Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

I •NvwftmfiiritMnfmTifi;iiimniiiiiiii«itiiiiiiiiimiimimiiiiiififtiiimiiiiiNMiimifmHtiitimnmmiHt n ^ 1)CCSlÍlcíC Villi (I SZ Cl kttlUTlká& képzés lieh. Úgy élÜDk mi § Gábor és Gabriella A megye munkaerő-gazdálkodásáról Beszélgetés Hoffer Istváuual, a megyei tanáes elnökével SZŐKEFÜRTÖS van a lánynak, göndör­szőke a fiú is. Feszül raj­feje nyelvvizsgát szeretnék ten. = ni. | Gábor és Gabriella Bu- | dapesten ismerték meg 1 | tűk a farmernadrág, virít, egymást. A fiatal lány a E tarkállik a színes trikó, gimnáziumból hazafelé | | Mennek az utcán, élénkén jövet, véletlenül mindig i 1 csevegve, hanyagul, jó- találkozott azzal az autóval. = I kedvűén. Élvezik a fiatal- amelyet Gábor vezetett. | ságukat, megmosolyogják közös életüket a főváros- I a bámész járókelőket. Ba­bakocsit tol a lány, baba­ban, Gabriella szüleinek j lakásában kezdték. Amikor § Korábbi lapszámunkban tájékoztattuk , megyénk közvé­leményét, hogy a megyei pártbizottság ülésén elhangzottak­ról részletesebben is beszámolunk. Az első témáról — az MSZMP Központi Bizottsága 1975. november 26—27-i hatá­rozata végrehajtásának, 1976. első háromnegyedévi tapasz­talatairól és a további tennivalókról — már olvashattak la­punkban. Mostani írásunkban a második témát adjuk közre, amely a megye munkaerő-gazdalkodási helyzetét elemzi és megszabja a további tennivalókat. Ezzel kapcsolatban foly­tatott beszélgetést lapunk rovatvezetője Hoffer Istvánnal, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjával, a megye; tanács elnökével. | kocsit a fiú is. Halad a a kis Gábor megszületett, | E két négykerekű egymás- szűkösnek bizonyult a szó- § | mellett, pufók apróságok ba, sokasodtak a viták, né- I | hunyorognak a világba, zeteltérések. Ezért hazajöt- | | Szőkefürtös mindkettő, tek Gabor szülővárosába, | | mint ahogy a fiú meg a Balassagyarmatra. | lány is. — Megvásároltuk egy | r Leülnek a tér padján, régi há-z egyik szárnyát. 1 1 nap felé fordítják a kicsi- Átalakítottuk, festettünk, I | két, azok meg kapálóznak, ötleteket gyártottunk. Ka- | | másznának kifelé a kocsi- gyón modern lett, érdemes I 1 ból virágot tépni, anyu megnézni. Kényelmesebb, f = táskáját pakolni. f olcsóbb, mint egy pesti al- | i — Nem furcsálljuk, hogy bérlet. i | megszólított, gyakran meg- Valóban elcsodálko- 1 | esik velünk, amikor így zunk, amikor belépünk az § i négyesben kivonulunk, ipoly-parti ódon ház kel- = | Idősebbek, fiatalabbak ]emes lakásába. A szülők i | kíváncsiskodnak, míénk-e szobájában alig akad bú- | I a két gyerek, valóban há- tor; egyéni ízléssel díszí- | I zások vagyunk? — mondja tett falak, rengeteg könyv, f nem kis büszkeséggel a fiú, vastag, puha szopvegek a i vagyi* az ifjú férj, Lenkei padlón. A két Gabi szobája 1 igazi mesevilág. Édesany- | Hát akkor ismerjen ügyes kézzel valóságos | meg bennünket közelebb- képeskönyvet festett a fal- | lói! A felesegem Gabriel- ra itt a párnáknak is ci- I la, a kétéves fiam Gábor c3i kutya alakjuk van. | és a tízhónapos lányom Ga- — Jómagam a kétlakiak E bika. Úgy alakult, hogy táborába tartozom, mert ; Gabi lett az egész család, továbbra is Pesten dolgo- \ Rengeteg kavarodást, vi- zom. Hét elején ráhajtok, \ dám perceket okoz a név pénteken már szabad va- í azonosság, mert soha nem gyqk jöhetek haza. Nagyon | tudjuk, hogy ki kire ve- sokat olvasok, barkácsolok, 1 •zekszik, kit szólít. játszom a gyerekekkel. És | A* apuka 24, az anyuka átveszem Gabitől a ház- | 21 éves, az egyik gyerek tartás vezetését is. Hadd E legyen nyugodt legalább a = E Gábor. sen. szerettem a kicsiket és irigyeltem azokat a szülő­ket, akiknek fiatalon, nagy | kisebb, mint a másik. Len- I keiék gyakran halljak a hét végéje. | megjegyzést; Nahát! Két, _ Én pedig ezeket a sza- | | nagy ^ gyereknek két kis badnapokat használom fel | | gyereke. arra, hogy a hét közben el- | | — Amikor Gáborral, mulasztott angol leckét pó- | E három éve összeházasod- toljam. Amikor pedig bele- I | tunk, az első kikötésem az ununk az itthon üiesbe, I I volt, hogy nekem legalább kocsiba rakjuk a két Ga- 1 | két gyerek keli de sürgő- bit. mert a közös sétákat ; Mindig is nagyon mindannyian nagyon sze- I retjük. ‘ | NAGYON fiatalon már E 1 gyerekeik voltak. Ügy él- sok mindent elértek. Am | = tek együtt mint jó bará- a fiatalság, tervek, álmok E 1 tok. * A gyerekimádato- nélkül 6zinte elképzelhe- | i mat a barátnőim is ismer- tetlen. = | ték, sokszor korholtak; pe- — Mi is so'/at ábrándo- í | lenkamosással akarod el- zunk. de csak arról, ami | | tölteni a legszebb éveidet, egyszer megvalósítható | | elzárod magad a világtól? lesz. Ha összegyűl a pén- e | Egy csöppet sem bántam zünk. szeretnénk visszaköl- | I meg, ho,2v a magam feje tözni Pestre. Aztán alig | I után mentem. Nekem a két várjuk már, hogy a két E | Gabi többet) ér mint száz Gabi néhány évvel idősebb E I buli. vagy esti szórakozás, legyen, mert akkor kül- = | Tartalmasán töltöm az 1 földre utazunk, hogy közo- | S időmet, ha tehetem tanú- sen lássuk meg a tengert. | 1 lom az angolt. amiből — vkm — S ...............................................................................................................mim — Mi jellemezte a IV. öt­éves tervben megyénk mun­kaerő-gazdálkodását? — A Központi Bizottság 1975. november 26—27-i ha­tározatának végrehajtása so­rán politikai tevékenységünk középpontjába a gazdasági fo­lyamatok elemzése került, mellyel pártszerveink rendsze­resebben és komplexebben foglalkoztak. A megyei párt- bizottság, a pártszervek és alapszervezetek gazdaságpoli­tikai tevékenységében előtérbe került a hatékony munkaerő­gazdálkodás megvalósításának segítése. Az 1976. évi cselek­vési programokban nagy teret kapott a munkaerő-gazdálko­dás is. A területi és vállalati pártszervek is több alkalom­mal foglalkoztak a munkaerő­gazdálkodás feladataival. Po­litikai munkánk eredménye­ként a gazdasági szervek egé­szében érezhetően javult a központi és megyei határoza­tok értelmezése és a végre­hajtáshoz való hozzáállás. Feladatul tűztük foglalkoz­tatási gondjaink megoldását, ezzel kapcsolatos politikai cél­jaink elérését. A végrehajtás során mérséklődtek a különb­ségek a lakosság területi fog­lalkoztatásában. Közelebb ke­rültek a munkahelyek a mun­kaerőbázishoz. A hagyományos ipari centrumok mellett meg­nőtt Balassagyarmat, Pásztó, Szécsény, Rétság és Rom­hány szerepe. A gépipari és textilipari üzemek letelepíté­sével pedig szélesedett a mun­kahelyek összetétele, fejlődött foglalkoztatási szerkezetük. Az iparban és építőiparban a foglalkoztatottak aránya 47-ről 49 százalékra, a tercier ágazatokban 26-ról 28 száza­lékra növekedett, ugyanakkor a mezőgazdaságban 27-ről 23 százalékra csökkent. A foglal-- koztatásj szerkezet változása mellett növekedett a foglal­koztatottak száma. A nőknél a foglalkoztatási színvonal 57.3 százalékról 60.9-re, a férfiak­nál pedig 82,4 százalékról 83,1 százalékra nőtt. — Ez azt jelenti-e, hogy Nógrádban elértük a teljes foglalkoztatottságot? — A munkaképes korú fér­fiaknál igen. A nőknél még nem. Az utóbbiaknak csak kis hányadát tudjuk bevonni a rendszeres társadalmi terme­lésbe, lakóhelyi és családi kö­rülmények miatt. — Kérem, ismertesse, hogy az ifjúság szakmunkásképzé­se miként igazodott a megvál­tozott gazdasági és foglalkoz­tatási szerkezethez. — Megyénkben rangja és becsülete van a szakmunkás- képzésnek, a fizikai munka megbecsülésének, az erre való nevelésnek. Iskolaszerkezetünk a vállalatok munkaerőigé­nyeinek figyelembevételével átalakult. Ffejlődött a szak­munkásképzés, megnőtt a szak­középiskolások aránya. Ma már az általános iskolából to­vábbtanulók 54,5 százaléka szakmunkásképzőbe kerül, 27 —28 százalékot tesz ki majd azoknak a száma, akiket szak- középiskolákba kívánunk be­iskolázni. — Megvannak-e ennek a feltételei? — Az elmúlt tervidőszakban nagymértékben fejlesztettük és tovább fejlesztjük a szakmun­kásképző intézetek tárgyi el­látottságát. Megnyitotta ka­puit a minden igényt kielégítő új. modern, húsz tanteremből, 300 férőhelyes kollégiumból, 100 munkahelyes tanműhely­ből és tornacsarnokból álló salgótarjáni szakmunkásképző iskola. Balassagyarmaton fel­építésre kerül a 200 férőhe­lyes kollégium és a 75 mun­kahelyes tanműhely. Salgótar­jánban megkezdődik a tan­konyhával és a kereskedelmi kabinettel felszerelt kereske­delmi és vendéglátóipari szak­munkásképző iskola építése. Átalakítottuk, illetve át­szerveztük a szakközépiskolák képzési rendszerét, a megyei szakközépiskolai hálózatot. A salgótarjáni gépipari szakkö­zépiskola 1978—79-től kezd­ve forgácsolószakmunkás-ké­pesítést ad a végzős tanulók­nak. Szécsényben a mezőgaz­dasági szakközépiskolai kép­zés mellett hagyományos szak­munkásképzés is lesz. — Meddig jutottunk a fel­nőttek továbbképzésében a munkaerőgondok enyhítése érdekében? — öt év alatt 140 fő tett szakmunkásvizsgát és évente a dolgozók 7—8 százaléka vett részt továbbképzésben. Növe­kedett a dolgozók általános és politikai műveltsége. — Kérem, tájékoztasson a további elképzelésekről? — A felnőttkort munkás­képzésben és továbbképzésben a vállalatok, üzemek, kisebb termelőrészlegek, illetve a ta­nácsok oktatási intézményei­nek nagyon eredményes együttműködésére van szük­ség. Az esti iskolák a nevük- hoz igazodva munkaidőn kí­vül működnek majd. Ennek sikeres megvalósítása több szerv és intézmény munkájá­nak jobb összehangolását igényli. Ugyanakkor jpbban fel kell használni a városi és a megyei szellemi erőket. A munkások képzésénél célszerű a nagyobb vállalatokat meg­bízni és megfelelő intézmé­nyes segítséggel átfogni a ki­sebb vállalatok képzési szük­ségességének igényét. Jobb összhangra kell törekedni a középszintű vezetők képzésé­nél. Tovább vizsgáljuk az es­ti és levelező képzést, vala­mint a tanfolyami oktatást, il­letőleg a nappali képzés nagy­ságrendjének, tanulmányi áganként) arányának alaku­lását a távlati szakember- szükséglettel összhangban. Ja­vítani kívánjuk az ösztönzési rendszert, a tájékoztató és propagandatevékenységünket. A feladatokat csak a vállala­tok közötti együttműködés fo­kozásával, a társadalmi szer­vek segítségével tudjuk meg­valósítani. — Az elmondottakat, a jelen helyzetet és a jövőt figyelem­be véve mikent alakul a me­gye munkaerő-gazdálkodása? — Az ötödik ötéves terv­ben megyénk gazdaságának fejlődését végigkíséri a szű­kös munkaerőforrás. Az iparban és építőiparban sze­lektív fejlesztést szükséges végeznünk. Létszámnöveke­dés csak a megye adottsá­gainak megfelelő, országos jellegű programokhoz kap­csolódó vállalati fejleszté­seknél lesz. Növeljük a lét­számot a kapacitás jobb ki­használása érdekében az új üzemekben. Kiemelten fog­lalkozunk a tercier ágazat fejlesztésével. Egyébként a termelőágazatokban a lét­szám tovább mérséklődik majd. — Honnan teremtjük elő az eldob említett fejlesztésekhez szükséges munkaerőt? — Jórészt a tanulmányai­kat befejező fiatalokból. Ugyanakkor nagyon fontos feladatunk, hogy a háztar­tásban élő nők közül leg­A taggyűlésen Kovács Pál, az alapszervezet titkára tar­tott beszámolót. Számokat sorolt, eredményeket, de Kasza János képtelen volt figyelni rájuk. Idegesen szorongott a helyén. Ha a beszámoló véget' ér, jönnek az egyebek. Mikuia Dezső, meg ő következik. Talán bt perc, tíz, vagy még egy fél óra és tagja a pártnak. Ha felveszik... A katonaság után jófor­mán még meg sem melege­dett a termelőszövetkezet­ben. amikor megkereste a párt titkárt: — Belépnék a pártba.. Kovács Pál nem szólt azonnal. Nézte egy darabig a fiút. Huszonkét-huszonhá- rom éves lehet. A termelő­szövetkezet egyik legszor­galmasabb, legjobb szerelő­je. Nincsenek sokan, ezért aztán, ha jön a nyár, az aratás, az ősz, a termény­hordás ideje, gépre ülnek, a mezőn dolgoznak a szere­lők is. Kasza Jánost soha nem kellett nógatni a mun­kára. Ment és dolgozott szó nélkül. Ebben máris hason­lít, az apjára — gondolta. Mondani azonban csak eny- nyit mondott: — Aztán mire ez a nagy sietség? Meggondoltad elég­gé a dolgot? tiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaa»»aaaaaaaaaaaaaaaiaaaaiaaaaaaaaaaaai Mint as apja De még mennyire, hogy meggondolta Kasza János. Volt ideje rá. Hat éve, hogy a hollókői termelőszövetke­zetben dolgozik. A javító­műhelyben jól együtt van­nak a szerelők. Ha válasz­tani kellene közülük, talán Mikuia László került hozzá a legközelebb. Nem azért, hogy az elnök fia. Ez kü­lönben sem jelent a terme­lőszövetkezetben semmiféle előnyt. Villanyszerelő és tő­le pontosan ügy megkövete­lik a munkát., mint a többi­ektől. Ha jól meggondolja, talán még egy kicsit többet is dolgozik, mint mások. 'Ép­pen azért, mert Mikuia Kál­mán fia. és párttag. Megér­tették mindig egymást. Nem csak szavakban, a munká­ban is. Együtt dolgoztak ak­kor is. amikor a kőbányához szükséges gépet javították. Elkezdték reggel. megállás nélkül dolgoztak vele egész éjszaka. Ha nem ezt teszik, leáll a kőbánya. A tíz teher­gépkocsi, az emberek nem nézhetik tétlenül a napot. A termelőszövetkezet veze­tősége a párttagokat kérte, hogy maradjanak. De Kasza János sem ment haza. — Mit mondjak? Talán nem csak a műhelyben se­gíthetek. . i Sokat beszélget­tünk erről a szerelőkkel... Meg aztan apám is jónak látja — mondta végül Ko­vács Palnak. Kasza Istvánt nemcsak Zsunypusztán ismerik. Híre, neve van Hollókőben, Nagy- lócon, Szécsényben is. A háborúból, a hadifogságból 1945. szeptemberében vető­dött haza és októberben mar belépett a kommunista párt­ba. Szervezte a termelőszö­vetkezeteket Zsunypusztától egészen Litkéig. Mihályger- géig. Amikor 1948-ban meg­alakult az első gépállomás Pásztón, Kasza István lett az igazgatója. Később át­került Szécsénybe a gépál­lomás párttitkárának. Há­rom évig csinálta. Azután jöttek a fiatalabb, a képzet­tebb emberek, örül, hogy a fia tanulni kezdett, leérett­ségizik. Nem árt ez egy szerelőnek sem. Meg aztán hol van az előírva. hogy amíg él, az legyen. Ha erről esik közöttük szó, magát példázza. Nem a sértődött­ség szól belőle, hiszen nem érezte magát soha mellő- zöttnek. Akkor sem. amikor a gépállomáson brigádot ve­zetett. S, most sem, hogy a gépállomás helyén, az EL- ZETT-ben raktáros. Mun­kájára, esztendőkön át gyűj­tött tapasztalataira még mindig szükség van. — Azért lassan-lassan le­telik. .. Márciusban nyugdíj­ba megyek — mondta. — Nem is árt, legalább pihensz egy kicsit... A lá­baidat nem csaphatod be. .. Fájnak, sok volt nekik a já­rás. .. Tudod mi volt min­dig a te hibád? Az, hogy a magad baját soha nem vál­laltad, — korholt« a felesé­ge. Szigorúnak mutatta ma­gát, de a szeme elárulta^ hogy soha nem tartotta ezt megbocsáthatatlan véteknek. — Dehogynem vállalom — feleselt vele Kasza Ist­ván. — Csakhát huszon­nyolc évet nem olyan köny- nyű otthagyni.. . De még mennyire, hogy nem! Még akkor sem. ha nem csak kitüntetéseket hul­lattak az évek. Bár sorolni sem egyszerű az elismerések számát. Sokat kapott a mun­kásőrségben eltöltött húsz­esztendős szolgálatáért is. — Örülök, hogy így hatá­roztál — mondta fiának, amikor az szóba hozta neki a párttagságot. — Mert tu­dod, mégis csak szép mun­ka az, ha másokért tehetsz valamit... Kasza János, a fiú úgy látszik fogékony erre. A KISZ-ben, a népfrontban dolgozik. Legutóbb az új bolthoz, a gyalogjáróhoz tár­sadalmi munkát szerveztek. Majd minden családból jött valaki. Most ismeretterjesz­tő előadásokra szervezik az embereket, jó volna, ha a tágas, szép kőházakban értelmes, szép, valóban em­beri életet élnéket a pusztai­ak. ★ A taggyűlésen Herczeg Lajos, az alapszervezet ve­zetőségének tagja terjesztet­te elő Kasza Lajos felvételi kérelmét. Felolvasta az ön­életrajzát, az ajánlók, Miku­ia László és a termelőszö­vetkezet főkönyvelőjének so­rait. Majd később hozzátette: — Van-e valakinek kér­dése? Ki akar hozzászólni? Balogh Lajos, a termelő- szövetkezet nyugdíjasa, Ka­sza István régi harcostársa szólt: — Ismerem a fiút. Dolgos, rendes ember, mint az ap­ja. .. Ügy gondolom, hogy az ilyen fiatalokkal sokat nyer az alapszervezet... Én a magam részéről bizalmat szavazok neki... Ezt aján­lom másoknak is. .. Valamennyien egyetértet­tek vele. Vineze Istvánná alább kétezer főt bevon­junk a termelőmunkába. Emellett szükség lesz a vállalatok közötti munka­erő-átcsoportosításra. Ez már bonyolultabb feladat lesz. A tervezett kiközvetíté­si rendszertől azt várjuk, hogy majd elősegíti a lét­számfejlesztésre kijelölt vál­lalatok munkaerőgondjainak enyhítését, gátat vet a nem kívánatos létszámbővítések­nek. A mennyiségi és minő­ségi igények figyelembevé­telével, átgondolt egyezteté­sekkel teremtjük meg a munkaerő-egyensúlyt me­gyénkben. — Sok szó esik arról, hogy vállalataink nem gazdálkod­nak megfelelően a meglevő munkaerővel. Mivel tudnánk ezt bizonyítani? — 1975-ben 30 gazdasági egységnél megvizsgáltuk a munkaerővel való gazdál­kodás hatékonyságát. Azt tapasztaltuk, hogy alacsony a munkaidőalap kihaszná­lása, jelentős veszteség adó­dik a hiányos szervezésből, nem kielégítő a kisegítő­kiszolgáló folyamatok gépe­sítése. nem megfelelő az alkalmazott normák színvo­nala, a kereseti arányokban nem tükröződik eléggé a munka szerinti elosztás el­ve. Van ahol nem fejlődtek megfelelően a munka- és életkörülmények, nem ala­kult ki a tervszerű mun­kaerő-gazdálkodás. Az üze­mek egy része nagyobb gon­dot fordított a munkaerők megszerzésére, mint a meg­tartására, valamint az ifjú­ság pályaválasztásának se­gítésére. Az üzem- és mun­kaszervezői tevékenység még nem vált mindenütt a veze­tői munka szerves részévé. — Befejezésül arra kérem, mondjon néhány gondolatot a megyei tanács további segítsé­géről. — A munkaerő-szükséglet középtávú kielégítésénél az. alapvető munkaerőforrást az ifjúság jelenti. Ezért kép­zésükét, munkába helyezé­süket tervszerűbben, a tény­leges és szükségszerű igé­nyekhez igazodva igyek­szünk megoldani. Az álta­lános iskolát befejező és továbbtanulni j szándékozó fiatalok több mint 80 szá­zalékát szakirányú képzés­ben részesítjük. Ehhez az oktatási feltételeket is biz- tosítjuk. A felnőtt dolgozók­nál elsősorban a nehezen beiskolázható szakmákat szorgalmazzuk, és mintegy 2500—3000 dolgozó szak­munkás vizsgáztatásához nyújtunk hathatós segítsé­get. Tovább, folytatjuk a 'tár­sadalmi termelésbe még be nem vont, háztartásban élő nők körében a vizsgálódást, hogy munkavállalásukat a lakossági szolgáltatás fej­lesztésével, az óvodai fé­rőhelyek Szajnának növelé­sével, a tanácsi és vállala­ti összefogással elősegítsük. A megyei tanács a rendel­kezésre álló hatósági eszkö­zökkel. a munkaügyi jog­szabályok betartásának el­lenőrzésével és jelzésével, valamint a felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervek munkaerő-gazdálkodásának folyamatos javításával is kapcsolódik a közös felada­tok, megoldásához.. Arra tö­rekszünk, hogy pontos in­formációkkal megalapozzuk a vállalatok reális munka­igényeit. Továbbra is szük­ségünk van a párt-, a szak- szervezet és az ifjúsági szer­vezetek segítségére. Politi­kai felvilágosító, nevelő munkával segítsék megér­tetni és végrehajtatni a haté­kony s fegyelmezett munká­ra irányuló állami, gazda­sági intézkedéseket. A szo­cialista brigadmozgalom. a szocialista munkaverseny- mozgalom segítségével te­gyék a kollektíva ügyévé és felelősségévé a munkaerő­gazdálkodás javítását — fe­jezte be nyilatkozatát Hof­fer István elvtárs. Köszönöm a beszélgetést. Venesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom