Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

Megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa (Folytatás 02 l. oldalról) vánja korszerűsíteni a zöld­ség- és gyümölcskereskedel­met, a megfelelő anyagi ér­dekeltség megteremtése és a szükséges további állami tá­mogatás mellett. Ugyancsak szükségessé válik a felvásár­lási szervezet bizonyos fokú korszerűsítése is. Mivel a szö­vetkezeti kereskedelem a zöldség-, gyümölcsforgalom 50 százalékát bonyolítja le, az országos tanács véleménye szerint a többcsatornás érté­kesítés keretében szükség van az egyéb szektorok tevékeny­ségének célszerű továbbfej­lesztésére is, az ágazati irá­nyítás egyidejű erősítése mel­lett. A vázolt elhatározások meg­valósulása érdekében az ÁFÉSZ-eknek helyi adottsá­gaik hasznosításával az or­szág egész területén tovább kell fejleszteniük a kister­melés komplex támogatósát, mégpedig a helyi tanácsok ál­tal koordinált program alap­ján. A kisegítő gazdaságok, kiskertek termelésének támo­gatása mellett tovább kell szélesíteni a már bevált szak­csoportok hálózatát. Ugyan­akkor a biztonságos termék- értékesítés érdekében széle­sebb körben kell alapozni a szerződéses rendszerre, erő­sítve ennek tekintélyét. Elen­gedhetetlen a szövetkezeti kereskedelem felkészítése minden piacképes áru meg­vásárlására, amihez fel kell tárni a helyi ellátás, a helyi piac szükségleteit, és előre- ’átóan gondoskodni a kör­zeten kívüli értékesítésről is. Összefogással a lakásépítésért Az előadó, helyeselve a ta­karékszövetkezeteknek azt a fő törekvését, hogy munká­jukat a lakosság betéteinek gyűjtésére koncentrálják, fel­hívta a figyelmet arra, hogy az eddigieknél hatékonyab­ban működjenek közre a fontos lakossági célhitelek, ezen belül is a háztáji, kisegítő és egyéb kistermelői gazda­ságok fejlesztésével összefüg­gő hiteligények kielégítésé­ben. A beszámolóban nem kevés­bé fontos helyet kaptak a la­kásszövetkezetek, amelyek az ötödik ötéves tervidőszakban még kedvezőbb körülmények között, s már tapasztala­tokkal gazdagodva fejthetik ki tevékenységüket. Ebben az egyik kulcskérdés a válla­latok közreműködése. Ezek ebben a tervidőszakban előre­láthatóan mintegy 50—60 ezer lakás felépítéséhez tudnak pénzügyi és egyéb támoga­tást nyújtani. Az országos tanács szerint a lakásépítés­ben érdekelt valamennyi szerv együttes erőfeszítésével kell biztosítani, hogy a vállalati lehetőségek minél nagyoQb mértékben szövetkezeti úton hasznosuljanak. A következő években mind nagyobb mértékben kerül sor a szövetkezeti házak felújí­tására, amikhez a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett időben gondoskodni kell megfelelő kivitelezői ka­pacitásról is. Mind a lakás­építés, mind pedig a felújí­tások növekvő kapacitás- igényeinek kielégítése érde­kében jelentős segítséget lát­nak az OKISZ-szal újabban kötött együttműködési meg­állapodásban. A beszámoló részletesen foglalkozik a gazdálkodás ha­tékonyságával, színvonalának növelésével, amihez egyebek mellett az azonos adottságú szövetkezetek közötti indo­kolatlan különbséget kell mér­sékelni. Éppen a hatékonyság növelése indokolta a szövetke­zetek egyesülését az ÁFÉSZ- eknél, a takarék- és a lakás- szövetkezeteknél egyaránt. A létrejött új szövetkezeti struk­túra észrevehetően jobban szolgálja a településhálózatba való illeszkedést, széles kör­ben létrejöttek a korszerűbb vállalati vezetés és belső irá­nyítás megszervezésének fel­tételei, a lakásszövetkezetek egyesülései pedig elősegítet­ték a házkezelés és a -kar­bantartás javítását. Az elő­adó hangsúlyozta: az ez év végére előkészített egyesü­lésekkel az