Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

llufrzonlial éve (»nác»<ag: Felelősek vagyunk a közösségéit A takarosán berendezett aki közülünk való, aki bátran helyiségben kutatjuk a múl- mer szólni az érdekünkben. tat. Egy olyan ember életé­ben lapozgatunk, aki életének jelentős darabját nyújtotta oda a köznek. Kiss Lajos Szécsényben született. Valahol ott, a köz­ség szélén, ahol az ember na­gyon korán kezdte a munkát. Nyolchónapos volt, mikor édesapját elveszítette. öz­vegy édesanyja mosással, al­kalmi munkával kereste a vé­konyka kenyeret a két gyer­meknek. Azután a háború, a front súlyos sérülést, egy életre 'szóló emléket hagyott így került Kiss Lajos neve az első tanácstagi szavazólap­ra, s választotta tanácstaggá a körzete. Rászolgált a biza­lomra, hiszen azóta 26 év telt el és ő mindig ott ült Szé- csény község legmagasabb fó­rumán, a tanácsülésen, hogy képviselje választói érdekét, hogy felelősséggel vegye ki részét a tanács munkájából. — Amikor végigmegyek a községen, mindenütt a fejlő­dést látom. Ilyenkor boldog vagyok, örülök, mert a saját vágyaimat és a hozzám ha­benne. A frontról hazakerül- sonló sok száz ember régi ál­ve elindult egy más élet út- mát látom megvalósulni. A 26 év alatt a tanácsi munkában mi volt az, amire szívesen emlékszik vissza? — A legnehezebbre. Az el­ső években az ján. A téglagyárban helyez­kedett el, 1946-ban megnő­sült. Mindig érdekelte a környe­zet, amelyben élt, embertár­sainak sorsa, akikkel együtt minden rendeletről dolgozott. A maga módján meg kellett győzni és mindig megpróbált valamit tenni az emberekért. Az első tanácstagi jelölő gyűlésen az utca. a környék szót emelt mellette: nekünk olyan ta­nácstagra van szükségünk, határozat az 6 érdekükben születik, örülök annak, hogy az emberek gondolkodásmód­ja is megváltozott, hogy bíz­nak abban amit teszünk. Húsz évvel ezelőtt, egy má­sik tanácsi körzetben felépült a családi ház, amelyre fele­ségével együtt olyan régen vágyott. Kiss Lajos azóta en­nek a körzetnek a tanácstag­ja. Oj helyén gondot jelen­tett, hogy nem volt járda. Kiss Lajos tanácstag össze­fogta az utca lakosságát. Megszervezték a társadalmi munkát, a tanácstól anyagot kaptak, s elkészült a járda. Háborús sebei miatt az or­vos azt javasolta, hogy az erős fizikai munkát abba kell hagyni, az életét csak így mentheti meg. — Nagyon elkeseredtem —, embereket emlékszik vissza ezekre a na- külön pokra —, de nem maradtam meg- egyedül. Könnyebb munkára nyerni őket. Amikor a vizhá- a tanácsra kerültem hivatal- lózatot építettük, sokan ide- segédnek, majd később a bú- genkedve fogadták. Ma már torgyárba portásnak. sokkal könnyebb a helyze­tünk, mert az emberek tud­ják, hogy minden rendelet. Enek-gyógy pedagógia Világviszonylatban is sok problémát okoz, hogy egyre több a fejletlen zenei érzékű gyermek. Érdekes megoldási módot kínálnak azok a neve­lő énekesi tanfolyamok, ame­lyeket Prága VI. kerületében Karla pvorákova pedagógus kezdett az ilyen gyermekek zenei nevelésére. MI AZ OKA. HOGV A GYERMEKEK NEM TUDNAK ÉNEKELNI? Ma már kevés anya éne­kel gyermekének könnyű da­lokat, amelyek valamikor a zenei ABC alapjait, a zene melódiájának és ritmusának alapfokú kulcsát jelentették. Túlteng az olyan reprodukált zene is, amit a gyermek még nem ért. Kénytelen kórusda­lokat, modern és klasszikus zenét hallgatni, de neki csak nehezen hangegyveleget jelent. A sok szólamú zene érthetetlen a meg. A táblára felrajzolt áb­ra szerint a hinta, két kü­lönbözően elhelyezkedő végét egy-egy hangként képzelik el. így tanulják meg felismerni, melyik hang magasabb. Igen fontosak a lélegzési gyakor­latok, melyek során a gyere­kek bemutatják, hogy sípol a vonat, dong a légy stb. A rit­must a különböző gyorsaság­gal elmondott mondókákkal gyakorolják. A szünet és az időtartam fogalmát pedig a ,,ház játékkal” tanulják meg. Rajzról olvassák le, hogy a ház ablakaiban van-e valaki, s aszerint tapsolnak időtar­tamra. Megtanulják így a ne­gyed-, fél- és az egész hangok közötti kapcsolatokat és a mindez szüneteket, érthető gyermeknek, ha nincs átlagon ,, , _ . , ? “, , Z. u- azutan hogy reprodukálják, felüli zenei tehetsege. Ha , __r._____J_______ m egpróbál énekelni, nem ké­pes ugyanazt a hangot kiala­kítani, amit hall. Hallási, ér­zékelési és koordináló kész­ségét senki nem ébresztette fel, s nem gyakoroltatta. Lé­tezik azonban egész sor bel­ső ok is. Vannak halláshibás és beszédhibás gyerekek is, Karla Dvorákova először arra tanítja meg a gyereke­ket, hogy érzékeljék a zenét, s végül, hogy megtartsák emlé­kezetükben. Szeretné, ha min­den tanítványának segítségé­re lehetne a zene megismeré­sében, s abban, hogy a zene egész életükben az öröm, a bátorítás és a vigasz forrása legyen. Lajos bácsi érezte a társa­dalom törődését, «.amikor egészségi állapotának megfe­jelő munkakörbe helyezték. És, hogy ezt viszonozni tudja, a mindennapi munkája mel­lett. még nagyobb odaadással foglalkozott közéleti megbíza­tásával. — Nincs nekem magas is­kolai végzettségem. A taná­csi rendeletek, törvények kö­zött is úgy igazodom ^1, hogy mindig nyitott füllel és szem­mel járok. Jólesik, hogy az emberek nap mint nap felke­resnek egyéni, vagy a közös­séget érintő problémákkal, mert ebben a bizalmukat lá­tom. — Sokat dolgoztunk, de elé­gedettek vagyunk. Lajos min­dig azon volt, hogy a család­jának megadja mindazt, ami­re szüksége van. A gyerekek felnőttek. A lányom már az unokákkal jön hozzánk láto­gatóba. Minden vágyam az volt, hogy a fiamból tanult ember legyen, ő agrármér­nök — mondja Kiss Lajosné. — Amire még álmomban sem mertem gondolni — for­dul felém a házigazda, hang­ja elcsuklik, szemében ott ég a fény, kezében a „Munka Érdemérem” bronz fokozatát nyújtja felém. Csak ennyit tesz hozzá: — A Parlament­ben vettem át. — Rövid csend ül a szobára. Figyelem a há­zaspár arcát. ■ Fejükben talán az motoszkál: érdemes dol­gozni, tenni a köz asztalára. Szocialista brigád vetélkedő Az önképzés fóruma Mint már hírül adtuk, vá­rosi szocialista brigádvetél­kedőt rendeztek 1976. augusz­tus 13-én 15 órakor, vasár­nap délután Balassagyarma­ton, a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ nagytermé­ben. Gondos felkészülés után ke­rült sor a vetélkedő lebonyo­lítására a művelődési intéz­mény nagytermében, ami er­re az alkalomra virágdíszbe öltözött A közismert „Aki mer, az nyer" társasjáték adta a vetélkedő keretjátékát, hatal­gyárból (díj: MK—25-ös mag­netofon és a csapat tagjai számára budapesti színházlá­togatás a művelődési házmik- roouszával). Második díjas: Megértés bri­gád, a finomkötöttárugyárbó'.. (Díj: Zenit E fényképezőgép Több jelentősebb gyár, üzem, más, színes dobókockával és és két városi rendezvényre ktsz képviseltette magát egy­két brigáddal, bár a város­ban sokkal több szocialista brig'ádot tartanak nyilván. Saj­nos, voltak olyanak is, akik az utolsó pillanatban meg­torpantak, nem jöttek el a versenyre. Mégis nagyon jó hangulatú, izgalmas és tanul­ságos vetélkedőben volt ré­szünk. A balassagyarmati népmű­velők újabb vetélkedőiormát „találtak ki”, ami játékosabb, vidámabb, szórakoztatóbb volt az eddigi vetélkedőnél, de ugyanakkor nehezebb is. A kérdések politikai, közéleti tá­jékozottságot, álta’ános mű­veltséget. sport iránti érdek­lődést. valamint a termelés és a népművelés kapcsolatát kér­ték számon. A különböző nehézségi fo­kozatban szerkesztett politi­kai, irodalmi, zenei, képző- művészeti, sport- és ügyessé­gi kérdésekhez komoly ‘ fel- készültség kellett. A verseny­zők sok segítséget kaptak a városi pártbizottságtól, a ren­dezőktől, és a városi sport­felügyelőség munkatársaitól. Szép összefogásra mutat az is. hogy a vetélkedőre a mű­velődési központ mellett ér­tékes díjakat ajánlott fel a Madách Imre járási-városi Könyvtár és a Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola is. felnagyított táblán-pályán ját­szottak a csapatok. Az akadályokat a meghir­detett témák képezték. me­lyekből sok és sokféle kér­dést dolgoztak fel a népmű­velők. Ezek közül húztak a játékosok és ha tudtak vála­szolni, pontot kaptak, s így jutottak újabb dobásokkal a cél felé. A játékot és a jó hangulatot totó és társas­tánc színesítette, melynek be­mutatói Rónay Zoltán és Ur- bán Ibolya C-kategóríás tán­cospár vált. Az egyéni ver­senyzők ügyességi gyakorla­tai fantáziadús ötleteikkel sok derültséget keltettek ver­belépőjegyek.) Harmadik díjas: Lékai Já­nos brigád, a porcelángyár­ból. (Díj: egv darab lemezját­szó.) Negyedik díjas: Kilián György brigád, a Balassagyar­mati Fémipari Vállalattól, ötödik díjas: Lendület bri­gád, a porcelángyárból. Haló­dik díjas: Zrínyi Ilona bri­gád, a finomköttárugyárból. A negyedik, ötödik és hatodik brigád is értékes díjban ré­szesült. A politikai, tanácsi, moz­galmi vezetőkből és a vetél­kedőn részt vevő brigádok munkahelyi vezetőiből álló zsűri elnöke Kmettv Kálmán, senyzőlársaik, a szurkolók, de a' városi' tanács elnökhelyette­még a szigorú zsűri soraiban is. A szocialista brigád életé­ről vagy a névadójáról ké­se volt, aki értékelésében na­gyon hasznosnak minősítet­te a szocialista brigádvetél­kedőket, elismeréssel szólt a szított albumokkal is lehetett versenyző brigádok lelkesedé- pontokat szerezni. A legtöbb sérő!, hozzáértéséről és a nép­brigád élt is a lehetőségekkel Annyi szépen illusztrált, jói szerkesztett brigádalbum ké­szült, melyből a szocialista bri­gádvezetők klubjában egy kis kiállítást rendeznek a közel­jövőben. Ebben a „műfaj­ban” a bútorgyár Komarov Szocialista Brigádja a legtöbb pontot. A összpontszámai alapján a kö­vetkezők győztek: Első díjas: Munkácsy Mi­hály brigád, az Ipoly Bútor­művelők szervezéséről, ren­dezéséről, felkészültségéről és Bogdándy István előadó ügyes játékvezetéséről. A szocialista brigádok már ott helyben javasolták, hogy rendezzenek gyakrabban ve­télkedőt. Igazuk van: a sza- szerezte bad idő nemcsak pihenésre va- verseny ló, hanem a művelődési, ta­nulási lehetőségek jobb ki­használására és tanulságos, nemes vetélkedésre is. Elekes Éva Házicipők exportra... A szabászasztalról indul az szerűbbek, tetszetősebbek let­alapanyag. Sok fürge női kéz érinti — mindegyik tesz hoz­zá valamit —, amíg a szala­gon végigfut. Az utolsó mű­veletet a fröccsöntő gép végzi. Ezután már csak a csomago­lás van hátra. Dobozokba ke­rül a fröccsöntött női házici­pő, és indulhat külföldre, vagy a hazai üzletekbe. Nagyorosziban a női fog­lalkoztatási gondok enyhítése érdekében létesült nyolc év­vel ezelőtt a Favorit Cipőipa­ri Szövetkezet üzeme. Házici­pők gyártásával kezdték. Ma is ezzel folytatják, csakhogy a gyártmányaik sokkal kor­a munka termeléke­közvetlen környékről járnak be a dolgozók. tek és nyebb. — Borsosberényben a volt — Tavaly 374 ezer pár há- tsz-iroda helyén egy kis, 20 zicipőt gyártottunk, és ebből fős felsőrészkészitő műhelyt 300 ezer párat exportáltunk hoztunk létre. Ez azt jelenti, akik rosszul képezik a han­got, s vannak rossz zenei képzelőerővel rendelkező gyermekek, akik legjobb eset­ben is csak a melódia egy-egy részét képesek elénekelni. HOGYAN REAGÁLNAK KARLA DVORÁKOVA DIÁKJAI A TANÍTÁSRA Az ilyen gyerekek — kö­zülük is főként azok. akik tudatában vannak fogyatékos­ságuknak — félelmet éreznek, ami néha a kisebbrendűségi érzésig fokozódhat. Karla Dvorákova mindenekelőtt igyekszik megnyugtatni őket es elnyerni bizalmukat: nem kéri, hogy énekléssel mutat­kozzanak be. Az első órákon különböző tesztek alapján próbálja ki a hangjuk minő­ségét, kiejtésüket, beszédük metodikáját stb. Megmagya­rázza. hogy a dal az emberi beszéd legszebb formája, meg­kezdi az éneklés és szavalás tanításának előkészületeit. Minden gyermeknek sajátos beszédtónusa van. A gyerme­kek összehasonlítják egymás beszédét. Később dramatizáci- óval is megpróbálkoznak: olyan „meséket” játszanak el, amelyekben különböző állatok szerepeinek. A játék hevében gyermekek' helyesen adnak eiő és artikulálnak. A játé­kos formákkal, az állandó lá­tási érzékléssel sikerül meg­szilárdítani a hallási érzéke­lést. MILYEN KONKRÉT FORMÁKAT HASZNÁLNAK EHHEZ? A gyerekek - az első hango­kat a hintajatékban tanulják Községi alappzrrvczcl titkára Nem ijedtem meg Ezelőtt másfel évvel talál- mint az a beszélgetésből ki­koztunk. Frissen kikerülve az derült, a gimnáziumban négy iskolapadból, közvetlen az évig vezetőségi tagként tevé- érettségi után és még a fel- ténykedett Dóra István. So- vételik előtt. Ha jól emlék- káig a Káliói Általános Is- szem, testnevelés—földrajz kola ifivezetőinek legaktí­szaltra jelentkezett Egerbe a vabbjai közé tartozott, főiskolára. Nagy izgalom és — A kpzépiskolás évek alatt készülés előzte meg a felvé-- is sokszor felkerestem a he­teli vizsgákat. — Pontosan így volt — szólt Dóra István. — Sajnos, nem úgy sikerült, mint ahogy terveztem. Nem vettek fel. Akkor azt hittem, mindennek vege. — Mi történt azután? — Visszakerültem a falum­ba Kállóra. A helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben helyezkedtem el. Jelen­legi feladatom a javítási mun­kalapok vezetése, munkaszám szerinti anyagcsoportosítás, műhely-munkaóra összesítés. Röviden: műszaki adminiszt­rátorként dolgozom. — Munkám során nagyon sok emberrel, és itt a mű­helyben főleg fiatalokkal ta­lálkozom. Mindenkit ismerek, sokukkal jó barátság fűz ösz- sze. Talán ennek köszönhető, hogy még abban az évben engem választottak a közsé­gi KISZ-alapszervezet titká­rává. Kicsit váratlanul jött, de nem ijedtem meg az előt­tem álló feladatoktól. Már csak ezért sem, mert lyi alapszervezetet és hasznos ötletekkel, tanácsokkal se­gítettem a falusi fiatalok munkáját. — Aki egyszer ebbe bele­kóstol, az nem tudja abba­hagyni. En is így vagyok ez­zel. Szabad időmben is szí­vesen foglalkozom a mozgal­mi feladatokkal, és sokat ter­vezgetek. Esténként a KISZ- klubban találkozunk, ahol irodalmi műsort állítunk ösz- sze az alapszervezet irodalmi körének tagjaival. Most. au­gusztus 20. megünneplésére készültünk. — Megválasztásommal egy- időben a községi . népfrontbi­zottságnak is tagja lettem, ahol a fiatalokat és termé­szetesen az ő érdekeiket kép­viselem. — A felvételi vizsgám igaz, hogy nem sikerült, de a sport­nak nem fordítottam hátat. A község futballcsapatában játszom rendszeresen és kézi­labdázóm is. Nagyon szere­tem az asztaliteniszt, de ezt már nem versenyszerűen csi­— újságolja Gazdik István telepvezető-helyettes, majd így folytatja: — Az idén szeretnénk meg­közelíteni a 400 ezer párat, bár a terv 3S0 ezer. Az export kevesebb lesz. Az ál­lamközi szerződések megköté­se késett, és így csak május­ban szállíthattunk exportra. Emiatt van kiesés, több kerül viszont belföldre. Értékesíté­si gondjaink nincsenek. A fél évet 7 ezer párral túlteljesí­tettük — mondja a telepve­zető-helyettes. — Mióta exportálnak? — Négy éve kezdtünk 150 ezer párral, és azóta állan­dóan növekedett az export. Reméljük, úgy lesz ezután is, • mert létszámnövelés nélkül, az ötéves terv végére évi 550 ezer párás gyártásra szeret­nénk felfejlődni. Az 54 mil­liós termelési értékről 74—75 millióra — kapom a választ. — Női üzem. — Valóban az. mert 154 fős létszámunkból mindössze 13 a férfi. — Nem dot? okoz ez sok gon­nálom. Ha az autózást, mo­torozást hobbynak lehet ne­vezni, akkor nekem az. Igaz, még nincs sajátom, de a ba­rátaimmal együtt szívesen utazgatom ide-oda. A hét végét mindig kirándulással töltöm. A természet szeretete kiskoromtól bennem él, már akkor ismertem a környék erdőit, tisztásait, tavait. — Szívesen veszem kezem­be a könyveket, főként most, hogy újból felvételizni sze­retnék. Remélem, sikerül. b zs. í — Értem, mire gondol. Az igaz, hogy 35—40 dolgozónk van szülési, illetve gyermek- gondozási szabadságon. Egyéb­ként már 7 éve két műszak­ban termelünk. .Van 7, vagy 8 olyan dolgozónk, aki csa­ládi körülményei miatt csak délelőttös műszakot tud vál­lalni. Ezt lehetővé tettük szá­mukra. Tíz szövetkezeti ta­gunk pedig gyermekgondozás mellett most bedolgozóként dolgozik. Vannak ugyanis olyan kézi munkák, mint a fűzés, díszítés, amit otthon el tudnak végezni. Viszik az anyagot, hozzák vissza a kész terméket. Nagyorosziból és a hogy a lakóhelyhez közelebb vittük a munkát. Ezzel is azt szeretném érzékeltetni, hogy a lehetőségek határain belül igyekszünk segíteni a dolgozó nőkön. Nincs is különösebb gondunk — mondja Gazdik István. — A munkássá válás folya­mata ebben az üzemben jó­formán befejeződött. Kiala­kult a törzsgárda. Az itt dol­gozók zöme a háztartásból került az üzembe. Mennyire jutottak előre a szakképzett­ség megszerzésében? — Mindössze egy cipész­szakmunkásunk van. A gyár­tás annyira szalagszerü. hogy minden munkafolyamatot be­tanított munkások végeznek. Az idén 7 modellel dolgo­zunk, amiből 4 az új. Jövőre már 9 modell lesz. A fejlődés véleményünk szerint is már többet kíván. Az újpesti cipő­ipari szakmunkásképző in­tézettel közösen előkészítő tanfolyamot szerveztünk. Szeretnénk ősszel munka mel­lett egy kihelyezett felsőrész­készítő szakmunkástanuló osz­tályt indítani 20 fővel. Ez lesz az első szakmásító- tanfolyam. Erre a jövő érdekében feltét­len szükség van. A terméke­ket állandóan korszerűsíteni kell, magát a gyártás folya­matát is, ami nagyobb szak- képzettséget igényel — mond­ta a telepvezető-helyettes. Az üzem beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Nagy utat tett meg az első pár há­zicipőtől az exportig. Már szűknek bizonyul a munka­hely. Szerény bővítést tervez­nek. Elsősorban a zsúfoltsá­got kívánják a raktározási lehetőségek javításával csök­kenteni. Néhány új gépet is várnak, annyit, amit szerény fejlesztési lehetőségük bizto­sít. Többet termelni, többet exportálni, a termelékenység további fokozásával. B. J. NÓGRAD — 1976. augusztus 23., hétfő 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom