Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-24 / 226. szám

Újra a próbateremben Minősítésre készülnek a bányászdalosok A nagybátonyi Bányász Művelődési Ház fúvószenekara gyakorta játszik a különböző ünnepségeken. Sok alkalom- mai adnak térzenét, népszerűek a környék rendezvényein. Hangszeres muzsikájukkal számtalan alkalommal emelték egy-egy rendezvény sikerét. Szabolcsi László és Bakos Róbert — képünkön — már 30 esztendeje a hangszer isme­rői, mint alapító tagokra számítanak a zenekar közösségében. A zenekart Szabó János vezeti, az ő irányítása mel­lett gazdagodik a fúvósok re pertoárja. —kj FILMLEVÉL A cél kiválasztása A közelmúltban a vakáció örömeinek a szeptemberi cseng&zó vetett véget az is­kolákban- A jól megérdemelt nyári pihenő után ismét páeg- kezdődött az érdemi munka- A szeptemberi csengőszó vo­natkozik a salgótarjáni Bá­nyász Művelődési Ház férfi­kórusára is- melynek tagjai a nyarat a szélrózsa minden irányában töltötték­A tanulás, a munka tehát ebben az öntevékeny cso­portban megkezdődött. A pró­bateremben mind többen el­foglalják a régi helyüket. Ki kell használni a rendelkezésre álló időt. Az elmúlt napok­ban Balogh Emil, a művelő­dési ház igazgatója bejelentet­te, hogy október 30—31-én Salgótarjánban rendezik meg az esedékes országos minősí­tő versenyt, amelyre számos munkáskórus kapott meghí­vást. A minősítő versenyt az SZMT. a városi tanács, vala­mint a KÓTA megyei elnök­sége együttesen rendezi. Virág László. a Bányász- férfikórus karnagya ismer­tette a minősítési verseny re­pertoárját- Hangoztatta, hogy természetesen azok a számok kerülnek bemutatásra októ­ber végén, amelyek megfelelő nehézségi fokúak- s jól -,fek­szenek” a dalkörnek- A zsűri nyilván az együttes hangzás, a helyes szövegkiejtés mellett figyelembe veszi az együtte­sek műsorpolitikáját is. Ak­kor tehát, amikor egy kórus minősítésre készül. számos tényezőt számításba kell ven­nie. A mai, tévéműsor érdekes­nek ígérkező kuriozitásaként japán estre kerül sor- Japán­nak hét televíziós társasága reggeltől késő éjszakáig sugá­roz színes műsort, még­is. a Magyar Televízióba, meglehetősen ritkán kerül be egy-egy japán produkció­Ezt a hiányt igyekszik né­miképp oldani a Magyar Te­levízió, amikor ma helyet ad japán társaság, az NHK, az az a Japán Állami Televízió műsorából , készült válogatás­nak­A 18-05-től 22.10-ig tartó program keretében filmet lát­hatunk Japánról. Tájak- vá­rosok- emberek, majd ismeret- terjesztő rövidfilmet Japán darvak címmel. Magyarország — Mi itt vacakolunk, ők meg már régen otthon van­nak- .. Nem találtak a bá­nyában. fogták magukat* ha­zamentek. — Hát gyerünk! — sóhaj­tott Buda tanító. Visszafordultak. Készsége­sebben- mint gondolná az em­ber- És szokatlanul frissen ennyi förődés után. Buda tanító pedig átölelte Lacót­— Azt hiszem, képzelődtél. gyerek­Laco nem mert szólni, rös- tellte magát­Visszafelé is nézték a kan­nát. de nem találták. Nem is csoda- akkora sűrűségben. Mintha szél kapta volna hátba őket, úgy vitte a lábuk. Hiszen lejtett is az út hazáig. A salgótarjáni dalkör eddig jól szerepelt a minősítő ver­senyeken- Legutóbb arany­koszorú diplomával ismerték el a Bányász-férfikar produk­tumát- E címet kell megvéde­nie a több mint félévszázados munkásdalkörnek. Az országos minősítő ver­senyre való készülés nagy fe­lelősséget követel a kórus tag­jaitól- Az elmúlt napok egyik próbáján éppen abból támadt vita- hogy a párt által meg­hirdetett közművelődési, munkásművelődési határozat ellenére sem ójvez a csoport olyan támogatást* mint ami­lyet megérdemelne. Pedig egyáltalán nem közömbös, hogy a létszámban megcsök­kent dalkör még lelkes tagsá­ga heti négy órát fordít ön­képzésre. dalkultúrájának fejlesztésére. Négy órát. de ha kell. többet is, hiszen közel az október vége, amikor .bizo­nyítani kell. A patinás múltra visszate­kintő munkáskórus sok ne­héz napot élt már át. Ügy tű­nik. hogy jelenleg is sok gond­dal küzd az együttes. Ismer­ve a dal szerelmeseit, a lelkes, tenniakaró kórust, minden bi­zonnyal sikerrel lépnek szín­re a munkáskórusok országos minősítő versenyén. A salgó­tarjáni Bányász-kórus remé­li. hogy a minősítő verseny ezúttal is fordulópont lesz a csoport életében- Mégpedig olyan fordulópont, mely után sok új arc. és a régi dalosok is felkeresik az együttest, be­kapcsolódnak az érdemi mun­kába. D. L. legjelentősebb baromfite­nyésztő nagyüzemeiben ja­pán szakemberek is dolgoz­nak. A Japán portré című rö­vidfilm velük, munkájukkal, életükkel ismertet meg ben­nünket. Az esti főműsorban kerül képernyőre. Az Ariake-tenger című rövidfilm. majd az Anya című japán játékfilm, mely egy magányos kisfiú lírai szépségű történetét eleveníti • meg számunkra­A Japán est befejezéseként Bunikura címmel a hagyomá­nyos japán bábjátékokról, a bábok készítésének bonyolult módjáról. és a bábkezelők igen nehéz, több évtizedes tanulást igénylő munkájáról készült dakumentumfilmeí láthatjuk­Csak itt-ott kapott fel kisebb emelkedőre, hogy utána még nagyobbat lódítson rajtuk­Maguk is szívesen hitték, hogy megiramodásuk csak az út lejtése miatt van. S tán az is. hogy egész út alatt alig szóltak. Králik Jozso folytonos bi- zonygatása pedig már min­denkit idegesített. — No. ezek jól átráztak — harsogta. A biztos tudat, ha­zugul harsány nevetése bosz- szantó volt. A féleiem kiabálása az er­dőn. S a rossz érzést, mely ott volt a hátukban, láthatat­lan szélként egyáltalán nem oszlatta szét- Inkább felerősí­tette a bevallani se jót­— A kis hamisak! — har­sogott Králik Jozso. — Direkt csinálták. — Halgass már. a fenébe! Ki kérdezett? Tanulni sohasem késő A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnök­sége. a Nógrád megyei Ta­nács- a KISZ Nógrád megyei Bizottsága és a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottsága felhívással fordul a megye valamennyi társadal­mi szervéhez; mindenekelőtt a szakszervezeti bizottságokhoz, gazdasági vezetőkhöz, pedagó­gusokhoz, művelődési intéz­mények dolgozóihoz, hogy se­gítsék a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 40 éven aluli dolgozók to­vábbtanulását* az általános iskolai tanulmányaik befejezé­sében. Felhívják a 40 éven aluli dolgozókat, éljenek a szocialista társadalmunk által biztosított, szervezett tovább­tanulási lehetőségekkel; a dol­gozók iskolája esti és levele­ző tagozatán, az üzemi kihe­lyezett tagozatokon, rövidített tanulmányi idejű (5 hónapos) tanfolyamokon, magánviasgá- ra előkészítő tanfolyamokon (a ,.Mindenki iskolája” tv- műsorsorozat segítségével). A vállalatok, szakszervezeti bi­zottságok ösztönözzenek a to­vábbtanulásra- Tanszerekkel, munkaidő-kedvezménnyel és más erkölcsi, anyagi elisme­réssel nyújtsanak hathatós se­gítségei- Az általános iskola 8 osztályának elvégzésére és részletes felvilágosításért je­lentkezni lehet a szakszerve­zeti bizottságoknál- művelő­dési intézményeknél- vala­mint a dolgozók iskoláiban- A felhívást közzétevő szervek minden dolgozó személyes ér­dekének is tekintik a tovább­tanulást. Dombaj Gyurka ég Kis Pis­ta nagyon is ingerlékenyek voltak- S különösképp kedv- telenek. Buda tanító elöl haladt- s minden lépésnél — egy-egy zöttyenés — mellére hullott a feje. És senki se merte Buda tanítót a gondolataiban za­varni­Mikor pedig a torony ki­bukkant elől. a táj hullámai­ból. s az erŐ6 szürkület pá­ráiból. szívük üteme felgyor­sult. Hihetetlen: sohasem értek haza ily egykettőre- Pedig a bányába is benéztek még egy­szer — a nap már az erdőbe merült -a bánya pereme fö­lött- s mélyülő sötétség töl­tötte meg a domb gyomrába, vágott mészkőüreget; a meg­kezdett kőhasábok fázósan burkolóztak leplébe- Utána több erdőcskén átvágtak, me­lyeket irtások szagattak, meg puszta- füves lejtők- némi bozótos kaptatok, s a völ­gyekben berekké szelídült, egykori rengetegek. Alighogy berontottak a fa­luba- máris találkoztak Ho­lub Cipriánnal- Kinn pipázott a kapuban­— Megjöttetek? — szólott a pipája mellől- — Kislányt hol hagytatok? Megálltak, hirtelen fékkel. Modern korunknak, roha­nó századunknak sok-sok ér­dekes (vagy izgalmas) regénye van. Ilyen az atombomba re­génye is- A CÉL KIVÁLASZ­TÁSA című szovjet film en­nek a hallatlanul drámai és meglepő fordulatokban bő­velkedő történetnek főbb ál­lomásait eleveníti meg. Talankin, a mű rendezője (a magyar közönség láthatta a Messzi utca és Csajkovszkij című alkotásait) elsősorban arra törekedett, hogy a társa­dalmi-filozófiai mondanivalót domborítsa ki. Természetesen a kulisszák mögötti harcok is érdekelték, sort kerített a kri­mikbe illő lélektani hadvise­lés atmoszférájának érzékelte­tésére — ám mindezt aláren­delte a gondolati tartalom­nak, az emberi viszonylatok­nak. O A képeken kibontakozik előttünk a felfedezés lépcsői­nek krónikája. Hogy miért említünk lépcsőket? Az atom­fegyver felhasználásának le­hetőségeit a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok tudósai egyaránt ku­tatták. Nem egyszerre találták meg a „bölcsek kövét”. Nem azonos céllal eredtek a ti­tok nyomába: az USA zsarolt a bombával, a szovjetek vi­szont mindig békés célok ér­dekében kísérleteztek. Op­Holub Ciprián megijedt tő­lük: az arcuktól. — Nincs még itthon? — Buda tanító falfehér volt­— Itthon? — Tétován moz­gott a pipa Holub Ciprián aj­ka közt. — Áztat lehet. Meg­gy öhette éppen. Mink követ Zsabkával leraktunk, akkor ugye. kifogtam, etettem, vöt sok dolog. •. Szavába vágtak. Dombaj Gyurka. — Zsabka itthon van?! — Hol ő volna? — Mit tudom én! — Ö. az kapaszkodta sze­kérre még ottan bányánál- Merthogy aszongya. ő oda vissza már nem megyen. Egymásra néztek és Buda tanítóra- És Buda tanító egyik­re se nézett­Szél jött a hegyekből. Ki­csit belekapott Buda tanító ritkuló szőke hajába, és már­is továbbnyiargalt- A fiúk látták. Buda tanító szétborzolt kisfiús haját- Mintha tréfás ujjak túrtak volna bele. És na­gyon szánnivalónak. elesett­nek látták így. Gyönge gyer­meknek. ki nem tud védelmet adni. mert maga is védelem­re szorul. Az út koponyakövei közt álltak, odavertem tanácsta­lanságban. És nem merték vállalni. hogy kiderüljön a penheimernek, Amerika első számú atomtudósának más­fajta morál parancsol, mint Kurcsatovnak, akit a szovjet kutatások irányításával bíz­tak meg. o A cél kiválasztása szinte jegyzőkönyvszerűen megele­veníti az eseményeket. A vá­lasztott forma meghatározza a stílust is. Mint minden jegy­zőkönyv, ez a film is ponto­san rögzíti az összefüggéseket — de néha fölöslegesen rész­letező, mellékszálak vakvágá­nyaira tévedő. A kalandfil­mek tempóságát nem kérhet­jük számon Talankintól. De azt megemlítjük; néhány je­lenetet terjengősen adott elő, s ezzel lelassította a cselek­mény tempóját. (Két példa: Kurcsatov családi életének ábrázolása nagyon szürke és nagyon közhelyszerű; Oppen­heimer belső válságát és lel­kiismereti vívódását kissé ba­nális emlékképek adják visz- sza) A film dokumentumjellege főképpen a rekonstruált tör­ténelmi tablók segítségével jut érvényre. Ilyen a híres találkozás az Elbán, melyről már játékfilmek is szóltak. Vagy a kutatóközpontokban végzett lázas munka bemuta­tása. A nagyhatalmak vezetői is mégjelennek Talankin vász­nán, méghozzá az új szokás­legroszabb- öt percre sem e helytől* ahol yvár rájuk az odázhatatlan bizonyosság. A maga teljes kegyetlenségében. Holub Ciprián markolászta a pipáját, ,ég oly kicsire tö­pörödött. mint azon az éjsza­kán. a tüzérségben­— Rosszul tettetek, hogy hattatok őt. • • — Utána mentünk mind­járt — mondta Králik Jozso Karját szétcsapta­— Nem nagyon mindjárt — morgott Kosznovszki Feró. A koponyakövet rugdosta maga előtt. Buda tanító ránézett. Sze­me alatt ijesztő karika lát­szott. S maga a szeme- mint „terepekre tört kék üveg egv kiszáradt gödörben, bágyad­tan vergődött benne némi kis élet, szilánknyi; kérőn, kö- nyörgőn, hogy hagyják meg­Holub Ciprián pedig mar­kolászta a pipáját­— Mondtam én aztat. . . Megmondtam- • • Most láttok tik is. Nem feleltek rá­Buda tanító a fiúknak mon­dott valamit- Ügy kellett a szája mozgásáról leolvasni, a hang még az ajkak párká­nyán elhalt erőtlenül. (Folytatjuk) I nak megfelelően — hétközna­pi helyzetekben, csöndes pil­lanatokban. A maszkok és a karakterek megfelelőek (leg­inkább a kitűnő Innokentyij Szmoktunovszkij tetszett, aki Roosevelt-ről egy viszonylag rövid jelenetben is teljes em­beri jellemzést adott). A tudomány és a politika mindig összefüggött egymás­sal: A cél kiválasztása ren­dezője a kölcsönös kapcsola­tot állítja1 a vizsgálódás kö­zéppontjába. Talankint di­cséret illeti, hogy a mesét — mely voltaképpen nem mese, hanem igaz történet — mind­végig társadalmi miliőbe ágyazza. Az amerikaiak ese­tében önző elképzelések, tak­tikai manőverezések, sportsze­rűtlen eszközök határozzák meg a lépéseket. Kurcsatovot és brigádját másfajta mozga­tórugók irányítják; a haza szolgálata, az emberiség ér­deke, a tisztesség parancsa. Kár, hogy a didaktizmus rá­telepszik a filmre és az alap­jában véve humanista mon­danivalót nem minden epizód hitelesíti. Szmoktunovszkij mellett — aki voltaképpen csak epizód- szerepet játszik a filmben — kiváló művészek egész sora vállalt feladatot A cél ki­választásában. Szergej Bon- darcsuk Kurc^atovja egy tömb­ből faragott figura: vissza­húzódó és erőteljes, okos és szerény, határozott és szívós. Valószínűleg a , modell” is ilyen lehetett. Ugyanezt mond­hatjuk a többiek jeUemformá- lásáról: mindannyian (Jursz- kij, Szkobceva, Zsonov, Ul- jahov és Gyemidova) hiteles karaktert teremtenek, a „mit, hogyan és miért” kérdésére játékukkal egyaránt válaszol­nak­o Az Üj Filmlexikon a kö­vetkező mondattal mutatja be Talankint, a rendezőt: „Stí­lusát filmszerű látásmód, a gyermeklélek aprólékos isme­rete, egyszerűség, gyengéd költészet, jellemzi.” Ezúttal nem a kicsik világa ihlette meg a művészt. A minősítés további megállapításai helyt­állóak. A filmszerűség, az egyszerűség, a gyengéd köl­tészet az erőssége. A cél ki­választásának, mely még ha­tásosabb és jelentősebb alko­tás lenne, ha Talankin na­gyobb fegyelmezettséggel és képi fantáziával jelenítette volna meg az atombomba re­gényét. Azt a regényt, mely­nek fő fejezeteit már megír­ták, de amelyről — azon egy­szerű oknál fogva, hogy nap- jaijikban még folytatódik _ 19/6-ban sem beszélhetünk múlt időben. s. f. 4 NÓGRÁD — .1976. szeptember 24,, péntek | Mai tévéajánlatunk Saeberényi Lehel: 57.

Next

/
Oldalképek
Tartalom