Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-02 / 155. szám
Ősszel összeül az MSZBT országos értekezlete A Parlament Vadásztermében ütést tartott a Magyar- Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bi zottsága tagjának, az MSZBT elnökének vezetésével. Sikeres előrehaladás Csütörtökön a Parlament Vadás/.termében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének veztésével. Az országos elnökség tagjait Nagy Mária főtitkár tájékoztatta a társaság előtt álló feladatokról. Részletesen ismertette, hogy milyen szerepet vállal az MSZBT az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok magyar- országi népszerűsítésében és Gíseard d*Estaing francia köztársasági elnök szerdán ebédet adott a francia—szovjet gazdasági együttműködési nagybizottság Párizsban folyó ülésszaka résztvevőinek tiszteletére. A francia köztársasági elnök az ebéden mondott pohárköszöntőjében a többi között kijelentette:' az SZKP KB főtitkára és a francia elnök közötti megállapodás értelmében néhány hét múlva levélváltásra kerül sora két ország külügyminisztere között arról, hogy elejét vegyék a két ország birtokában levő atomfegyverek véletlen alkalmazása bármilyen kockázatának. Az elnök rámutatott: ez a tény is bizonyítja, hogy mind Párizsban, mind pedig Moszkhogvan készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jövő évi 60 évfordulójának méltó köszöntésére. Az országos elnökség a továbbiakban elhatározta, hogy a társaság működési elvei értelmében ez év októberének második felére összehívja az MSZBT országos értekezletét. A társaság legfelsőbb fóruma értékeli az elmúlt öt év munkáját, meghatározza a mozgalom további feladatait és megválasztja az MSZBT új országos elnökségét. (MTI) vában nagy jelentőséget tulajdonítanak az arra irányuló intézkedéseknek, hogy az ilyen létfontosságú területen elejét vegyék bármilyen hiba, vagy véletlen eset előfordulásának. Giscard d*Estaing hangoztatta: a maga részéről ebben annak bizonyítékát látja, hogy mindkét ország — anélkül, hogy lemondana függetlenségéről — jelentősen hozzájárulhat kontinensünk biztonságához. Hozzáfűzte: egyben újabb bizonyítékot lát arra is, hogy .helyes az enyhülés politikája, a Franciaország és a Szovjetunió közötti egyetértés és együttműködés politikája, amelyet tíz évvel ezelőtt, kezdtünk el, és a jövőben is közösen folytatni akarunk. (MTI) (Folytató* a? l oldalról) tervezési együttműködés megalapozottságát az is növelte, hogy nagyszámú prognózist készítettek és azokat felhasználták a tervezőmunkában. Üj módszerekkel, formákkal is gazdagodott az elmúlt öt évben a KGST-országok együttes tervezőmunkája, ez főként az 1976—1980-as tervidőszakban érezteti hatását. Mindenekelőtt az 1975. évi budapesti ülésszakon elfogadott sokoldalú integrációs intézkedések tervéről van szó, amely a világon első ízben tartalmazz® a legjelentősebb közös feladatokat, elsősorban a különböző termelőkapacitások létesítésében, a gépipari szakosítás és kooperáció fejlesztésében, a tudományosműszaki kutatások célszerű összehangolásában. A tervezőmunka új vonása az is, hogy az egyes országok, belső tervezési rendjüknek megfelelően külön is feltüntetik az integráció fejlesztésével összefüggő feladatokat. A népgazdasági tervek integrációs fejezetei szerves kapcsolatot teremtenek a sokoldalúan elhatározott célok és a nemzeti tervek között. A tervezési együttműködés fejlesztéséhez tartozik az is, hogy ugyancsak a budapesti ülésszak határozatot hozott a távlati célprogramok kidolgozására. amelyek 1990-ig tartalmazzák majd az energia- és nyersanyagellátással, a gépipari szakosítás és kooperáció fejlesztésével, a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek termelésével, az ipari közfogyasztási cikkellátással, valamint a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos közös tennivalókat. Az elmúlt évek folyamán — a tervezési együttműködés elmélyülésével szoros összefüggésben — a termelési kapcsolatok bővülésében haladt előre legsikeresebben az integrációs program megvalósítása. Elsősorban a tagországok fűtőanyag- és energetikai bázisának fejlesztésére, és fontos nyersanyagokból a szükségletek kielégítésére történtek jelentős erőfeszítések. Megkezdődött az oren- burgi gázvezeték, a Vinnyica- Albertirsa közötti 750 kilovoltos villamostávvezeték építése. Több sokoldalú egyezményt írtak alá a KGST-oszágok nyersanyag-ellátásának javítására. E megállapodások alapján van folyamatban a Szovjetunióban a vastartalmú nyersanyag- és ferroötvö- zet-termelő kapacitások bővítése, épül a kejenbajevi azt- besztkombinát, az uáztyi- ilimszki cellulózkombinát. Ezek a komplexprogramban előirányzott és közös erőfeszítéssel megvalósuló termelő- kapacitások az 1980-as évektől kezdve jelentős feladatot töltenek majd be a résztvevő országok, így hazánk nyersanyag-ellátásában, gaz* dasági fejlődésében. Jelentős előrehaladás történt a gépipari szakosítás és kooperáció kibontakozásában is. öt év alatt 50 sokoldalú szakosítási és kooperációs egyezményt írtak alá. amelyek mintegv hatezer termékre terjednek ki. Lehetővé teszi, hogy országaink gazdaságosabban gyártsanak, értékesítsenek. illetve szerezzenek be energetikai berendezéseket, tengeri és folyami hajókat, nagy tehergépkocsikat. szerszámgépeket. prés- és kovácsoló berendezéseket, traktorokat és mezőgazdasági gépeket, televíziókat, konténeres szállítási eszközöket, könnyű- és élelmiszeripari, építő- és építőanyagipari gépeket és -berendezéseket, alkatrészeket és egyéb termékeket. Jelentős változások történtek az elmúlt öt évben a KGST intézményrendszerében is. Számos új területtel gazdagodott az együttműködés. új KGST-szervek alakultak. létrehoztak új nemzetközi szervezeteket és gazdálkodó egyesüléseket. Az új intézmények hasznosan segítik az integrációs célok megvalósítását. Az integrációs folyamatban a KGST-ülésszakok jelentősége is tovább nőtt. Az utóbbi években már rendszerint miniszterelnöki szinten tartják a tanácskozásokat. Az 1972. évi moszkvai ülésszakon főként a komplexprogram megvalósításával kapcsolatos szervezeti intézkedéseket, munkaprogramokat tekintették át. 1973-ban Prágában fogadtak el az orenburgi gázvezeték létesítésével és a sokoldalú integrációs intézkedések tervének kidolgozásával kapcsolatos határozatokat. Az 1974. évi szófiai jubileumi ülésszakon már több fontos egyezményt is aláírtak, köztük az orenburgi gázvezeték építésének általános egyezményét. Itt fogadták el a KGST-szabvá- nyokra vonatkozó konvenciót is. Az 1975. évi budapesti ülésszak a sokoldalú integrációs intézkedések tervének elfogadásával, az 1976—1980. évi népgazdasági tervek koordinációjának áttekintésével és a távlati célprogramok kidolgozásával kapcsolatos határozatok elfogadásával ugyancsak jelentős állomása volt az integrációs program végrehajtásának. A budapesti ülésszakon elhatározott célprogramok kidolgozása a megszabott ütemben halad, az eddig végzett munkát a KGST XXX. berlini ülésszaka értékeli majd. (MTI) Szovjet —francia együttműködés Hozzájárulás a kontinens biztonságához t Zásalódíszbe öltözik az amerikai fővárosi hatalmas dísztribünt emelnek; Lin- coln-emlékmű lépcsőjén és óriási szabadtéri színházzá varázsolják a Washington- emlékmú környékét. Tíz- es százezrek özönlenek a hatalmas ország minden részéből ■W ash i n g to n ba. Kiáll |ít(ások és történelmi élő képek várják őket. Megtekinthetik a •-vöröskabátosok’’ — az angol királyi hadsereg — fölött győzedelmeskedő amerikai forradalmi egységek döntői összecsapásainak hiteles (természetesen korabeli kosztümökben előadott) újrajátszását. Meghallgathatják a tő* meggyűlések magas rangú szónokait és gyönyörködhetnek a csodálatosan gazdag, színpompás tűzijátékokban. Július 4.- az angol koronától elszakadt 13 amerikai gyarmat önállóságát. aizv Amerikai Egyesült Államok megalakulását deklaráló Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának évfordulója — a legnagyobb nemzeti ünnep. Nemcsák a főváros, hanem az egész ország túláradó hazafias lelkesedéssel ünnepel ezen a napon. Ünnepli Amerikát — önmagát. A ..hazafias pikniket” — amint cinikus amerikai újságírók az előző években fémjelezték a ' kormányzat napi politikai szükségleteivel önkényesen átszőtt július 4-i 2 NÖGRÁD - 1976. Az Egyesült Államok jubileuma (1) liiccn tanárin m és elnökvátas&íás központi ünnepségekéi) •—' minden esztendőben megrendezik. De az idei bicentenáriumi év — más. Nem csupán *f-~ ért* mert az amerikai függetlenség kikiáltásának 200. évfordulója számvetésre. a forradalmi múlt tumanista.. demokratikus történelmi hagyományainak és a jelen valóságának összevetésére készteti Amerikát» hanem azért is- mert a két évszázados alkotmány értelmében — amely szerint az Unió négy évig hivatalban maradó mindenkori elnökét minden szökőév novemberének első hétfőjét követő első kedden kell megválasztani —. ez a bicentená- numi év történetesen elnök- választási év is az Egyesült Államokban, Méghozzá az amerikai történelemben példa nélkül álló elnökválasztási év. Hiszen a függetlenség 198. évfordulója után alig 36 nappal ..szégyenben és gyalázatban” lemondani kényszerült az. Egyesült Államok 37. elnöke, Richard Nixon és helyét a magas posztra soha meg nem választott Gerald Ford foglalta július 2., péntek el 38. elnökként. Így a 200. évforduló ünnepségein — a szinte vallásosan tisztelt Alapító AtyáK szándékaival ellentétben — kinevezés útján hatalomra került államfő elnököl. És küzd azért- hogy a bicentenáriumot követő 4 évben immár a választók többségének akaratöhó' ®va- korolhassa a fehér házi főha- taimat. Ügy tűnik, hogy ez a kínoskeserves alkotmányjogitörténelmi precedens, és általában mindaz, ami az utóbbi 10—15 év során Amerikában és Amerikával történt, kitörölhetetlenül rányomta bélyeget a csillagos-sávos lobogót lengető minden rendű és rangú amerikai életére és gondolkodására. önmagáról és hazájáról alkotott elképzeléseire. Ha csupán a Fehér Ház legutóbbi lakóinak névsorát tekintjük, ez már. önmagában is elgondolkoztató: tJohn F. Kennedvt 1963-ban meggyilkolták. utóda. Lyndon B. 'Johnson az amerikai társadalom mély meghasonlásával kísért öldöklő vietnami háborúja miatt meg sem kísérelhette, hogy újra jelöltesse magát, az ő utódát. Richard Nixont pedig a Watergateügy politikai-korrupciós saennyáradata kényszerítette lemondásra. A politikai gyilkosságok sorozata, a vietnami háború- a Watergate-botrány. a kormányzati vés üzleti világban mindenre és mindenkire kiterjedő megvesztegetés és megvesztegethetőség feltáru- lása. a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA. a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI és az adóhivatal hazai és külföldi ,.piszkos trükkjeinek” lelepleződése. a nagyvárosok erkölcsi és anyagi csődje, a fékez- hetetlen bűnözési hjillám — mindez hozzájárult a romantikusan hazafias amerikaiak legszebb, legféltettebb illúzióinak megrendüléséhez. A legfájdalmasabb talán az. amire az utóbbi négy évtized legsúlyosabb inflációjával párosuló gazdasági hanyatlás döbbentette rá őket: Amerika többé már nem .a korlátlan lehetőségek hazája”. A lelkes, felsőfokú jelzők- amelyekkel a választási hadjáratát vívó hivatalos Washington a 200 éve elindított Amerikai Vállalkozást illeti, sok amerikai fülében egyre üresebben konganak. D a világ szám- kivetettjeit és szabadgondolkodóit valaha az Űj Világba vonzó Amerikai Álom mindinkább önmaga lidérces ellentétébe csap át az Unió harmadik évszázadának küszöbén Köves Judit (Folytatjuk). A berlini útmutatás Két napon át nagy figyelemmel tekintett a világ a német munkás-paraszt állam fővárosára. Berlinre, ahol 29 európai kommunista és munkáspárt vezetői tanácskozik. Ahogy a tanácskozás minden mozzanatát a tévéképernyőről figyelő, a világ minden tájáról Berlinbe érkezett tudósítók megállapították: a konferencia legalapve'őbb vonása vi’á- gunk realitásainak teljes tiszteletben tartása volt. Kádár János külön hangozhatta; tudományos világnézetünk nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. Leonyid Brezsnyev beszédében kiemelte: ..maga az élet is állandóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó objektív társadalmi-politikai és gazdasági folyamatok fejlődése, a közös céljaink eléréséért folyó harc terén.” Vagyis a kommunisták — Marx, Engels és Lenin eszméit követve — éppen az élet változásában, fejlődésében való vizsgálatát tekintik politikai cselekvéseik alapjának. Sok szó esett a berlini teremben arról^ mennyire megváltozott Európa arculata, új nemzedékek élnek már, amelyek ném ismerik a forró, sőt a hidegháborút sem. Amikor a berlini konferencia a nemzetközi helyzetben végbement alapvető pozitív változásokról szólva említi, hogy világunk és földrészünk „a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és mindenoldalú fejlesztésének irányvonalára” tért át, együtt említetté' a változásokat segítő folyamatok között a szocialista országok eredményeiből sugárzó tekintélyt, a burzsoá országok dolgozóinak fokozódó osztályharcával. Jó néhányszor szerepelt, szinte minden felszólaló beszédében ott volt Helsinki neve a berlini konferencián. Az európai biztonsági értekezleten egyhangúlag elfogadott tíz alapelv a szocialista országok számára törvény, és földrészünk szocialista fele azt várja a tőkésországoktól, hogy náluk is így legyen. A berlini dokumentum bevezető mondataiban ott áll az a megállapítás: a békés egymás mellett élés politikája valamennyi nép érdekeivel, az emberiség haladásának ügyével teljes összhangban van és egyúttal megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának további kibontakoztatásához. Berlin, a tanácskozás, a kiadott dokumentum megmatatta Európának és a világnak, hogy földrészünk kommunista és munkáspártjai együtt, a szolidaritás és a tapasztalatcsere teljességével küzdenek Európa és az egész világ békéjéért, biztonságáért. A szocialista építés közös törvény- szerűségei és a legülönbözőbb feltételek közötti építésének tapasztalatai elemzést és általánosítást követelnek. ,,Minden egyes testvérpárt tapasztalatában a nemzeti sajátosságokkal összefüggő, megismételhetetlen specifikum mellett változatlanul jelen vannak azok a közös vonások is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak” — indokolta Leonyid Brezsnyev. A dokumentum pedig az internacionalista, elvtársi együttműködés és szolidaritás fontosságát hangsúlyozza „szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a bel- ügyekbe való be nem avatkozást, tiszteletben tartva a haladó társadalmi átalakulásért és szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasztásának szabadságát.” Kádár János, amikor ennek a témakörnek elemzésére tért rá, azt mondta: „ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítás* és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése* Szó esett Berlinben arról Is, hogy lehetnek, voltak, vannak és lesznek is véleményeltérések és viták egyes kérdésekben a kommunista pártok között, de ez a fejlődés velejárója. A fejlődés pedig előre visz a béke és a biztonság megszilárdítása, a társadalmi haladás érvényesülése felé. A berlini tanácskozás úgy beszélt, nyílt, világos szóval a békés egymás mellett élés politikájának történelmi korszakot nyitó győzelméről, hogy azt sem hallgatta el:'ez nem változtatja meg a kapitalizmus természetét és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A berlini konferencia dokumentuma a béke. a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyokról szól. Minden felszólaló elmondotta: ezeknek az erőviszonyoknak az állandósításáért és megszilárdításáért tenni, dolgozni, harcolni kell. A Pétervására és Vidéke ÁFÉSZ értesíti a fürdőzni vágyó közönséget, hogy a lifikkszéki Nalwus ITu*«lő meg’iaiílt. A fürdő területén üzemeltetett III. o. zenés vendéglőben, eszpresszóban és büfében — kitűnő ételekkel, hideg üdítő italokkal, fagylalttal, presszókávéval és reggeli étkeztetésszolgáltatásunkkal stb — várjuk a kedves vendégeket. Jó szórakozás kíván az ÁFÉSZ igazgatósága !
