Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MSZMP NO G RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TAN.ACS LAPJA XXXII ÉVF. 281. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. NOVEMBER 27., SZOMBAT ■Befejezte munkáját a Vargát Szerződés tag á I ktiuai nak poll ti kai tanácskozó testületé Bukarestben pénteken befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülé­se. .. A résztvevők megvitatt ák a békéért, a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért, az európai biztonság megszilár­dításáért és az európai együttműködés fejlesztéséért foly­tatandó további harc időszerű kérdéseit. A résztvevők kétnapos tanácskozásuk befejezéseként fontos dokumentumokat fogadtak el. NYILATKOZAT ' A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biz­tonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fej­lesztéséért. A Bolgár Népköztársaság, a Csphszioväk Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége képviselői, a Varsói Szerződés tagá'lá­mái politikai tanácskozó testületének 1976. november 25—26-i bukaresti ülésén át­tekintették a békéért, a nem­zetközi enyhülés elmélyíté­séért, az európai biztonság megszilárdításáért és együtt­működés fejlesztéséért foly­tatott további harc idősze­rű kérdéseit. Az ülés részvevői megelége­déssel állapítják meg, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcso­latokban: elkezdődött a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek folyamata, megerősödik a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése. Európában bé­kés eszközökkel oldottak meg a második világháború utáni rendezetlen, fontos kérdéseket és az európai ál­lamok kapcsolatát egyre in­kább az egyenjogú együtt­működés szilárd alapjaira helyezik. A Varsói Szerződés tagál­lamai megállapítják, hogy e pozitív változásokban a 'eg- fontosabb szerepet a tagor­szágok együttes és egyéni erő­feszítése, aktív fellépése, to­vábbá a politikai tanácskozó ■ testület ülésein elfogadott olyan dokumentumok ját­szották, mint az 1966-os bu­karesti nyilatkozat, az 1969-es budapesti felhívás, az 1970-es berlini nyilatkozat, az 1972- es prágai nyilatkozat és az 1974-es varsói, közös közle­mény. Hangsúlyozták a többi európai állam és különösen a kontinens néptömegeinek, poűtfká­altema­dások megvalósításának szá- ség. Az enyhülési mos időszerű kérdését. nak nincs ésszerű Szélesedik a politikai kon- tivája, arra valamennyi ál- zultációk és kapcsolatok gya- lamnak azonos mértékben korlata, amely elősegíti az ál- szüksége van, függetlenül lamok kölcsönös megértésé- társadalmi rendszerétől. A nek erősödését. Fontos politi- Varsói Szerződés tagállamai kai dokumentumokat írtak szilárdan és változatlanul eb- alá, megállapodásokat kötőt- bői indulnak ki külpolitikai tek a gazdasági, a műszaki­tudományos és a kulturális együttműködés, valamint az emberek kapcsolatainak fej­lesztéséről, amelyek a nem­zetközi viszonyokat sokolda­lúbbá. élőbbé teszik. A biza­lomerősítő intézkedésekről szóló megállapodásoknak meg­felelően a jelentős hadgya­korlatokról előzetesen tájé­tevékenységükben. Az elért eredmények meg­őrzése és megszilárdítása ér­dekében arra kell töreked­ni, hogy a nemzetközi eny­hülést visszafordíthatatlanná tegyük. Gondos magatartást kell tanúsítani az európai biztonság megszilárdítása ér­dekében vállalt nemzetközi kötelezettségek iránt, megkell koztatják egymást és egyes akadályozni e kötelezettségek hadgyakorlatokra megfigye­lőket hívnak. Az európai biztonság és együttműködés kérdései szün­telenül foglalkoztatják a ha­ladó politikai pártokat és tár­sadalmi szerveket. A 29 eu­rópai kommunista és mun­káspárt berlini értekezlete megerősítette e pártok elha­tározását, hogy a politikai és társadalmi erők széles körű I. A Varsói Szerződés tagálla­mai abból indulnak ki, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményei valamennyi rész­vevő közös sikere, a józan ész és a politikai realizmus győ­zelme. A Helsinkiben elfo­gadott elvek és megállapo­dások széles és határozott ala­pot nyújtanak a béke továb­bi megszilárdításához. A meg­állapodásokban hatalmas erő rejlik, amely a földrészen hosszú távon kedvezően be­folyásolja az államközi kap­csolatokat. Ezen elvek és meg­állapodások következetes va­lóra váltása új Európát te­remt: a biztonság és az együttműködés Európáját. Az európai értekezleten részt vett államok a záró­okmányban kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy közös erőfeszítéssel az enyhülést tartóssá, egyre életképesebbé, sokoldalúbbá és általános ér­vényű folyamattá kell tenni. Az értekezlet felmérte az Európában végbement vál­tozásokat, megerősítette a földrészen kialakult terüle­ti és po’itikai realitásokat, amelyeket a népek antifa­siszta harcának győzelme, a háború utáni fejlődés ered­ményezett, megerősítve a né­együttműköd­haladó és demokratikus erői nek szerepét is. Az európái biztonsági és együttműködé­si értekezlet •— amelynek összehívásában és munkájá­ban fontos kezdeményező sze­repet játszottak a Varsói Szerződés tagállamai, s ame­lyen 33 európai állam, az közreműködésre, konkrét ak- Egyesült Államok és Kanada ciókra törekednek az enyhülés vett részt — történelmi jelen- elmélyítéséért, a háborús ve- tőségű nemzetközi esemény szély csökkentéséért, a lesze- volt. re’.ésért, a földrész békéjé­nek megszilárdításáért vívott harcban. A hidegháború maradvá­nyai és csökevényei egyre inkább eltűnnek Európa po­litikai légköréből. Az euró­pai és az általános béke megszilárdítása, a feszültség enyhülésének folyamata azon­ban még jelentős nehézsé­gekbe ütközik. Vannak még olyan reakciós, militarista és revansista erők, amelyek konfliktushelyzetek kialakí­tására törekszenek, szítják a fegyverkezési hajszát, meg­kísérlik kétségbe vonni az ál­lamok szuverenitását és a fennálló határok sérthetet­lenségét, a további enyhülés célszerűségét és lehetőségét, felélesztik az imperialista po­litika régi fogásait. Ezek az erők provokálják a beavatko­zást az államok . belügyeibe, meg akarják szabni a népek­nek, hogy országuk belső rendjét miként alakítsák, hogy milyen pártok vehetnek részt a kormányzásban. Ezen erők hatására kísérletek történ­nek a helsinki záróokmány betűjének és szel' em ének meghamisítására, a helsinki alapelvek és megállapodások elferdítésére. Ingadozás és következetlenség észlelhető a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtásában, és a nemzet­közi helyzet további javítását szolgáló lépésekben. Az élet bizonyítja, hogy meghamisítását, állandóan előre kell haladni a kölcsö­nös megértés és együttműkö­dés új távlatai felé, közösen keresve a lehetséges súrlódá­sok forrásai felszámolásának útját. Ez megköveteli, hogy az eu­rópai értekezlet valamennyi részvevő állama, a Helsinki­ben összehangolt elvek szel­lemében következetesen és te­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. dr. Bruno Kreiskynek, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárjának a meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Ausztriában. (MTI) Elutazott megyénkből a csehszlovák p úrik iildött ség A közép-szlovákiai pártkül- jelentős részük van az idei döttség, amely csaknem egy feladatok eredményes megva- hétig tartózkodott Nógrád lósításában. A beszélgetést kö- megyében, tegnap dr. Boros vetően a termelőszövetkezet Sándor, az MSZMP Nógrád egyik jó jövedelemforrását, a megyei Bizottsága titkárának baromfitelepet tekintették társaságában a megye egyik meg a vendégek. legeredményesebben gazdál­kodó termelőszövetkezetébe, Emil Seidl, a közép-sxlová­. TT , _kiai kerületi pártbizottság tit­a szecsenyi II. Rakoczt lsz-be kára> a küldöttség vezetője, a la * ... . látogatás során elismeréssel szólt a szövetkezet gazdag­jában a járás, a termelőszö­vetkezet vezetői köszöntötték a vendégeket. Miklósik Ig­nác, az MSZMP Szécsény já­rási Bizottságának első titka- kialakuU '‘ ra, a jaras_ életéről, az ipán erősödik a wtiirfntt« es a mezogazdasagi üzemek dásáról. Méltatta a Kapcso­latot, amely a közép-szlcvá- kiai és a nógrádi ipari, me­zőgazdasági üzemek. íntéz­A küldöttség tagjai Karel Pölhös, a sueicei termelőszövetkezet elnöke, akit régi ismerősként köszön­töttek a szécsényi termelőszö­vetkezetben. A két. közel ha­sonló körülmények között gazálkodó termelőszövetkezet ugyanis esztendők óta munka- kapcsolatban áll egymással. Többek között a gépesítés to­vábbi korszerűsítésében, és a gyepgazdálkodásban dolgoz­nak együtt. közép-szlovákiai párté A Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya teg­nap rendezte meg Salgótar­jánban, a megyei tanács szék- házaban a közoktatási és közművelődési dolgozók me­gyei parlamentjét. Az ifjúsági törvény értelmében, második alkalommal megrendezett par­lamenti tanácskozást nagy várakozás előzte meg mind­két oldalról: a fiatalok és az idősebbek részéről egyaránt. zött éljenek és jenek. Az európai értekezleten részt vett államok kötelezték ma­gukat, hogy , mindegyikük a következő elvekre építi a többi .részt vevő államhoz és minden más államhoz fűző­dő kapcsolatait: szuverén egyenlőség, a szuverenitás­ban foglalt jogok tisztelet­ben tartása; tartózkodás az erőszaktó', vagy az erőszak­kal való fenyegetéstől; a határok sérthetetlensége; az államok területi épsége; a viták békés rendezése; a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás; az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tisz­teletben tartása; a népek egyenjogúsága és önrendel­kezési joga; az államok kö­zötti együttműködés; a nem­zetközi jogi kötelezettségek becsületes teljesítése. Meg­határozták és egyeztették a kölcsönösen előnyös együtt­működés irányait és formáit. Az európai értekezlet óta e’.telt idő igazolja a konferen­cia eredményeinek építő jel­legét és megvalósításuk reá­lis voltát. A vezető politikai és állami’ személyiségek két­oldalú találkozóin. valamint " az egyéb szinten rendezett két- és többoldalú tárgyaié- . napjainkban az európai bé- pek akaratát, hogy a béke sokon megvizsgálták a He.isin- ke és biztonság oszthatatlan, és a biztonság feltételei kö- kiben elfogadott megállapo- nincs más választási lehető: kiskereskedelmi Vállalat mun­ka- és üzemszervezési tevé­kenységét vizsgálva a KPVDSZ megyei bizottsága pénteken Salgótarjánban - megállapítot­ta, hogy a vállalat igazgató­ja gal egyetértésben, a felsőbb szervek útmutatásainak meg­felelően, sokat tett az ezzel kapcsolatos határozat végre­hajtásáért. Nem volt könnyű helyzet­ben, mert a negyedik ötéves tervben 65 milliót költött há­forgalmi tervét az ott dolgo­zók véleményének és javas­latának figyelembevételével alakították ki. A dolgozók munkájának megkönnyítését, hatékonyságának növelését szakszervezeti bizottság- segítették az áru mozgatását szolgáló kiskocsik, a korsze­rű értékesítési módszerek el­terjesztésének meggyorsítása, valamint a szocialista brigád- mozgaíom és az újítómozga­lom célirányos tevékenysége. A vitában több hasznos ész­revétel hangzott el az élő- lózatfejlesztésekre. Ennek során munka hatékonyságának nö­gyakoriak voltak a boltáthe­lyezések, amelyek zavarták a munka- és üzemszervezés eredményesebb elvégzését. Az elmondottak ellenére ezt az esztendőt kivéve a vállalat a forgalomnövekedés 90 száza­lékát termelékenységből, tíz százalékát pedig létszámeme­lésből biztosította. A vállalatnál létrejött üzem- és munkaszervezési bizott­ság munkáját a kidolgozott üzletpolitikai és -gazdálko­dási célkitűzéseknek te alá, középpontjába a lakosság áruellátásának to- a dolgozókkal együtt a mun- vábbi javítását. ka- és üzemszervezés szín­A központ és a hálózat kap- vonalának, hatékonyságának csolatrendszerének korszerű- emelését. munkájáról, a lakosság gya­rapodásáról adott tájékozta­tást. Ezt követőén Boros Béla, a csaknem 4000 hektáron gazdálkodó termelőszövetKezet elnöke tájékoztatta a küldött­ség tagjait a közös gazdaság cselekvési programjának vég­rehajtásáról. Többek között elmondotta, hogy a szövetke­zet eredményes esztendőt, hagy maga mögött. A terme­lési érték várhatóan megha­ladja a 104 millió forintot. A baráti beszélgetés során az is küldöttség pénteken a délutá- kiderült, hogy a korszerűsödő ni órákban visszautazott Besz- technika, a jól felkészült ve- tere ebán vára. A somoskőújfa- zetés mellett a termelőszövet- lui határállomáson Matúz kezet szorgalmas tagságának, József, a megyei pártbizott- mindenekelőtt a párttagok- ság titkára búcsúztatta me- nak, a szocialista brigádoknak gyénk vendégeit. Művelődésügyi dolgozók ifjúsági parlamentje A megyei parlament elnöksé­gében foglaltak helyet: Kővá­ri Tibor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának munkatársa, a KISZ központi bizottsága és az érdekelt minisztériu­mok képviselői, valamint a megye párt-, ál'ami szervei­nek és tömegszervezeteinek vezető munkatársai. Gecse Gabriella, a salgótar­jáni Furák Teréz Leánykol­légium nevelőtanára, a me­gyei parlament elnöke üdvö­zölte a vendégeket és a 130 küldöttet, akik a közoktatás es közművelődés több mint 1100 fiatal dolgozóját képvi­selték. A fiataloknak Gulyás Já- nosné, a Nógrád megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője adott számot a legutóbbi ifjúsági par’a- ment óta eltelt két esztendő kulturális munkájának fej­lődéséről. Hangsúlyozta: a közoktatás- és közművelődés­politikai párthatározat, s a nyomukban született intéz­kedések hatására számotte­vő eredményeket értünk el a szemléletformálásban, a társadalmi felelősségválla’áe- ban, a tartalmi munka szín­vonalában és feltételrendsze­rében. Erősödött művelődési tevékenységünk tudatformá­ló és közösségalakító hatása. E munka alapvető szervező­je, végrehajtója a megyében élő és dolgozó művelődési szakembergárda, amelynek egyharmadát a 30 éven aluli fiatalok alkotják. A parlament küldöttei a be­számoló után négy szekcióban vitatták meg az egyes részte­rületek legfontosabb problé­máit, feladatait, majd plená­ris ülésen összegezték az el­hangzott véleményeket, ja­vaslatokat és válaszolták az illetékesek. Ezután került sor az ágazati parlament küldöt­teinek megválasztására. Az, Oktatási Minisztérium parla­mentjén hat, a Kulturális Mi­nisztérium • parlamentjén öt fiatal képviseli Nógrádot. Munka- és üzemszervezés a Nó«rád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál A Nógrád megyei Iparcikk- sítése során a boltok áru­velésére. A többi között a gé­pesítés fokozására, a szak- képzettség további növelésé­re, az információs rendszer tökéletesítésére, az irányító­munka színvonalának emelé­sére. A megyei bizottság elfo­gadta az előterjesztést. Ora- vecz Tivadar, a megyei bi­zottság titkára felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a vitában elhangzott javaslatokat épít­sék be intézkedési tervükbe, rendel- a vállalat alaptevékenységé- állítva nek középpontjába helyezzék /

Next

/
Oldalképek
Tartalom