Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

Városunk 1976. IX. 1. A NÖGRÁD SALGÓTARJÁNI MELLÉKLETE MEGJELENIK NEGYEDÉVENKÉNT ■Lgyiitt a lakossággal „Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért! " Salgótarjánban nagyszerű hagyományai vannak a társa­dalmi munkának, mindannak a tevékenységnek, amely ön­zetlenül és szívvel-lélekkel szolgálja a megyeszékhely fejlő­dését. Országos hírre tett szert a Húszezer munkanapot Sal­gótarjánért mozgalom, amelynek eredményeként játszóte­rek és parkok sokasága, járdák, megszépült művelődési há­zak, új tantermek „nőttek ki a földből.” Az eredményeket, a jó értelemben vett nemes versen­gést fokozta, hogy a tanács minden évben megjutalmazza az élenjáró városkörzeteket. Nem egy embernek, hanem jól dolgozó, összeszokott, lelkes kollektíváknak jár a jutalom. Évről évre négyszázötvenezer forintot osztanak szét a leg­jobbak között. Az elmúlt évben elsősorban a külső peremkerületek és s banyásztelepek tettek ki magukért, itt dolgoztak legtöbbet társadalmi munkában. Dicséret illeti a belváros I., a Béke­telepi, zagyvarónai, baglyasaljai, rónabányai, salgóbányai, rónafalui és a somlyóbányai városkörzetet, amelyek mind nagyon szép jutalomban részesültek. A kapott pénzt — het­venöt-, ötven-, illetve huszonötezer forintot — további fej­lesztésre használják fel. Az elmúlt hónapokban a társadalmi munka terén tovább léptünk. A Húszezer munkanap helyett a Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért nevet vette fel a mozgalom. Nem véletlenül. A kezdeményezés, amely a népfronttól indult ki, es amelyhez egyöntetűen csatlakoztak gyárak, üzemek, szo­cialista brigádok,! kisebb-nagyobb közösségek, azt szolgálja, hogy Salgótarján felszabadulása harmincötödik évfordulójá­nak tiszteletére minden felnőtt, városi polgár dolgozzon egy napot a megyeszékhelyért. A Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom és Salgótarján város Tanácsa az elmúlt hetekben csatlako­zott a megyei tanács és a megyei népfrontbizottság felszaba­dulási munkaverseny-felhivása hoz. A felhívás arra kéri Salgótarján valamennyi üzemét, gyárát, intézményét, szocialista brigádját, a városkörzeteket, hogy az ötödik ötéves terv sikeres teljesítése érdekeben vál­laljanak rendszeres társadalmi munkát a településfejlesztés feladatainak elvégzésére. Mivel a szeptemberi iskolai és óvodai év kezdetén va­gyunk, a népfront és a városi tanács együttes felhívása — melyet eljuttattak a mozgalom részvevőihez — a Harminc- ötezer munkanapot Salgótarjánért akció szervező bizottsága nevében arra kéri Salgótarján város lakóit, hogy kezdemé­nyezzenek és szervezzenek közös munkát a gyermekintézmé­nyek patronálása érdekében. A gondolat nem új. Salgótarjánban szinte kivétel nél­kül valamennyi • iskolának, óvodának van patronáló üzeme. Hozzájuk fordulnak a pedagógusok,, óvodavezetők, ha szük­ség van játékokra, sportudvarra, kerítés építésére, vagy bár­milyen rnás munkára. Ez a kapcsolat a mostani, felszabadulási munkaverseny­ben még szorosabbá válik. Példának említhetnénk a Lovász József utcai óvodát, amelynek nyári tatarozását, festését, má­zolását teljesen ingyen végezték el a szakmunkásképző in­tézet fiataljai, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-esei, és sokat segítettek a vendéglátó- vállalat brigád­jai. Dicséret illeti a VEGYÉPSZER Gagarin és Kossuth bri­gádját, melyek a Jurij Gagarin Általános Iskolában dolgoz­tak. Festettek, tornatermet hoztak rendbe, megjavítottak minden szükségeset, mindezt százötvenezer forint értékben. A Bartók Béla úti iskolának az ingatlankezelő vállalat segít, a Rákóczi útinak az öblösüveggyár. A példákat tovább sorolhatnánk. A településfejlesztés­ben a mindennapok apróbb-nagyobb tennivalóinak megoldá­sában minden bizonnyal rangos helyet foglal el a további­akban is a Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért moz­galom. — cse — Korszerű körülmények között kezdődik meg az új tanév­ben a szakmunkásképzés a megyeszékhely új oktatási köz­pontjában. A tanulást szolgáló létesítmény mellett diák­otthon és a szabad idő hasznos eltöltésere is lehetőséget adó épületek is a fiatalok rendelkezésére állnak majd. \T> ÁLLANDÓ FE LOBQGÁ3BAN Mi épül, mi készül? Új létesítményekkel gazdagodik a váró» A város továbbfejlődése az év második főiében, is bizto­sított. Különösen nagy gond­dal végzik a lakásépítkezése­ket, hogy azok mielőbb a boldog tulajdonosok rendel­kezésére álljanak. Legnagyobb építkezés to­vábbra is az Arany Já­nos útofa, a Sebaj-lakóte- lepen és a Gorkij-lakóte- lepen történik. de előkészítés alatt áll a nyugati városrész beruházási programjának készítése is. Hol tartunk most a lakás- építkezésekkel Salgótarján­ban? Az Arany János út 31. jelű épület szerződés szerin­ti befejezési határideje má­jus 15-re szólt, az átadás várható időpontja 1976. szep­tember. Ugyancsak szeptem­ber 30 lenne a Sebaj-lelepi G 4 jelű épület befejezési ide­je, eltolódás itt is tapasztal­ható, decemberben keiül át­adásra az új lakóház. Egye­dül a /Gorkij-lakótelepi A/8- as lakóépü)étnél tartják be a szerződéses határidőt. A szeptember 30-i határidőre, történő lakásátadás biztosí­tott. A Kemerovo-lakótelepen a lakások átadására a har­madik negyedévben kerül, sor. A D 6 jelű épület átvé­tele esetén az 197(i-os lakás­átadási , terv kétszázhúsz da­rabra módosul. Ebben az évben további lakások építését is megkez­dik. A Sebaj-lakótelepen a G 5—9 jelű épületnél a kivi­teli tervdokumentáció elké­szült. Ez év negyedik ne­gyedévére várható a Sebaj- lakótelepi H/7—13 jelű épü­letek kiviteli tervdokumen­tációinak elkészítése, így az alapozási munkákat jövő év első negyedévében megkezd­hetik. További lakásépítést kezdenek még a Sebaj-tele- pen és á Gorkij-lakótelepen is. Elkészült a városi tanácson az ötödik ötéves terv továb­bi lakásépítésének program­ja is. Ennek értelmében újabb lakások építésére ke­rül sor az Arany János ut­cában, a Sebaj- és a Gorkij- lakótelepen. A lakásberuházáshoz kap­csolódó létesítmények közül kiemelkedik a Gorkij- lakótelepi tizenkét tan­termes általános iskola építése. Bár az épület szerződéses át­adási határideje már lejárt, a város vezetői bíznak abban, hogy az új iskola mielőbb a tanuló ifjúságot szolgálja majd. Ugyanitt megkezdődött az ifjúsági ház kivitelezése is. A tervek szerint 1977. de­cemberében adják át rendel­tetésének. A Kemerovo-lakó*, telep D/5 jelű épület föld­szintjén levő kapcsolódó lé­tesítmények műszaki átadá- sa-átvétele már júniusban, megtörtént. A Tajga teázó ki­vételével a kapcsolódó léte­sítmények üzemeltetése au­gusztus végéig megtörténik. Itt is látszik az ötödik öt­éves terv körvonala. Ezek közé tartozik az Arany János úti tizenhat tantermes általá­nos iskola megépítése. A jó­váhagyott beruházási prog­ram szerint a kiviteli terve­zés folyamatban van, a ter­vet még szeptemberben . az illetékesek rendelkezésére, bocsátják. A Sebaj-telepen oktatási és művelődési épü­let létesítését tervezik. A ter­vek szerint tizenhat tanter­mes általános iskola, százöt­ven, személyes óvoda kapna itt helyet. A beruházási prog­ram tervezése folyamatban van, s valószínű, az még ez év végéig a város rendelkezé­sére áll. A kiviteli tervek jö­vőre készülnek el. Tervezés alatt áll a hatvanszemélyes bölcsőde is. A kiviteli terve­ket a NÓGRÁDTERV készí- ti, várhatóan jövő évre feje­zi be a tervezési munkálato­kat. A Sebaj-telepen megkez­dődött és jó ütemben halad a tereprendezés és a közművek kivitelezése. A jelenlegi mun­kaütem mellett az ^z évre. tervezett mintegy húszmillió forintos előirányzat biztosí­tottnak látszik. A Gorkij-la- kófelepen a közműtervek a lakóépületek tervével együtt készültek. Kivitelezésük i* az épületékkel egyidőben töt" ténik. Sok embert érint a távfűtés. A legutóbbi tárgya­lás eredményeként a távfű­tőmű negyven tonnával va­ló bővítéséhez a terület-előké­szítés megtörtént. Megkezdő­dött a kazánelemek szállítása, s várhatóan 1976. október 1- ig be is fejeződik. A tanácsi beruházások kö­zül az 1976-os befejezésre, tervezettek közül kiemelke­dik a vásárcsarnok. Az épü­let műszaki átadására várha­tóan novemberben keiül sor. Az érdeklődés középpontjá­ban áll a távolsági autóbusz­pályaudvar építésé is. Az épület műszaki átadása ha­táridő előtt elkészült. Nem fejeződött be azonban a bel­ső építészeti munka. Ezzel várhatóan szeptember 15-ig, készülnek el. Megkezdődött és folya­matosan halad a Salgó­tarjáni Kohászati Üze­meknél létesítendő új szoigáltatóház építése. Befejezése 1978. áprilisra vár­ható. A Mérleg úti szolgálta­tóház próbacölöpözése is megtörtént már. Itt kap majd otthont az MNB-szék- ház és az AUTÓKER-szaküz- let is. Az első ütem befejezé­si határideje 1978. május 30. Jó ütemben halad az ötö­dik ötéves terv beruházásai­nak több előkészítése. Ezek közév tartozik a városi ta­nácsháza, a kereskedelmi szakközépiskola, a salgóbá­nyai ifjúsági üdülőtábor, a sportcentrum és más fontos beruházás előkészítése. Hasznos volt a nyári tábor Június 14-től augusztus 28- ig megszervezték Salgótarján­ban a nyári napközis iskolai tábort a- tóstrand mejlett. Mintegy 200 gyermek számára biztosítottak hasznos és kelle­mes felüdülést. A 11 hetes tá­borozás alatt 100 diák tanult' meg úszni. A tábor irányítá­sában 28 pedagógus és 9 főis­kolai hallgató vett részt. Nö­vekedett a tábor népszerű­sége. Az idén átlagosan 50 ta­nulóval volt magasabb a napi létszám az előző évinél, ‘ és kétszerese a három évvel eze­lőttinek. Ki tanul tovább ? Salgótarján általános isko­láiban a legutóbbi tanévben 490-en végeztek. Közülük 188- an szakmunkásképzőben, 147- en szakközépiskolában és 115- en gimnáziumban tanulnak to­vább. Csupán 40 tanuló nem jelentkezett továbbtanulásra és munkát vállalt. A város négy középiskolájában és két szak­munkásképző intézetében az új tanévet 3500-an kezdik. Ezek közül 958 az első osztá­lyosok száma. A város középiskolaiban 416- an. a szakmunkásképzőkben 449-en végeztek. A középisko­lákból a diákok 48 százaléka jelentkezett továbbtanulásra. Több éves tapasztalatok mu­tatják, hogy a jelentkezettek 50 százalékát helyhiány miatt elutasítják. A középiskolát és szakmunkásképzőt végzettek, a fel nem veitekkel