országos tanács részéről kialakultnak és a kö­vetkező évek feladataira al­kalmasnak tekinti a létrejött vállalati méreteket. Az elkövetkező évek nagy feladatai, a sokrétű társadal­mi, gazdasági és kulturális teendő sikeres megvalósítása feltételezi a _ vezetés színvo­nalának javítását a mozgalom minden szintjén. Ugyanakkor erőteljesebbé. kezdeménye­zőbbé kell tenni a szövetsé­gek munkájának gyakorlatát , is. Ezt célozza a SZÖVOSZ alapszabályának módosító tervezete is, amelyet több más fontos dokumentummal együtt terjesztettek a kong­resszus elé. A SZÖVOSZ el­nöke felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a tervezet fő törek­vése: helyesen kifejezni az eddig már jól bevált gyakor­latot. s a megnövekedett fe­lelősséget. amelyet a szövet­kezetek joggal elvárnak orszá­gos tanácsuktól. Dr. Molnár Frigyes beszé­de befejező részében a három szövetkezeti ágazat kapcso­latainak elmélyítéséről, az együttműködés szélesítésének fontosságáról beszélt. • Ezt követően Nánási László, a felügyelő bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a kongresszus elé terjesztett bi­zottsági jelentéshez. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság megtette jelentését, majd megnyitották a vitát a beszámolók, a jelentések és az előterjesztett dokumentumok fölött. A vitában felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára­Németh Károly beszéde Németh Károly átadta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága szí­vélyes üdvözletét és jókíván­ságait, majd így folytatta: — Pártunk lenini elvek­re épülő szövetkezetpoliti­kájából következik, hogy a magyar szövetkezeti mozga­lom a szocialista társadalmi gazdasági rendszer szerves részét alkotja. Az ipari, me­zőgazdasági, fogyasztási. ta­karék- és lakásszövetkezetek sokrétű tevékenysége terme­lési, forgalmi részarányukat meghaladó jelentőségű. Szo­cialista államunk az állampol­gárok önkéntes, személyi és vagyoni hozzájárulásával létrehozott szövetkezeteket sokoldalúan támogatja. Szö­vetkezetpolitikánk arra irá­nyul, hogy a szövetkezeti moz­galom különböző ágai to­vábbra is fontos bázisai le­gyenek a szocializmus épí­tésének hazánkban. Szövet­kezetpolitikánk erősíti szo­cialista rendszerünk legfőbb politikai alapját, a munkás­paraszt szövetséget. Magasabb »inronaion — Jóleső érzéssel állapít­hatjuk meg — mondotta —, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom egyre magasabb színvonalon tölti be hivatá­sát. sokmilliós tagsága becsü­letesen teljesíti á szocializmus építésében reá háruló felada­- tokát. Pártunk Központi Bizott­sága a fogyasztási szövetke­zetek tevékenységét úgy ér­tékeli, hogy az alapvetően megfelel a velük szemben tá­masztott követelményeknek. Elismerésre méltó az a nagy­szerű fejlődés, amelyet a la­kosság áruellátásában, a ke­reskedelem kulturáltságának növelésében, a szolgáltatások bővítésében, a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelésé­nek szervezésében és fejlesz­tésében, a takarékszövetkezeti szolgáltatásokban, a lakásépí­tési program megvalósításá­ban elértek. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk annak, hogy szövetke­zetpolitikánk gyakorlati meg­valósítása nyomán tovább nőtt a szövetkezeti tagság ak­tivitása, öntevékenysége, a he­lyi tartalékok feltárásában, erősödött a szövetkezetek ön- kormányzata, gazdasági önál­lósága és felelőssége, javult gazdálkodásuk színvonala. — Figyelmünket mostaXI. kongresszus határozatainak végrehajtására, azoknak a céloknak és programoknak a megvalósítására kell össz­pontosítanunk, amelyek előbbre viszik a fejlett szo­cialista társadalom építését. Nagy biztonságot ad, hogy a pártnak, az országnak van hosszabb távra és öt évre szóló programja. Olyan ötéves tervvel rendelkezünk, amely a számunkra is kedvezőtlen világgazdasági viszonyok el­lenére nemzetközi összeha­sonlításban is dinamikus fej­lődést irányoz elő. Azt azon­ban tudnunk kell, hogy tö­retlen gazdasági fejlődésünk, népünk életszínvonalának emelése mindenkitől maga? színvonalú, fegyelmezett munkát igényel. Ötödik ötéves tervünk első évének lassan a végéhez kö­zeledünk. Megállapíthatjuk, hogy dolgozó népünk mun­kájának eredményeként a gazdasági fejlődés folyama­tos, a kitűzött irányokba ha­ladunk. Népgazdaságunkban elindultak azok a folyamatok, amelyek tartósan biztosíthat­ják a kiegyensúlyozott fej­lődést. Megkezdődött a ha­tékonyság erőteljesebb nö­velésének folyamata, fokozó­dott a munka termelékenysé­ge. erősödött a végrehajtás tervszerűsége. Kezdeti eredmények szü­lettek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munka­erővel, az anyaggal és az energiával való takarékos gazdálkodásban. Fejlődésün­ket azonban néhány kedve­zőtlen körülmény is befolyá­solja. A mezőgazdaságban — a tiszteletre méltó erőfe­szítések ellenére — termés- kiesést okozott a rossz idő­járás. Változatlanul nehe­zek fejlődésünk külgazda­sági feltételei, s hazai lehe­tőségeinket sem használtuk ki mindig megfelelően. Most mindenütt, így a szö­vetkezetekben is az idei terv sikeres befejezésére és a jövő évi tervek jó előkészítésére kell fordítani a figyelmet. A fejlődés mindenütt ésszerű takarékosságot, a tartalékok mozgósítását követeli. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának határozata és a programnyi­latkozat kifejezésre juttatja, hogy társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális cél­kitűzéseink megvalósításában a szövetkezeti mozgalom ff jövőben is fontos szerepet tölt be. V A fogyasztási szövetkezetek kongresszusának dokumen­tumai, a beszámolók feltárják a hibákat, a munka gyenge pontjait és helyesen határoz­zák meg a feladatokat. Ezek­hez kapcsolódva a következő­ket szeretném hangsúlyozni Össahangban na érdekekkel Változatlanul alapvető kö­vetelmény, hogy a szövetke­zetek a párt, a szocialista ál­lam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgál­ják tagságuk érdekeit, hogy fejlődjön a közös tulajdonosi tudat, hogy jobban érvénye­süljenek az elosztás szocia­lista elvei, s tovább erősöd­jön a szövetkezeti demokrá­cia. megfelelően működjék az ellenőrzés. A fogyasztási szövetkeze­tek tevékenysége elsősorban a falu életéhez, a falusi élet­viszonyok átalakításához kap­csolódik. Fontos szerepet töl­tenek be a város és a falu közötti gazdasági kapcsola­tokban és a párt életszínvo­nal-politikájának megvalósí­tásában. A szövetkezetek azonban nemcsak gazdasági egységek, hanem társadalmi, politikai közösségek is, kö­zösségek, ahol az emberi kap­csolatok formálódnak. A szö­vetkezetek fontos feladata a tudatformálás, a társadalom érdekeit is kifejező és szolgá­ló közgondolkodás erősítése. E vonások megszabják a szö­vetkezetek továbbfejlesztésé­nek irányát. Különösen fontos, hogy a fogyasztási szövetkezetek első­rendű feladatuknak tartsák a lakosság differenciált igényei­hez igazodó árukínálat biz­tosítását a falun és a váro­son egyaránt Szerepük külö­nösen vidéken meghatározó, hiszen egyes körzetekben a lakosság ellátásának felelőssé­ge szinte teljesen reájuk há­rul. A szövetkezeti szektorban a kiskereskedelmi forgalom nö­vekedése előreláthatóan a mostani ötéves terv időszaká­ban is valamivel gyorsabb lesz, mint az állami kereske­delemben. A korábbinál na­gyobb aktivitásra, jobb piaci munkára van szükség. A „nagy forgalom, tisztes ha­szon” gyakorlatát kövessék, szűkítsék a hiánycikkek kö­rét, bővítsék a választékot. A szövetkezeti kereskedel­mi hálózat bővítése jelentő­sen hozzájárult az egész szo­cialista kereskedelem fejlődé­séhez. Helyes az á törekvés, hogy a szövetkezetek növek­vő szerepet vállalnak a váro­sok és a munkáslakta telepü­lések üzlethálózatának bőví­tésében. Ugyanakkor nem ha­nyagolják el a fejlesztést ha­gyományos működési terüle­tükön, erőfeszítéseket tesznek a községek áruellátásának a városi színvonalhoz való kö­zelítése érdekében. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek dol­gozói nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a helyi áruala­pok hasznosításában is. Ezek­re az árukra továbbra is nagy szükség van. A háztáji és kisegítő gazdaságok terme­lésének, a termékek értékesí­tésének és feldolgozásának fejlesztése gazdaságpoliti­2 NÓGRÁD - 1976. november 16., kedd j A tanácskozás elnöksége LEONY1D BREZSNYEV: Értékeljük és erősítsük népeink barátságát (Folytatás az l. oldalról) — Mély köszönettel veszem át a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság leg­magasabb katonai kitünteté­sét a Szabadság Érdemrendet és megköszönöm Tito elvtárs hozzam intézett szívélyes sza­vait. — Ebben a megható pilla­natban visszaemlékezem a fasizmus elleni harc nehéz éveire- Akkor az erős és ve­szélyes ellenséggel vívott élethalálharcban a Hitler-ei- ienes koalíció országainak népei hősiesen küzdöttek sa­ját szabadságukért, Európa szabadságáért és az emberi­ség szabadságáért. — A szovjet emberek jól em­lékeznek és tudják, hogy mi volt az Uzsicei Köztársaság, hogy mit jelentett a neretvt, a Szutjeszka és Kozara. A Ju­goszláv Kommunista Párt, élén kiváló vezetőjével, a nemzetközi kommunista moz­galom kiemelkedő személyisé­gével, Joszip Broz Tito elv­társsal, harcba vezette a népet az agresszor ellen. Jugoszlávia egész területe hadszíntérré vált, amelyen a küzdelem hosszú éveken át lankadatla­nul folyt. A hősi halált haltak helyére újabb és újabb hősök álltak. Azoknak az éveknek a tűzkohójában formálódott ki a szocialista Jugoszlávia... — Szeretnék azonban más­ról is szólni. Elvtársak, az önök harcának nemcsak nem­zeti, han&n nagy nemzetkö­zi jelentősége is "volt. Szá­munkra, szovjet emberek szamára, érezhető támogatást jelentett az országunk területén vívott súlyos ütközetekben, Eu­rópa számára pedig abban a küzdelemben, amely végül is a fasiszta hódítók teljes szét­zúzásával végződött.. — Az ellenségre, Moszkva alatt, a Volgánál ésaKurszki- kanyarban mért csapások összefonódtak . az ellenségnek egy pillanat nyugtot sem ha­gyó jugoszláv harcosok bátor hadműveleteivel. Nemcsak szimbolikus jelentősége van annak, hogy 32 évvel ezelőtt az emlékezetes belgrádi had­művelet során a jugoszláv és a szovjet katonák vállvetve rohamozták a fasiszták állá­sait és felszabadították az önök büszke fővárosát­— A háború tanulságait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek arra tanítanak bennünket, nem szabad kí­mélnünk erőfeszítéseinket, hogy elkerüljük a múlt tragé­diájának a megismétlődését, hogy megakadályozzuk egy újabb világégés kirobbaná­sát. örülünk annak, hogy a reményteljes és tartós békéért vívott nagy küzdelemben a Szovjetunió és Jugoszlávia ma közösen tevékenykedik. — Az elmúlt évtizedek meg­tanítottak bennünket arra, hogy értékeljük és erősítsük népeink barátságát. Mint kommunisták mély elége­dettségünket juttatjuk ki­fejezésre, hogy marxista—le­ninista pártjaink vezetésével országaink és népeink szoro­san együttműködnek a szo­cialista és a kommunista épí­tés történelmi feladatainak megoldásában. — Szabad országaink követke­zetesen síkraszállnak azért, hogy minden népnek és min­den országnak joga legyen a szabad és független fejlődés­hez, hogy a nemzetközi kap­csolatokban az egyenjogúság és az igazságosság elvei érvé­nyesüljenek. Joggal elmond­hatjuk, hogy hűek voltunk, amelyek a hitlerista agresszor elleni súlyos harcban lelkesí­tettek bennünket. — A világ gyorsan válto­zik. De az olyan értékek, mint a szocializmust és a kommu­nizmust építő népek barátsá­ga és kölcsönös elvtársi se­gítése nemcsak hogy nem veszítenek jelentőségükből, hanem új, még nagyobb ér­tékekké válnak. Szilárd el­határozásunk kedve* elv­társak, hogy önökkel együtt lépésről lépésre haladunk elő­re a Szovjetunió és Jugoszlá­via népeit régóta összefűző baráti kapcsolatok fejlesztésé­ben. — Erősödjék és virágozzék országaink népeinek testvéri­sége és barátsága! — Erősödjék a szovjet és a jugoszláv kommunisták inter­nacionalista barátsága! (MTI) November végén: , Összeül a Varsói Szerződés giolilikai tanácskozó testületé összehívták a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének ülését. Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1976. november végén Bukarestben tartják a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének következő ülését. (MTI) kánkból következő fontos népgazdasági és szövetkezeti program. Az e téren kialakult hely­zettel nem lehetünk teljesen elégedettek. Feltétlenül fon­tos, hogy a háztáji és kisiegí- tő gazdaságokat, a mezőgazda- sági szakcsoportokat, társu­lásokat szervezetten támogas­sák, az eddiginél hatékonyab­ban ösztönözzék az áruterme­lés fokozását, törekedjenek jobb, szervezettebb együtt­működésre a mezőgazdasági, termelőszövetkezetekkel, ál­lami gazdaságokkal és az ipari szövetkezetekkel is. Mindezzel segítsék elő a la­kosság jobb áruellátását. Kü­lönösen nagy a jelentősége a fogyasztási szövetkezetek tevé­kenységének a zöldség-, gyü­mölcs- és húsellátás további javításában. Ügy látjuk, hogy mind a felvásárló, mind pe­dig a kiskereskedelmi tevé­kenység javításában nagy le­hetőségek vannak. Az áruellátás javítására használják fel nemzetközi szövetkezeti kapcsőlataikat is. A választékcserével, a kisbatármenti forgalom ész­szerű szervezésével továbbra is gazdagítsák az áruválasz­tékot. Több segítség szükséges Elismerés illeti azokat, akik a lakásszövetkezetekben, sok nehézséggel is küszködve, odaadással munkálkodnak a lakásépítési program meg­valósításáért. A további fej­lődés megköveteli, hogy ja­vuljon a lakásépítő és -fenn­tartó szövetkezetek irányí­tása, több segítséget kapjanak működésükhöz, a vállalati és a saját erő hasznosításához. Annak érdekében, hogy a szövetkezetek még hatéko­nyabban lássák el feladatai­kat, szükség van a gazdál­kodási fegyelem javítására, a társadalmi érdekek követke­zetes érvényesítésére. Ez azt is követeli, hogy az ellenőr­zés minden formája — az ál­lami, társadalmi és szövet­kezeti ellenőrzés — jobban töltse be funkcióját. Pártunk és kormányunk nagyon fontosnak tartja, hogy a szocialista demokrácia mind ! jobban áthassa társadalmunk életét. Ebből következik, hogy a fejlődés nagy hajtó­erejének, a szövetkezeti de­mokráciának következetes érvényesítése a fogyasztási szövetkezetekben is állandó feladat. Majd a további fel­adatokról szólott. Végül sok sikert kívánt á feladatok megoldásához. Több felszólalás hangzott még el. A kongresszus kedden reg­gel ismét plenáris ülésen foly­tatja vitáját, majd kezdetét ve­szi az ágazati szekciók tanács-; kozása. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom