Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-11 / 215. szám
őszi pályaválasztási lietrk megyénkben Megteremteni a lehetőségek és vágyak összhangját Az embert egész életén végigkísérő hivatást, foglalkozást választani, úgy, hogy az minden szempontból megfeleljen a gyermek, a majdani felnőtt érdeklődésének, személyiségének, harmonizáljon a társadalom, a népgazdaság szükségleteivel, nem is olyan egyszerű dolog, mint hinné a munkájával elégedett, élete derekán járó ember. A választással járó felelősségről, gondokról napokat tudnának beszélni az általános és középiskola befejezése előtt álló ifjak és szüleik. De a választásban — minthogy társadalmi ügyről van szó végső soron — nem maradnak magukra. Több mint fél évtizede megyénkben is intézményesített keretek között kaphatnak tanácsot, felvilágosítást az érintettek. A Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet nyújt segítséget a népgazdaság szükséglete által meghatározott széles körű lehetőségek közötti eligazodásban, az értelmes emberi vágyak beteljesülésében. Régi tapasztalat/ hogy a pályaválasztás előtt állók, a gyerekek, a pályaválasztást segítők, befolyásolok, a szülők, a pedagógusok, az üzemi megbízottak sokkal szőkébb körét ismerik a választás lehetőségeinek a valóságosnál. Ezért is nagy jelentőségűek azok a törekvések, amelyek tudatosan átgondolt formában — például pályaválasztási hetek keretében — igyekeznek megismertetni a lehetőségeket. Megyénkben három éve lehetünk tanúi a pályaválasztási hetek átfogó rendezvénysorozattá bővítésének- Az idén október közepétől november végéig rendezik meg a sok érdekes és szép szakmával megismerhető megyei rendezvénysorozatot. Középpontjában a szakmunkásképzés segítése áll. A pályaválasztási hetek elképzeléseiről, tervezett programjáról Sepsi Istvánnéval, az intézet pedagógiai csoportjának munkatársával beszélgetünk. — A programok sorában melyiket említené elsőként? — A legtöbb résztvevőt felölelő és időben is a legtovább tartó rendezvény: az általános iskolások pályaválasztási vetélkedője. Tavaly nagyon jól sikerült. Az idén annyiban tér el, hogy a. balassagyarmati ipari szakmunkásképző intézetben oktatott szakmák „játsszák” benne a főszerepet és csak a vonzás- körzetébe tartozó területek, a balassagyarmati, a szécsényi, a rétsági járás és Balassagyarmat város tanulói vesznek részt rajta. Lesz formai változás is; ezúttal felmenő rendszerben bonyolítjuk le. Az úttörőcsapat-vetélkedőket területi elődöntők követik, majd a balassagyarmati döntő. — Ki o gazdája a vetélkedőnek? — Az intézet közös szervezésben rendezi a megyei úttörőelnökséggel és a megyei tanács művelődésügyi osztályával. — A vetélkedőn kívül milyen több éves múltra visz- szatekintő — mondhatni hagyományos — rendezvényekre kerül sor? — Folytatjuk a „Nyitott kapuk napjai” rendezvényt. Ez azt jelenti, hogy a végzős diákok találkoznak azoknak az iskoláknak a tanáraival, diákjaival, ahol szándékaik szerint tovább kívánnak tanulni. Minden középiskola nyitva lesz az általános iskolások előtt, de a középpontba mi kettőt állítottunk: az új salgótarjáni ipari szakmunkásképzőt és a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát. Hagyományos rendezvény továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem palóc klubjába teendő látogatás, a balassagyarmati mezőgazdasági szakmunkásképző iskola pályaválasztási napja, valamint az iskolai pályaválasztási felelősök és az üzemi pályaválasztási megbízottak továbbképzése. — Milyen újdonsággal lepik meg a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, s szüleiket? — Abból a tapasztalatból kiindulva, hogy az iskolák gyárlátogatásai általában sikertelenek, szakmabemutatót szervezünk Nagybátonyban, a FÜTÖBER-nél és a harisnyagyárban. 16 fős csoportokban vinnénk el a gyerekeket, akik a gyakorlatban is megpróbálkozhatnának, természetesen a munkavédelmi előírások maximális betartásával, a hegesztéssel és a varrással. Így érzelmileg is közelebb kerülhetnek az adott szakmákhoz. Ha elképzelésünk beválik, akkor sorozatban kívánjuk újabb és újabb szakmák bekapcsolásával folytatni. Ka- rancslapujtőn, az iskolában pályaválasztási kabinetet alakítunk ki, melyet kiállítással nyitunk meg. Üj kezdeményezés a termelőszövetkezetek pályaválasztási megbízottjainak ankétja a kisterenyei gimnázium klubjában. Az ankét házigazdája a mátrave- rebélyi egyesült termelőszövetkezet. A találkozón részt vesznek a megye két mező- gazdasági tanintézetének képviselői is. S remélhetőleg népszerű lesz a salgótarjáni gyerekek körében meghirdetett pályaválasztási témájú rajzversenyünk is, amelynek legsikerültebb darabjait kiállításon szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek. (ok) Alkotó ifjúság pályázat diákoknak és fiatal pedagógusoknak Az Idén először négy évre hirdette meg az Oktatási Minisztérium az Alkotó ifjúság pályázatot az általános • és középiskolák tanulói, a fel,* sőoktatási intézmények hallgatói, valamint az oktatási intézmények, intézetek es vállalatok 35 éven aluli fiatal dolgozói részére. Ezáltal lehetővé vált, hogy a pályázaton olyan fiatal alkotók is részt vegyenek, akik egy- egy, az oktatás korszerűsítését szolgáló eszköz, pedagógiai tanulmány elkészítésere hosszabb időt szentelnek. Ugyancsak új az idei pályázati kiírásban, hogy mintegy keretét adja más iskolai megmozdulásoknak, a többi között a tudományos-technikai úttörőszemlének, a diákköri tevékenységnek, a tanulmányi versenyeknek, a diáknapoknak. Az ezekre elkészített és díjazott legjobb alkotásokat is bemutathatják a jövőben a fiatalok az Alkotó ifjúság pályázaton. Az ország tudományos diákköri konferencia legjobb dolgozatai és az egyetemek, főiskolák fiatal oktatóinak és technikai dolgozóinak alkotásai is felterjeszthetek a jövőben az Oktatási Minisztérium kiállítására, ha azok az intézményi pályázaton díjat nyertek. Az évente elkészült pályamunkákat december 31-ig kell beadni a munkahelyi, Intézményi elbírálásra. A közoktatásban tevékenykedő alkotók műszaki-technikai és művészeti pályamunkáit első fokon megyei szinten bírálják el. A legjobb pályamunkákból az iskolákban és intézményekben évente a forradalmi ifjúsági napok, illetve az országos diáknapok részeként rendeznek kiállításokat. A legsikerültebb alkotások részt vesznek a megyei, illetve fővárosi kiállításokon, együtt a közoktatásban dolgozó fiatalok díjazott alkotásaival. Az Oktatási Minisztérium a jövőben háromévenként rendez ágazati kiállítást Saeberényi Lehelt 46. A deszka az építkezéstől maradt, a dorongfát az erdő adta. Csak ki kell nyújtania a karját érte. Hiszen az erdő itt van az udvarban- S az udvar maga is tenyérnyi füves tisztás, frissen, elevenen zöldellő. Szélein drótháló helyett a konkordia indái birkóznak az erdővel, mint egy csapat házőrző eb. Matej hát szabdalta a deszkát a zöld fűben, és nem unatkozott. Néha kiült a padra, hogy embereket lásson. Az emberek nem ültek melléje. Nem ts nagyon jártak arrafelé, ha nem volt muszáj. Matej pedig • lábát előrenyújtotta, mint a botot, és ült. Megtörtént, hogy jött valaki. De látszott, hogy siető« az útja: köszönt, s továbbment; Matej is köszönt. Tudomásul vette, rendjén tartotta az emberek viselkedését. Talán már el tudott volna botorkálni a kocsmáig. Nem próbálta ki. Teréza nehezebben viselte- ö kiment az asszonyok közé, de az asszonyok elzárkóztak. Ügy beszélgettek boltnál, egyebütt, mintha ott se volna. Elnéztek a füle mellett, ha szólt, és másról kezdtek beszélni. Otthon csak a babicska ült a konyhasarokban, mint fekete csomó, ő se volt társaság. Csak ült, és egy másik világban merengett. Szája hangtalan mozgott, és sárga ujjaira rákövesedett a fekete olvasó. Teréza behozta reggel a tejet a tehéntől. Panaszosan mondta: — Pedig oly szép. Sűrű és tiszta. .. Sohase volt ilyen. A fekete csomó a sarokban nem szólt rá semmit. És Teréza sóhajtott. — Az emberek mégis. ■ Elmaradt tőlük mindenki. Mintha járvány lenne a házban. A legjobb szomszédok, Bozsenka, Szerafina, Hermin- ka, akik naphosszat itt ültek. Most már ez mindig így lesz? Minden hiába? Anyicska öntött magának a tejből, felhörpintette és elvl- harzott. Három napja szabadságon van. De reggel elvihar- zik, s estig nem látják. Ő se társaság. — Ez csecsemőnek is megjár — szólott Teréza a tej fölött. Színét sóhaja fodrozta, mélázó tekintetének a szépség fölött kigyúló örömét pedig a bánkódás fodrozta, mintha 4 NÖGRAD — ,1976, szeptember 11., szombat FILMLEVÉL TALPUK ALA1T pOtyül fii szül A MAGYAR FILM és a magyar közönség eléggé eltávolodott egymástól az utóbbi időben, összetett jelenségről lévén szó, több okot és magyarázatot említhetnénk. A távolság egyik oka: bizonyos alkotók arisztokratizmusa. Több film nehezen követhető, akadnak művek, melyeket a lassú ritmus „ölt meg”, olykor-olykor a téma érdektelensége váltott ki ellenszenvet. A fentiekből következően minden olyan kísérletet üdvözölnünk kell, mely a mozikból eltűnt nézők visszaszerzésére ii'ányul (hozzátéve: ha nélkülözi az elvi engedményeket és az olcsó fogásokat). Ezért örülhetünk A KENGURU sikerének, ezért figyelemre méltó teljesítmény az ÁRVÁCSKA, ezért mutat járható út irányába a nyíltan politikus, s mégis sikeres VÖRÖS REKVIEM. A TALPUK ALATT FÜTYÜL A SZÉL — újabb hozzászólás a kérdéshez. Szomjas György rendező már a forgatás idején kifejtette álláspontját. Egyebek között a következőket mondotta: „Én olyan filmet szerettem volna csinálni, amit sokan megnéznek. A közönség kedvelte műfajok közül (vígjáték, operett) hozzám legközelebb a kalandfilm áll. Nézni és csinálni is szeretem. Elkezdtem gondolkozni: mi is a magyar kalandtörténetek őse? A ponyva. Azok a filléres, tízhúsz oldalas könyvecskék, amelyeket a vásárokon ponyván árultak, s amelyek verses formában mesélték el a betyárok történeteit. Ez a betyárlegenda vidéken ma is él. Nincs olyan falusi öregember, akinek az apja, vagy nagyapja ne isimerte volna Rózsa Sándort vagy Zöld Marcit személyesen. Alig van olyaon falu, ahol ne mutatnának egy fát, amelynek árnyékában Angyal Bandi, vagy valamelyik másik legendás alak szalonnázott, Innen származik tehát az ötlet”. Az elgondolás életrevaló. Szomjas Györgyöt már csak azért i6 dicséret illeti, mert felfedezett egy vászon után „kiáltó” témavilágot. A „betyárfilm” — mint új filmműfaj — megteremtésére tett kísérletet. A C8ELEKMENYELEMEK, melyek a Talpuk alatt fütyül a szél meséjét alkotják, meglehetősen' mozgalmasak és változatosak. Betyárok vetélkedője a harcban és a szerelemben. Bosszúállás élelre- halálra. összecsapás a „ne- hézéletűek” és a törvény emberei között. A betyárok és a parasztok érdekellentéteiből eredő konfliktusok. Üldözés. Tűz. Akasztást Mindez sok — és egy kicsit mégis kevés. Szomjas György jól ért ahhoz, hogy atmoszférát teremtsen, a kompozíciók néprajzi hjtelességenez sem férhet kétség, a sztorit azonban feldúsíthatta volna néhány fordulattal. Nem kívánhatjuk, hogy minden pillanatban akciók ejtsenek ámulatba bennünket, az izgalom és az érdekesség hiánya azonban lefékezi a lendü’etet. Néhánv jelenetblokk a Talpuk alatt fütyül a szél-ben kissé elnagyolt, nem eléggé kiérlelt. A fiatal művész egyben- másban igyekezett túllépni a kalandfilmek bevált sablonjain- Nála a figurák nem egy- síkúak: „jó ember” és „rossz ember” helyett tisztességes és tisztességtelen célokért, valamint eszközökért hevülő figurákat látunk. Bizonyos westernekben már a tekintet, az ábrázat, vagy — mondjuk — a kalap színe eligazított a szándékok felől. Itt nem. S még egy felismerhető törekvés: Szomjas György — a szórakoztatás mellett — a társadalmi viszonyok felvázolását, a gazdasági-politikai légkör érzékeltetését is megkísérelte. Ez a szándék felemás eredményt hozott. A tablójelleg és az ironikus tartalom nem nagyon fér meg egymással. A korfestés és a szatirikus csipkelődés elválnak egymástól, pedig szintézist kellene alkotniok. Persze, így is hangsúlyozottan kidomborodik az a gondolat, hogy a betyárok fölött eljárt az idő, s minden olyan kétségbeesett lépés, mely a korszerűtlen életforma konzerválására irányul, eieve kudarcra ítéltetett. A betyárvilágban túltengett az erőszak, színes volt a romantika, nyersek az indulatok. De az erőszak, a romantika és az indulatok mögött társadalmi összefüggések rejlenek, jó néhány képsorban feltárul- ’ nak előttünk a harcok mozgatórugói. És talán a legendát is megértjük, mely glóriába vonta Farkas Csapó Gyurka alakját, arra a képtelen reményre alapozva, hogy a felkötött betyár „visz- szagyön”... Ragályi Elemér felvételei •• sallangmentesek. cicomázat- lanok. illúziót keltőek. Tetszett Sebő Ferenc hangulatos zenéje. Dzoko Rosic ég Vla- dan Holec személyében igazi profik keltik életre a puszták vad embereit. Nemcsak külső megjelenésük hiteles, hanem játékuk is. Méltó társuk Bujtor István, aki las?an legjobb karakterszínészeink sorába emelkedik. * .....MERJÜK ÖNKRITIKUSAN nézni a múltunkat. Ez e lősegíti a tisztábban látást, a reálisabb értékelést.” — mondotta Szomjas György, az egyik újság riporterének. Egyetértünk vele. A Talpuk alatt fütyül a szél — kritikai megjegyzéseink ellenére — a múltat önkritikusan szemlélő magyar filmek közé tartozik, s mint ilyen mű, jó hagyományt folytat. s. f. csak veszendőbe kellene, hogy menjen e szépség mind. Ahogy oda is megy, a bizonyságtévő szerepét tekintve. — Mi lenne, ha vinnék belőle Hankának? Nincs teje. A fekete csomó a sarokban összerándult. A sárga ujjak is rándultak; s mintha bekerítették volna védelmezőn, a távoztatón előretolt tenyérbői rácsosán szétágaztak úgy. hogy a töpörtyűnyi arc kivillogott a rács mögül, mint egy vészlámpa. Tágra meresztett szempár volt ez az arc, a rémület villogása benne. — Azt te ne próbáljad! Világért se próbáljad! Teréza fogta a tejet, kizúdította a malacnak- S felemelt karját végighúzta a szemén. Hankának nincs teje. A faluban alig van már tehén. Ki gazdálkodik már máma? Mikor még a vad is dúlja a földet. E napok egyetlen eseménye volt — a köz dolgát most félretesszük —, hogy Hanka fiúgyermeknek adott életet. . (Folytatjuk) Komoly teljesítmény Az akkoriban legöregebb angol embert, William Parrt II. Károly király meghívta az udvarba, és hosszasan elbeszélgetett vele. Végezetül megkérdezte : — Tett-e olyasmit hosszú élete folyamán, amit rövi- debb életű atyánkfiái nem tesznek meg? — Hét feleségem volt és mindannyiukat túléltem. — Ebben nincs semmi különös — válaszolta a király. Ezt egy sokkal rövidebb élet folyamán is megteheti az ember. Nincs valami sokkal inkább említésre méltó története? — Amikor 97 éves voltam, a pap í>ellengérre állított a templomban, mert megkívántam a felebarátom feleségét — vallotta be Parr. I A király őszinte kacagásban tört ki, és több kérdést nem tett fel az öregnek. Mai tévéajánlatunk 1(1.00: Le a cipővel. Hat srác elhatározza, hogy néhány napra elmegy kirándulni. Vidáman gyülekezne« a megbeszélt helyen; szüleik annál berúsabb aggodalommal gondolnak arra, vajon mi lesz csemetéikkel. S, a szülők tevékeny emberek. Mindenki a maga módján igyekszik megkörnyékezni egyet-egyet a környék idős lakói közül, hogy vigyázzon a gyerekére. A srácok meg is érkeznek a romantikus szigetre, s amikor felhangzik az indiónüvöltés, hogy Le a cipővel! — mivelhogy néhány napig mezítláb is lehet járni — nem is sejtik, hogy fogadott őrangyalok tekintete szegeződik rájuk. A kompkalauz és az ado- mázó Gazsi bácsi, az öreg lengyel, vagy a horgász egyaránt azon tüsténkednek, hogy a gyerekek igazán „zavartalanul” nyaralhassanak. A nemcsak gyerekeknek szóló, sok nevetést ígérő film felnőtt szereplői között találjuk többek között Tordai Terit, Csala Zsuzsát, Hacser Józsát, Láng Józsefet, Gyenge Árpádot, Paudits Bélát. A Le a cipővel második részét vasárnap 16.35-kor láthatják. ZENEI ALTALANOS
