Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-04 / 157. szám

Mil or lesz elég zöldség (Ili). Nem ráfizetéses A korábbi években — s még ma is — tartja magát a megye mezőgazdasági üzemei­ben a vélemény, hogy a zöld­ségtermesztés a sajátos nóg­rádi domborzati, talaj-, idő­járásviszonyok között csak i'á fizetéses lehet. A zöldség-, gyümölcsellátás fejlesztése ■ 'szont mindannyiunk érde­ke. s ezt az ellentmondást fel kell oldani. Például, ahogyan azt a 'pásztói termelőszövet­kezetben tették, amelynek te­rületei — leszámítva néhány kirívó példát — nem sokkal jobbak a többi üzeménél. Hasznosított tapasztalatok A zöldségtermesztés a ko­rábbi években nem tarto­zott a fő feladatok közé. Részben a megfelelő berende­zések, a munkaerő, s bizo­nyos vállalkozókedv hiánya miatt is. Az idén fordult a kocka, s a megyei tanács 800 ezer forintos fejlesztési támo­gatásából tízezer négyzetmé­teres fóliaházat építettek. A korábbi tapasztalatokat hasz­nosították, mert az addig használt hollandi ágyakban drágán termeltek keveset, slággal locsoltak, az asszo­nyok nehéz vaskereteket emelgettek. Hosszas mérlege­lés után született a terv: a Pásztó 72-es típusú fóliasát­rak mellett döntenek. — Legfeljebb egy hónap előnyt tudunk szerezni a szán­tóföldön termesztett kultúrák érésével szemben. Ez is sokat jelent — magyarázza Kár­páti István, a kertészet ága­zatvezetője. — Ügy véljük, a környék, s a megyeszékhely ellátásához jelentősen hozzá­járulhatunk. A hidegtűrő növények kö­zül 40 ezer fej salátát, 20 ezer darab karalábét, 15 ezer csomó hónapos retket, 10 ezer csomó zöldhagymát adtak át többek között a MÉK-nek. Emellett 200 ezer darab palántát is értékesítet­tek. Az áttetsző íélhengerek bel­sejében fülledt meleg, a vá­zakra felfüggesztett kék mű­anyagcsövek szórófejeiből szi­szegve tör elő száz és száz vékonyka vízsugár puha, ned­ves hártyaként tapadva a zsenge levelekre. Tíz-tizenöt asszony foglalatoskodik rend­szeresen a kertészetben. Szántóföldön is A fóliaházakban nevelt nö­vények mellett 10 hektáron szántóföldi zöldségtermesztést is végeznek. Bár az időjárás lehetett volna kedvezőbb, Kárpáti István mégis bizako­dó: — A primőrökből egymil­lió forint árbevételt tervez­tünk, s az első turnus után a harmadát teljesítettük. Nem számoltunk nyereséggel, de ráfizetéssel sem. Az idén még nem a jövedelmezőség volt a szempont. Mindenesetre a le­hetőség felcsillant: a zöldség- termesztés, ha a feltételeket sikerül megteremteni, több­szörösen hasznos: segítjük a lakosság ellátását, folyamatos munkaalkalomról gondosko­dunk az asszonyoknak, s jö­vőre, esetleg már az idén is, a jövedelem sem marad el — magyarázza. A fólia alatti termelés új dolog Pásztón. A szakembe­rek kísérleteznek, próbálkoz­nak. Az apró, fehér virágú paprikák alatt például zöld­fólia takarja a földet, hogy elnyomja a gyomot, tartsa a talaj melegét, nedvességtar­talmát, s nem utolsósorban növelje a hozamokat. ) Egy fecske persze nem csi­nál nyarat. Hogy Nógrád me­gye ellátása megnyugtató le­gyen, elsősorban a termelő- szövetkezetekben kell az e növényféléktől való idegenké- dést feloldani. Természetesen hozzátéve, hogy a nógrádi üzemek adottságai korántsem versenyezhetnek az ország más tájegységeivel. A lehető­ségek azonban még feltérké­pezetlenek, azok a feltételek, amelyek kihasználásával meg­érné paradicsomot, paprikát, uborkát, burgonyát — töb­bet! — termeszteni. Az elmúlt évekhez képest valamelyest csökkent a kü­lönbség a fővárosi és a salgó­tarjáni piac árszínvonala, el­látása között. Az előzmény: a mezőgazdasági üzemekben mi-, nimálisan ugyan, de növeke­dett a zöldség vetésterülete, a felvásárló és termelőszervek közötti kapcsolatok javulók, az ÁFÉSZ-ek a korábbinál te­vékenyebben közrenpiködnek az ellátási gondok enyhítésé­ben, a felvásárlás kiszélesíté­sével a kistermelők termé­nyeit mind jobban bevonják az áruforgalomba. Kedvező jelek Problémák továbbra is akad­nak. Félő, hogy a zöldségel­látás javítása kampányjellegű, s biztos, hogy csak megyei lehetőségekből nem lehet ki- elégíteni az igényeket. A MÉK fejlesztési lehetőségei is szűkösek. Igaz, Szécsényben már az új burgonyatároló üzembe helyezésével 9,5 va­gonnal több burgonyát ka­pott a - megye lakossága, mégis ellátási zavarok voltak. A hűtőkapacitás bővítése,'' a szállítás korszerűsítése mind-mind orvoslást igényel. Ez a MÉK-vezetők, s a ter­melőszövetkezeti szakemberek vélehiénye is. Remélhető, hogy olyan eset kevés fordul elő, amikor a termelőszövetkezet in,kább fittyet hányva a szerződésre, a káposztát a konzervgyárnak adja át, mint annak a vállal­kozónak, amelynek egyben tu­lajdonosa is. A fogyasztó nem lát a „ku­lisszák’’ ‘mögé. Óhaja, hogy elegendő zöldség legyen a pi­acon, s számára (nemcsak a termelő és a forgalmazó szá­mára) elfogadható áron. S hogy mikor lesz elegendő a zöldség? Ha eleget termelnek, ha a felvásárló árak ösztöhzik a vetésterület, a hozamok nö­velését, ha megszűnnek a vi­ták és magyarázatok, s az érintett szervek, személyek úgy kezelik a zöldségellátás ügyét, amint az igényli. Egye­lőre fölösleges a túlzott opti­mizmus, s ezt hiábavaló len­ne elhallgatni. .wi/jj* Szabó Gyula Tervszerű munka Pásztón A MEZŐGÉP pásztói gyár­egysége 1976. első félévi mun­káját a tervszerűség jelle­mezte. A termelés főbb ada­tai arról tanúskodnak, hogy eredményes fél évet zártak. Ütemes az exporttermelés, ami annál inkább figyelemre méltó, mivel az 1975. első fél évében az NDK-ba irányu­ló szerződéses kötelezettség teljesítése vontatottan haladt. Ebben az évben az export­kötelezettség értéke az NDK- ba és Csehszlovákiába kö­zel 76 millió forint. A hazánk­ban is ismert E—512-es kom­bájn ferdefelhordójából 4600 darabot kell gyártani. Az el­ső fél évben 2300 készült el és kerül szállításra. Hazai pi­acra 40 láncos- szállítóberen­dezést, 50 PÁSZTÓ 72. elne­vezésű vasvázas szerkezetet készítenek a mezőgazdasági üzemeknek. A szocialista munkaversenyt tovább foly­tatják. Május elsején a for­gácsolóüzem az 1976. évi eredmények alapján elnyerte a Vállalat kiváló brigádja kitüntetést. 76 munkás része­sült 1500 forint személyen­kénti jutalomban. A közeli napokban közel 50 fős gyári kollektíva több' napos NDK- beli társaskiránduláson vesz részt. Ez alkalommal a NE- USTADT-i Fortschritt Kom- bájngyárba is ellátogatnak, ahol megismerkednek a gyár termelési munkájával, a dolgozók munka- és élet- körülményeivel. E látogatás is hozzájárul a kooperáló partnerek munkájának szoro­sabbá tételéhez. Még javában folyik az E—512-es kombájnalkatré­szek gyártása, mely 1980-lg tart. Csökkenő mértékben, de már elkészült az új, 516-os kombájnhoz szükséges felhor­dó. mintadarabja, mely 1977- től növekvő számban felvált­ja a régebbi típust. A koope­rációs gyártásban való rész­vétel lehetővé teszi, hogy országunk nagyobb mérték­ben is importálhasson a ked­velt E—512-es, majd 516-os NDK'kombájnokból. ’ Híradós a poko Tán’ hatvannál is többet megért néne ballag előttem a járda olvadásnak indult aszfaltjában, Néha megáll egy-egy fél pillanatra; törli gyöngyöző homlokát, s mint­ha nem jó helyen feküdne, rántja balra meg jobbra há­tikosarát. Beérem és sietnék el mellette, de rám néz fej­tetőre tolt fekete kendője alól. s mintha én tehetnék róla, mondja: — Ez a pokol. Ez maga a pokol. Tudja-e? Rábólintok. Igazán találó a hasonlat: valahol negyven körül állhat a hőmérő hi­ganyszála .. ★ Kisharang nyelvé kon dúl. gyors egymásutánban, sza- porán, s a megpörkölődött ar­cú emberek talpra állnak. Ar­cukon, és szabadon hagyott mellükön patakokban fut alá a verejték, de karjukon, igen, még azon is, nedvesen csil­lan meg a kiömlő vas fehéres fénye. öntők a ZIM-ben. 1 — Inkább a pokolban. Mert az van most itt. Tudja, hány fok lehet a kemencénél? — Nem. — Hatvan. — És a vashordó-tégely kö­zelében...? Nem is hiszi: nyolcvan, körül. — Hogy bírják? — Hát... nem könnyen. De szokás dolga. -Gondol­ná, hogy a tavaszi tizennyolc foktól jobban szenvedünk, mipt most a negyventől...? Ugye, nem? De így igaz. Té­len bizony elszokunk a me­legtől, s valahogy újra hoz­zá kell idomulni a szerve­zetnek a hőséghez. Fodor Dezső, az .idős öntő magyaráz fél cigaretta szí- vásnyi idő alatt, aztán fogja a tégely kétágú villáját. Ar­ca felpiroslik és megy, tár­sával görnyedve viszi a szik­rázó vasat. Herczeg István meg jön. Fújtatva, lassan. — Tudja, most még elvi­selhetetlenebb egy kicsit a sorúnk, mert, hogy kevesen vagyunk. Húszunk helyett csak tizenhatot számolhat össze — slussz! És ha vala­mit akarunk, akkor a hiány­zó négy helyett is nekünk kell hajtani. Szóval, nyom­juk a gombot istenesen, de tán’ mondani sem kellene. Láthatja... Igen, látom az erőlködést, a lelassult lépteket — amik igaz, még így is gyorsnak tűnnek —, meg az erek da- gadását halántékon, karon egyaránt. És érzem bőrömön a kemencék előtt álló, két ventillátor valamicske hűst adó levegőnyalábját. — Még az a jó, hogy eze­ket kitalálták ide — magya­rázzák többen is —, mert különben megvadulnánk. Még szerencse (?!), hogy így, dél­előttönként, a háromból csak ez az egyetlen kemence van szolgálatban. Mert külön­ben. .. Nem kell mondani, mi len­ne: még ennél is nagyobb hőség. S hiába ülnek le két forduló között egy-egy perc­re pihenni: hátuk mögött, közvetlen közelükben, izzó vassal telt öntőformákat von­szol a konvejorsor. Szóval: két' tűz között. És nyelik, öntik magukba a védőitalt, a szódavizet. — Négy-öt litert is meg­Ibol Készül a védőital, a szóda. Fotó: Sturman iszunk műszakonként — te­szi le kezéből a bögrét Ber­ki András —, s talán még több is fogyna, ha nem len­ne ilyen langyos. De hát itt aztán igen hamar megmeleg­szik. Három-négy-öt percenként fordulnak; viszik a teli té­gelyt, s hozzák vissza az üre­sét, ami legalább olyan for­ró, mintha még mindig ben­ne lenne a vas. Lehűlni sincs ideje... Nekik sem, míg le- íürödve ki nem lépnek a gyárkapun az enyhítő har- mincegynéhány fokba. — Ez meleg? Ez pokol? Ugyan! — legyintenek, s te­kintetük szomjat oltó fröccs vágyáról árulkodik. — karácsony — 9 0 Gazdagabb, teljesebb lett az élet $16$® Korszerűbb, jobb betegellátás Az ötödik ötéves tervben száznegyvenmillió forint jut az Kétszázharmincötezer em­ber él Nógrád megyében. A népesség hetvenöt százaléka nagyközségekben és falvak­ban, huszonöt százaléka vá­rosokban él. Az egészségügyi szervek közel negyedmillió ember gyógyításáról, egész­ségvédelméről, jobb, kényel­mesebb, egészségesebb életéről gondoskodnak. több Agy A KÓRHÁZAKBAN Valóban gazdag és az egész­ségügy terén is teljesebb öt esztendőt zártunk a negyedik ötéves terv befejeztével. Száz­huszonnégymillió forintot költött a megye az új beru­házásokra, építkezésekre. El­sősorban a kórházi ágyak száma növekedett, száztizenöt beteggel többet fogadhatnak egyszerre, az egészségügyi in­tézmények. Ebből kilencven a megyei .kórházra jut. A kór­házi ágyak száma így megha­ladja a kétezret, örvendetes, hogy ezzel áz országos vidéki átlagot jóval meghaladja. Természetesen nemcsak a kórházak gyarapodtak. A na­pokban adták át hivatalosan is az új megyei rendelőinté­zetet, amely az eddiginél lé­nyegesen jobb körülmények között látja el a járóbetege­ket. Balassagyarmaton pedig elkészült az új központi gyógy­szerraktár. A negyedik ötéves terv ide­jén az általános orvosi körze­tek száma héttel növekedett. Összesen százkilenc körzeti orvos fogadja betegeit Nóg­rád megyében. A körzeti gyermekorvosi hálózat egy- gyel több, további féjlődésre elsősorban a városokban szá­míthatunk. Az elmúlt öt évben a leg­fontosabb tennivalók között szerepelt az üzemegészségügyi szolgálat javítása, korszerűb­bé, kényelmesebbé tétele. A fejlődést elősegítették azok a határozatok, amelyek a mun­kások élet- és munkakörül­ményeinek javítását írták elő. Ehhez szorosan hozzátartozik a jobb üzemegészségügyi el­látás. Így 1971. és 1975. kö­zött a megyében áz üzemor­vosi órák száma harmincket­tővel emelkedett. A gyakor­latban ez annyit jelent, hogy Nógrád hetvennégyezer ipari munkásából napi százhúsz órában harmincnégyezret lát el az egyelőre még kevés or­vossal küszködő üzemorvosi hálózat. BÖLCSŐDÉK, KORSZERŰBB MŰSZEREK A népesedéspolitikai határo­zatot és a megyei igényeket figyelembe véve a bölcsődei férőhelyek száma százhar­minccal növekedett. Igaz, hogy a salgótarjáni Arany János utcai bölcsődét csak azldén tudták átadni. A Balassa­gyarmaton működő megyei csecsemőotthon százhetven fé­rőhelyére ma már késedelem nélkül be tudják utalni az arra rászoruló csecsemőket, a jól felszerelt intézmény min­dent megad a kicsiknek. Az idős korúakról való gon­doskodásban is sikerült előbb­re lépni. A szociális otthoni férőhelyek száma százötven­egészség ügyre nel gyarapodott Mizsertan. Az eddig nem megfelelő körül­mények között működő ba­lassagyarmati szociális otthon teljesen új, korszerű épületbe költözött. Néggyel több a me­gyében az öregek napközi ott­hona. Jelentősen bővültek a szociális gondoskodás egyéb formái. Több mint nyolcszá- zan kapnak rendszeres szo­ciális segélyt, az egyszeri se­gélyek összege pedig megha- hadja a hatszáz forintot.' Két­száz idős ember ingyenes ét­keztetését és egyre több rá­szoruló házi szociális gondo­zását oldották meg — részben hivatásos gondozónők, rész­ben társadalmi aktívák — útján. A megyei KÖJÁL és az eh­hez kapcsolódó területi szol­gálatok és kirendeltségek munkája megfelel a követel­ményeknek. A jövőben a la­kosság egészségvédelmének további javítása érdekében — környezetvédelem, egészségre ártalmas munkahelyek elle­nőrzése, vérellátás, különféle szűrések — korszerű műsze­reket és vizsgáló berendezé­seket kap a közegészségügyi járványügyi hálózat. A gyógy­szerellátást harmincegy gyógy­szertár biztosítja, emellett újabbak építéséről döntöttek. MINDENÜTT JŐ ORVOSI ELLÁTÁST Az életkörülmények egyik lényeges meghatározója az egészségügyi ellátottság, ezért az ötödik ötéves tervben to­vábbra is fejlődik a lakosság egészségvédelmét szolgáló há­lózat. A cél, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő, mindenki számára azonos színvonalú orvosi ellátéstbiz- tosítsanak. Ezért az anyagi erőket — mintegy száznegy­venmillió forintot — elsősor­ban a fekvőbeteg-ellátás ja­vítására, az egészségügyi in­tézmények felszereltségének korszerűsítésére és a népese­déspolitikai határozatból kö­vetkezően az anya- és gyer­mekegészségügyi ellátás ja­vítására fordítják. Talán a legjelentősebb a balassagyarmati városi kórház rekonstrukciója, amely több évig tárt. A szülészeti pavi­lon és a kazánház építésével már megkezdődött a nagy munka. Az új szülészeti-nő­gyógyászati pavilont 1977- ben átadják. Tovább növekedik a böl­csődei férőhelyek száma. Sal­gótarjánban, Balassagyarma­ton, Szécsényben, Pásztón és Romhányban építenek böl­csődét. Salgótarjánban hat új körzeti rendelő segíti az ötödik ötéves tervben a gyó­gyító munkát, Balassagyarma­ton eggyel gyarapodik a ren­delők száma. Emellett Ér- sekvadkerten, Diósjenőn, Nagyorosziban, Rétságon, Te­reskén és Mátramindszenten építenek rendelőt. Nógrád megye tehát a most induló ötéves tervben is előbbrelép. Az egészségügyi ellátás javításához mindenek­előtt hozzájárul az egészség- ügyi dolgozók felelősségteljes munkája, egészséget védő és szolgáló tevékenysége. Csatai Erzsébet Kirándulnak, túráznak Vasas természetjárók Salgótarjánban A Vasas természetkedvelő szocialista brigádok és dolgo­zók országos találkozóját au­gusztus 14—15-én Salgótar­jánban rendezi meg a Vas- Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete. A találkozó lehetőséget biztosít az iparág dolgozóinak és a Vasas természetbarát-szak­osztályok tagjainak kikap­csolódásra, a szabad idő ak­tív és kultúrált pihenéssel történő eltöltésére, sokoldalú szórakozásra. Egyben alka­lom arra is, hogy a résztve­vők a Vasas természetkedve­lő szocialista brigádok és dol­gozók jelvényszerző mozgal­ma egy előírt, országos jelle­gű követelményét is teljesít­sék. A találkozó program­jában szervezett kirándulá­sok, túrák szerepelnek: Sal­gótarján nevezetességei, mun­kásmozgalmi emlékhelyei, a város környéki tájak, Salgó és Somoskő és a somoskői megkövesedett lávazuhatag, orgonasípszerű bazaltkövek megtekintése. Az utazás au­gusztus 14-én, a visszautazás Salgótarjánból augusztus ló­én 16.48 órakor lesz. NÓGRÁD — 1976. július 4., vasárnap ti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom