Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-23 / 198. szám
A 76 éves Herczeg János oklevelet kapott szólóénekéért. .Páholyból” figyelve. Augusztus 20-án harmadik alkalommal gyűltek össze — ezúttal Ho’lókőn, ebben a festői szépségű kis palóc faluban — a szécsényi járás déli területén fekvő községek. Hollókő, Nógrádsipek, Rimóc, Vargány és Nagylóc lakói, hogy színpompás felvonulással és gazdag kultúrműsorral köszöntsék alkotmányunk ííj születésnapját, az új kenyér ünnepét. Aki eljött Hollókőre, nem bánta meg; sok szép látnivalóban gyönyörködhetett, rengeteg élményben volt része. A Szárhegy aljába — igaz. még csak nyolcvan százalékban készült el — mutatóé színpadot építettek, jelentős társadalmi munkával a környékbeliek. A szabadtéri színpad tervét, mint ebben az élő néprajzi múzeumban az utóbbi években szinte mindenét, az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei készítették. A színpadhoz öltözőket, kelléktárat terveztek, a domboldalhoz harmonikusan illeszkedő, 1200 személy kényelmes ülőhelyét biztosító nézőtérét. A színpad a tervek szerint szeptember közepére elkészül, a többire még várni kell. A beruházás teljes ősz- szege közel félmillió forintba kerül, de kétség nem férhet hozzá, megyénk legszebb — és minden bizonnyal ki is használt — szabadtéri színpadát eredményezi. A palóc szőttes kulturális seregszemle létrejöttét az 1970 óta megrendezett városi kulturális nap sikerei inspirálták. A rendezvény három esztendeje itt is kedvező tapasztalatokat hozott. A járás déli területén, ahol a népi ha- gTOmányok talán még sokkal változatosabb, gazdagabb formában, erőteljesebben élnek, mint északon, fellendült az amatőr mozgalom, a közösségi művelődés. Az évenként ismétlődő versenyszerű fellépés nemcsak a községek idősebbjeit fűzte szorosabb szállal egymáshoz, hanem nemes célt, cselekvési lehetőséget teremtette fiatalok számára is. Öröm volt nézni, ahogyan a színpadon együtt táncolt, zenélt, énekelt a nagymama a kis unokájával, apa a fiával. S a rendezvény végső értelme éppen ebben van: a közös célban, a közös akaratban és lelkesedésben, a közös teremtésben. A zsűri tagjai, a szakemberek elismeréssel szóltak az idei tapasztalatokról. Különösen azt hangsúlyozták, hogy' a rendezvény az idén márki- lépett korábbi szűk „medréből”, kéí napra szóló kulturális eseménnyé nőtt. Az ünnep előtti napon érdekes, sok látogatót vonzó kiállításokat nyitottak Hollókő iskolájában, másnap a kulturális bemutatón kívül térzenét, filmvetítést tartottak. S a jövő, a rendezvény fejlődése ezen időAz idei tapasztalatok közül való a fiatalok aktivizálódúsának növekedése is. Az iskolák, óvodák, a KlSZ-alap- szervezetek a korábbinál — láthatóan — nagyobb gonddal készültek a versenyre, ami nemcsak a választott mű-, sorban, az előadás színvonalában mutatkozott meg, ha- ! nem a szereplők létszámá- 1 ban is. Főként a KISZ-es lá- , nyok tettek ki magukért; a iúk többsége mintha még nem ! erezné eléggé a játék embert j gazdagító szépségét, fontos- i ságát. x‘ A községek közötti vetélkedőt az idén — nagyon szoros versenyben — Hrd’ó'-'ő nyerte, Nógrádsipek és Nagylóc előtt. Varsány és Rinc-C a két további helyen osztozott. A járási KISZ-bizottság kü- löndíját Nagylóc. a járási művelődési központét Var- sány kapta. Az egyéni teljesítményekért tízen részesültek elismerésben Oklevelet kapott a varsányi lakodalmas csoport és Andó István, a nagylóci óvoda és Bárány Jánosné óvónő, a rimóci Vin- cze Ferenc. Percze Irén, Ve- csernyán Erzsébet, a hollókői Herczegh János. Kovács Márta és a nógrádsipeki Balazs Lászlóné. (ok) A kislányok is kitetfek magukért A hollókői menyecskék most is nagy sikert arattak 4 NÓGRAD - 1976. augusztus 23., hétfő beli és tartalmi kitárulás, ki- Részlet a varsányi lakodalmasból szélesedés felé mutat. Fodor Tamás felvételei ==--=-------------------: ■ I ................................• ■ 1 --T' ■■ ■ - , 2 9. A történetet már ismerték, százszor is halották, de jót nevettek most is. — Ezt kell csinálni — biztatták Gyúrót. — Máma fizetik. Abból kl- híhatsz orvost — tanácsolta Ondrej. Nagy gondolatnak tartotta, mert a pipáját is kivette a szájából. Gyúró bérként a házba, és közölte, hogy orvos nincs. — Ja], nem is kell! —» nyögött Marisa. — De kell! — állt a sarkára Gyúró. Most megy egyenesen a tanácsra, felveszi a vadkárpénzt, s abból kihoz egy privát orvost. Marisa ingatta fejét, e’ - kínzott arca tiltakozott, de az I asszonyok nagyon helyeselték ! Gyúró szándékát, s mosolyogva biztatták, lám. hogy megtáltosodott, Férfi a talpán. Gyúró hatvannégy forint ötven fillért kapott a tanácson. Elfehéredve nézte a pénzt. — Ez mind enyém? —kérdezte a tisztviselőt. — Hát persze — mondta a tisztviselő Gyúró nem szólt többet, átment a kocsmába a hatvannégy forint ötven fillérrel. Sört rendelt mindenkinek, aki ott volt. Először csak magában, aztán meggondo’ta, és rumot is kért bele. — Egy liter borért adok fődet! ordított. — Ki megvesz? Nem kellett senkinek. A kocsmároshoz fordult. — Nesze! — Odacsapta a pénzt a pultra. — Fél hold bükkönybe adtak. Nem volt elég az egy rundóra, de Gyúrónak volt hitele. Ha nagyon megszorult, eljárt valamelyik építkezéshez, s amit keresett, szombatonként odaterítette a kocs- máros elé, A rundó után ment. Gyúró az asztalra bőrűit és sírt. — Igyatok cimborák! Pusztuljon a vi'ág! A cimborák ittak és vigasztalták, De Gyúró vigasztalhatatlan volt. — Százötven forint volt a mag — kesergett —, annyit csak beletettem magot... A sok dolog vele, nem is mondok... Üzletbe kellett venni bükköny Pesten... hatszáz forinttal. Disznó mindent kitúrt enyi- met... felzabált, semmi nem lett... Adó meg kell^ fizetni, van (kár, nincs kár... Csinálok én bele! Ki megvesz? Liter bor! Na?.., — Kell francnak — mondták a cimborák. — Nyűgnek? , Este talicskán hazatolták Gyúrót. Feje félrebillent, s -a zökkenőknél ugrott egyet, mint a labda. Az asszonyok öszecsapták a kezüket. ■ Hát ez meghozta az orvost! Marisa sfrdogált, fenn járt már sóntikálva, s nagy bottal, mint egy hajlott boszorkány. — Elköltötte rengeteg pénzt — öntötte el szivét a keserűség. — Mind elköltötted, részeg disznó?! — Mind! — ordított a megátalkodott Gyúró, ködökön át bámult Marisára. A kapuban ugyanis felriadt, mikor a kerék a kőküszöbön átbukkant. Gyúró pedig egyáltalán nem emlékezett, mennyi volt az a „mind”. Arra sem emlékezett, minek ment be reggel a kpcsmába. De odaki az utcán az emberek tudták, amit tudtak. Bólogattak sűrűn, pipájuk fölött a füst tűnődve, lomhán bodorodott. Ritkán szóltak, s keveset. — Kétszer is odacsapott nekik — vélekedett Králik Fra- nyo. — A vadkárpénz is oda lett. — Dupla vagy semmi — mondta Ondrej. Pipáját kirázta, s éjjeli szolgálatra indult. Éjjel odalett a termés. A vad, magával hurcolva a Szentlélek szőtte öreg dróthálót, amely véges-végig húzódott az erdő szélén, fergeteges tálkákban elözönlötte a határt, legázolt és felfalt mindent. Reggel a Fő tér tele volt emberrel. Csupa komor arc. Rettenetes gyanú sötétlett a szemekben. Noha senki se mondta ki, ott lappangott szűkös szavaik mögött, melyeket néha ejtettek, és amelyek csak kényszerű közlésekre szorítkoztak. Eddig nyugodtan, sőt, némileg kedélyesen figyelték az FELHIÜS Az 1976 77-es oktatási évben „Mindenki iskolája” elnevezéssel művelődési mozgalom indul. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió «zeplcm- berben kezdi a „Mindenki iskolája” műsor anyaginak sugárzását. E műsor 1977. januárjáig az álta’ános iskola 7. osztálya, 1977. februártól júniusig pedig a S. osztály anyagának legfőbb csomópontjait sugározza. A rádióban a magyar nyelv és irodalom, va'amint a történelemórák hangzanak el; a televízió a maíemati- ka, a fizika, a földrajz és a kémia anyagát dolgozza fel. A szakszervezeti vezető szervek kezdem ónyezően vettek részt a „Mindenki iskolája” koncepciójának kialakításában. Most az a feladatunk, hogy a gyakorlati megvalósításban is aktívan vegyünk részt. A szakszervezeti bizottságok feladatai: Kapcsolód janak a mozgósításhoz. felvilágosítással szervezzék a dolgozókat az akcióban. Mozgósítsák az üzemi értelmiséget a feladat megoldására. Szervezzék meg a iananyag megrendelését. Kezdeményezzék, hogy a vállalatok vásárolják meg az előadá- J sokról szóló magnetofon- szalag-sorozatot. A „Mindenki iskolája” új! és nagyszerű lehetőséget ad | a munkásművelődcs további fejlesztéséhez, nagy tömegeket átfogó kibontakoztatásához. Az szb k legyenek terjesztői, koordinálói az akciónak és ellenőrzői a törvényes rendelkezések betartásának, a feltételek megteremtésének. A „Mindenki iskolája” része az iskolarendszerű felnőttoktatásnak, de nem helyettesíti azt.. A hagyományos formák (esti. levelező tagozat) szervezése és gondozása továbbra is feladata a szakszervezeti bizottságoknak. A munkás- műveltség fejlesztése a szakszervezeti mozgalomnak mindig szívügye volt. Most társadalmi összefogással a munkásművelődés tömegmozgalmává szervezhetjük a „Mindenki iskolája” akciót. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! SZMT titkársága ■ .....i e seményeket. Tudták, hogy az ő jogos fenyítése, kinek a nevét is óvakodtak nyelvükre venni. Egyes jólértesültek még azt is tudták, hogy pusztán figyelmeztetésről van szó; első figyelmeztetéséről a vakmerőknek, kik a hét bükkfához merészkedtek, szívükben bűnös kapzsisággal. Világos jel volt. Hiszen senki massal nerh történt semmi, csak azzal a hárommal, és gyors egymásutánban. Ma reggelre azonban a káröröm mosolya odafagyott az ajkakra. És többé semmi se volt világos. Hacsak nem gondoltak a legrosszabbra. Ki-ki magában rögtön erre gondolt, s mind kevésbé lehetett elhessegetni. Végül Králik Franyo ki is mondta mindannyiok rettegett gyanúját. Igaz, ő is halkan mondta és csak néhányan álltak a közelében. — Csak az lehet — mondta Králik Franyo —, hogy ezek megkaparintottak kincset, kiengedtek ördögöt... Ondrej is ott állt, még mindig halálsápadtan. Ahogy bejött a határból. Nem szóltak semmit arra, amit Králik Franyo mondott. Hallgattak. S az egasz tér hallgatott és várakozott. Sö* tét csoportokban várakoztak, mint egy-egy varjúcsapat a téli ágakon. Oda-odanéztek, hogy nyit-e már a tanács. S a kocsmaajtó, mint a méh- kaptár szája, ki- meg beeresztette az embereket. (Folytatjuk.)