együtt meghaladják a 700-at. tehát munkát vállalnak. E 700 fia­tal munkába állása jelentő­sen enyhít Salgótarján és az iparmedence munkaerőgond­jain. Uj díszpolgárunk Még a ritka vendég szá­mára is ismerősnek tűnik itt minden. Az önmagu­kért beszélő alkotások, szoborkompozíciók, a mű­vészien megmunkált, élő­vé varázsolt élettelen anyag. A kesernyés-nehéz bányászélelet megelevení­tő bányásztörténeti soro­zat, a nógrádi falvak szo­kásainak ezenszinű tarka­sága, a palóc népviselete« menyecskék. Fába fara­gott világ. A sok-sok kiállítást megjárt szobrok egy ré­sze a műteremben pihen és pihenőt szakít a beszél­getésre megálmodójuk, megformálójuk, idős Sza­bó István Kossuth-díjas, érdemes művész is. Hellyel kínál az öblös karbsszékben, ő meg csak úgy álldogálva várja kí­váncsiskodó kérdéseinket, mert nem szökött, nem tud nyugodtan megülni. Nagy mesélő az idős művész, történetei gazdag élet­anyagából táplálkoznak. Mégis igen nehéz a dolga a kérdezősködőnek, hiszen idős Szabó István életút­ja, munkásságának tör­ténete legalább annyira közismert a művészetked­velők számára, mint a számos országot, a szőkébb pátriát megjárt szobrai, alkotásai. A kis asztalon fekvő vendégkönyv lapozgatása közben terelődik a beszéd a művész júniusban, Sal­gótarjánban megrende­zett kiállítására. Idős Sza­bó István ekkor vette át ünnepélyes keretek között a. Salgótarján díszpolgára kitüntetést is. — Őszintén megmon­dom, hogy ez a városi díszpolgárság nagy megle­petést okozott nekem. Ar­ra voltam elkészülve, hogy ilyen kiállítást ren­deznek a munkáimból. No. megmondom miért. Álta­lános szabály, hogy egy- egy művésznek ötéven­ként rendezhetnek na­gyobb szabású kiállítást. Az elmúlt időszakban há­romszor is volt önálló ki­állításom a Műcsarnokban, aztán most ez a salgótar­jáni. . . A Nemzeti Galé­ria igazgatója jelezte, hogy a 75. születésnapomra, 1978-ban megrendezik az életmű-kiállításomat. Életmű. Idős Szabó Ist­ván életműve szorosan, kapcsolódik a palócföld­höz, a megyét, Salgótar­jánt, a fejlődés, a fellen­dülés útjára segítő bá­nyászathoz. — Talán ez indította a város vezetőit arra, hogy nekem a díszpolgári címet adományozzák. És igaz, való igaz, hogy a Salgó­tarjánhoz való kötődésem, végigkísérte az életemet. Hétesztendős koromban jártam először Tarjánban, az egy utca városában. Tökéletesen él bennem, «lőttem a kép, hogy ho­gyan nézett ki akkor. Ala­csony házak földet súro­ló ablakokkal, kopár föl­dekkel. Ma már nem is­merem az egész Tarjánt, sok minden akadályoz ab­ban, hogy ezt is, azt is megtekintsem. De amit be­lőle láttam, az csodálatra méltó. A magamfajta em­ber almában sem hitte, hogy ilyen változáson megy keresztül, hogy ez megvalósítható legyen. Mint művész is szoros kapcsolatban állok Salgó­tarjánnal. Amióta meg­van a forint, nekem szo­cialista szerződésem van a bányával, mind a mai napig. Idős Szabó István mun­kássága, elismeréseként számos' magas kitüntetést mondhat magáénak. Ho­gyan értékeli a díszpolgári címet? — Hogy tiszta szívem­ből és igazat szóljak, meg­lepődtem, amikor meg­kaptam a kitüntetést. Jó volt érezni, azt, hogy elis­mernek, megbecsülnek. De, valahogy mostanában, már nem tudnak olyan örömet, boldogságot okoz­ni, mint fiatal koromban. Ezt csak az érti meg, aki megérte ezt a kort, amit én, aki végigdolgozta az életét, állandó feszültség­ben, lobogásban. . . — vkm —

Next

/
Oldalképek
Tartalom