Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

Losonczi Pál Peruban

Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:

Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. venezuelai hivatalos baráti látogatásának befejeztével vasárnap, magyar idő szerint délután 5 orakor Caracasból Peruba utazott.

Losonczi Pál és kísérete, négyórás repülőút után érkezett meg dél-amerikai útjának újabb állomására, Limába. Itt csatlakozott a hivatalos kísérethez Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert, külügyminiszter-helyettes, Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és György Jenő, hazánk perui nagykövete.

A Perui Köztársaság fővárosában az államfőt megillető külsőségekkel fogadták az Elnöki Tanács elnökét. Üdvözlésére a magyar és a perui nemzeti zászlókkal díszített repülőtéren megjelent Francisco Morales Bermudez* köz- társasági elnök, Guillermo Arbulu Gallant miniszterelnök es Jósé de la Puente külügyminiszter.

Díszszázad sorakozott fel, 21 ágyúlövés dördült, a zenekar eljátszotta a két ország himnuszát, majd Losonczi Pál, gépkocsival szálláshelyére, az elnöki palotába indult. A program csak rövid pihenőt engedett: csakhamar megkezdődtek a két elnök tárgyalásai. A megbeszélésekhez jó alapot ad az, hogy államközi kapcsolataink az elmúlt években minden téren eredményesen fejlődtek, s megvan a készség a kontaktusok további elmélyítésére.

Államfőnk tiszteletére délután a limai városi tanács hívott össze ünnepi ülést. A testület a polgármester indítványára a főváros díszpolgárává választotta Losonczi Pált, s a magas rangú magyar

vendégnek átadták Lima kulcsait. Losonczi Pál a polgármester köszöntőszavaira válaszolva hangsúlyozta:

— A mi törekvéseink a legfontosabb kérdésekben találkoznak, vagy közel állnak a Perui Köztársaság szándékaihoz. Látogatásomra az országaink közötti nemzetközi együttműködés kiszélesítése szükségességének és kétoldalú kapcsolataink elmélyítésének jegyében kerül sor. Népünk és kormányunk a rokonszenv figyelmével kíséri a Peru fejlődésének előmozdítására irányuló törekvéseiket, amelyek jelentőségükben az ország határain is túlnőnek.

Este a Palacio de Gobierno- ban Morales elnök díszvacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Előtte — a két ország kapcsolatainak elmélyítésében szerzett személyes érdemeiért — átnyújtotta a magyar államfőnek Peru legmagasabb állami kitüntetését, a „Sol del Peru” briliánsokkal ékesített nagykeresztjét.

— Az ön látogatására olyan időpontban került sor, amikor Peru mélyreható, forradalmi folyamatának megszilárdításán fáradozunk — mondotta a kitüntetés átadásakor a perui elnök.

— Célunk olyan új társadalom létrehozása, amely lehetővé teszi a széles néptömegek törekvéseinek maradéktalan megvalósítását. E történelmi feladat mellett elkötelezte magát az egész perui nép, biztos tudatában annak, hogy ez az egyetlen helyes út az ország sokoldalú fejlődéséhez, gazdasági függetlenségéhez. E nemes feladat a nemzetközi életre is kiterjed. Ezért fáradozunk szünet nélkül azon, hogy cselekvő részvételünkkel — az államok közötti felelősségteljes párbeszéd révén — hozzájáruljunk a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi kereteinek átalakításához.

Losonczi Pál válaszában aláhúzta: t

— A nemzetközi élet hatalmas változásokon ment keresztül, és ezek a változások valósággal felkínálták kapcsolataink kiépítésének és kiszélesítésének szükségességét. Az enyhülési politika korunk fő tendenciája. Ehhez — véleményünk szerint — minden országnak, nagynak és kicsinek, egyaránt hozzá kell járulnia. Nem osztjuk azt a nézetet, hogy az úgynevezett kisországok semmit sem tehetnek a világpolitika kedvező alakulása érdekében. Helsinki a legcsattanósabb ellenérv! A világ jövője szempontjából nagy jelentőségű az igazságtalan, külső függésen alapuló viszonyok mielőbbi felszámolása. Szolidárisak vagyunk a nemzeti függetlenségükért harcaló' népekkel és támogatjuk a fejlődő országok teljes gazdasági függetlenségre, a mindenféle gyarmatosító kísérletek visszaverésére irányuló erőfeszítéseit. Örömünkre szolgál, hogy külpolitikai törekvéseink a legfontosabb kérdésekben találkoznak a Perui Köztársaság szándékaival. Ezen a bázison alapszik kapcsolataink fejlődése. A magyar nép és kormány rokonszenv- vel kíséri Peru fejlődésének elősegítésére, meggyorsítására irányuló erőfeszítéseiket. Véleményünk szerint Peru határain jóval túlmutat a fegyveres erők forradalmi kormányának alapdokumentumában meghatározott célkitűzés „a gazdasági, a társadalmi, politikai és kulturális struktúrák átalakítására, új társadalom létrehozására.” Támogatásunkról biztosítjuk azt a politikát, amely következetes lépéseket tesz a belső fejlődés, a társadalom átalakítása — és ettől elválaszthatatlanul — a függetlenség fokozott megszilárdítása érdekében. (MTI)

Peru

Megtört a csönd

Ez a világ legnagyobb edénye, amely évezredeken át magába zárta a csendet — írta egyiik versében Pablo Neruda az egykori perui inka városról, Macsupikcsuról. A több mint 300 évi spanyol elnyomás, majd az újkori történelemben az amerikai behatolást követően az igazi „csendtörtést” a perui nép 1968-tól számolja. Velasco Alvarado tábornok akkor októberben vette át a hatalmat, katonai puccsal. Azóta a 12 milliós perui nép életében olyan „zajok” jelzik a gazdasági és társadalmi változásokat, amelyek hamisan csengenek az észak-amerikai mo- I nopóliumok fülében és bántják a perui burzsoázia, a hatalomtól egyre inkább megfosztott rétegének a hallását is.

Azon a nyolc évvel ezelőtti októberi napon az elnöki palotában egy jelképes — de a lényeget kifejező — kép- csere is történt. A spanyol hódító és leigázó képét az indiánok egykori vezérének, Tupac Antantnak a képe váltotta fel. Ez a helycsere lényeges politikai változásra is utalt. Olyan tények jelzik ezt, mint a meghirdetett földreform fokozatos megvalósítása, amelynek eredményeként a megművelhető több mint 9 millió hektárból csaknem hatmilliót szétosztottak a nincstelenek között. Az Inka-terv néven ismert program részeként került sor — igaz, az eredeti elképzelésektől szerényebb mértékben — az adó-, az iskola-, a köz- igazgatási reformra, a tömegek életszínvonalának emelését célzó intézkedésekre, az amerikai érdekeltségű olaj- társaságok, bányák kártalanítás útján történő államosítására.

Az eltelt időszakról mondotta néhány hónappal ezelőtt Limában e sorok írójának Jorge del Prado, a kommunista párt főtitkára: „A perui forradalmi folyamat a maga antiimperialista, oligarchiaellenes szakaszának új fáziséba érkezett. Ez pedig új elemzést, új feladatok meghatározását követeli”.

A hazánknál tizenkétszer nagyobb területű országban azonban a mai valóság ellentmondásos. Az amerikai vezető körök a perui belső reakcióval szövetkezve már többször megkísérelték útját állni a haladó folyamatoknak. A kelléktár igen gazdag. A vallásos tömegek megtéveszMagyar Ikarus-autobusz Lima egyik utcáján.

tését szolgáló „szovjet kommunista” veszély propagandája mellett nyílt összecsapásokra is sor került.

A tavaly februári rendőrsztrájk idején a limai rendőrök, valamint a hadsereg alakulatai összecsapásának 86 halálos áldozata és 162 sebesülje volt. De ez a konfliktus — a többi között — azt is megmutatta, hogy a hadsereg egységes és a haladó folyamatok védelmezője. A későbbi politikai áramlatok békésebb összecsapása (Ve- lascót Francisco Morales Bermudez váltotta fel az elnöki székben, s azóta is több személycserére került sor a vezetésben), úgy tűnik, alapjaiban nem változtatta meg a nyolc éve kijelölt út irányát. Ez az irány ellentmondásokat, következetlenségeket, olykor megtorpanást is jelez, de ami a legfontosabb: fő vonalaiban változatlan. S mindehhez tegyük hozzá: a fasiszta rendszerű Chile, valamint Brazília és Bolívia gyűrűjében 1

Peru az észak-amerikai szorítás gyengítésére, a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelemre, együttműködésre törekszik a szocialista országokkal. Sőt, a hagyományos árucsere-forgalmon túl mindinkább előtérbe kerülnek a gazdasági kooperációk. A Ganz Műszer Művek például tíz évre szóló megállapodást kötött a perui Melsa- céggel egymillió árammérőóra közös gyártására. Előtte komplett villamos laboratóriumokat, oktatást segítő berendezéseket, orvosi műszereket szállított, illetve szállít hazánk. Bővülnek tudományos, irodalmi, kulturális kapcsolataink is.

Aki ezekben a hetekben Peruban járt, láthatta, hogy már készülődnek a Csodált Urának ünnepségeire. De aki mélyebben belepillant a változásokba, leszűrheti. hogy érlelődik és szélesedik az a meggyőződés: igazi csodákra csak maga a perui nép képes, amely cselekvő támogatója a nyolc évvel ezelőtt megtört évezredes csendnek.

Király Ferenc

Forró hangulatú békenagygyűlés a Sportcsarnokban

Budapest lakóinak képviselői forró hangulatú nagygyűlésen találkoztak a fejlődési béke-világkonferencia száz országból érkezett küldötteivel. A zsúfolásig telt Sportcsarnokban ütemes taps köszöntötte az elnökséget, amelynek tagja volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára, Szépvölgyi Zoltán a Fővárosi Tanács

elnöke, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Barabás János, a KISZ kb titkára és Erdei Lászloné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Romesh Chandra, a Béke-vi- lágtanács főtitkára, és a világkonferencián részt vett számos külföldi politikus, ismert közéleti személyiség.

Földvári Aladár, a SZOT elnöke üdvözölte a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét.

Kiemelkedő esemény

Ezután Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára mondott Beszedet. Hangsúlyozta, hogy a békeerők most lezajlott tanácskozása kiemelkedő jelentőségű esemény.

A Béke-világtanács megalakulásától fogva nagy figyelmet szentel a fejlődő országok ügyének. A mostani tanácskozás is annak bizonyítéka, hogy a béke-világmozga- lom nemcsak a háborús tűzfészkek felszámolásáért küzd, hanem részt vállal abból a nehéz harcból is, amelyet az új nemzeti államok folytatnak függetlenségük megszilárdításáért, társadalmi és gazdasági előrehaladásukért A világkonferencia fórumán elhangzottak meggyőző erővel érzékeltették, hogy az emberiség többségét alkotó fejlődő országok felemelkedése elképzelhetetlen a tartós és egyetemes béke nélkül. Ugyanakkor a fejlődő országok harca nemzeti függetlenségük megerősítéséért, a társadalmi, gazdasági haladásért, a gyarmatosítás maradványainak felszámolásáért, a multinacionális társaságok offenzívájá- nak megfékezéséért, jelentős hozzájárulás a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához.

— A magyar népben mélyen él a szolidaritás érzése. Lehetőségeinkhez és erőinkhez mérten ott álltunk a hős vietnami nép oldalán, örömmel köszöntöttük Mozambik és Angola népeinek nagyszerű győzelmét, cselekvőén együttérzőnk azokkal, akik a Palesztinái nép törvényes jogaiért, a libanoni megbékélésért küzdenek; messzemenően támogatjuk mindazokat a fejlődő országokat, amelyek határozottan visszautasítják az imperialista gyámkodást és beavatkozást.

— Államunk, népünk és békemozgalmunk minden tőle telhető politikai, erkölcsi és anyagi támogatást megadott, és meg fog adni a fejlődő országoknak.

Ugyanaz az ellenség

Clodomiro Almeyda, a Chilei Szocialista Párt főtitkár- helyettese, a Chilei Egységszervezet vezetője szólalt fel ezután.

— Latin-Amerika hangját hoztam most el önöknek — kezdte beszédét. — Nagyon messze innen, túl az óceánokon, az Egyesült Államok határától a déli sarkig 250 millió latin-amerikai él és dolgozik, harcol és remél. Ugyanazzal az ellenséggel néz szembe, mint Európa, Ázsia és Afrika haladó emberei: azzal, aki akadályokat akar emelni a demokrácia, és a haladás folyamata elé, jóllehet e folyamat erősödése jellemzi a XX. század utolsó szakaszát. A fasizmus politikája az éhség és a nyomor, a népi mozgalmak erőszakos elnyomása, az emberi jogok rendszeres megsértése. Kérem szolidaritásukat a fasiszta csizmák alatt szenvedő Latin-Amerika népei számára. Sok támogatást és segítséget kaptunk önöktől. Különösen mi, chileiek érezzük, hogy milyen magas hőfokú a forradalmi és antifasiszta öntudat, amely lehetővé tette, hogy több száz chilei ^vendégszeretetet és munkát, tanulási lehetőséget találjon itt — hangsúlyozta.

Fő ok az imperializmu>

A. V. Rumjancev akadémikus a világkonferencián részt vett szovjet küldöttség

vezetője hangsúlyozta: a konferencia is világosan rámutatott, hogy a fejlődő országok társadalmi, gazdasági elmaradottságának fő okozója az imperializmus, gyarmatosítás és a reakció. Széles néptömegeket átfogó mély társadalmi- gazdasági átalakulások szükségesek, mozgósítani kell minden belső erőforrást, ami nélkül nem teremthetők meg a fejlődés feltételei. Síkraszállt a konferencia azért, hogy új, igazságos, demokratikus alapokra helyezzék a jelenleg érvényben levő nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, s azért, hogy erősíteni és fejleszteni kell a fejlődő országok és azok tényleges szövetségesei, a szocialista országok közötti kapcsolatokat. A konferencia rávilágított arra: a fejlődéssel összefüggő kérdések sikeres megoldásához, valamint a társadalmi, gazdasági elmaradottság felszámolásához nélkülözhetetlen a nemzetközi feszültség csökkentése, a fegyverkezési hajsza megfékezése.

Végezetül a szovjet békebizottság, a szovjet közvélemény nevében meggyőződését fejezte ki, hogy a fejlődési béke-világkonferencia eredményeit mielőbb megismeri a világ közvéleménye és az elhatározások mozgósítani fogják a földkerekség békeszerető, demokratikus erőit, hogy együttesen lépjenek fel a népek társadalmi, gazdasági haladásáért, az általános békéért.

Vietnam

a felemelkedés útján

Nguyen Van Lang, a vietnami békebizottság küldötte hangoztatta:

— A vietnami nép a hazája függetlenségéért, egyesítéséért és fejlődéséért vívott hosszú, rendkívül nehéz, de dicsőséges és sikeres harca során mélyen átérezte az igazságot, hogy korunkban a nemzeti függetlenség elválaszthatatlan a szocializmustól. Népünk tudatában van annak: csak a szocializmus válthatja valóra az emberiség évezredes álmát; azt, hogy megszabadul az elnyomástól, a kizsákmányolástól, az éhezéstől, az ínségtől; hogy jólétben, kulturált körülmények körött, boldogan éljen. Meggyőződésünk — hangoztatta —, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság szociális és gazdasági haladása megteremti a feltételeket ahhoz, hogy hozzájáruljunk a szocialista országpk erőinek fokozásához, kiszélesítsük az eredményes együttműködést a fejlődő országokkal, és elősegítsük más nemzetekkel együtt, korunk ma- gasztosabb céljainak elérését.

Marcel Blondeau francia lelkész felszólalásában kiemelte;

— Napjainkban már sok nép kivívta politikai függetlenségét, ugyanakkor közülük többen kiszolgáltatottjai a multinacionális kapitalista társaságoknak, gazdasági gyarmatosításnak. A technikai fejlődésnek az emberiség javát kellene szolgálnia, de — az imperializmus önös érdekei miatt — a fejlődő országok lemaradása egyre súlyosbodik. E kifosztott népek megértették, hogy egyesülniök kell az újgyarmatosítás, a gazdasági függőség legyőzése érdekében.

Törekvés a függetlenségre

A 645 milliós India népe és Indira Gandhi miniszter- elnök üdvözletét tolmácsolta Purabi Mukherejee, az indiai Kongresszus Párt főtitkára, majd hangsúlyozta, hogy India szilárdan hisz a békés egymás mellett élésben és a népek önrendelkezési jogában.

— Az ország békepolitikája, törekvése az önellátásra, a gazdasági függetlenségre és a haladásra kivívta az imperialisták, a reakciós erők haragját. Megpróbálták megbuktatni a törvényes kormányt, ez a próbálkozásuk azonban kudarcot vallott.

Dr. Oscer Pino Santos, kubai közgazdász arról szólt, hogy a fejlődési béke-világkonferencia záródokumentuma több száz millió ember helyzetével foglalkozik, akik — az évszázados gyarmati uralom és az újgyarmatositó kizsákmányolás miatt — napjainkban is szegénységben és elnyomásban élnek.

Többen kértek még szót,' majd a nagygyűlés Földvári Aladár zárszavával ért véget, (MTI)

Befejeződött a béke-világkonferencia

(Folytatás az l. oldalról)

„A fejlődés útjai és eszközei” című munkabizottság akcióprogramja hangoztatja, hogy a Béke-világtanács segítségével, a fejlődés útjainak és eszközeinek felkutatása céljából konferenciákat, szemináriumokat kell szervezni.

A dokumentum rámutat: Ázsia, Afrika és Latin-Amerika mezőgazdaságának szükséges átalakítása céljából az érdekelt földrészek országai szakembereinek bevonásával kell elemezni a terményszerkezet optirnális átalakításának lehetősegeit. Dr. Bartha Tibor püspök szólalt fel ezután, a keresztyén békekonferencia nevében hangsúlyozta : a keresztyén mozgalom aktív szolidaritást hirdet az elnyomott népekkel a kolo- nializmus ellen.

Ezt követően a fejlődési világkonferencia üzeneteket fogadott el.

Az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakához szóló üzenet külön köszönti dr. Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát, aki nagy segítséget adott a fejlődéssel foglalkozó nemzetközi találkozó létrehozatalához. A dokumentum rámutat: a fejlődési világkonferencia támogatja azokat a határozatokat, döntéseket és különböző akcióprogramokat, amelyeket az ENSZ és szakosított intézményei az egyenlőségen, igazságosságon, alapuló nemzetközi gazdasági rend megteremtése érdekében hoztak.

Az ENSZ kereskedelmi és

fejlődési konferenciájához (UNCTAD) intézett üzenet messzemenő támogatásáról biztosítja az UNCTAD Nairobiban tartott. „A javak integrált programja" témában rendezett konferenciáján felvázolt pozitív lépéseket és akciókat. A fejlődési világ- konferencia meggyőződése, hogy az Egyesült Nemzetek, Szervezetének a haladó országok gazdasági problémáival foglalkozó fő testületé létfontosságú szerepet játszik az égető gondok megoldásában.

A

»