Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

I

•NvwftmfiiritMnfmTifi;iiimniiiiiiii«itiiiiiiiiimiimimiiiiiififtiiimiiiiiNMiimifmHtiitimnmmiHt n ^ 1)CCSlÍlcíC Villi (I SZ Cl kttlUTlká& képzés lieh.

Úgy élÜDk mi §

Gábor és Gabriella

A megye munkaerő-gazdálkodásáról

Beszélgetés Hoffer Istváuual, a megyei tanáes elnökével

SZŐKEFÜRTÖS

van a lánynak, göndörszőke a fiú is. Feszül rajfeje nyelvvizsgát szeretnék ten. = ni. |

Gábor és Gabriella Bu- | dapesten ismerték meg 1

| tűk a farmernadrág, virít, egymást. A fiatal lány a E tarkállik a színes trikó, gimnáziumból hazafelé |

| Mennek az utcán, élénkén jövet, véletlenül mindig i 1 csevegve, hanyagul, jó- találkozott azzal az autóval. = I kedvűén. Élvezik a fiatal- amelyet Gábor vezetett. | ságukat, megmosolyogják közös életüket a főváros- I

a bámész járókelőket. Babakocsit tol a lány, bababan, Gabriella szüleinek j lakásában kezdték. Amikor §

Korábbi lapszámunkban tájékoztattuk , megyénk közvéleményét, hogy a megyei pártbizottság ülésén elhangzottakról részletesebben is beszámolunk. Az első témáról — az MSZMP Központi Bizottsága 1975. november 26—27-i határozata végrehajtásának, 1976. első háromnegyedévi tapasztalatairól és a további tennivalókról — már olvashattak lapunkban. Mostani írásunkban a második témát adjuk közre, amely a megye munkaerő-gazdalkodási helyzetét elemzi és megszabja a további tennivalókat. Ezzel kapcsolatban folytatott beszélgetést lapunk rovatvezetője Hoffer Istvánnal, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjával, a megye; tanács elnökével.

| kocsit a fiú is. Halad a a kis Gábor megszületett, | E két négykerekű egymás- szűkösnek bizonyult a szó- § | mellett, pufók apróságok ba, sokasodtak a viták, né- I | hunyorognak a világba, zeteltérések. Ezért hazajöt- | | Szőkefürtös mindkettő, tek Gabor szülővárosába, | | mint ahogy a fiú meg a Balassagyarmatra.

| lány is. — Megvásároltuk egy |

r Leülnek a tér padján, régi há-z egyik szárnyát. 1 1 nap felé fordítják a kicsi- Átalakítottuk, festettünk, I | két, azok meg kapálóznak, ötleteket gyártottunk. Ka- | | másznának kifelé a kocsi- gyón modern lett, érdemes I 1 ból virágot tépni, anyu megnézni. Kényelmesebb, f = táskáját pakolni. f olcsóbb, mint egy pesti al- |

i — Nem furcsálljuk, hogy bérlet. i

| megszólított, gyakran meg- Valóban elcsodálko- 1

| esik velünk, amikor így zunk, amikor belépünk az § i négyesben kivonulunk, ipoly-parti ódon ház kel- = | Idősebbek, fiatalabbak ]emes lakásába. A szülők i

| kíváncsiskodnak, míénk-e szobájában alig akad bú- | I a két gyerek, valóban há- tor; egyéni ízléssel díszí- | I zások vagyunk? — mondja tett falak, rengeteg könyv, f nem kis büszkeséggel a fiú, vastag, puha szopvegek a i vagyi* az ifjú férj, Lenkei padlón. A két Gabi szobája 1

igazi mesevilág. Édesany- | Hát akkor ismerjen ügyes kézzel valóságos |

meg bennünket közelebb- képeskönyvet festett a fal- | lói! A felesegem Gabriel- ra itt a párnáknak is ci- I la, a kétéves fiam Gábor c3i kutya alakjuk van. | és a tízhónapos lányom Ga- — Jómagam a kétlakiak E bika. Úgy alakult, hogy táborába tartozom, mert ; Gabi lett az egész család, továbbra is Pesten dolgo- \ Rengeteg kavarodást, vi- zom. Hét elején ráhajtok, \ dám perceket okoz a név pénteken már szabad va- í azonosság, mert soha nem gyqk jöhetek haza. Nagyon | tudjuk, hogy ki kire ve- sokat olvasok, barkácsolok, 1 •zekszik, kit szólít. játszom a gyerekekkel. És |

A* apuka 24, az anyuka átveszem Gabitől a ház- |

21 éves, az egyik gyerek tartás vezetését is. Hadd E

legyen nyugodt legalább a =

E Gábor.

sen.

szerettem a kicsiket és irigyeltem azokat a szülőket, akiknek fiatalon, nagy

| kisebb, mint a másik. Len- I keiék gyakran halljak a hét végéje.

| megjegyzést; Nahát! Két, _ Én pedig ezeket a sza- | | nagy ^ gyereknek két kis badnapokat használom fel |

| gyereke. arra, hogy a hét közben el- |

| — Amikor Gáborral, mulasztott angol leckét pó- |

E három éve összeházasod- toljam. Amikor pedig bele- I | tunk, az első kikötésem az ununk az itthon üiesbe, I I volt, hogy nekem legalább kocsiba rakjuk a két Ga- 1 | két gyerek keli de sürgő- bit. mert a közös sétákat ;

Mindig is nagyon mindannyian nagyon sze- I retjük. ‘ |

NAGYON fiatalon már E

1 gyerekeik voltak. Ügy él- sok mindent elértek. Am | = tek együtt mint jó bará- a fiatalság, tervek, álmok E 1 tok. * A gyerekimádato- nélkül 6zinte elképzelhe- | i mat a barátnőim is ismer- tetlen. =

| ték, sokszor korholtak; pe- — Mi is so'/at ábrándo- í | lenkamosással akarod el- zunk. de csak arról, ami | | tölteni a legszebb éveidet, egyszer megvalósítható | | elzárod magad a világtól? lesz. Ha összegyűl a pén- e | Egy csöppet sem bántam zünk. szeretnénk visszaköl- | I meg, ho,2v a magam feje tözni Pestre. Aztán alig | I után mentem. Nekem a két várjuk már, hogy a két E | Gabi többet) ér mint száz Gabi néhány évvel idősebb E I buli. vagy esti szórakozás, legyen, mert akkor kül- = | Tartalmasán töltöm az 1 földre utazunk, hogy közo- | S időmet, ha tehetem tanú- sen lássuk meg a tengert. | 1 lom az angolt. amiből — vkm — S

...............................................................................................................mim

— Mi jellemezte a IV. ötéves tervben megyénk munkaerő-gazdálkodását?

— A Központi Bizottság 1975. november 26—27-i határozatának végrehajtása során politikai tevékenységünk középpontjába a gazdasági folyamatok elemzése került, mellyel pártszerveink rendszeresebben és komplexebben foglalkoztak. A megyei párt- bizottság, a pártszervek és alapszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységében előtérbe került a hatékony munkaerőgazdálkodás megvalósításának segítése. Az 1976. évi cselekvési programokban nagy teret kapott a munkaerő-gazdálkodás is. A területi és vállalati pártszervek is több alkalommal foglalkoztak a munkaerőgazdálkodás feladataival. Politikai munkánk eredményeként a gazdasági szervek egészében érezhetően javult a központi és megyei határozatok értelmezése és a végrehajtáshoz való hozzáállás.

Feladatul tűztük foglalkoztatási gondjaink megoldását, ezzel kapcsolatos politikai céljaink elérését. A végrehajtás során mérséklődtek a különbségek a lakosság területi foglalkoztatásában. Közelebb kerültek a munkahelyek a munkaerőbázishoz. A hagyományos ipari centrumok mellett megnőtt Balassagyarmat, Pásztó, Szécsény, Rétság és Romhány szerepe. A gépipari és textilipari üzemek letelepítésével pedig szélesedett a munkahelyek összetétele, fejlődött foglalkoztatási szerkezetük.

Az iparban és építőiparban a foglalkoztatottak aránya 47-ről 49 százalékra, a tercier ágazatokban 26-ról 28 százalékra növekedett, ugyanakkor a mezőgazdaságban 27-ről 23 százalékra csökkent. A foglal-- koztatásj szerkezet változása mellett növekedett a foglalkoztatottak száma. A nőknél a foglalkoztatási színvonal 57.3 százalékról 60.9-re, a férfiaknál pedig 82,4 százalékról 83,1 százalékra nőtt.

— Ez azt jelenti-e, hogy Nógrádban elértük a teljes foglalkoztatottságot?

— A munkaképes korú férfiaknál igen. A nőknél még

nem. Az utóbbiaknak csak kis hányadát tudjuk bevonni a rendszeres társadalmi termelésbe, lakóhelyi és családi körülmények miatt.

— Kérem, ismertesse, hogy az ifjúság szakmunkásképzése miként igazodott a megváltozott gazdasági és foglalkoztatási szerkezethez.

— Megyénkben rangja és becsülete van a szakmunkás- képzésnek, a fizikai munka megbecsülésének, az erre való nevelésnek. Iskolaszerkezetünk a vállalatok munkaerőigényeinek figyelembevételével átalakult. Ffejlődött a szakmunkásképzés, megnőtt a szakközépiskolások aránya. Ma már az általános iskolából továbbtanulók 54,5 százaléka szakmunkásképzőbe kerül, 27 —28 százalékot tesz ki majd azoknak a száma, akiket szak- középiskolákba kívánunk beiskolázni.

— Megvannak-e ennek a feltételei?

— Az elmúlt tervidőszakban nagymértékben fejlesztettük és tovább fejlesztjük a szakmunkásképző intézetek tárgyi ellátottságát. Megnyitotta kapuit a minden igényt kielégítő új. modern, húsz tanteremből, 300 férőhelyes kollégiumból, 100 munkahelyes tanműhelyből és tornacsarnokból álló salgótarjáni szakmunkásképző iskola. Balassagyarmaton felépítésre kerül a 200 férőhelyes kollégium és a 75 munkahelyes tanműhely. Salgótarjánban megkezdődik a tankonyhával és a kereskedelmi kabinettel felszerelt kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola építése.

Átalakítottuk, illetve átszerveztük a szakközépiskolák képzési rendszerét, a megyei szakközépiskolai hálózatot. A salgótarjáni gépipari szakközépiskola 1978—79-től kezdve forgácsolószakmunkás-képesítést ad a végzős tanulóknak. Szécsényben a mezőgazdasági szakközépiskolai képzés mellett hagyományos szakmunkásképzés is lesz.

— Meddig jutottunk a felnőttek továbbképzésében a munkaerőgondok enyhítése érdekében?

— öt év alatt 140 fő tett

szakmunkásvizsgát és évente a dolgozók 7—8 százaléka vett részt továbbképzésben. Növekedett a dolgozók általános és politikai műveltsége.

— Kérem, tájékoztasson a további elképzelésekről?

— A felnőttkort munkásképzésben és továbbképzésben a vállalatok, üzemek, kisebb termelőrészlegek, illetve a tanácsok oktatási intézményeinek nagyon eredményes együttműködésére van szükség. Az esti iskolák a nevük- hoz igazodva munkaidőn kívül működnek majd. Ennek sikeres megvalósítása több szerv és intézmény munkájának jobb összehangolását igényli. Ugyanakkor jpbban fel kell használni a városi és a megyei szellemi erőket. A munkások képzésénél célszerű a nagyobb vállalatokat megbízni és megfelelő intézményes segítséggel átfogni a kisebb vállalatok képzési szükségességének igényét. Jobb összhangra kell törekedni a középszintű vezetők képzésénél. Tovább vizsgáljuk az esti és levelező képzést, valamint a tanfolyami oktatást, illetőleg a nappali képzés nagyságrendjének, tanulmányi

áganként) arányának alakulását a távlati szakember- szükséglettel összhangban. Javítani kívánjuk az ösztönzési rendszert, a tájékoztató és propagandatevékenységünket.

A feladatokat csak a vállalatok közötti együttműködés fokozásával, a társadalmi szervek segítségével tudjuk megvalósítani.

— Az elmondottakat, a jelen helyzetet és a jövőt figyelembe véve mikent alakul a megye munkaerő-gazdálkodása?

— Az ötödik ötéves tervben megyénk gazdaságának fejlődését végigkíséri a szűkös munkaerőforrás. Az iparban és építőiparban szelektív fejlesztést szükséges végeznünk. Létszámnövekedés csak a megye adottságainak megfelelő, országos jellegű programokhoz kapcsolódó vállalati fejlesztéseknél lesz. Növeljük a létszámot a kapacitás jobb kihasználása érdekében az új üzemekben. Kiemelten foglalkozunk a tercier ágazat fejlesztésével. Egyébként a termelőágazatokban a létszám tovább mérséklődik majd.

— Honnan teremtjük elő az eldob említett fejlesztésekhez szükséges munkaerőt?

— Jórészt a tanulmányaikat befejező fiatalokból. Ugyanakkor nagyon fontos feladatunk, hogy a háztartásban élő nők közül legA taggyűlésen Kovács Pál, az alapszervezet titkára tartott beszámolót. Számokat sorolt, eredményeket, de Kasza János képtelen volt figyelni rájuk. Idegesen szorongott a helyén. Ha a beszámoló véget' ér, jönnek az egyebek. Mikuia Dezső, meg ő következik. Talán bt perc, tíz, vagy még egy fél óra és tagja a pártnak. Ha felveszik...

A katonaság után jóformán még meg sem melegedett a termelőszövetkezetben. amikor megkereste a párt titkárt:

— Belépnék a pártba..

Kovács Pál nem szólt

azonnal. Nézte egy darabig a fiút. Huszonkét-huszonhá- rom éves lehet. A termelőszövetkezet egyik legszorgalmasabb, legjobb szerelője. Nincsenek sokan, ezért aztán, ha jön a nyár, az aratás, az ősz, a terményhordás ideje, gépre ülnek, a mezőn dolgoznak a szerelők is. Kasza Jánost soha nem kellett nógatni a munkára. Ment és dolgozott szó nélkül. Ebben máris hasonlít, az apjára — gondolta. Mondani azonban csak eny- nyit mondott:

— Aztán mire ez a nagy sietség? Meggondoltad eléggé a dolgot?

tiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaa»»aaaaaaaaaaaaaaaiaaaaiaaaaaaaaaaaai

Mint as apja

De még mennyire, hogy meggondolta Kasza János. Volt ideje rá. Hat éve, hogy a hollókői termelőszövetkezetben dolgozik. A javítóműhelyben jól együtt vannak a szerelők. Ha választani kellene közülük, talán Mikuia László került hozzá a legközelebb. Nem azért, hogy az elnök fia. Ez különben sem jelent a termelőszövetkezetben semmiféle előnyt. Villanyszerelő és tőle pontosan ügy megkövetelik a munkát., mint a többiektől. Ha jól meggondolja, talán még egy kicsit többet is dolgozik, mint mások. 'Éppen azért, mert Mikuia Kálmán fia. és párttag. Megértették mindig egymást. Nem csak szavakban, a munkában is. Együtt dolgoztak akkor is. amikor a kőbányához szükséges gépet javították. Elkezdték reggel. megállás nélkül dolgoztak vele egész éjszaka. Ha nem ezt teszik, leáll a kőbánya. A tíz tehergépkocsi, az emberek nem nézhetik tétlenül a napot. A termelőszövetkezet vezetősége a párttagokat kérte, hogy maradjanak. De Kasza János sem ment haza.

— Mit mondjak? Talán nem csak a műhelyben segíthetek. . i Sokat beszélgettünk erről a szerelőkkel... Meg aztan apám is jónak látja — mondta végül Kovács Palnak.

Kasza Istvánt nemcsak Zsunypusztán ismerik. Híre, neve van Hollókőben, Nagy- lócon, Szécsényben is. A háborúból, a hadifogságból 1945. szeptemberében vetődött haza és októberben mar belépett a kommunista pártba. Szervezte a termelőszövetkezeteket Zsunypusztától egészen Litkéig. Mihályger- géig. Amikor 1948-ban megalakult az első gépállomás Pásztón, Kasza István lett az igazgatója. Később átkerült Szécsénybe a gépállomás párttitkárának. Három évig csinálta. Azután jöttek a fiatalabb, a képzettebb emberek, örül, hogy a fia tanulni kezdett, leérettségizik. Nem árt ez egy szerelőnek sem. Meg aztán hol van az előírva. hogy amíg él, az legyen. Ha erről esik közöttük szó, magát példázza. Nem a sértődöttség szól belőle, hiszen nem érezte magát soha mellő- zöttnek. Akkor sem. amikor a gépállomáson brigádot vezetett. S, most sem, hogy a gépállomás helyén, az EL- ZETT-ben raktáros. Munkájára, esztendőkön át gyűjtött tapasztalataira még mindig szükség van.

— Azért lassan-lassan letelik. .. Márciusban nyugdíjba megyek — mondta.

— Nem is árt, legalább pihensz egy kicsit... A lábaidat nem csaphatod be. .. Fájnak, sok volt nekik a járás. .. Tudod mi volt mindig a te hibád? Az, hogy a magad baját soha nem vállaltad, — korholt« a felesége. Szigorúnak mutatta magát, de a szeme elárulta^ hogy soha nem tartotta ezt megbocsáthatatlan véteknek.

— Dehogynem vállalom — feleselt vele Kasza István. — Csakhát huszonnyolc évet nem olyan köny- nyű otthagyni.. .

De még mennyire, hogy nem! Még akkor sem. ha nem csak kitüntetéseket hullattak az évek. Bár sorolni sem egyszerű az elismerések számát. Sokat kapott a munkásőrségben eltöltött húszesztendős szolgálatáért is.

— Örülök, hogy így határoztál — mondta fiának, amikor az szóba hozta neki a párttagságot. — Mert tudod, mégis csak szép munka az, ha másokért tehetsz valamit...

Kasza János, a fiú úgy látszik fogékony erre. A KISZ-ben, a népfrontban dolgozik. Legutóbb az új bolthoz, a gyalogjáróhoz társadalmi munkát szerveztek. Majd minden családból jött valaki. Most ismeretterjesztő előadásokra szervezik az embereket, jó volna, ha a tágas, szép kőházakban értelmes, szép, valóban emberi életet élnéket a pusztaiak.

★

A taggyűlésen Herczeg Lajos, az alapszervezet vezetőségének tagja terjesztette elő Kasza Lajos felvételi kérelmét. Felolvasta az önéletrajzát, az ajánlók, Mikuia László és a termelőszövetkezet főkönyvelőjének sorait. Majd később hozzátette:

— Van-e valakinek kérdése? Ki akar hozzászólni?

Balogh Lajos, a termelő- szövetkezet nyugdíjasa, Kasza István régi harcostársa szólt:

— Ismerem a fiút. Dolgos, rendes ember, mint az apja. .. Ügy gondolom, hogy az ilyen fiatalokkal sokat nyer az alapszervezet... Én a magam részéről bizalmat szavazok neki... Ezt ajánlom másoknak is. ..

Valamennyien egyetértettek vele. Vineze Istvánná

alább kétezer főt bevonjunk a termelőmunkába. Emellett szükség lesz a vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosításra. Ez

már bonyolultabb feladat

lesz. A tervezett kiközvetítési rendszertől azt várjuk,

hogy majd elősegíti a létszámfejlesztésre kijelölt vállalatok munkaerőgondjainak enyhítését, gátat vet a nem kívánatos létszámbővítéseknek. A mennyiségi és minőségi igények figyelembevételével, átgondolt egyeztetésekkel teremtjük meg a munkaerő-egyensúlyt megyénkben.

— Sok szó esik arról, hogy vállalataink nem gazdálkodnak megfelelően a meglevő munkaerővel. Mivel tudnánk ezt bizonyítani?

— 1975-ben 30 gazdasági egységnél megvizsgáltuk a munkaerővel való gazdálkodás hatékonyságát. Azt tapasztaltuk, hogy alacsony a munkaidőalap kihasználása, jelentős veszteség adódik a hiányos szervezésből, nem kielégítő a kisegítőkiszolgáló folyamatok gépesítése. nem megfelelő az alkalmazott normák színvonala, a kereseti arányokban nem tükröződik eléggé a munka szerinti elosztás elve. Van ahol nem fejlődtek megfelelően a munka- és életkörülmények, nem alakult ki a tervszerű munkaerő-gazdálkodás. Az üzemek egy része nagyobb gondot fordított a munkaerők megszerzésére, mint a megtartására, valamint az ifjúság pályaválasztásának segítésére. Az üzem- és munkaszervezői tevékenység még nem vált mindenütt a vezetői munka szerves részévé.

— Befejezésül arra kérem, mondjon néhány gondolatot a megyei tanács további segítségéről.

— A munkaerő-szükséglet

középtávú kielégítésénél az. alapvető munkaerőforrást az ifjúság jelenti. Ezért képzésükét, munkába helyezésüket tervszerűbben, a tényleges és szükségszerű igényekhez igazodva igyekszünk megoldani. Az általános iskolát befejező és továbbtanulni j szándékozó fiatalok több mint 80 százalékát szakirányú képzésben részesítjük. Ehhez az oktatási feltételeket is biz- tosítjuk. A felnőtt dolgozóknál elsősorban a nehezen beiskolázható szakmákat

szorgalmazzuk, és mintegy 2500—3000 dolgozó szakmunkás vizsgáztatásához

nyújtunk hathatós segítséget.

Tovább, folytatjuk a 'társadalmi termelésbe még be nem vont, háztartásban élő nők körében a vizsgálódást, hogy munkavállalásukat a lakossági szolgáltatás fejlesztésével, az óvodai férőhelyek Szajnának növelésével, a tanácsi és vállalati összefogással elősegítsük.

A megyei tanács a rendelkezésre álló hatósági eszközökkel. a munkaügyi jogszabályok betartásának ellenőrzésével és jelzésével, valamint a felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervek

munkaerő-gazdálkodásának folyamatos javításával is kapcsolódik a közös feladatok, megoldásához.. Arra törekszünk, hogy pontos információkkal megalapozzuk a vállalatok reális munkaigényeit. Továbbra is szükségünk van a párt-, a szak- szervezet és az ifjúsági szervezetek segítségére. Politikai felvilágosító, nevelő munkával segítsék megértetni és végrehajtatni a hatékony s fegyelmezett munkára irányuló állami, gazdasági intézkedéseket. A szocialista brigadmozgalom. a szocialista munkaverseny- mozgalom segítségével tegyék a kollektíva ügyévé és felelősségévé a munkaerőgazdálkodás javítását — fejezte be nyilatkozatát Hoffer István elvtárs.

Köszönöm a beszélgetést.

Venesz Károly