Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-12 / 216. szám
Újságírás kam érává* 5 mikrofon it a! Beszélgetés Polgj Két telefonhívás érkezett külföldről, féltucatnyi hivatalos ügyben nyitottak ránk, a helyi telefonokat már nem is számoltam, míg a frissen gőzölgő fekete mellett Polgár Dénessel a „fényképezett újságírásról”, A HÉT című aktuális politikai riport- műsorról beszélgettem. — A televízió napjaink politikai életében és a nézőkre gyakorolt hatásában szinte felmérhetetlen. Az események helyszínére viszi a nézőt, vizuális közelségbe hozza a történelmet. Háború a hálószobában. Milyen furcsán hangzik e képzettársítás. Állítom, hogy az átlag amerikai polgárban nem vált ki olyan döbbenetét és tiltakozást a vietnami háború, ha azt a televízió napról napra nem ott jeleníti meg, ahol szerinte, ő békében él — kezdte beszélgetésünket A HÉT főszerkesztője. — Kill- és belpolitika egyaránt szerves, meghatározó része mindennapi életünknek. A riportokat tekintve, egy-egy adáson belül hogyan alakul az arányuk? — Mint minden magyar sajtótermék, A HÉT is szorosan pártunk és kormányunk irányvonalát követi. Műsorunk a napi- és hetilapoktól abban tér el, hogy mind vizuálisan, mind hangban az esemény helyszínére viszi a nézőt. Hét éve, hogy életre hívtuk a műsort. Ez alatt az idő alatt változó volt belpolitikai életünk, a világban lejátszódó politikai eseményekről nem is beszélve. Vannak objektív körülmények, melyek hatással vannak valamely esemény képernyőre jutásában. A külpolitikai riportoknál például fontos szempont az anyagi kérdés, továbbá — bár a Helsinkiben’ aláírt záróokmánytól reméltük e probléma megoldását — riportereink, operatőreink utaztatásával kapcsolatban jelentkező még ma is visszatérő gond, a fogadó ország vízumának megszerzése— A néző számára a külpolitikai riport színesebb, a hazai témákkal foglalkozó a Déne^e', „A szárazabb. Helyre lehet állí- taríi az egyensúlyt? — Hazánkról, gazdasági életünkről, eredményeinkről, gondjainkról a valódi helyzetet kell bemutatni, nemcsak bírálni, hanem dicsérni is kell. Véleményem szerint nincs a külpolitikai riportok előnyére egyensúly-eltolódás. A hazai témáknál azonban fő kérdésként tekintjük azok vizuális és tartalmi minőségét. A két oldal arányát egyébként mindig az aktualitások határozzák meg. — Amit nem lát a néző: hogyan készül A HÉT? — A televíziós munka, a riportfilmek készítése kollektív munka. Összehangolt, szakképzett gárdát követel. Az említett anyagi okok miatt külföldi riporttémáinknál forgatócsoportunk létszáma mindössze két ember. A riporter és az operatőr. Sokszor előfordul, hogy kölcsönösen kisegítik egymást munkájuk technikai kérdéseiben, vagy az operatőr hordozza a riporter technikai berendezéseit és fordítva. Minden egyes téma felvételénél négy-ötszörös túlforgatásra van szükség, hogy legyen miből válogatni. A kész felvétel, szakmai lektorálás után a vágószobába kerül. Itt következik az igazi szerkesztői munka: a vágás. Egy tízperces riport elkészítéséhez 15 órai vágómunka szükséges. — Milyen A HÉT kapcsolata a külföldi televíziókkal? — Fontosabb anyagainkat felajánljuk az országhatárokon túlra is. Ugyanígy, érdekesebb, aktuális riportokat a 'iőfzerkegzlőiével Magyar Televízió is szívesen átvesz— A HÉT műsorát információs céllal sokan nézik, külföldön is. Érezhelö-e a jól sikerült riportok visszhangja? — Egy konkrét példát említenék. Az NDK és NSZK között folyt államközi tárgyalások idején az NDK delegációjának vezetőjével, Michael Kohl állandó bonni nagykövettel készítettem interjút. A tárgyalások akkor olyan stádiumban voltak, hogy a tárgyalóasztalnál minden elhangzott szóra, kifejezésre kínosan kellett ügyelni. Kohlnak éppen fontos mondandója lett volna az NSZK kormánya, illetve NSZK-beli kollégája, Egon Bahr felé. Nem mondhatta ki a tárgyalóasztalnál, kimondta hát A HÉT mikrofonjába. A tárgyalópartner értett belőle. — ön négy nyelven beszél. Olyan személyekkel készített már interjút, akik főszereplői a világpolitikának? — Legérdekesebb riportalanyomnak Indira Gandhit tartom, akivel egyszer Bécs- ben beszélgettem. Protokollfőnökei előre közölték, hogy a miniszterelnök-asszonynak mindössze negyedórája van számomra. Kilenc kérdést tettem fel, s ő hat perc alatt kedvesen, mosolygósán, szabatosan és szakértőén válaszolt. Itt jegyezném meg, hogy a politikai riportoknál legfőbb törekvésünk a rövidség és tömörség. — A HÉT című műsort felmérések szerint a tv-nézők 50—60 százaléka nézi. Ez igen magas szám. További törekvésük? — Színesebben, színvonalasabban, kritikusabban, az események nyomában, mindezt a néző érdekében. Azóta láttuk Horváth János riportját Washingtonból az Egyesült Államok Demokrata Pártjának választási konvenciójáról, Polgár Dénes jelentkezését Kansas Cityből, a republikánusok seregszemléjérőlSzínvonalasan, színesen, kritikusan. Az események színhelyéről, az események idejében! Szende Iván 47. Ügy lett, ahogy várta. S ahogy a sógorság-komaság várta, hogy legyen. Mert Han- ka, ahogy szokás, a hasa fölé függesztette karikagyűrűjét. S a gyűrű nem körözött, hanem ide-oda kilengett; világos beszéddel megmondta, hogy fiú lesz a kis jövevény. A védőnő erősködött, hogy Hanka menjen a szülőotthonba, kijön érte a, mentő. De Hanka száját összeszorította konokul, s fejét rázta. A védőnőnek nem volt új a dolog. S Hanka ágyát az asszonyok a szoba sarkába tolták; ott szülte meg gyermekét elég könnyen. Aztán fehér lepedőt függesztettek az ágy köré. Egészen körülkerítették. Az ártalomhozók ellen- S ők ketten ott lesznek addig, a lepedő mögött, míg el nem jő a keresztelés napja. Akkor anya és gyermeke első ízben kilépnek a házból, egyenesen a templomba mennek, ahol is a kisded felajánlása a Szent Szűznek megtörténik, s nincs többé félnivalójuk, oltalom alatt állnak. De, ha ennek előtte az utcára kimerészkednének — a szülőotthonból jövet megvan rá az esély —, mindkettőjüket szemmel verhetik. Legfőképp pedig kicserélhetik a gyermeket: Mert a boszorkányoknak ehhez erejük van. Hanka ágyához a zárt ablakon át, s a lepedővel kétszeresen akadályoztatván, nem jutott el a rontás, sem a kinti nyáridő napmelege. Egyszer mégis ki kellett vinni a csecsemőt a lepedő mögül. Mert, ahogy a pólyából kibontották, nyújtózkodni kezdett. Kéjesen és boldogan. Csak a küszöbig vitték, ott letették, s nőstény kutyát hoztak a szomszédból, mert Hankáéké kan volt. Ezt átdobták a kicsi fölött, oda meg vissza. Többé nem nyújtózkodott. Ha idegen jött" a faluba ezekben a napokban, úgy találta, hogy álmos a csend. Piheg csupán az élet csendesen a nagy melegben. Itt a hegyek között azonban sohase volt nagy meleg, és most sem. Az erdészettől jöttek, asz- szonymunkát szerezni bozótirtáshoz. Hatvan forintot ígértek. Előbb ugyan öt- venet, aztán hatvanat. S, már a hetven is szájukon volt, csak szabad kezük nem volt hozzá, s felelőtlenül nem mertek ígérni — noha NÓGRÁD - 1976. szeptember 12., vasárnap T a kocsma, a verbuválás színtere, hol erőlködéstől és sörtől egyképp gyöngyözött a homlok, a könnyelműséghez kedvező körítést nyújtott. Végül eredmény nélkül távoztak, abban a hitben, hogy a pénzen múlott. A Gazdaság vezetője nem értette. — Mindig kaptunk onnan asszonymunkát. — Nem és nem — mondták a szervezők. — Megitták a sört, és rázták a fejüket. — ördögbe! — bosszankodott a főnök. Nem tudta, hogy indulatszava csaknem a dolog nyitjára tapintott. — Megin nagyon jár az erdőn a katona — beszélték a kocsmában az emberek. Eszükbe jutott a vízhordó gyerek, hogy Hornyák Miso szekerét látták kővel ra- kottan e'.döcögni a kocsma előtt, társadalmi fuvarban. Ide hordják a követ a tér végébe. Azazhogy csak Miso hordja, mert a többi szekeresnek nem akaródzik kimenni a kőbányához. — Nem találkoztál vele? — kérdezték, mikor Miso visszafelé betért a megérdemelt sörét felhajtani. — Nem én — mondta Miso, a Marci gyerek apja. Pisla szemekkel nézett a többiek arcába, míg kézfejével eldörgölte a sör maradék cseppjeit csupasz felső ajkáról. (Itt nem volt szokásban a bajusz / viselete.) A többiek elvigyorodtak, hogy ne nagyon mutatkozzanak gyávábbnak Misónál. — Várj, csak, várj! — Várok — mondta Miso. Erre Martin, a borbély kacsintott neki. — No, egy férfi legalább! Erre már Ondrej, a csősz Fejlett óvodai és általános iskolai hálózat A Nógrád megyei Tanács salgótarjáni járási Hivatalának munkatársával, György Istvánnal, a járás — a megye legiparosodottabb területe — közoktatási és közművelődési hálózatának IV. ötéves tervi eredményeiről beszélgettünk. Milyen új létesítmények születtek az elmúlt öt év alatt? Milyen fontosabb, társadalmilag elengedhetetlenül szükséges felújításokat, bővítéseket, átalakításokat végeztek el a múlt tervidőszakban ? EGYETLEN KÖZSÉG SEM „MOSTOHA” — A negyedik ötéves tervben a korábbinál dinamikusabb fejlődést értünk el minden területen — mondta György István. A központi és helyi párthatározatok jó politikai légkört teremtettek feladataink végrehajtásához. Növekedtek a tanácsok anyagi lehetőségei, s azok tervszerű, tudatos felhasználásával javult az ellátottsági színvonal. A tervezés és a végrehajtás során mindenkor a tartalmi feladatok megoldásának feltételeit, a gazdálkodási munka hatékonyságát igyekeztünk növelni. A negyedik ötéves terv beruházásai 14 községi taná20.05: A VIHAR Shakespeare életének talán utolsó drámája A vihar, nemcsak ezért mert keletkezésének éve — 1612 — közel van a nagy drámaíró halálának évéhez, 1616-hoz, hanem azért is, mert ebben összegeződik mindaz az emberség, bölcsesség, megbocsátás, amely Shakespeare életművében eddig is fellelhető volt. A bölcs és emberséges varázslót elűzi öccse Antonio s azóta ő bitorolja Proppero trónját. A száműzött egy szigeten talál menedéket lányával, Mirandával együtt, ahol a sziget szellemeivel, félig ember, félig állat lakóival is kivette foga közöl a pipát. — Iszen, egyszer, ha áztat én elkapnák... — Kit, te? — Kit, no! Áztat katonát. Nevetés támadt. De egyikmásikat mintha böködték volna hátulról a kacarászás- ra. — Elkapott az már tégeg. — Engem ? — vörösödött el Ondrej. — Engem, soha! — Akkor Králik Franyót, azt elkapta már — mondta Martin, a szeme nevetett. — Honnan te azt veszed ? — tiltakozott Králik Franyo, ő is elvörösödtt a, bánsony- kalapja alatt. — Beszélik. — Jobban tudnak, mint én! Králik Franyónak a nyaka is bíbor lett. Dühösnek látszott, megmutatta a nagy markát. Amit ő ezzel már életében megfogott! „Ne akarja senki, hogy próbáljanak.” — Nem kell szégyellni aztat, másokat is kapta el — mondta Holub Ciprián. — Ördögtől van annak erő. — Tán téged is ? — Engem nem. — Nono! — De, most is elkapta kettő személyt, nohát! — mondta Holub Ciprián. — Mikor most? — kérdezték. — Múltkor. — Azokat te mondod? No, hiszen! — Ondrej áttette szája egyik sarkából a másikba a pipát, mintha csak a féltett tekintélyét billentette volna át egyik lábáról a másikra- — Gyerekkel te minket teszel egy kalap? Meg no, öreg Jankó, a dilinkós ... no, hiszen! Látott ő furcsa fa, halálra megijedte. csőt érintettek, és ennél — a közigazgatás összevonásával — jóval több községet. Csak a legíontosabb közoktatási és közművelődési beruházások tételenkénti felsorolására is kevésnek bizonyulna a rendelkezésünkre álló hely. Ennek ellenére megemlítünk néhányat. Kisterenyén például középiskolai műhelyterem, óvoda és napközi • otthonos óvoda épült. Vizsláson, Bárnán és Szilaspogonyban 1973-ban fejeződött be a klubkönyvtár építése. Karancskesziben sportöltöző és általános iskolai napközi, Etesen iskolai napközi, Sóshartyánban KISZ- klub kezdte meg működését. A mátramindszenti, a Somoskőújfalui, a kazári, a ka- rancsaljai, a karancslapujtői, a kishartyáni és a homoktere- nyei intézményi és bővítési munkálatok nagyon sok gyermek számára oldották meg az óvodai, illetve általános iskolai napközi otthonos elhelyezés gondját, a lakosság művelődési, szórakozási problémáitA IV. ötéves terv során szinte nem találni egyetlen olyan községet sem, amelyikben a tanácsi szervek ne fejlesztettek volna valamit a kulturális ágazatban. Természetesen mindenütt az igények együtt él. Hívéül szegődik Ariel, aki szabadságát köszönheti Prosperónak, s aki most már varázserejét is Prospero szolgálatába állítja. Prospero itt a természet titkainak kutatásával foglalkozik s neveli gyönyörű leányát, ám egy napon a vihar a szigetre sodorja ellenségeit, köztük öccsét, Antoniot... Néhány név a szereposztásból: Prospero — Mensáros László. Miranda a lánya — Bánfalvi Ágnes fh., Ariel — Kútvölgyi Erzsébet, Antonio — Haumann Péter. A rendező: Horváth Z. Gergely. De a . szava nagyobb csendbe pottyant, mint amekkorát számított, s a pipa elvesztette szájában az egyensúlyát. — Nohát! — mondta, hogy helyreigazodjon. De valami csaknem igazodott helyre. Martin ekkor azt mondta, igyanak még egy kört, ő fizeti. Hornyák Miso pedig a fejét csóválta. — Attól féltek, hogy találkoztok vele... — Fene — dünnyögtek, ez is, az is. Dombaj Josko, Kosz- novszki Péter. Králik Franyo is köpött egyet. — ... hogy nem akaródzik kőér gyónni? — Dolog van — mondta Králik Franyo. — Látom. A népház nektek is lesz. Miso erdészeti dolgozó volt, s ott ilyen meg olyan gyűlésekre is járt. Így természetesnek vették az efféle szót a szájából. Králik Franyo kivigyorin- totta a rozsdabarna fogait. — Mérnek ottan valamit? Sör, bor, pálinka? — Mérnek — mondta Martin, akkor jött meg a sörökkel. Nem is tudta, miről van szó. — Buzogsz, Miso? Miso elpirult. — Kedvibe kell tenni gyerekeknek. Erről mindenki ráismert Misóra. El is mosolyodtak nyomban egymás közt. Mert Miso híres stréber. Fő „kedvibe tevő ember” papnak, párttitkárnak, tanácselnöknek. (Folytatjuk) és a szükségletek szerint, az anyagi lehetőségek figyelem- bevételével. A SZÜLÖK ÉS A SZOCIALISTA BRIGÁDOK SEGÍTSÉGÉV EL A foglalkozási struktúra utolsó évtizedben bekövetkezett nagymérvű átalakulásával megnövekedett az óvodákkal szembeni társadalmi igény. A háziasszonyok többsége munkát vállalt, s gyermekeik számára az óvodai helyek szamának növelése nélkülözhetetlenné vált. Különösen a salgótarjáni járásban, amely a megye iparának központja. A legszámottevőbb fejlődést Kisterenyén érték el. A tervidőszak elején a járás legrosszabbul ellátott helysége volt. ma odáig jutottak, hogy egyetlen valóban rászoruló jelentkezőt sem kell elutasítaniuk. Megyei segítséggel egy évvel korábban adták át a 75 férőhelyes óvodát, s terven felül 100 új helyet létesítettek. Jelenleg a kishartyáni tanács területén nem működik óvoda. A tervidőszakban jelentősen nőtt az óvónők és a technikai dolgozók száma. Ma 53 óvodai csoportra 96 óvónő jut. — Az elért sikerek minek tulajdoníthatók? — Terveink megvalósításában — felelte György István — sokat segítettek a szülők és a szocialista brigádok. Több száz munkaórát végeztek el építkezéseinken. Az új üzemek — s ebből nagyon sok van a járásban — lényeges segítséget adtak- Példaként említhetem a Ganz-MÁ- VAG mátranováki gyáregységét, amely egy régi épületből hozott létre korszerű, központi fűtéses óvodát. Persze, nem szabad elfeledkeznünk a tanácsi szervek jó munkájáról sem. Főként a nagybáto- nyi, kisterenyei, kazári, karancslapu jtői, homokterenyei tanácsok tettek sokat az óvodai hálózat fejlesztéséért. — Mi jellemzi az általános iskolai hálózatot? — A körzetesítéssel jelentős változás következett be. Nőtt az eszközellátottság, a szakosan adott órák száma, összevont tanulócsoport ma már csak a nagybárkányi völgyben található. Számos kis iskola, például Sámson- házán, Mátracserpusztán megszűnt. A tanulók döntő többsége osztott, szakrendszerű oktatásban vesz részt. Ez az arány 1971-hez viszonyítva majdnem tíz százalékkal javult; jelenleg 74,9 százalék. MI VARHATÖ AZ V. ÖTÉVES TERVBEN? Az új tervidőszakban tovább folyik a közoktatási és közművelődési hálózat fejlesztése. Az elkövetkező évek talán nem szolgálnak olyan nagymértékű fejlődéssel, mint a korábbiak, mégsincs okunk a borúlátásra. A kulturális ágazat ebben az időszakban is megkapja azokat az - anyagi eszközöket, amelyek nélkülözhetetlenek intézményeink korszerű színvonalon történő fenntartásához, a színvonalas szakmai tevékenységhez. A helyi lehetőségek pedig az eddig bevált társadalmi gyakorlat szerint — a szocialista brigádok és a szülők áldozatkész, értő munkája révén — az igényeknek megfelelően szélesíthetek. Az ötödik ötéves terv beruházásai közül kiemelkedik a nagybátonyi 8 tantermes általános iskola építése, amely a tervek szerint 1977 őszére fejeződik be, a ceredi általános iskolai napközi otthon, a karancskeszi óvoda, valamint a bárnai és a Somoskőújfalui óvodabővítés. A negyedik ötéves tervben egyetlen község sem maradt ki a fejlesztésből, s így lesz az új tervidőszakban is.: (sulyok) Mai tévéajánlatunk
