Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

Zlegyei filnibcmutalóh Uemlliagvó irodalomórák Mikszáth újabb premierje A művészeti nevelés szolgálatában Nem tudják a kurucok, kit ejtettek foglyul, a ge­nerált» nem »oltja meg nevét De nagy kutyo lehet, az kiderül ha­mar É fa Uttang! Ezért kg/ meglakolsz? y Aranyi j Az áldótá’l Fenékig csupa , aranypénz! ' Megálljt ~ Megmondtam, ne légyen t bóntódósal tosjág éj a vértesek, hent lovaikon egy táré a menekűlák mába érnek Mikszáth Kálmán a filme­seknek legtöbb munkát „adó’' íróink egyike. Keresettsége Jókaiéval azonos. Hosszú idő óla szinte nem múlik el ÄHWIliBii év. hogy a filmgyárban, vagy a televízió műtermeiben ne ■ forgatnának tűink. pontosab- _ ban valamelyik sikeres irá- ÄL ' ' * ... s ukból filmet. Jókai fekete ^ flV gvémántok regényének c Várkonvi Zoltán keszilelte HbUúF r Mfci fatÉji jK 1 f :imvaito/bta a iuvo ev ele­jenek erdeslodé'se! vart é$v>W #i 'Ifj&slßJ* hetr.utu'oia M...»* egyelőre ,á®"$*ÍM|Ék afgMBttftMfiBBfci. Mik ' .ovt.ia'un.;. tíjfijjíslStásL^. A jBrowIr 'P~ tűmet. ..-■ ;• * ^OAIflípHii1 ét'S , A. r. msmFISttsSHKmEm.^ nr^i- . » u^Je iteBgl' 't'^ :­hály borkereskedő. Haiala- '; szepes-egi kény iseloktul hal- >• gr neki a Szepességben rendki­ráskutatások után könyvben I megírta az „esetet’. A krimi- Cserhalmi György, min* „kísértet” a legfrissebb Mikszáth­izgaimakban bővelkedő fii- adaptációban met Bán Róbert rendezte, akii eddigi legnagyobb sikerét a tó közönség a szolnoki szín- filmdrámával jelentkezik, ház Yerma-előadásán szemé- amely témáját a másodi.i lyesen is megismerhetett. Csa- világháború utáni társadalmi lard feleségét Bordám Irén forrongásokkal teli esztendő a rendoríelügyelöt Garas De- eseményeiből meríti. Még zsö játssza. A fontosabb sze- alig hallgattak el a háború Mi lesz veled, Eszterke? cí­mű szatirikus vígjátékával aratta. Ily’ módon nem meg­lepő. hogv ez a munkája is számos alkalmat nyújt a ne­vetésre, a „hát borzongattok'’ mellett is kellemes időtöltés- , . .... . . . ,... re. Kaszperek borkereskedő, «epekben lathatjuk meg: Nagy fegyverei mans kezdődnek „ Rékát. Markus Lászlót, Ra- az ellenforradalmi la a magyar filmek új, de nem lázong« ­beskatulyázott „sztárja”. Cser- day Imrét, Kállai Ferencet sok. Az egyik ilyen osztag ,es Ronyecz Manat. parancsnoka Grzony hadnagy, halmi György alakítja, akit ^ lengyel filmművészet aki társaival együtt fegyver- e salgótarjáni színhá/.látoga- ezúttal ■ ismételten olyan rel szegül szembe a bizton­_________________________________________________ ságért és az igazságos ren­dért küzdő kommunistákkal Nem lehet kétséges a néző előtt, hogy rossz, embertelen ügyet szolgálnak. S amilyen az ügyük, olyanok módsze­reik is. Szükségszerűen hul­lanak el a proletárhatalom elleni harcukban. A film cí­me: Üt a végzet felé. Rende­zője: Kazimierz Kutz­A Filmbarátok köre e heti bemutatójának Robert Wise az alkotója, aki társrendező­je volt a West Side Story cí­mű filmnek A Két amerikai főszerepét Peter Fonda és Lindsay Wagner alakítja. Mai tévéajánlatunk 20 00: TÉVÉSTÜDIÓ-AVA- produkciókat is — körzetük TÁS. színházainak, színészeinek Először sugároz önálló mű- közreműködésével, sort a tévé szegedi és pécsi A későbbiekben ötre bővül körzeti stúdiója. Az újonnan a körzeti stúdiók száma, sor­alakult szegedi és pécsi stú- ra bekapcsolódik e munkába diók nagy tervekkel, rémé- Debrecen, Győr és Miskolc nyekkel kezdik meg munká- körzete is. Érdeklődéssel vár- jukat. A körzetükhöz tartozó juk, figyeljük az első körzeti 3—3 megye életéről, esetné- stúdiók bemutatkozását, nyeiről tudósítják majd rend­szeresen a nézőket. De Megyénkben meglehetősen ritkán haliam olyan rend­hagyó irodalomórákról, ame­lyeken színészek és diákok a uszereplok. Oöjektiv oka van elsősorban: megyénknek nincs állandó színházi tár­sulata; ugyanakkor valami­lyen oknál togva népműve­lőink is elfelejtik felkérni a nálunk vendégaskedo mű­vészeket a tanórákon való közreműködésre. A közelmúltban azonban mintha megtört volna a jég. Pásztorul. Balassagyarmat­ról, Salgótarján löbó _ kuzep- a.toiajaool erkeztek eiisme- rő eszrevetelek a rent!nagyo . uviaiomórak ügyében. Ba- assagyarmaton Ruttkai Éva. Salgótarjánban a 2,1. Színház művészei szerepeltek iskola, közösség rk előtt. A tapasztalatok igen ked­vezőek. A művészek komo- .yan vették a tanórai mán­iát. A diákok szemmel Lál- uiloan élveztek a szokat- .an helyzetet. Azt, hogy a „uk es írók tananyagban szereplő, vagy azon kívüli müveit színészek szólaltat­tak meg gondolatilag, érzel­mikig gaza agon, világos, tisz­ta, szép beszéddel. De ezen ne csodálkozzunk I A színé­szek tanult „mestersége” az előadás, a színésznek köteles­sége es joga az ihletett tol­mácsolás. S ami a rendha­gyó irodalomórák létét kü- jn megalapozza, és ösztö­kéli: hogy a színészettől hal­mit versek mindig jobban megragadnak” a fülben mindig elevenebben kelti.; „el az egyént érdeklődést. A közoktatás nyelvére fordít­va: a rendhagyó irodalom­órák hatékonyabbá és ered­ményesebbé teszik — tehetik az irodalomoktatást, a mü- 1 veszeti nevelést. Ily módon a pedagógus szá­mára kivételes jelentőségű segítség, a diák számára — az adott pillanatban tálán még kevéssé érzett — sokáig ható művészi élmény, eset­leg robbantó hatású inspirá­ció. A 25. Színház kilenc fiatal művésze — Hídvégi Mária, Papadimitriu Athina, Papa- dimitriu Grigorisz, Balogh Ju­dit, Kim Bori, Tardy Balázs. Usztics Mátyás, Pelsőczy László és Eszes Sándor — fel­adatuk nem szűkül a tudó­sítói munkakörre. Rendsze­resen készítenek művészi Újjáválasztják a vezetőséget A Bányász Művelődési Ház társadalmi vezetőségének új­jáválasztó közgyűlését rende­zik meg 'ma Nagybátony- ban. A társadalmi vezetőség újjávélasztósónak legfonto­sabb célja, hogy az új veze­tőség összetétele minden te­kintetben megfeleljen a nagy­község társadalmi szerkeze­tének, a lakosság legszéle­sebb rétegeit képviselje és minél eredményesebben és hatékonyabban szolgálja a közművelődés-politikai hatá­rozatok megvalósítását. A közgyűlés résztvevői a beszá­moló jelentések meghallga­tása és a választás után kö­zösen tekintik meg a műve­lődési ház szakköreinek és amatőr művészeti csoport­jainak bemutatóját. A forizmák A bölcsességfogak a tépő- fogaknál jóval később nőnek ki. Danilo Petrini. olasz fogász ★ Még a legszűkebb kiskapu is mindig szélesebbnek lát­szik a kapunál. D. Alexander, angol humorista ♦ Mielőtt gondolkozni kez­desz, gondold meg alaposan a dolgot. Egy bizánci hivatalnok tanácsa beosztottjainak. G. Gy. Most már csak az a kér­dés, hogy o mesebeli zsákmánnyal sikerül-e eljutniek Nyitróro. Óva tetőn elkerülnek minden lakott helvet, s inkább csak éjiéi lovagolnak. De hiába minden óva­BARABAS TIBOR regénye nyomén Irt* CS HORVATH TIBOR. rajzolta: ZÚKÁD EKNO rendszeresen vállalkozik az irodalomórákon való szerep­lésre. ..Együttesük” ebbén az összetételben a szeptemberi évadkezdéskor, a Ssabolcc- Szatmár megyei turnen ala­kult. Szóvivőjük Tardy Ba­lázs. aki a diakokkal kiala­kítandó párbeszéd Irányító­ja is, szándékaikról a követ­kezőképpen nyilatkozott: — A rendhagyó irodalom­órákkal valami olyat szeret­nénk adni a gyerekeknek, amit a pedagógus, mert kö­tött tanterv szerint dolgo­zik. nem tud adni De nem a tar tervet illusztráljuk. Az íróknak, költőknek teljesebb arculatát mutatjuk be. Ezen felül szerelnénk a színház­nak is közönséget nevelni, s mindent megteszünk. hogy hallgatóinkat bevonjuk a ve­lünk való játékba. éneklés­ije. Akinek kedve van, nem­hogy csak együtt . énekelhet velünk, de egyedül elmond­hat egy verset is. — Hogyan születik egy ösz- szeállitás? — Mindig közös munka eredményeképpen. Munkánk­nak ez alapvető lényege — Salgótarjáni összeállítá­suk a férfi és a nő sokoldalú viszonyáról. kapcsolatáról szólt, elsősorban a nő alak­jának a középpontba állítá­sával. Hallhattunk népköl­tést. klasszikus és modern verset, az adott témában ..el­mondta” véleményét Ka­rinthy Frigyes. József Attila. Juhász Gyula. Gregori Corso, Apollinaire és még sokan mások. Hogyan fogadták a ko­zepiskolasok? — Ahogyan számítottunk rá: amin derülni .kellett, de­rültek. amin elgVnidolkodni. azon elgondolkodtak. A tap­sokból ítélve sikerűink volt. A beszélgetés, a közős véle­ménycsere azonban nOtm si­került. Persze, ennek sok ű»z- szetevöje van. könyveljük el úgy, hogy most nem jött be. — Ugyanezt az asszeríi tv - tást mutatták be minrie- nüít? — Nem, A közönség össze­tétele mindig másképpen? alakítja; természetesen a lé­nyeg megváltoztatása nélküL Az ipari szakmunkásképző intézetben részben más szer­zőket szólaltattunk meg. mint a közgazdasági szakközép­iskolában. Ez így természe­tes. hiszen még magának a műfajnak a jegyei sincsenek kidolgozva. Á műsor állan­dóan változik, a helytől, a pedagógusmuaka színvona­lától függően. Éppen ezért most azt tervezzük, hogy az előadott anyag nyolcszoro­sát tanuljuk meg. és abból válogatunk majd mindig az adott pillanatban, a körül­ményekhez alkalmazkodva. Hogy ne érhessen bennünket meglepetés. Ezek után egy későbbi idő­pontban nem lenn? tehát ér­dektelen a 25. Színház mű­vészeivel való újabb találko­zás. Sulyok László A Viharsaro üzenete A KßT MUNKASPALKÖR El,SÓ, de nagyon emléke­zetes találkozójára a szabad­ság hajnalán, a Viharsarokban keyült sor. Azóta harminc év telt el, s megannyi közös hangverseny, baráti találkozó zajlott le a békéscsabai álta­lános munkáskórus és a sal­gótarjáni bányászférfikar kö­zött. A közelmúltban aztán ismét palóc földön találkozott a két nagy múltú kórus. A két panorámabusz mél­tóságteljesen gördült be a sal­gótarjáni Bányász Művelődési Ház elé. Röviddel később a békéscsabai vegyes kórus — amely korábban férfikórus volt —, tagjai vidáman lépték át a művelődési ház küszö­bét. A vendéglátók, a bányász­dalosok kedvesen fogadták a Viharsarok énekeseit. Ezek­ben a meghitt pillanatokban jutott eszembe az egyik tar­jám bányászdalos visszaem­lékezése. — Kórusunk a felszabadu­lás után nem ismert lehetet­lent! Amikor Békéscsabára ké­szültünk, előtte hetekig dol­goztunk, hogy a szerelvénnyel szenet, tűzhelyet, s további ipari termékeket tudjunk vin­ni. A Viharsarokban viszont, ahol felejthetetlen fogadtatás­ban részesültünk, volt élelem, hiszen akkoriban ezt a vidé­ket az ország éléskamrájának tartották. Közben meleg kézszorítá­sok. üdvözlések kísérték a ta­lálkozást. Poó'osz Gyula, a bányászférfikórus nevében elérzékenyülten köszöntötte a két éve újjászervezett bé­késcsabai vegyes kórust. A vendégek képviseletében régi jó ismerős. Pribolyszki György basszista emelkedett szólásra. Több mint ötven éve a csabai kórus tagja és elnöke. — Valamikor harminc év­vel ezelőtt, amikor Békéscsa­bán nem volt fény, nem volt villany, de volt élelem, akkor jöttek hozzánk e’őször a tar- jani dalosok. Ügy érzem, a három évtizeddel ezelőtt kö­tött barátság ma is gyümöl­csöző, melyet a jövőben mind­inkább erősíteni kívánunk. íbi­szen minket nem csupán az ipari termék és az élelem, ha- nem**a dal is összeköt. A dal. amely lelkesít, felvidít, ez Köt bennünket össze elválaszt­hatatlanul. Majd a két nagy múltú munkáskórus rögtönzött hang­versenyen adott ízelítőt tudá­sából, felkészültségéből. Su- tyinszki János, a békéscsabai­ak vezető karnagya egyben jó narrátornak is bizonyult. Ő konferálta az összekötő szö­veget, melyből kitűnt, hogy ez a mostani nyolcvanfős vegyes kar két éve alakult, három kamarakórus bői. „Repülj dalunk zúgva.. — harsant fel Wultz „Jelige” című rövid műve, s már az első akkordoknál kitűnt, hogy igen jó hangzású a békéscsa­bai vegyes kar. A szólamok kiegyensúlyozottak, előadásuk­ban tisztán cseng a dallam, jól érthető a szöveg, hangsúlyoz­zák a mondanivalót. Tolmácsolásukban hangzott el többek között a „Barátság tánca”, a „Baráti kör”, a „Barikád-”, a „Szikla”, az „Árvalányhaj”. A dalok hal­latán önkéntelenül is belop­ták magukat a házigazdák, az érdeklődők szívébe. A vezető karnagyon kívül Széplaki End- réné és Ballai Pálné is diri­gálta a vegyes kart. A 80 tagú kórus után, mon­danunk sem kell, parányinak tűnt a salgótarjáni bányász­férfikar, amely huszonhárom fővel lépett ezen a novembe­ri estén színre. A patinás múltú, acélos hangzású együt­tes néhány olyan művet mu­tatott be. amelyeket a minő­sítésre tanultak. A 15—20 per­ces műsor ugyancsak elnyerte a vendégek tetszését. A kórusok közös hangver­senye után kötetlen beszél­getés következett. Sok régi is­merős találkozott ezen a fe­lejthetetlen estén. A Körös­partiak megtekintették a bá­nyászkórus próbatermét, ott­honát. Itt a sok-sok oklevél serleg, porcelánváza, üveg­tárgy mind-mind fémjelzi a több mint fél évszázados múlt­ra visszatekintő bányászdal­kör egy-egy sikeres szereplé­sét. A következő napon a Vihar­sarok dalosai az öblösüveg­gyár látnivalóival ismerked­tek és hosszasan elbeszélget­tek a munkásokkal, majd az örök élményt nyújtó bánvász- múzeumot tekintették meg. Az alföldi ember megismer­kedhetett a föld melyének vi­lágával „belekóstolhatott” a bányászok régi életébe, mun­kaiába. A SALGÓTARJÁNBA N TÖL­TÖTT három nap alatt sok új élménnyel, tapasztalattal gazdagodtak a békéscsabai ve­gyes kórus tagjai. A két dal­kör vezetősége megegyezett, hogy 1977-ben Békéscsabán találkoznak és ott adnak kö­zös hangversenyt a zene. a dal kedvelőinek Demény László

Next

/
Oldalképek
Tartalom