Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

A forradalmár nemzetközisége Kilencven éve születelt Münnich Ferenc Élete, legfontosabb állo­másainak puszta felsoro­lása hasábnyi helyet iblt be a lexikonban. Ország- és hely­ségnevekből kirakhatjuk moz­galmas életútját- Münnich Ferenc Seregé­lyesen született 1886. novem­ber 16-án. Édesapja gyógysze­rész, aki később állatorvosi diplomát is szerzett. Diákéve­ire emlékezve ,,Viharos ut” című önéletrajzi könvvében ezt írja: „Iglón azért csaptak ki a gimnáziumból, inéit megtoroltam az elszenvedett sérelmet... Nyíregyházán azért csaptak kii, mert egy ösztöndíjas diákot vettem vé­delmembe. ..” Erős igazság­érzete tükröződik verreiben, cikkeiben is. A jogi doktorá­tus megszerzése után újaag- íróskodott, ytöbb vidéki iao munkatársaként dolgozott. Tartalékos tisztként az orosz fronton hadifogságba esett, s kommunistává Oroszor­szágban lett a szibériai hadi­fogolytáborban. A százcz-r magyar irrte mac; ona! i;>1 a egyik vezéregyéniségek ént harcolt az ellenforrad,almárok ellen. 1918-ban hazatért- de itthon mint a KMP egy'U alapítóját bebörtönözték. Az indok: a hadseregben végzett forradalmi tevékenység. A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege egyik had­osztályának parancsnokaként a győzelmes északi hadjárat­ban vezette csapatát­A proletárdiktatúra meg­döntése után Bécsben. Cseh­szlovákiában, Bulgáriában végzett pártfeladatokat- Né­metországban letartóztatták, aztán majd másfél tvtizedig élt és dolgozott a Szovjetuni­óban. Gazdasági beosztásokban tevékenykedett, gazdasági cikkeket írt. A spanyol pol. gárháborúban a 11. nemzet­közi brigád parancsnoka Flatter Ottó néven. A köz­társaság bukása után Fran­ciaországba internálták. Mindig ott jelent meg. ahol a szabadságot, a forradalmat, a haladást sízolgálharta. S ahoi a legnagyobb szükség volt bátorságra, tisztánlátás­ra, akaratra. Fegyverrel vasy tollal, katonaként, gazdasági szakemberként^, vagy oiipjo. mataként. Sztálingrádnál a szovjet hadseregben har­colt- majd a moszkvai rádió magyar adását vezette — a magyar katonákat, s a pol­gári lakosságot megismertei-' te a fasizmus igazi arculatá­val, a háború reális kéné­vel, buzdított az antifasiszta ellenállásra, a haza valódi ér­tékeinek védelmére­Hetvenöt évesen nyilatkol zott életéről- Egyebek között ezt mondta: „Az orosz pro­letariátus forradalma nem­zetközi volt. Nemcsak Lenin tanításainak nemzetisége folytán, hanem azért is. mert az egész világ dolgozol iüeg- értették jelentőségét.. A mi új életünket is az 'októ­beri forradalom és a Mag>ar Tanácsköztársaság hagyo­mányai határozták meg” E hagyományok szerint eit es küzdött egész életén át. Amikor az interjú készült, államminiszterként dolgozott. Annak a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormánynak az államminiszterekánt, amely, nek megalakításában, J956. november elején ugyancsak részt vett. Nyolcvan éves korában halt meg- Több mint öt év­tizeden át cselekedett, küz­dött kommunistaként a ma­gyar és a nemzetközi hala­dás, a forradalom ügyéért- A fél évszázad bármely dátu­mát nézzük — az adott időben i— Münnich Ferenc a nem­zetközi munkásmozgalom él­vonalában tevékenykedett. Élete, munkássága arra is példa- hogy az igazi kommu­nista, az igazi forradalm.ir számára mindenkor eggyé- ötvöződik a nemzeti es nem­zetközi elkötelezettsec;. M. D. Küzdelem a földeken Szövetkezeti tagok és ipari munkások csatája a cukorrépáért Munkahelyre, foglalkozás­ra való tekintet nélkül ösz- szefogni, betakarítani a ter­mést — ez a cél foglalkoztat­ja mcsttamában a mezőgaz­dasági ég ipari üzemek dol­gozóit egyaránt. A hét végén a pásztói járásban széles körű társadalmi munkát szer­veztek a cukorrépa betakarí­tására- Az eső sok helyen akadályozta a cukorrépa sze­dését- A pásztói Béke Terme­lőszövetkezetben — dr. Ben- cze Barna elnök és Holló Imre elnökhelyettes tájé­koztatása szerint — szomba­ton egész nap zuhogó eső­ben önfeláldozó munkával segítette a betakarítást a Fő­városi Kézműipari Vá' alat és a Rákóczi Nyomda helyi üzemének hatvan, illetve tíz társadalmi munkása. Vasár­nap szövetkezeti tagok, szov­jet katonák és ÁFÉSZ-va- dásztársasági tagok erőfeszí­tése eredményeként hét va­gon cukorrépát takarítottak be. Pásztón a 115 hektár cu­korrépából eddig 80 hektárt szedtek ki- A gyárba 110 va­gonnal szállítottak, de hozzá­vetőleg kétszáz vagon kinn van a földeltem. Normális időjárási körülmények kö­zött semmi gond nem lenne- ám így a két cukorrépáim:r.- bájn tétlenségre van kárhoz­tatva. ECSEGEN segített a szer­vezésben a tanács is. Több százan gyűltek össze a hét végén Ecsegröl, Csécséről és Kozárdról, ám a szakadó eső miatt a munkát nem tudták elkezdeni­négv-öt százalékkal léptek előre a cukorrépa betakarítá­sában — mondotta Szabó István, a járási hivatal me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője­k. g. KALLÓN a szövetkezeti- tagok mellett megjelentek a földeken a ZIM és a Nóg- rád n^egyei Állami Építői páti Vállalat dolgozói is- Kilenc órakor munkához láttak, est az eső miatt mimduntiilao ab­ba kellett hagyni. A környé­ken ugyanis 39 milliméter csapadék hullott. Hétfőn dél­előtt vezetőségi ülésen elha­tároztak, hogy a héten min­den erőt mozgósítana*. Hét­főn már 180 ember dolgozott a földelvén. PALOTÁSON szintén sok csapadék hullott. Ennek el­lenére hétfőn reggel már a szövetkezetei segítő síküveg- gyári dolgozók is munkához láttak. A héten további segít­ség érkezik a síküveggyárból, az öblösüveggyárból és a MEZŐGÉP Vállalat pásztói gyárából. SZURDOKPÜSPÖKIBEN sárral és esővel dacolva va­sárnap délután négy óráig szedték a cukorrépát- szovjet katonák segítségével­A mostoha időjárás elle­nére a pásztói járás termelő­szövetkezetei a hát végén Tanácskoznak a szocialista brigádvezetők A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben pontosan megha­tározott terv szerint novem­ber 24. és december 2. kö­zött zajlik le a szocialista bri­gádvezetők tanácskozása. Ti­zenkét részlegnél értékelik elsőként külön-külön az éviel- ső tíz hónapja alatt végzett munkát, s határozzák meg a további időszakra vonatkozó feladatokat. A legjobb ered­ményt elért szocialista bri­gádok között több mint egy­millió forint pénzjutalmat osz­tanak ki. December 21-én tartják az összevont, válla­lati brigádtanácskozást. Itt ke­rül sor az előzőekben felve­tődő kérdések megválaszolá­sára, valamint a vállalat cél­jainak meghatározására. Ugyancsak a vállalati tanács­kozáson adják át a Vállalat Kiváló Brigádja és a Kiváló Dolgozó címeket, illetve ki­tüntetéseket, s választják meg a küldötteket az iparági ta­nácskozásra. — A férjem hozott be a tolmács! erdőkémiába, nyolc évvel ezelőtt. Együtt jár­tunk dolgozni. Néhány évvel ezelőtt itthagyta az üzemet. Nem azért, mert rosszul érezte magát, vagy összetű­zött volna a. vezetőséggel. Be­képzelte magának, ha tovább­ra is a desztillációban dol­gozik. akkor ő is rákban hal meg, mint az édesanyja. Most a rétsági TÖVÁLL-nál bri­gádvezető. Mondja is: — Az építőiparban nehezebb a munka, de megtaláltam a számításomat — foglalja dióhéjba munkavállalása rövid történetét Csehek Jó- zsefné. Nem ez az első munkahe­lye. Nyolc évig a helybeli tsz-ben dolgozott. Onnan az óvodába ment, ahol három Határozatok nyomában Szorospatakon A szorospataki aknaüzemben négy alapszervezetben 247 párttag tevékenykedik- Jelentős erő, hiszen a kommunisták az élet minden területén ott vannak. Rajtuk keresztül ér­vényesül a munkahelyeken a párt politikája. Nekik kell az agitáció eszközeivel megértetni a célt, a feladatokat és sze­mélyes példamutatással mozgósítani a párthatározatok meg­valósítására. E munkát az üzemi pártvezetőség irányít­ja. Havonta fontos napirendekről tárgyal és az üzemi sajá­tosságoknak megfelelően állást foglal, határozatokat hoz, fe­lelősöket jelöl ki. Milyen rangjuk van, hogyan valósulnak meg a helyben hozott határozatok? Erre a kérdésre keres­tük a választ Szorospatakon. Az év elején készült cselek­vési program részletesen meg­határozta az üzem, a kommu­nisták előtt álló feladatokat. Erre intézkedési tervet készí­tett a gazdasági vezetés, a szakszervezeti bizottság és a KISZ-vezetőség. Februárban a pártvezetőség az elővájási körlet pártvezetőségét számol­tatta be a termelést segítő, el­lenőrző munkáról. Nem vélet­lenül, hiszen az aknaüzemben a feltárás, elővájás fokozása létfontosságú kérdés. A vita után hozott határozat, a terv maradéktalan teljesítésére, a munkaszervezés javítására, a fegyelem megszilárdítására hívta fel a figyelmet. Ennek megfelelően kapjanak konk­rét pártmegbízatást a kommu­nisták és elsősorban a terme­lés közvetlen irányítói. Az alapszervezetnél a vezetőkkel szemben támasszanak nagyobb követelményeket. Márciusban az információ fejlesztésének lehetőségeit ele­mezték- Megállapították, hogy sokszor a felső szervektől var­nak megoldást olyan kérdé­sekre is, ami helyi intézkedést igényel. Az információk alap­ján tehát intézkedni kell, rö­vid időn belül — saabták fel­adatként. I < ­végrehajtás fokozott ellenőr­zésére. a számonkérésre. A műszakgazdálkodás javítása érdekében az improduktív lét­szám felülvizsgálatát javasol­ták. Sok a gép Szorospatakon. Amikor a műhely-alapszerve- zet vezetőségét a termelést se­gítő, ellenőrző munkáról be­számoltatták, azonnali hatá­lyú határozatot hoztak. Az iparosokkal tanfolyam kerete­ben meg kell ismertetni rész­letesen az új gépeket, beren­dezéseket! Azóta lényeges a változás, folyamatos a munka. Verpeléti Elemér főmérnök előterjesztésében vitatták meg az első félévi gazdálkodás ta­pasztalatait- Ehhez a szakszer­vezet kiegészítő jelentést ter­jesztett a pártvezetőség elé. Közösen keresték a módját, hogyan lehetne kikerülni a hullámvölgyből, az adósság szaporítása helyeit az egyen; letes tervteljesítés feltételeit megteremteni. Klimó István gépészeti vezető beszámolta­tása is e célt szolgálta augusz­tus végén, a nagy értékű gé­pek, berendezések kihasznált­ságáról. A tervben és a cselek­vési programban meghatáro­zott teljesítményeket az F 6-os gép kivételével ugyanis nem érték el. Az alkatrész- hiány megszüntetéséhez a fel­sőbb szervek segítségét kértek. Nehéz évet zárnak az idén Szorospatakon. A termelésben való lemaradás a munkások hangulatára is kedvezőtlenül hatott. Ilyenkor különösen ioo- tos a kommunisták helytál­lása, agitációs munkája. A feltételek megváltozása mel­lett ennek is nagy része van abban, hogy az utóbbi hóna­pokban fokozatosan csökken az adósság. Korábban ugyan­is már csaknem 14 ezer tonna szén hiányzott az esedékes terv teljesítéséből. Mostanában a szám nyolcezer tonnára csökkent, és napról napra ke­vesebb. Legutóbb a gazdasági, politikai agitáció fokozására készítettek részletes feladat- tervet. Megvalósításához ked­vező légkört biztosít az üzem fokozódó termelési eredménye. Nagyon fontos feladat —, ahogy Jakubovics Lajos, a pártvezetőség titkára mondta — a határozatok végrehajtá­sának folyamatos ellenőrzése, számonkérése- A felsőbb szer­vek határozatainak szellemé­ben. a helyi adottságoknak megfelelő feladatmeghatározás önmagában kevés. A végre­hajtást a pártvezetőség az alapszervezeteknél rendszere­sen ellenőrzi. Ahol szükséges, felelősségre vonást is alkalmaz, mint legutóbb az egyik alap­szervezetnél, ahol az oktatás elhanyagolása, illetve egy na­pirend elmaradása miatt fi­gyelmeztették az alapszervs- zet titkárát. B. .1. A cselekvési program idő­arányos végrehajtásáról elő­ször áprilisban Poszuk József üzemvezető jelentése alapján tárgyaltak. Sok termelési gonddal küzdött az üzem. A termelési lemaradásnak ob­jektív okai is voltak. Emiatt felmerült a vitában, hogy a terv csökkentését kellene kér­ni a felsőbb szervektől. Ezt elvetette a pártvezetőség. Vi­szont határozatban hívta lei a vezetők figyelmét az utasí­tások pontosabb kiadására, a Csapatgyűlés Vasárnap tartotta év végi ünnepélyes csapatgyűlését a nagybátonyi munkásőrszázad, amelyen megjelent Szomszéd István országgyűlési képvi- seTö. á^Nögrádi” Szénbányák' nagybátonyi gépüzemének igazgatója is. Értékelték a század 1976-ban végzett mun­káját, s meghatározták a jö­vőre vonatkozó részletes fel­adatokat is, Varga Ferenc, a nagybátonyi területi pártbi­zottság titkára hozzászólásá­ban hangsúlyozta: a muti- kásőröknek a továbbiakban is Szívás, következetes munká­ra van szükség, hogy még magasabb szintre emeljék ön­ként vállalt kötelezettségeik teljesítését. Tolmócsi asszony Kötelességtudásból jeles évig főzött az aranyos apró­ságoknak. — Azért jöttem a kémiába, mert a két gyerek taníttatá­sához szükség volt a pénzre. Akkor a lányom gimnázium­ba járt, a fiam pedig az ipari iskolában tanult. Kislá­nyomról nagyon sok cikk je­lent meg a NÖGRÁD-ban, mert jó szavaló volt. Díjakat nyert! A cikkeket azóta is féltve őrzöm. — Merre vetette a sors a gyerekeket? — A lányom férjhez ment. Sződligeten lakik, Jelenleg Egerben, a pedagógiai főisko­la második évfolyamára jár. A fiam kitanulta a géplaka­tos szakmát, de ért a gépko­csivezetéshez is. Jelenleg ka­tona. Csehek Józsefné azok közé tartozik, aki sohasem válo­gatott a munkában. Minden olyan munkafolyamatot is­mer. amit egy ilyen vegyi­üzemben tudni kell a női dolgozóknak. — Amíg jó erőben voltam, a nátriumba jártam dolgoz­ni. Szerettem a beosztást, ér­tettem a gépekhez. Tudtam mit kell tenni, a kereset sem volt rossz. Most sem panasz­kodhatok. Mióta strúmá- val megoperáltak, azóta na­gyon kaparja a torkom az ecetsav. Pedig ez a mostani beosztás üzemben. a legtisztább az Hívták a szomszédba, a gránitba, de nem ment, mert összenőtt a gyárral. Megszok­ta az itteni munkát, megis­merte, megszerette dolgozó­társait. — A vezetőkkel sincs ba­jom. Ellenkezőleg: még rossz akarattal sem tudnám őket bármiben is elmarasztalni. Készségesek, emberségesek, amit lehet megtesznek, hogy jól érezzük magunkat. — Vita, nézetkülönbség van? ■— Ahol munka folyik, olt mindig volt és lesz, akárcsak a jó házasságban. Mert együtt jár az élettel. De nem jelent egyet a veszekedéssel vagy kiabálással. S ebben Csehek Józsefné mint pártvezetőségi tag pél­dát mutat. Huszonkilepcedik éve vallja magát kommunis­tának. Az ifjúsági mozgalom­ban kezdte. Pártcsoportbi- zaimiként folytatta. Két év­vel ezelőtt választották a vezetőségbe. Azóta elvégezte a marxista középiskolát. — Mi a legnagyobb gond­ja? — Ami a gazdasági veze­tőknek: a munkaerőhiány! Három műszakban dolgo­zunk, vegyigyár vagyunk, ahol minden munka piszkos, s bizony nem nagyon tola­kodnak ide annak ellenére, hogy jól lehet keresni. Nem­rég hívtam egy asszonykát. Nem szépítettem a munka- körülményeket, itteni hely­zetünket, hanem úgy. ahogy van, elmondtam. Nem jött hozzánk. Így hát magunknak, egymást segítve, támogatva kell megoldani a munkaerő­hiányból adódó gondjain- kai. Nehéz, mert egy-két üzem­részt kivéve nem lehet azzal vádolni a gyárat, hogy a leg­modernebb berendezésekkel dolgozik. Hogy eddig sikerült az akadályokat elhárítani, az áldozatkész törzsgárdának, köztük Csehek Józsefnének is köszönhető. Míg beszélgetünk, figyel­mességből két másik mun­katársa — Belovainé és Dá- vidné — abbahagyja az ecet- sav üvegekbe való toitöge- tését. Ezt követően már nem bántja annyira torkunkat a levegőben megsűrűsödött esetsav. Végül a munkaidő utáni tevékenységéről kérdezem. — Mint- a többi asszony, én Is elvégzem a házimunkát. Utána újságot, folyóiratot olvasok. Este pedig tévét né­zek, a hét végén pedig vá­rom a gyerekeket. A ház kö­rüli munkában ji férjem se­gít. Én már nehezet nem dolgozhatok. Rövid idő alatt háromszor operáltak. De sza­kítok időt arra is, hogy fel­készüljek a pártvezetőségi tisztséggel járó feladat el­végzésére, a brigádvezető-he- lyettesi és a saakszervezeti- bizalmi-helyettesi önként vál­lalt társadalmi kötelesség el­látására is — mondja a szor­galmas, segítőkész, megértő munkásasszony. Ügy ismerik, mint aki kö­telességtudásból mindig je­lesre vizsgázott. V. K. NÓGRÁD — 1976. november 16,, kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom