Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

If I 'f; ,4 A pici műhelyben lelkiisme­retesen dolgoznak. Nem is mindegy, hogy komolyan, ve­szik-e feladataikat az itt se- rénykedők, mert Nógrad me­gye lakosságának ivóvízellá­tása függ munkájuk ered­ményességétől- A Nógraü me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat salgótarjáni telepén Ter- nóczky László és szocialista brigádjáról ejtünk alábbiak­ban néhány szót, akiknek te­endői közé fontos dolgok tar­toznak. Mindenekelőtt ők vég­zik a víz klórtisztító beren­dezéseinek karbantartását, cse­réjét, javítását. A klórozó­készülékek fölötti gyámko­dás. az esetleges hibák kija­vítása úgyszólván egyedülál­ló teljesítmény az országban. Rajtuk kívül egyedül Buda­pesten végeznek hasonló mun­kákat, s ugyancsak a fővá­rosiak látják el valamennyi más megyei klórozóberende­zés javítását is. Ternóczky László, Lugosy Ferenc és Ba­lázs Tiborohosszú tapasztalat- szerzés, tanulmányok végzé­se során elérte, hogy napja­inkban megbízhatóan végzik e tisztítókészülékek karban­Korszerüsítik a kábelgyártást Több mint 3 milliárd forin­tos beruházással korszerűsí­tik a hazai kábelgyártást. Fo­lyamatosan modernizálják a különböző huzalok, vezetékek es kábelek előállítását. Kiste­leken új gyáregység is épül, az első húzógépeket már üzembe helyezték, s a többi, jórészt importból származó berendezést is fokozatosan felszerelik. A kábelgyari rekonstruk­ciós program a tervek sze­rint 1982-ben fejeződik be. A beruházásokra több mint 3 milliárd forintot fordítanak, ebből mintegy egymilliárd bankhitel- A teljes rekonst­rukció azért vált szükséges­sé, mert az elmúlt években nem tudták kielégíteni a ha­zai igényeket kábelipari ter­mékekből, sem mennyiségileg, sem minőségileg. A már meg­kezdett korszerűsítések befe­jezése után a teljes hazai szükségletet kielégítik, , és 19 millió dollárért még tőkés­piacra is exportálnak. A gyártás fejlesztésével együtt korszerűsítik a gyárt­mányszerkezetet is. A korszerűbb gyártmány- szerkezet és gyártás mielőb­bi megvalósítása érdekében kezdte meg az idén munká­ját a gyár önálló kutatóinté­zete. Az itt dolgozó szakem­berek kidolgozták azokat a terveket, amelyek alapján a vezető anyagoknál, például a réz helyett alumíniumot, a szigetelőanyagok gyártásánál pedig a papírszigetelés he­lyett az úgynevezett térháló­sított polietilént alkalmaznak majd, amely nagyobb terhe­lést tesz lehetővé. Sok új el­járást, termeket is kikísér­leteztek, köztük a háromerű mesterséges vízhűtésű kábelt, amely elsősorban a sűrűn la­kott területeken alkalmazha­tó gazdaságosan; mert a hű­tés következtében nagymér­tékben csökkennek a veszte­ségek. Újdonságnak számit a töltött-terű telefonkábel is, amely nem azik be. Fogalmak közelről Deviza — valuta A valuta egy-egy ország pénzneme, fizetési eszköze. A deviza ezzel szemben nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz: külföldi pénznemre (valutára) szó­ló követelés. A deviza lehet váltó, csekk, hitellevél, de megjelenhet könyvkövetelés formájában is, vagyis nem fel­tétlenül ölt értékpapír alakot. Az a magyar turista, akinek a Nemzeti Bank külföld­re való kiutazása előtt valamilyen külföldi pénznemre szóló csekket ad, amelyet az adott külföldi országban va­lamelyik banknál lehet fizetőeszközre beváltani, a bevál­tásig devizakövetelessel rendelkezik. A nemzetközi pénz- forgalmat túlnyomórészt nem konkrét külföldi pénznemek küldésével, hanem a követelések jóváírásával, vagy e köve­teléseket megtestesítő értékpapírokkal, tehát devizákkal bonyolítják le. tartását, és javítását. Ugyan­csak gyakorlatuknak, tuda­tos munkájuknak köszönhe­tő, hogy a klórozok bizonyos alkatrészeit is el tudják ké­szíteni. melyeket egyébként hazánkban nem lehet besze­rezni, A brigádvezető napon­ta újabb és újabb dolgokon töri fejét, számtalan újítását elfogadták. Némrégen úgyne­vezett csőelzáró szerkezetet kísérletezett ki, mely a háló- zatjavításnál a hegesztési munkát, az olyköri 8 órás cső­szerelést; fél órára csökkenti. Nem véletlen, hogy Temöcz- ky László már háromszor nyerte el a Kiváló Dolgozó cí­met. Ezenkívül az Országos Vízügyi Hivatal Kiváló Dől-, ,ozó kitüntetésével is dicse­kedhet- Újításait országos el­ismerés övezi, nemrégiben bronz fokozattal tüntették ki munkáiért. A brigádvezetó összefogja a kilencfős kollek­tívát is. 1967-es szocialista brigáddá alakulásuk óta két­szer bronz, háromszor ezüst, tavaly pedig arany fokozatot értek el. Képünkön: Ternócz­ky László brigádvezető Ku- rucz Káro’y és Gordos Nán­dor brigádtagokkal. — kulcsár — Kongresszusra A legégetőbb őszi j munkák közepette a niegye termelőszövetkezeti tagjai szakítottak néhány órácskát arra, hogy derekasan felké­szüljenek a mezőgazdasági szövetkezetek de­cemberben összeülő harmadik kongresszusá­ra. Gyorsan követték egymást a rendkívüli közgyűlések, a gazdaságok dolgozói a szövet­kezeti demokrácia fontos fórumain rövid számvetést végeztek, megvilágították a moz­galom előtt álló legégetőbb problémákat, fel­adatokat. Kaptak hozzá segítséget is. A Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa ajánlást készí­tett a kongresszus állásfoglalásának kialakí­tásához, lehetőséget teremtett rá, hogy ezen keresztül az ország —, s így Nógrad megye — valamennyi termelőszövetkezeti tagja, ha közvetve is, de tevékeny részese lehessen az országos tanácskozás munkájának. A rendkívüli közgyűlések tapasztalatait most összegzik a területi szövetség vezetői, annyi azonlván már bizonyos: a tsz-tagok él­tek az alkalommal, bátran mondták el véle­ményüket, s hasznos javaslatok sora hangzott el. Ebben valószínű közrejátszik, hogy az el­múlt kongresszust követően, az ott elhang­zott észrevételek alapján az állami szervek intézkedtek többek között a számviteli és ügyviteli rend egyszerűsítésére, csökkentették a statisztikai adatszolgáltatásokat. Napirend­re került a nyugdíjkorhatár leszállítása, a kölcsönös támogatási alapok képzésének ösz­tönzése s még számos olyan téma, mely a második kongresszuson, annak előkészí­tése során vetődött fel. I Megyénk 43 termelőszövetkezetében csak­nem húszezer tagot tartanak nyilván. Az üze­mek bruttó termelési értéke meghaladta a hárommiliiárd forintot, s csupán az elmúlt öt esztendőben 1,5 milliárd forintot fordítot­tak fejlesztési célokra. A számok jól jelzik: a mezőgazdasági szövetkezetek egyre nagyobb szerephez jutnak a gazdasági életBen, s emellett meghatározói a falvak fejlődésének is. Az eredmények, mint arról a közgyűlé­seken szó esett, hosszú, türelmes munka kö­vetkezményei. A biztonságot jelentő alapot a párt általános és szövetkezetpolitikája terem­tette meg. A szövetkezeti mozgalmat övező —, időnként megkülönböztetett — támogatás nyomán gyarapodott a közös vagyon, emel­kedtek a hozamok, a dolgozók életszínvona­la, s kilépett a középszerűségből a legjob­bak közé nem egy megyei termelőszövetkezet. A közgyűléseken sokan említették, hogy az ötödik ötéves terv időszakában még követke­zetesebb munkára lesz szükség, hogy a cél­kitűzések valóra váljanak. Tovább csökken a munkaerő. A termelés mennyiségének és színvonalának növelése főként a belső gaz­dasági erőforrások hatékonyabb kihasználá­sával érhető el. Nem újak a módszerek: a meglevő gépek és berendezések kihasználá­sa, a szakosítás, a komplex fejlesztés, az üze­mek közötti együttműködés szélesítése, a ve­zetés színvonalának emelése. Az utóbbival kapcsolatban a nagybárkányiak vetették fel: több támogatást érdemelnek a kezdő agrár- szakemberek. Javasolták: a pedagógusokhoz hasonló kedvezméfívekben részesülhesssenek lakásépítés esetén. A palotási, nézsai termelőszövetkezetek tagjai a közgazdasági szabályzó rendszer sta­bilizálását kérték, mert időnként még mindig bizonytalanság tapasztalható. Szinte min­denütt említették az élet- és munkakörülmé­nyek alakulását. Az egyesüléseket követően mind nagyobb a lehetőség a szociális igénye­ket kielégítő beruházásokra, a megye terme­lőszövetkezeteiben is egyre inkább töreked­nek, hogy az állami vállalatokkal azonos, vagy azt megközelítő munkafeltételeket te­remtsenek. Sorra épülnek a korszerű öltözők, fürdők, — sőt Palotáson munkásszállást is létrehoztak, — autóbusz szállítja a tagokat a munkahelyre, üzemi konyhán ebédelnek, gondoskodnak pihenésükről, s lehetne sorolni még. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme is évről évre emelkedik — bár hasonlóan'az átlagtermésekhez — a bérek között is nagy a szóródás. A gazdaságok önzetlen támogatása révén a falvak képe is átalakul, fejlődik a kom­munális ellátás, a kereskedelem, a szövet­kezeti parasztság lakáskultúrája, tűnőben vannak a falu és város közötti ellentmondá­sok. Igaz, a városi életmód nagy vonzóerőt gyakorol a fiatalokra, s ezért nehézkes a tagsák utánpótlásának biztosítása. Sokat be­széltek e témáról is a rendkívüli közgyűlé­seken. együtt kutatták: miként lehetne a fiatalok érdeklődését a mezőgazdasági pá­lyák iránt felkelteni. A tagok örömmel említették, hogy társa­dalombiztosításuk lényegében azonos az iparban dolgozókhoz, egészségügyi ellátásu­kat törvényben biztosították, a családi pötlex feltételeiben és mértékében sincs különbség. Mindezek is eredményezték, hogy tovább szi­lárdult a munkás-paraszt szövetség,) a me­zőgazdaságban dolgozók magukénak vallják a párt politikáját, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének céljait. Egyes területeken azonban még mindig kü­lönbségek vannak, az iparban és a mezőgaz­daságban dolgozók között. Az eltérések meg­szüntetését, közelítését is felvetették, s ma­guk a tagok tették hozzá: amennyiben a le­hetőségek engedik. A szocialista elosztási el­vek fokozottabb érvényesítéséről, a szociális, kulturális igények teljesebb kielégítéséről is számos helyen szóltak. Érdemes megemlíteni e rendkívüli köz­gyűlések hangulatát. Kishartyánban például ünnepélyes keretek között vitatták a TOT ajánlását, s másutt is nagy felelősséggel szól­tak a dokumentumról. A nógrádi szövetkeze­tek tagjai elsősorban a helyi sajátosságokat igyekeztek beágyazni a magyar mezőgazda­sági mozgalom elmúlt öt esztendejének érté­kelésébe. A fejlődés újabb lehetőségeit ke­resték, hasznosítható módszereket vetettek fel, s arra kérték a megválasztott küldötte­ket, hogy a megyei tanácskozáson számolja­nak be a közgyűlés munkájáról, képviseljék küldőik véleményét, érdekeit. A III. kongresszus^; dasági termelőszövetkezetek életének idei legfontosabb eseménye lesz. Ez tükröződött a megyében lezajlott rendkívüli közgyűléseken. Mert ma már történelmi tény a mezőgazda­ság szocialista átszervezése, a nagyüzemek megszilárdítása. Más próbák várják nap mint nap a gazdaságokban dolgozó tagokat, alkal­mazottakat. Az eddigi befektetést szeretnék minél hatékonyabban kamatoztatni a népgaz­daság, a termelőszövetkezetek és saját ma­guk javára. Szabó Gyula :• * * Iparosok művezetője örökké mozgó, sokoldalú ember Puskár Ferenc. Min­dig nyitott szemmel jár. Sok mindent észrevesz, azt is, ami másoknak talán fel sem tűnik. A mindennapi felelős­ségteljes munka mellett ke­resi az újat, azt. hogyan le­hetne valamit jobban, tökéle­tesebben elvégezni. Mindössze 31 éves, de már sok tapaszta­lattal a tarsolyában és fiata­los lelkesedéssel a rábízott munkában. — Gépipari technikumot végeztem, 19ö4-ben. Bányala­katosként dolgoztam Katalin- aknán, utána Szorospatakon. A tmk művezetője lettem 1970- ben. Tavaly január óta pedig föld alatti gépészeti művezető Nagyon fontosnak -tartom ezt a beosztást. Talán nem túlzás állítani, hogy ma Szo­rospatakon van a legtöbb gép a Nógrádi Szénbányák akna­üzemei közül. — mondja. — A termelésen ez nemigen látszik meg. — Nem a gépeken, s azok biztonságán múlik. Ha esgk azon múlna, akkor terviül tel­jesítés lenne. A. bányai fel­tételek. geológiai viszonyok nem megfelelőek. Ma Szo­rospatakon olyan diszpécser­rendszer van, hogy hangos bemondóval minden gépesí­tett munkahellyel megvan az összeköttetés Percre ellen­őrizni lehet a gépek munká­ját, az állásidőt, üzemzavart. Nem ezen múlik. — Jelenleg 34 ember tarto­zik a csoportunkba, a fronti lakatosok is. Feladatunk a gépek zavartalan üzemének biztosítása. — Nemcsak délelőttre jáf munkába? — Nem. mert ha üzemzavar van, . déliftán, éjjel is ott kell lenni és ellenőrzésre is szük­ség van. Jelenleg a főműve­zetőnk iskolán van. Azt is helyettesítem. Van tennivaló sok, de akkor örül az ember, ha a gépek jól mennek. Van F—6-os gépünk. Már bizonyí­tott, mert volt olyan hónap, amikor 250 métert haladt elő­re. Ez a kéziteljesítmenynek ötszöröse. Elektrohidraulikus, oldalüritős rakodógépünk csak nekünk van Nógrádiján. Ezekkel a EHOR-okkal or­szágosan napi 6 métereket is elérnek. Mi még messze va­gyunk ehhez a teljesítmény­hez. Most szerveződik a komplexbrigád, améiynek feladata éppen a gépi telje­sítmények növelésének elő­segítése lesz. Gondolom, si­kerül majd. Folyamatos szál­lít óberendezése ihk között sok az elhasználódott.. Ezekre sokkal jobban oda kell figyel­nünk, hogy zavartalanul dol­gozzanak. — Ügy hallottam, több újí­tása is van itt, az üzemnél. — Szám szerint nem sok, de gazdasági eredményben, már a félmillió körül tartok. A Kiváló Újító jelvény bronz fokozatát megkaptam. Az FMKT vezetője vagyok az üzemnél, 1970 óta. Eddig 5 alkalommal nyertem el a Kiváló Ifjú Technikus címet. Az üzemvezetőséggel év ele­jén mindig megbeszéljük, a feladatokat, és ezen osztozunk a FMKT-tagokkal. Eddig hat szakdolgozatot készítettem. Az F—6-os gépek üzembe helye­zési kísérleti tapasztalatait összegeztem, javaslattal az egyik szakdolgozatban. Ezt hasznosításra azután több bá­nyaüzemhez is elvitték. A maróhengeres, és kézi jövesz- tésű frontfejtés költségössze­hasonlító elemzését is egy szakdolgozat keretében vé­geztem el. A hidraulikus ka- paróelőtolóhoz az irányító­szelep készítése díjnyertes újítás lett. Szeretek foglalr kozni az ilyen témákkal, mert ha az ember belefeledkezik az elemzésbe, mindig jó tapasz­talatra tesz szert, és talál va­lami újabb megoldást., ösz­tönzi az embert az. hogy meg­becsülik a munkájáért. Nem is az anyagiakra gondolok el­sősorban, hanem .az erkölcsi­re. Kiküldtek már a lipcsei vá­sárra jutalomként, legutóbb a Kemerovóban járt KIS7.- küldöttség tagja voltam. Sok élménnyel jöttünk haza Egyébként februárban itt. uz üzemnél az 1-es KlSZ-alao- szervezet titkárénak válasz­tottak. Ez is elfoglaltsággal jár. Tennivaló mindig van bő­ven. A bányánál a gépesíte- is megkívánja az iparosoktól az állandó szakmai képzést. Egyre fontosabb lesz a két szakma megszerzése. Sokat beszélünk erről, én is szerve­zem az embereket részt ve­szek az oktatásban, felkészí­tésben is. — Nem sok ez egy kicsit? Úgy tudom család is van. — Fiatalnak érzem magam. Szívesen végzem a munkát. A feleségem a központi rak­tárban dolgozik, anyagkönv- velő. Van egy haléves kislá­nyunk. Amíg mi munkában vagyunk, édesanyám vigyáz rá — mondjá befejezésül Pus­kár Ferenc. B. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom