Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
Colombóban Gazdasági kérdések a középpontban Colombo: arab államfők az el nem kötelezett országok csúcsértekezletén. Faruk Kaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet politikai osztályának vezetője Colombóban ismét felvetette, hogy Izraelt zárják ki az ENSZ-ből és sürgette, hogy haladéktalanul valósítsák meg a tűzszünetet Libanonban. Ezenkívül követelte, hogy vessenek véget minden külső beavatkozásnak és tartsák tiszteletben az Arab Liga Libanonra vonatkozó határozaIsmét kifutott a Sismik—1 Csütörtök reggel harmadízben indult, útra az izmiri kikötőből a Sismik—1 török olajkutató hajó, amelynek tevékenysége az Égei-tenger olajkincseinek birtoklásáról heves vitát robbantott ki Athén és Ankara között. A hajó vasárnap este tért visz- sza az izmiri kikötőbe, nem a görög tiltakozásoknak engedve, hanem — mint az ezzel kapcsolatos közleményből kiderült — üzemanyag-felvétel és az eddig gyűjtött adatok leadása céljából. A török rádió a hajó újabb elindulását bejelentve, leszögezte, hogy a Sismik—1 kutatómunkáját az Égei-tenger török, illetve nemzetközi felségvizein végzi. Szerdán Demirel török miniszterelnök megismételte a vitában több ízben kifejtett török álláspontot. Elmondta, hogy a Sismik—1 még háromszor hajózik ki a nyílt tengerre. Hozzáfűzte, hogy indokolatlannak tartja a görög felháborodást, hiszen nem katonai akcióról van szó. Demirel szerint Törökország változatlanul előnyben részesíti a nézeteltérések békés, tárgyalásos rendezését. Mindamellett azzial vádolta Görögországot, hogy katonai támaszpontokat tart fenn a görög szigeteken és ezzel megsérti a nemzetközi egyezményeket. Követelte a görög csapatok visszavonását a Törökország partjaihoz közel eső szigetekről. A Biztonsági Tanács tagországai, mindenekelőtt Nagy- Britannia, Franciaország és Olaszország képviselői tovább folytatják a megbeszéléseket a vita rendezésére alkalmas határozattervezetről. Megfigyelők véleménye szerint a mérsékletre felszólító határozat- tervezet eddig elkészített egyetlen változatát sem sikerült elfogadtatni sem a görög, sem a török féllel^Jf tait, valamint alkalmazzák a PFSZ és a szíriai kormány július 29-én kötött megállapodását. Faruk Kaddumi kifejtette, hogy a palesztinaiak Libanon területi egységének fenntartását támogatják és az országban meglevő politikai és társadalmi válságot a libanoniaknak kell megoldaniuk. Hangoztatta, hogy a palesztinok ideiglenesnek tekintik libanoni jelenlétüket és igen nehéz körülmények között élnek, amelyeket csak súlyosbít a katonai intervenció. A palesztin vezető éles szavakkal bélyegezte meg az imperialistákkal szövetséges fasisztákat, akik népirtó háborúba taszítják Libanont, s emlékeztetett rá, hogy Teli Zaatar táborában egyetlen nap leforgása alatt 3000 embert öltek meg. Kadhafi líbiai elnök csütörtökön sajtóértekezletet tartott Colombóban. A több mint kétórás beszélgetés során leszögezte, hj>gy “Líbia kizárólag emberiességi megfontolásokból, az érintett kormányok kérésére adott leszállási engedélyt az eltérített repülőgépeknek. Politikai kérdésekről szólva kijelentette, hogy Líbia kész támogatni és garantálni Málta semlegességét, mert ez fontos lenne a Földközi-tenger térségének biztonságához. Ami a Közös Piac és Izrael nemrég megkötött szabadkereskedelmi megállapodását illeti, Kadhafi hangoztatta, hogy a nyugat-európaiaknak választaniuk ke'l Izrael és az arabok között. Az arabokkal való kapcsolatokból sokat New Yorkban közzétették annak a Waldheim ENSZ-fő- titkárhoz intézett líbiai jegyzéknek a szövegét, amelyben Líbia tiltakozik. Szadat egyiptomi elnök egyik Kadha- fi-ellenes kijelentése miatt. A jegyzék utal Szadat elnök egy nemrégiben tett kijelentésére, amely így hangzott: „Ezúttal (Kadhafi) nem csúszik ki a kezeim közül”. Tripoli e megjegyzést úgy értelmezi, hogy az egyiptomi elnök valamiféle akciót tervez Kadhafi meggyilkolására. Mivel Szadat kijelentését a világsajtó — beleértve az egyiptomi lapokat és a MENA közel-keleti hírügynökséget is — cáfolat nélkül közölte, Líbia ebből arra következtet, hogy a megjegyzés valóban elnyerhetnek, míg Izraeltől semmit. Az arabközi viszonyokról igen tartózkodóan szólt az elnök, nem viszonozta Szadat egyiptomi elnök rá vonatkozó becsmérléseit, és azt mondta, hogy semmi akadálya a Szudánnal való normális kapcsolatok helyreállításának. 5? A moszkvai Pravda Coloip- bóba kiküldött tudósítói az el nem kötelezettek csúcsértekezletét kommentálva rámutatnak, hogy a gazdasági kérdések rendkívül fontos helyet foglalnak el a küldöttek beszédeiben. Érthető ez, ha meggondoljuk, hogy a fejlődő országok általában a rö- videbbet húzzák a tőkésvilággal való gazdasági kapcsolatokból. Érzékeny veszteségek érik őket a tőkéspiacon való áringadozások és a dühöngő infláció következtében. „A fejlődő országok felvetik egy új, igazságosabb gazdasági világrend létrehozásának szükségességét.” Több felszólaló szorgalmazta a fejlődő országok egymás közti élénkebb együttműködését — írják a Pravda tudósítói, Egyes delegátusok azonban hajlamosak a nehézségekért egyformán felelőssé tenni a tőkés- és a szocialista országokat. Ezek szemet hunynak az olyan tények fölött, hogy évtizedekig, sőt, néha évszázadokig éppen a tőkéshatalmak zsákmányolták ki a mai fejlődő országokat, és most kötelességük leróni adósságukat. hangzott. A líbiai jegyzék arra kéri az ENSZ főtitkárát, hogy hívja fel az ENSZ- tagok figyelmét, milyen súlyos precedenst teremt e kijelentés a nemzetközi kapcsolatokban. Első ízben fordul elő, hogy egy állam elnöke kinyilvánítja szándékát egy másik állam elnöke elleni erőszak alkalmazásáról — hangoztatja a jegyzék. A két ország közti kapcsolatok romlásának új fejleményeként az egyiptomi külügyminisztérium szerdán elrendelte Líbia alexandriai konzulátusának bezárását. A kairói külügyminisztériumi közlemény a lépést pusztán védelmi intézkedésnek nevezi és azzal indokolja, hogy a múlt heti a'exandriai bombamerénylet miatt felháborodott tömegek veszélyeztetik a konzulátus biztonságát. 2 NÓGRAD — 1976, augusztus 20., péntek Szadat megfenyegette Kadhafit Hegyvidéki csata előtt Libanonban Harcok folynak Bejrútban Brezsnyev— Honeeker találkozó Leonyid Brezsnyev, azSZKP Központi Bizottságának főtitkára, csütörtökön a Krím- félszigeten találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkárával, aki üdülésre érkezett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev és Erich Honeeker tájékoztatták egymást az SZK.P és az NSZEP tevékenységéről, valamint országuk bel- és külpolitikájáról. Megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődik a Szovjetunió és az NDK együttműködése, amely újabb fontos ösztönzést kapott az 1975. október 7-én megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel. A találkozón áttekintettek több olyan nemzetközi problémát, amely nagy jelentőségű az enyhülési folyamat erősítése és az államok közötti békés együttműködés kialakítása szempontjából. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy bizonyos körök kísérletei az NDK szuverén jogainak megsértésére, a belügyeibe való beavatkozásra, nincsenek összhangban Helsinki szellemével, az európai béke érdekeivel. Ezeknek a kísérleteknek semmilyen távlatuk nincs, a továbbiakban is mindkét ország ellenállására találnak majd. A találkozót szívélyesség, az elvtársi kölcsönös megértés és a teljes nézetazonosság jellemezte. (TASZSZ) Libanonban folytatódnak a harcok, de az „igazi” hegyvidéki csata tulajdonképpen még nem kezdődött meg — jelentette csütörtökön az AFP. A francia hírügynökség szerint a libanoni konzervatív keresztények és „szíriai szövetségeseik” szerdán „utolsó lehetőséget” adtak a paleszti- naiakinak a július 29-én létrejött szíriai—palesztinai megállapodás végrehajtására és hegyvidéki állásaik kiürítésére. Ha erre néni hajlandók — fűzi hozzá az AFP hírügynökség — akkor a csata elkerülhetetlen. Egyébként több nyugati hír- ügynökség is azt az értesülését szellőztette, hogy mintegy tíz nap óta „jó úton haladnak” a tárgyalások a libanoni jobboldaliak és a palesztin ellenállók között a hegyvidéki állások „békés” kiürítésérőlA libanoni haladó erők és a velük szövetséges palesztinok azonban cáfolták az állítólagos tárgyalások hírét. A WAFA palesztin hírügynökség a haladó erők egyik katonai vezetőjének nyilatkozatát közölte, amely szerint a baloldali fegyveresek „elhatározott szándéka”, hogy megőrzik Bejrút környéki hegyvidéki állásaikat. Kamal Dzsumblatt, a haladó szocialista párt elnöke pedig imételten kijelentette „a háború hosszú lesz, a hegyvidéki csata döntő lesz”. A UPI amerikai hírügynökség úgy tudja, hogy a jobból- daj „fegyvernyugvási ajánlatát” Alexander Gemajel, a falangista pártvezér unokaöcs- cse szerdán juttatta el a PFSZ-nek, az Arab Liga egyik közvetítője útján. Egy palesztin szóvivő — ugyancsak az UPI értesülése szerint — azt mondotta, hogy az ajánlatot „gondosan tanulmányozzák” de nem valószínű, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet mindaddig, amíg nem teljesítik elsőrendű követelését — azt ugyanis, hogy az összes szíriai csapatokat vonják ki Libanonból — hozzájáruljon hegyvidéki állásaink kiürítéséhez. „Ha a keresztények támadnak — mondotta — készek vagyunk a harcra”. A libanoni haladó erők rádiójának híradása szerint „lehetséges” hogy hamarosan ősz* szeül az egyiptomi, szíriai, szaúd-arábiai és kuvaiti államfő, s hogy e négyoldalú találkozót nyomon követi majd az összes arab államfők és uralkodók értekezlete. A libanoni mohamedán vezetőket, köztük több volt minisztert, egyesítő iszlám tömörülés szerdán este tartott ülése után felszólította a konfliktusban érintett összes feleket: „vessenek véget a harcoknak, s azonnal kezdjék meg a politikai párbeszédet”. Gerald Ford a republikánusok elnökielöltie Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Gerald Ford a köztársasági párt elnökjelöltje. A párt Kansas Cityben ülésező kongresszusán 1187 küldött Ford, 1070 Ronald Reagan jelölését támogatta a közép-európai idő szerint csütörtökön reggel rendezett szavazáson. Gerald Ford ellenfele a novemberi választáson James Carter, akit a demokrata párt kongresszusa júniusban egyhangúlag jelölt az Egyesült Államok elnökének. Az eddigi felmérések szerint a demokrata jelölt jelentős többségre számíthat a novemberi szavazáson. A köztársaságiak kongresz- szusa csütörtökön a Ford javasolta alelnökjelölt elfogadásával, maj'd Gerald Ford programadó beszédével ért véget. Ford elnök, közép-európai idő szerint, a késő délutáni órákban hozza nyilvánosságra, kit választott alelnökje- löltül. Jóllehet, e tiszt politikai súlya csekély, rendkívül fontos választástaktikai szempontból: minél több republikánus, és lehetőleg független, sőt, demokrata szavazót kell a jelöltnek vonzania' a Ford-tábor számára. A kívánatos „egyensúly” szempontjából a konzervatívnak tekintett Ford várhatóan a liberálisokat is vonzó politikust választ majd maga mellé. A két, legtöbbet emlegetett személy, szerdán Howard Baker szenátor, illetve William Ruckelshaus, volt igazságügyminiszter-helyettes volt. Mindketten szembekerültek Nixonnal a Water- gate-botrányok idején, s a párt fiatalabb, nem kompromittált elemeit képviselik. Gerald Ford igen nehezen kivívott és viszonylag csekély arányú győzelme aligha javítja a köztársaságiak esélyeit a novemberi elnökválasztáson. A két amerikai polgári párt közül a maradibb — a republikánusoké — 1968 óta van kormányon. Richard Nixon átütő választási győzelmei mögött sok független, illetve demokrata párti szavazó is állott. A század egyik legnagyobb sikerű köztársasági politikusa azonban erkölcsi halott, nevét még csak ki sem ejtették a kongresszuson, amelyre a Nixon-korszak botrányai, a Watergate-ügy árnyéka nehezedett. Fordnak, Nixon egykori al- elnökének váratlanul súlyos harcot kellett folytatnia Ronald Reagannal, a jelöltségért. Reagan, az egykori hollywoodi filmszínész, utóbb kaliforniai kormányzó, a párt jobbszárnyának jelöltjeként indult, és — meglepetésre — nagy sikereket aratott az előválasztásokon, jelentős tábort alakított ki magápak a pártban. Eleve valószínű volt, hogy a republikánusok végül is Fordot, a hivatalban lévő elnököt indítják majd a nyilván esélytelenebb Reagan helyett. Reagannak ennek ellenére nem csekély befolyást sikerült szerezni a választási kampány időszakában az amerikai politikára: a Fehér Ház mind bel-, mind külpolitikájában jobbratoló- dott. Az a törekvés, hogy kifogják a szelet Reagan vitorlájából, oda vezetett, hogy a két jelölt lényegében abban vetélkedett; melyikük az „igazi” konzervatív, a jobboldal számára kívánatos jelölt. E választási taktika egyik kihatása volt a külpolitika megmerevedése: átmenetileg hűvösebbé vált a szovjet— amerikai viszony, elodázó- dott új megállapodások, elsősorban a második SALT- egyezmény aláírása. Ennek a légkörnek felel .meg a pártprogram külpolitikai része, amelyhez még egy szélsőséges kiegészítést is fűztek, a kongresszus jóváhagyásával. Kissinger külügyminiszter, akinek politikája és személye vörös poszté a .republikánus jobboldal szemében, csak a tanácskozás utolsó napjára érkezik Kansas Citybe. Általános azonban a várakozás, hogy Gerald Ford, új- rajelölése után, folytatja a februárban „befagyasztott” realisztikusabb külpolitikai vonalat, amelyet nyilvánvalóan támogat az amerikai választók jelentős többsége. Éppen ezért a többi között elképzelhető az új SALT- egyezmény megkötése is, még a novemberi választás előtt. Ford elnök és Ronald Reagan zárt ajtók mögött félórát tanácskozott a kongresszusi szavazás után, a győztes első útja vetélytársához vezetett, „ Ford és ellenlábasa, akivel rendkívül kemény küzdelmet vívott az elmúlt hat hónapban, politikai filozófiájuk lényegi azonosságát hangsúlyozták a megbeszélésük után tartott sajtókonferencián. Reagan újólag megerősítette : nincs szándékában Ford alelnökjelöltjeként indulni a választáson — de nyitva hagyta az ajtót arra az esetre, ha a kongresszusi küldöttek a csütörtök éjjeli ülésen javasolnák alelnöki jelölését. Az általános várakozás mindenesetre az, hogy Ford valamelyik liberálisabb köztársasági politikussal indul majd a választási csatába. Reagan nyilvánosan is biztosította Fordot: mindent megtesz majd pártjuk győzelméért a novemberi elnökválasztáson. 5 Ford a sajtókonferencián elismerte, hogy „elméletben” csak a választók húsz százaléka támogatja a köztársasági pártot, de véleménye szerint ennek ellenére megszerezhetik a győzelmet az elnök»- választáson. X Gerald Ford, a republikánus párt hivatalos elnökjelöltje a párt elnökjelölő konvenciójának utolsó napján, csütörtökön bejelentette, hogy Robert Dole kansasi republikánus párti szenátort veszi maga mellé alelnökjelöltnek. Dole jelöltségét a konvenciónak még jóvá kell hagynia.
