Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSÍMP NOGRÁD MEGYÉI SIZOrTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVF, 241. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976-OKTOBER 12., KEDD Befejezte munkáját a fejlődési béke-világkonferencia Nagygyűlés a Sportcsarnokban Hétfőn Budapesten, az Építők Rozsa Fe­renc Művelődési Házában tartották meg a fejlődési béke-viiagkonferencia záró plenáris ülését. Az elnökségben helyet foglalt Sarlói István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára. Sebestyén Nandorne. az Or­szágos Keketanaes főtitkára, dr. Simái Mihály, k világkonferencia magyar előkészítő bizott­ságának elnöke, Pethő Tibor, az Országos Béketanács helyettes elnöke és Bognár József akadémikus, a magyar küldöttség vezetője. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet több ismert békeharcos és társadalmi vezető személyiség. A plenáris ülésen Romesh Chandra, a Bekc-világtanács főtitkára elnö költ, ahol számos felszólalás hangzott el. A hozzászólások után a négy téniabizottság kétnapos vitája alatt megfogalmazódott, elvi és gyakorlati elképzelé­seket egyaránt tartalmazó dokumentumokat ismertették a plénumon. ..A béke és a fejlódée kö­zötti kapcsolatok” temabizott- ság akcióterve a többi kö­zött javasolja: indítsanak kampányt a beke. a fejlődés, az antiimperialista harc, a leszerelés és a fejlődés közöt­ti összefüggések tömegmére­tű megismeftetésére. Tömeg­támogatást kell biztosítani az ENSZ keretében megszerve­zendő leszerelési világkonfe­rencia összehívása érdeké­ben. Az akcióterv kiemeli: az akcióterv második része föld­részenként sorolja fel az idő­szerű tennivalókat. A Közel- Kelettel kapcsolatban rámu­fl fejlődési béke-világkonferencia zárónyilatkozata r' A záródokumentum rámutat: a fejlődési világkonferen­cia kifejezte mélységes aggodalmat a világhelyzetet jellem­ző tényezők miatt. Az emberiség rendelkezésére álló tudo­mányos és technikai lehetősegek elegendőek lennenek ahhoz, hogy mindenki számára emberhez méltó élet teremtődjön, mégis száz és százmilliók élnek embertelen és tragikus sze­génységben, a gazdasági elmaradottság leküzdése korunk egyik legsürgetőbb es legfontosabb feladata. A gazdasági elmaradottság Ázsia, Afrika és Latjn-Ameri- ka számos népet sújtja. Minden az évszázados' gyarmati el­nyomás öröksége, a gyarmatosítás utáni korszak neökolonia- lista kizsákmányolásának következménye. A legtöbb fejlő­dő országban előfeltétel a további előrehaladásnak, hogy megváltoztassák a jelenlegi gazdasági és társadalmi szerke­zetet;'e nélkül nem tudnak az imperializmus és hazai szö­vetségeseinek elnyomásától megszabadulni és nem képesek népük javára mozgósítani nemzeti erőforrásaikat. Az elmúlt évek folyamán a fejlődő országok mind egy­ségesebben és határozottabban szálltak harcba a bűnös, igazságtalan, kizsákmányoló neokolonialista rendszer ellen. Követeléseik benne foglaltatnak az új nemzetközi gazdasági rendről szóló nemzetközi dokumentumokban; ezek elismerik minden állam szuverenitását természeti kincsei fölött, vala­mint az országban folyó gazdasági tevékenység vonatkozásá­ban, ideértve az államosítás elidegeníthetetlen jogát. A kö­vetelések jogosak, jói megalapozottak és élvezik a békesze­rető és haladó erők támogatását. A zárónyilatkozat kitér arra, hogy a multinacionális vál­lalatok komolyan fenyegetik a fejlődő országok politikai és gazdasági önállóságát, haladó törekvéseit, végső soron a béke ügyét is. Az imperialista országok által támogatott multinacio­nális konszernek kizsákmányolják a fejlődő országok nemzet- gazdaságát. Maximális profitjuk érdekében segítik a legreakci- osabb rendszereket, sok esetben — miként napjainkban is Chi­lében. Dél-Afrikában. Izraelben és más országokban — a fa­siszta, fajüldöző és elnyomó rendszerek fő szövetségesei. A fejlődő országok gazdasági haladása elválaszthatatla­nul összefonódik a világbéke megőrzésével, a regionális konfliktusok és a gyarmatosítás maradványainak felszámo­lásával. az enyhülési folyamat megszilárdításával és azoknak az erőknek a leküzdésével, amelyek mindezzel szembeszáll- nak. A fegyverkezési hajsza nemcsak a világbékét fenyegeti, de leköti az emberiség anyagi és szellemi erőforrásainak nagy részét is, amelyet ezen országok fejlesztésére lehetne fordítani. E követelések haladó szellemben történő megvalósítása állandó és következetes harcot igényel. A konferencia szo­lidaritásáról és támogatásáról biztosítja a gyarmati elnyo­más alól még fel nem szabadult népeket, amelyek hazájuk­ban az elnyomás, az emberi jogokat sárba tipró apartheid és fajüldöző rendszerek áldozatai. A konferencia határozot­tan elítéli a fasiszta rendszereket, így a chilei fasizmust, va­lamint az elnyomó imperializmus áltál támogatott reakciós rendszerek minden formáját. A konferencia kiáll a közel-keleti konfliktus tárgyalá­sok útján történő rendezéséért. Követeli az ENSZ-határo- zatok megvalósítását, Izrael csapatainak visszavonását a törvénytelenül megszállt területekről és a palesztin nép ön­álló államiságra való jogának valóra váltását. A konferencia arra hív fel, hogy a közel-keleti térség minden országa szamára kölcsönösen garantálni kell az ön­álló államisághoz való jogot. A konferencia állást foglal a Ciprusra vonatkozó hatá­rozatok azonnali végrehajtása mellett. Szol a nyilatkozat arról, hogy a fejlődő országok gazda­sági kapcsolatait a szocialista országokkal, az -együttműkö­dés és az egyenlőség elveire alapozva erősíteni és fejleszteni kell. A konferencia felhívja a világ népeit, hogy támogassák a fejlődő országok jogos gazdasági és politikai harcát, hogy biztosíthassak elemi jogaikat, belső demokráciájukat, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok feltételeinek megjavítását, gazdasági és társadalmi fejlődésüket, és ezáltal is előmoz­dítsák a békét és a biztonságot. (MTI) tat arra, hogy meg kell szün tetni ez izraeli agressziót az «rab országok ellen, az el­fogadott ENSZ-határozatok- nak megfelelően rá kell kényszeríteni Izraelt csapatai­nak kivonására a megszállt területekről. A libanoni konf­liktusról szólva hangsúlyozza: ki kell vonni a közel-keleti ország területén levő idegen csapatokat, s folytatni kell a függetlenségért küzdő palesz­tin -mozgalom támogatását. „A fejlődő országok — az imperializmus új gyarmatosító céljai, módszered” téma mun­kabizottságának akcióterve egyesített és összehangolt kampányokat sürget a de­mokratikus erők bevonásává! az antiimperialista és gyar­matosításellenes politika meg­valósítására. Kampány szer­vezését javasolja a fejlett iparú kapitalista országok ál­lította vámsorompók meg­szüntetéséért, mert ezek meg­akadályozzák a fejlődő orszá­gokban gyártott készternfékek bevitelét. Javasolja a doku­mentum, hogy a Beke-világ- tanacs hozzon létre olyan bizottságot, amely nyomon követi a nemzetközi nagyvál­lalatok tevékenységét, s egy­úttal összehangolja a külön­böző országok monopóliumok­kal szembeni önvédelmi ak­cióit. A ..Harc az új nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok megterem­téséért” elnevezésű munkabi­zottság akcióterve elsősorban az új nemzetközi gazdasági rend megvalósításáért folyta­tott harc tömegbázisának szé­lesítését sürgeti. Hangsúlyoz­za: meg kell szüntetni a fej­lett kapitalista és a fejlődő országok egyenlőtlen árucse­réjét, feltétlenül meg kell változtatni a nemzetközi pénzrendszert, hogy érvényre juthassanak a fejlődő orszá­gok nemzeti érdekei. A do­kumentum nagy nyomatékkai húzza alá, hogy a fejlődő or­szágokban nagyobb támoga­tást kell szerezni a mélyre­ható társadalmi-gazdasági re- foi-moknak, hogy növelhető legyen az ipar exportképes termékeinek köre. (Folytatás a 2. oldalon.) A szocialista brigádmozgalomban a legjobbak között szerepel az Üj Élet Szocialista Brigád, az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységében. A 32 fős kollektíva már háromszor nyerte cl a Vállalat Kiváló Brigádja címet az elmúlt evek során A féléves érté­kelések során ők bizonyultak a legeredményesebbeknek az újítások terén. NDK exportra ké­szülnek az óriás hajtófejek. Az összeállítással és szereléssel kapcsolatos munkafolyamatokat Mocsári Zoltán brigádvezetö (képünkön középen), Kovács Ferenc és Váradi Géza brigádtagok­kal beszéli meg. —fodor— Napirenden az ipari rekonstrukció Ülésezik a VIII. országos műszaki vándorgyűlés Immár nyolcadik alkalommal rendez a Tudományos Is- gyarmati Fémipari Vallalat meretterjesztő Társulat műszaki választmánya országos mű- kiskonténerei is hozzájárui- szaki vándorgyűlést, amelynek ez alkalommal Salgótarján nak az anyagmozgatásban adott otthont. A népgazdaságot leginkább érintő és legak- foglalkoztatottak számának tuálisabb témák megvitatását célzó tanácskozás — amelyet csökkentéséhez, tavaly a soproni, a könnyűipar helyzetével kapcsolatos gyű­lés előzött meg, s 1977-ben a tatabányai követ, — ez alka­lommal a rekonstrukciókkal foglalkozik. A vasárnapi ki­bővített műszaki választmányi ülés után az országos ván­dorgyűlés hétfőn folytatta munkáját. A tegnapi ünnepélyes megnyitón amelyen Budapest, s A referátumot követően Géczi Janos, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az országos vándorgyűlés részt­. , _ ... , , . , . .. ... vevőit, akik — mint kifejtel­az ország valamennyi megyéjének képviseletében közei _ JÓ s2Ínhelyet választót- nyolcvanon vettek reszt, megjelent Geczt Janos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára is. Az üdvözlést követően dr. Osztrovszki György akadémi­kus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyet­tese tartott referátumot Az ipari rekonstrukció és az V. öt­eves terv címmel. tak A rekonstrukció a megyében természetesen nem állt meg: az V. ötéves tervben is to­vább folytatódik. Nagyságára jellemző, hogy az 5—6 milli­árd forintra tehető ipari be­ruházásokra szánt összegből közel 70 százalékos a gépi be­Munkds kulturális hetek A József Attila megyei Mű­velődési Központ színházter­mében hétfőn este tartották meg a salgótarjáni munkás kulturális hetek eseményso­rozatának ünnepélyes meg­nyitóját. A Salgótarjáni váro­si Tanács és a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa szer­vezésében rendezett ■ prog­ramsorozatot Vadkerty Lóránt, az SZMT titkára nyi­totta meg. Emlékeztetett az MSZMP Központi Bizottságának köz­művelődés-politikai határo­zatára. amely szerint: ..A tár­sadalom kulturális felemel­kedése szorosan összefügg a tanácskozásuknak. Hi­szen a megyében jószerivel már a III. ötéves tervben megindultak, majd azt köve­tően mindinkább nagyobb te­ret kaptak az ipari üzemek (az öblösüveggyár, a síküveg­gyár, a kohászati üzemek, a Bevezetőben hangsúlyozta az ipari rekonstrukciót a bő- ZIM) rekonstrukciós munká- az ipari rekonstrukciók szín- vített újratermelés legjelentő- iatai. Az iparszerkezet vál­té történelmi szükségszerűsé- sebb formájának. Amire pár- tozásával, az új ipartelepítés- gét, amelyeket az intenzív tunk és kormányunk — le- sei párhuzamosan adták, s gazdálkodás számos tényezője, gyen bár egy-egy nagyüzem, adják még ma is a legaktuáli- közöttük a munkaerő lényeges akár egy iparág rekonstruk- sabb munka egyikét, csökkenése indokol. Hiszen, ciója — nagy figyelmet for- amig hazánkban az elmúlt dít. tervidőszak alatt 450—500 Dr. Osztrovszki György aka­ezerrel nőtt a termelésben dérnikus a továbbiakban szé­résztvevők száma, addig ez a les körű tájékoztatást adott a demográfusok számításai sze- résztvevőknek a más orszá­rint 1990-ig alig éri el a 150 gokban — különösen a Szov­ezret. Mindamellett a jól át- jetunióban folyo ipari re­gondolt, határidőre elvégzett konstrukciók eredményeiről, , . rekonstrukciós munkálatok tapasztalatairól, s különös r, avasok aránya. Ezen belül gazdaságosabbak, a befektetés gonddal foglalkozott a hazai a|aPv®fő célkitűzés a nemcsak lényegesei) gyorsabban — át- hasonló jellegű tevékenység nanern új üzemeket is lagban 2—2,5-ször rövidebb két fő kérdésével: az ener- en^e^eí’en érintő téma: az el- idő alatt — térül meg, mint az giagazdálkodással és az anyag- av.u!t gépek, berendezések új beruházások esetében, s mozgatással. Megemlítette: ez mle‘°bbi cseréje, rendszerint a munkafolyama- utóbbi területen jelentős se- * tok egyszerűsítését és munka- gítséget nyújt a Salgótarjáni titkára “hangsúlyozta- fügtet- ero-megtakaritást is eredmé- Kohászati Üzemek Dexion- iemji attól hna u ír i- nyez. Éppen e vázlatszerüen SALGÖ és Dexion-Reck tér- *“kőnstrukrtókbó, Z feisorolt tények miatt tartják méke, s várhatóan a Balassa- szűrtük a jó tibasztalitokat, mégis adódnak jelentős gon­dok. A továbbiakban még ha­tékonyabbá kell tenni a re­konstrukciókat elkészítő mun­kát, s ezekkel együtt — nem­csak a fő folyamatokra kon­centrálva — kell megvalósíta­ni a korszerű üzem- és mun­kaszervezést is. Ezután a Nógrád megyei .'észt vevők közül Urmössy László. ' a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek vezérigazgató­helyettese, dr. Dianovszki Gyula, a ZIM salgótarjáni gyárának igazgatója, valamint Juhász Gyula, a síküveggyár igazgatója számolt be az üze­meikben végbement, illetve tartó rekonstrukciós mun- kákról. Délután dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára tar­tott előadást A műszaki ér­telmiség szerepe a korszerű műveltségstruktúra kialakítá­sában címmel. A vándorgyűlés ma befejezi munkáját. Ünnepi megnyitó Salgótarjánban munkásosztály műveltségi helyzetével: a munkásművelt­ség ügyét ezért alapvető fon­tosságúnak kell tekinteni.” — A salgótarjáni munkás kulturá­lis hetek e művelődéspoli­tikai célt kívánja szolgálni rendezvényeivel. Nevében ugyan salgótarjáni — hangsú­lyozta az előadó, — jellegét és jelentőségét tekintve azonban túlmutat a megyeszékhely határain. Egy­részt felöleli a bejáró munká­sok táborát, másrészt mó­dot, lehetőséget teremt más társadalmi rétegek szamara is a különböző kulturális meg­mozdulásokba való bekap­csolódásra^ A rendezvénysorozat a munkások szocialista szelle­miségű művelődését, aktivi­tásának fokozását kívánja se­gíteni, új művelődési formák­kal és a nemes hagyományok ápolásával. továbbfejleszté­sével. Az ünnepi megnyitó kö­zönsége ezután megtekint­hette Mészáros Márta Kilenc hónap című legfrissebb al­kotását, majd a vetítést köve­tően gondolatébresztő eszme­cserén vehetett részt,, amely­nek témája a munkásábrázo­lás a magyar filmművészet­ben volt. Az ankétot dr. Ve­ress József, filmesztéta ve­zette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom