezés után, a meccs folyamán, továbbá azt követően is mindenféle furcsa kalandba keverednek. A csapat vezetője, Ivicz, aki a sípot fújja, any- nyira komolyan veszi feladatát, mintha sorsdöntő eseményekhez asszisztálna. Ennek megfelelő a pályán kívü- 'i viselkedése is. A partjelzők egyike — Gadácsi —szoknyák után futkos. Sikerrel. A másik — Fedák — vicceken töri a fejét. Ami pedig a kalandokat illeti: a kisváros szinte tálcán szállítja hőseink számára az eredeti figurákat és az eredeti szituációkat. Szó esik a filmben a kisvárosi életformáról (beleértve a sporterkölcsöket), Szász Péter megpendíti a magányosság gondját. Van itt vigaszság és szomorúság, bohózati tótágas és torokszorongáto pillanat. A befejezés szomorkás: a három futballbíró visszatér a hétköznapokba — azzal a felismeréssel, hogy teljesítményük egy sort ér a friss Népsportban... A Szépek és bolondok első számú főszereplője Ivicz István (a szerepet Kállai Ferenc játssza). Érdekes és jól jellemzett figura, bár az információk többségét a rendező antifilmes eszközökkel zúdítja ránk: egy estélyen maga a korosodó férfi meséli el élete nagy kalandját, melyet akár hőstettnek is nevezhetnénk (Ivicz — noha magának nem kellett mennie — két sorsüldözött gyereket kísért el Auschwitzba). Ez a monológ a film csúcsa és egyszer s mind eszmei összefoglalás is. A Szépek és bolondok ugyanis arról szól, hogy a szépek nem mindig szépek és a bolondok nem mindig bolondok. Ivicz jelentéktelen személyiségnek látszik, valójában ott é'. benne — potenciálisan és valóságosan — az emberi nagyság. A többi karakter nem eny- nyire „kimunkált”: inkább SARABAS TIBOR regénye nyomán írta CS. HORVATH TIBOR, rajzolta: ZOkAü ERNŐ A vértesek hadnagya a kurucnak állt birtokos úr, Inczédi elhagyott házában veri fel székhelyét. Itt járul elébe az öreg bíró . . /Vitéz úr, könyörüljön! %.! Megette mindenünket a j kvártólyozás, a forspont. / egy-egy jellembeli tulajdonság, „szeplő" karikírozására törekedett az alkotó (Szász Péter maga írta a forgató- könyvet). Hangulatosak a mérkőzésről (előkészületeiről és lefolyásáról) szóló képsorok. Kicsit felelnek arra a kérdésre is: miért beteg (még mindig) a magyar futball... A stílus egyébként eklektikus. Magába véve mindez nem lenne nagy baj, ha Szász Péter összefogná és valamilyen rendezői elv segítségével egységesítené a különféle szálakat. De nem teszi meg, így az egyes rétegek elválna« egymástól, s nem mindig „támogatják” egymást. A kisfil- met a nagyfilmben már említettük: ilyen etűd több is akad a Szépek és bolondokban. Van továbbá harsány poén és szelíd fejcsóválás, vérbő humorral tálalt komikus mozzanat és tartalmas, szatirikus fricska. Csak közös - nevező nincs az összetevők között. Pedig kellene, hogy legyen. Néhány bíráló megemlítette, hogy a foci ebben a filmben csak ürügy, A Szépek és bolondok nagyobb — mélyebb — valóságsze’etet metsz ki a mai életből. Noha, a futball körül forog minden, a végső következtetés ennél sokkal bonyolultabb. Igen, egyetértünk ezzel az értelmezéssel: szükségünk van arra, hogy tartozzunk valakihez. Szükségünk van egy csapatra (lehetőleg minél jobbra). Szükség van az emberi kapcsolatok tartalmasságára és melegségére. A Szépek és bolondok végső soron ezt a felismerést Hangsúlyozza. A színvonal nem egyenletes ugyan, maga a kísérlet azonban dicséretes. A közreműködők közül megemlítjük Koltai Lajos színvonalas munkáját (képei atmoszférikusak), Kállai Ferenc es Andor Tamás kitűnő színészi teljesítményét. A muzsika jellegzetesen mai miliőt varázsol a filmbe (Presser Gábor, Vukán György és az LGT jóvoltából). (-s -f) Mai tévéajánlatunk 21.45: EMELT FŐVEL Beszélgetés Hunya Istvánná Hunya István, a MEDOSI 92 éves elnöke, a munkásmoz galom kimagasló alakja. Rend kívül szimpatikusán, ízes ma gyarsággal emlékezik vissz küzdelmes életútjára. Elevene ecseteli az első világháború követő agrármozgalmakat, forradalmi megmozdulásoka' A Tanácshatalomért fegyvere sen is kiáll — s ezért a fe hértérror börtönnel, üldözte léssel fizet. A Szovjetunióba: töltött évei alatt a nemzetköz munkásmozgalomba is bekap csolódik. Majd a felszabaduló után hazatérve folytatja poli tikai munkáját, lapot szer készt, a falu szocialista átala kításán dolgozik. Idős korában is tevékeny örökké tettrekész, alkotó em bér. Méltán választotta könyv: címét a tévébeszélgetés is cl méül, mottójául.
