Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

Colombóban Gazdasági kérdések a középpontban Colombo: arab államfők az el nem kötelezett országok csúcsértekezletén. Faruk Kaddumi, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet politikai osztályának vezető­je Colombóban ismét felvetet­te, hogy Izraelt zárják ki az ENSZ-ből és sürgette, hogy haladéktalanul valósítsák meg a tűzszünetet Libanonban. Ezenkívül követelte, hogy ves­senek véget minden külső beavatkozásnak és tartsák tiszteletben az Arab Liga Li­banonra vonatkozó határoza­Ismét kifutott a Sismik—1 Csütörtök reggel harmadíz­ben indult, útra az izmiri ki­kötőből a Sismik—1 török olajkutató hajó, amelynek te­vékenysége az Égei-tenger olajkincseinek birtoklásáról heves vitát robbantott ki Athén és Ankara között. A hajó vasárnap este tért visz- sza az izmiri kikötőbe, nem a görög tiltakozásoknak en­gedve, hanem — mint az ez­zel kapcsolatos közleményből kiderült — üzemanyag-felvétel és az eddig gyűjtött adatok leadása céljából. A török rá­dió a hajó újabb elindulását bejelentve, leszögezte, hogy a Sismik—1 kutatómunkáját az Égei-tenger török, illetve nemzetközi felségvizein végzi. Szerdán Demirel török mi­niszterelnök megismételte a vitában több ízben kifejtett török álláspontot. Elmondta, hogy a Sismik—1 még há­romszor hajózik ki a nyílt tengerre. Hozzáfűzte, hogy indokolatlannak tartja a gö­rög felháborodást, hiszen nem katonai akcióról van szó. De­mirel szerint Törökország vál­tozatlanul előnyben részesíti a nézeteltérések békés, tár­gyalásos rendezését. Mind­amellett azzial vádolta Görög­országot, hogy katonai tá­maszpontokat tart fenn a gö­rög szigeteken és ezzel meg­sérti a nemzetközi egyezmé­nyeket. Követelte a görög csapatok visszavonását a Tö­rökország partjaihoz közel eső szigetekről. A Biztonsági Tanács tagor­szágai, mindenekelőtt Nagy- Britannia, Franciaország és Olaszország képviselői tovább folytatják a megbeszéléseket a vita rendezésére alkalmas ha­tározattervezetről. Megfigye­lők véleménye szerint a mér­sékletre felszólító határozat- tervezet eddig elkészített egyetlen változatát sem sike­rült elfogadtatni sem a görög, sem a török féllel^Jf tait, valamint alkalmazzák a PFSZ és a szíriai kormány július 29-én kötött megálla­podását. Faruk Kaddumi ki­fejtette, hogy a palesztinaiak Libanon területi egységének fenntartását támogatják és az országban meglevő politi­kai és társadalmi válságot a libanoniaknak kell megolda­niuk. Hangoztatta, hogy a palesztinok ideiglenesnek te­kintik libanoni jelenlétüket és igen nehéz körülmények kö­zött élnek, amelyeket csak súlyosbít a katonai interven­ció. A palesztin vezető éles szavakkal bélyegezte meg az imperialistákkal szövetséges fasisztákat, akik népirtó há­borúba taszítják Libanont, s emlékeztetett rá, hogy Teli Zaatar táborában egyetlen nap leforgása alatt 3000 em­bert öltek meg. Kadhafi líbiai elnök csü­törtökön sajtóértekezletet tar­tott Colombóban. A több mint kétórás beszélgetés során le­szögezte, hj>gy “Líbia kizáró­lag emberiességi megfonto­lásokból, az érintett kormá­nyok kérésére adott leszállá­si engedélyt az eltérített re­pülőgépeknek. Politikai kér­désekről szólva kijelentette, hogy Líbia kész támogatni és garantálni Málta semlegessé­gét, mert ez fontos lenne a Földközi-tenger térségének biztonságához. Ami a Közös Piac és Izrael nemrég megkötött szabad­kereskedelmi megállapodását illeti, Kadhafi hangoztatta, hogy a nyugat-európaiaknak választaniuk ke'l Izrael és az arabok között. Az arabokkal való kapcsolatokból sokat New Yorkban közzétették annak a Waldheim ENSZ-fő- titkárhoz intézett líbiai jegy­zéknek a szövegét, amely­ben Líbia tiltakozik. Szadat egyiptomi elnök egyik Kadha- fi-ellenes kijelentése miatt. A jegyzék utal Szadat elnök egy nemrégiben tett kijelen­tésére, amely így hangzott: „Ezúttal (Kadhafi) nem csú­szik ki a kezeim közül”. Tri­poli e megjegyzést úgy értel­mezi, hogy az egyiptomi el­nök valamiféle akciót tervez Kadhafi meggyilkolására. Mi­vel Szadat kijelentését a vi­lágsajtó — beleértve az egyip­tomi lapokat és a MENA kö­zel-keleti hírügynökséget is — cáfolat nélkül közölte, Líbia ebből arra következtet, hogy a megjegyzés valóban el­nyerhetnek, míg Izraeltől sem­mit. Az arabközi viszonyok­ról igen tartózkodóan szólt az elnök, nem viszonozta Szadat egyiptomi elnök rá vo­natkozó becsmérléseit, és azt mondta, hogy semmi aka­dálya a Szudánnal való nor­mális kapcsolatok helyreál­lításának. 5? A moszkvai Pravda Coloip- bóba kiküldött tudósítói az el nem kötelezettek csúcsér­tekezletét kommentálva rá­mutatnak, hogy a gazdasági kérdések rendkívül fontos helyet foglalnak el a küldöt­tek beszédeiben. Érthető ez, ha meggondoljuk, hogy a fej­lődő országok általában a rö- videbbet húzzák a tőkésvilág­gal való gazdasági kapcsola­tokból. Érzékeny veszteségek érik őket a tőkéspiacon való áringadozások és a dühöngő infláció következtében. „A fejlődő országok felvetik egy új, igazságosabb gazdasági világrend létrehozásának szük­ségességét.” Több felszólaló szorgalmaz­ta a fejlődő országok egymás közti élénkebb együttműkö­dését — írják a Pravda tu­dósítói, Egyes delegátusok azonban hajlamosak a nehéz­ségekért egyformán felelős­sé tenni a tőkés- és a szo­cialista országokat. Ezek sze­met hunynak az olyan té­nyek fölött, hogy évtizede­kig, sőt, néha évszázadokig éppen a tőkéshatalmak zsák­mányolták ki a mai fejlődő országokat, és most kötelessé­gük leróni adósságukat. hangzott. A líbiai jegyzék arra kéri az ENSZ főtitká­rát, hogy hívja fel az ENSZ- tagok figyelmét, milyen sú­lyos precedenst teremt e kije­lentés a nemzetközi kapcso­latokban. Első ízben fordul elő, hogy egy állam elnöke kinyilvánítja szándékát egy másik állam elnöke elleni erő­szak alkalmazásáról — han­goztatja a jegyzék. A két ország közti kapcso­latok romlásának új fejlemé­nyeként az egyiptomi külügy­minisztérium szerdán elrendel­te Líbia alexandriai konzu­látusának bezárását. A kairói külügyminisztériumi közle­mény a lépést pusztán védel­mi intézkedésnek nevezi és az­zal indokolja, hogy a múlt heti a'exandriai bombame­rénylet miatt felháborodott tömegek veszélyeztetik a kon­zulátus biztonságát. 2 NÓGRAD — 1976, augusztus 20., péntek Szadat megfenyegette Kadhafit Hegyvidéki csata előtt Libanonban Harcok folynak Bejrútban Brezsnyev— Honeeker találkozó Leonyid Brezsnyev, azSZKP Központi Bizottságának fő­titkára, csütörtökön a Krím- félszigeten találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rával, aki üdülésre érkezett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev és Erich Honeeker tájékoztatták egy­mást az SZK.P és az NSZEP tevékenységéről, valamint or­száguk bel- és külpolitikájá­ról. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy eredményesen fejlődik a Szovjetunió és az NDK együttműködése, amely újabb fontos ösztönzést kapott az 1975. október 7-én megkö­tött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel. A találkozón áttekintettek több olyan nemzetközi prob­lémát, amely nagy jelentősé­gű az enyhülési folyamat erősítése és az államok közöt­ti békés együttműködés ki­alakítása szempontjából. Ezzel kapcsolatban megál­lapították, hogy bizonyos kö­rök kísérletei az NDK szu­verén jogainak megsértésére, a belügyeibe való beavatko­zásra, nincsenek összhang­ban Helsinki szellemével, az európai béke érdekeivel. Ezek­nek a kísérleteknek semmi­lyen távlatuk nincs, a továb­biakban is mindkét ország ellenállására találnak majd. A találkozót szívélyesség, az elvtársi kölcsönös megértés és a teljes nézetazonosság jellemezte. (TASZSZ) Libanonban folytatódnak a harcok, de az „igazi” hegy­vidéki csata tulajdonképpen még nem kezdődött meg — jelentette csütörtökön az AFP. A francia hírügynökség szerint a libanoni konzervatív keresztények és „szíriai szö­vetségeseik” szerdán „utolsó lehetőséget” adtak a paleszti- naiakinak a július 29-én létre­jött szíriai—palesztinai meg­állapodás végrehajtására és hegyvidéki állásaik kiürítésé­re. Ha erre néni hajlandók — fűzi hozzá az AFP hírügy­nökség — akkor a csata elke­rülhetetlen. Egyébként több nyugati hír- ügynökség is azt az értesülé­sét szellőztette, hogy mintegy tíz nap óta „jó úton haladnak” a tárgyalások a libanoni jobb­oldaliak és a palesztin ellen­állók között a hegyvidéki ál­lások „békés” kiürítéséről­A libanoni haladó erők és a velük szövetséges paleszti­nok azonban cáfolták az állí­tólagos tárgyalások hírét. A WAFA palesztin hírügynökség a haladó erők egyik katonai vezetőjének nyilatkozatát kö­zölte, amely szerint a balolda­li fegyveresek „elhatározott szándéka”, hogy megőrzik Bejrút környéki hegyvidéki ál­lásaikat. Kamal Dzsumblatt, a haladó szocialista párt elnöke pedig imételten kijelentette „a háború hosszú lesz, a hegyvi­déki csata döntő lesz”. A UPI amerikai hírügynök­ség úgy tudja, hogy a jobból- daj „fegyvernyugvási ajánla­tát” Alexander Gemajel, a falangista pártvezér unokaöcs- cse szerdán juttatta el a PFSZ-nek, az Arab Liga egyik közvetítője útján. Egy palesztin szóvivő — ugyancsak az UPI értesülése szerint — azt mondotta, hogy az ajánlatot „gondosan ta­nulmányozzák” de nem való­színű, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet mind­addig, amíg nem teljesítik el­sőrendű követelését — azt ugyanis, hogy az összes szíriai csapatokat vonják ki Libanon­ból — hozzájáruljon hegyvi­déki állásaink kiürítéséhez. „Ha a keresztények támadnak — mondotta — készek va­gyunk a harcra”. A libanoni haladó erők rá­diójának híradása szerint „le­hetséges” hogy hamarosan ősz* szeül az egyiptomi, szíriai, szaúd-arábiai és kuvaiti ál­lamfő, s hogy e négyoldalú találkozót nyomon követi majd az összes arab államfők és uralkodók értekezlete. A libanoni mohamedán ve­zetőket, köztük több volt minisztert, egyesítő iszlám tö­mörülés szerdán este tartott ülése után felszólította a konf­liktusban érintett összes fe­leket: „vessenek véget a har­coknak, s azonnal kezdjék meg a politikai párbeszédet”. Gerald Ford a republikánusok elnökielöltie Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Gerald Ford a köztársasági párt elnökjelöltje. A párt Kansas Cityben ülésező kong­resszusán 1187 küldött Ford, 1070 Ronald Reagan jelölé­sét támogatta a közép-euró­pai idő szerint csütörtökön reggel rendezett szavazáson. Gerald Ford ellenfele a novemberi választáson Ja­mes Carter, akit a demokrata párt kongresszusa júniusban egyhangúlag jelölt az Egye­sült Államok elnökének. Az eddigi felmérések szerint a demokrata jelölt jelentős több­ségre számíthat a novembe­ri szavazáson. A köztársaságiak kongresz- szusa csütörtökön a Ford ja­vasolta alelnökjelölt elfoga­dásával, maj'd Gerald Ford programadó beszédével ért véget. Ford elnök, közép-európai idő szerint, a késő délutáni órákban hozza nyilvánosság­ra, kit választott alelnökje- löltül. Jóllehet, e tiszt politi­kai súlya csekély, rendkívül fontos választástaktikai szem­pontból: minél több repub­likánus, és lehetőleg függet­len, sőt, demokrata szavazót kell a jelöltnek vonzania' a Ford-tábor számára. A kívá­natos „egyensúly” szempont­jából a konzervatívnak te­kintett Ford várhatóan a li­berálisokat is vonzó poli­tikust választ majd maga mellé. A két, legtöbbet emle­getett személy, szerdán Ho­ward Baker szenátor, illetve William Ruckelshaus, volt igazságügyminiszter-helyettes volt. Mindketten szembeke­rültek Nixonnal a Water- gate-botrányok idején, s a párt fiatalabb, nem kompro­mittált elemeit képviselik. Gerald Ford igen nehezen kivívott és viszonylag cse­kély arányú győzelme aligha javítja a köztársaságiak esé­lyeit a novemberi elnökvá­lasztáson. A két amerikai polgári párt közül a mara­dibb — a republikánusoké — 1968 óta van kormányon. Richard Nixon átütő válasz­tási győzelmei mögött sok független, illetve demokrata párti szavazó is állott. A szá­zad egyik legnagyobb sikerű köztársasági politikusa azon­ban erkölcsi halott, nevét még csak ki sem ejtették a kongresszuson, amelyre a Ni­xon-korszak botrányai, a Watergate-ügy árnyéka ne­hezedett. Fordnak, Nixon egykori al- elnökének váratlanul súlyos harcot kellett folytatnia Ro­nald Reagannal, a jelöltsé­gért. Reagan, az egykori hol­lywoodi filmszínész, utóbb kaliforniai kormányzó, a párt jobbszárnyának jelöltjeként indult, és — meglepetésre — nagy sikereket aratott az elő­választásokon, jelentős tá­bort alakított ki magápak a pártban. Eleve valószínű volt, hogy a republikánusok vé­gül is Fordot, a hivatalban lévő elnököt indítják majd a nyilván esélytelenebb Rea­gan helyett. Reagannak en­nek ellenére nem csekély be­folyást sikerült szerezni a vá­lasztási kampány időszaká­ban az amerikai politikára: a Fehér Ház mind bel-, mind külpolitikájában jobbratoló- dott. Az a törekvés, hogy ki­fogják a szelet Reagan vitor­lájából, oda vezetett, hogy a két jelölt lényegében abban vetélkedett; melyikük az „igazi” konzervatív, a jobb­oldal számára kívánatos je­lölt. E választási taktika egyik kihatása volt a külpolitika megmerevedése: átmenetileg hűvösebbé vált a szovjet— amerikai viszony, elodázó- dott új megállapodások, el­sősorban a második SALT- egyezmény aláírása. Ennek a légkörnek felel .meg a pártprogram külpoli­tikai része, amelyhez még egy szélsőséges kiegészítést is fűztek, a kongresszus jó­váhagyásával. Kissinger kül­ügyminiszter, akinek politi­kája és személye vörös posz­té a .republikánus jobboldal szemében, csak a tanácsko­zás utolsó napjára érkezik Kansas Citybe. Általános azonban a vára­kozás, hogy Gerald Ford, új- rajelölése után, folytatja a februárban „befagyasztott” realisztikusabb külpolitikai vonalat, amelyet nyilvánva­lóan támogat az amerikai választók jelentős többsége. Éppen ezért a többi között elképzelhető az új SALT- egyezmény megkötése is, még a novemberi választás előtt. Ford elnök és Ronald Rea­gan zárt ajtók mögött félórát tanácskozott a kongresszusi szavazás után, a győztes első útja vetélytársához vezetett, „ Ford és ellenlábasa, aki­vel rendkívül kemény küz­delmet vívott az elmúlt hat hónapban, politikai filozófiá­juk lényegi azonosságát hang­súlyozták a megbeszélésük után tartott sajtókonferen­cián. Reagan újólag megerő­sítette : nincs szándékában Ford alelnökjelöltjeként in­dulni a választáson — de nyitva hagyta az ajtót arra az esetre, ha a kongresszusi küldöttek a csütörtök éjjeli ülésen javasolnák alelnöki je­lölését. Az általános várako­zás mindenesetre az, hogy Ford valamelyik liberálisabb köztársasági politikussal in­dul majd a választási csatá­ba. Reagan nyilvánosan is biz­tosította Fordot: mindent megtesz majd pártjuk győzel­méért a novemberi elnökvá­lasztáson. 5 Ford a sajtókonferencián el­ismerte, hogy „elméletben” csak a választók húsz száza­léka támogatja a köztársasági pártot, de véleménye szerint ennek ellenére megszerez­hetik a győzelmet az elnök»- választáson. X Gerald Ford, a republiká­nus párt hivatalos elnökje­löltje a párt elnökjelölő kon­venciójának utolsó napján, csütörtökön bejelentette, hogy Robert Dole kansasi republi­kánus párti szenátort veszi maga mellé alelnökjelöltnek. Dole jelöltségét a konvenció­nak még jóvá kell hagynia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom