Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-02 / 155. szám
Mikor lesz elég zöldség (1.) IdiSsxerti bessélgetesek... Két tűz között A salgótarjáni piac tavaly, tavalyelőtt a statisztikák „vallomása” szerint az ország legdrágább vásárlóhelyei közé tartozott egész évben. (Az összevetés alapja a tővárosi es a helyi zöldség- és gyümölcsárak). A primőrök csaknem „uborkaszezonban” érkeztek, a háziasszonyok bosz- szankodtak a szegényes választék, a gyenge minőség és a busás árak miatt. Ez a múlt, a nagyon is közeli, tette népszerűtlenné a MEK-et a lakosság széles rétegei előtt. Bírálat bírálatot, javaslat javaslatot ért, s ér ma is, mert nem csupán megyei gondról van szó, amikor a zöldség- és gyümölcsellátás kerül napirendre. S mert nap mint nap étkezünk, túlságosán is közel áll hozzánk a mezőgazdasági termékeket felvásárló, értékesítő közös vállalat munkája. Annyira, hogy minősíthetik érzékszerveink, pénztárcánk súlyának változása a piaci bevásárlás után. S van egy évek óta nyitott kérdés: mikor lesz elfogadható megyénkben a zöldségellátás? Erre keressük a választ. A számok tükrében A MÉK közös vállalkozás, tíz ÁFÉSZ és huszonkét termelőszövetkezet alkotja együttesen a „tulajdonost”. Nógrád megye határain túlról is társultak, így a sályij nagyrédei tsz, a gyöngyösi, hatvani, pé- tervásárai ÁFÉSZ is be-besegít, hogy minél kevesebb legyen a zavar az ellátásban. Tévhit úgy vélni: Nógrád megye zöldség-gyümölcs szükségletét egyedül a MÉK-nek kell előteremteni, biztosítani. A tekintélyes mennyiségnek hatvan százalék körüli részéért felelnek, az idén 2050 vagon burgonyáért, paprikáért, paradicsomért, szőlőért..; Az árufajtákból 448 vagon az, ami megyén kívüli forrásból származik, a többit a szűkebb környezet jól, vagy kevésbé jól termő földjein kellene leszüretelni, 106 vagonnal többet a tavalyinál, s ami a csupasz számok tükrében különösen kedvezőnek tűnhet: a zöldségfelvásárlás tervezete 50 százalékkal nagyobb az 1975. évinél. Azért a „tűnhet” kifejezés, mert a szinte példátlan aránynövekedés oka, hogy a tavalyi mennyiség a szükségleteket tekintve kritikán aluli volt. Érdekesség, hogy a megye termelőszövetkezetei 200 vagonnal kevesebb termékre kötöttek szerződést. Olyan „érdekesség”, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Még akkor sem, ha Tarjáni Dezső, a MÉK áruforgalmi igazgató- helyettese optimista. — Az elmúlt évben is így volt. örhalomban például csak 100 vagon burgonyára szerződtek s végül 270 vagonnal adtak át... Szerződéses fegyelem (vagy fegyel inezetleuség) A korábbi évek tapasztalata, hogy az év elején megkötött szerződések csupán 60— 70 százalékban váltak valóra. 1975-ben már elérték a 90 százalékot. A MÉK szakemberei az év első hónapjaiban sorra látogatták a zöldségtermelő szövetkezeteket. Az ellátás biztonságáról csak akkor lehet beszélni, ha az igények pontos felmérését követően szerződésben rögzítik: melyik gazdaság, miből és menynyit termel, mit szándékozik a MÉK-en keresztül értékesíteni. — Az idei zöldség-, gyü- mölcsszükseglet egészere szerződéseket kötöttünk — mondja az igazgatóhelyettes. — Mi a biztosíték, hogy a termelőszövetkezetek a vállalt mennyiséget átadják a MÉK- nek? — A szerződéses fegyelem, a garantált árak. A MÉK és a termelő között kötött szerződések tartalmazzák az úgynevezett garantált árakat, ami közös érdek. Például az idén a szamóca árát 16 és 40 forint között határozták meg. Felvásárlási árról lévén szó, a termelőszövetkezetek már kora tavasszal a terv- készítés idején biztonságosan tervezhetik meg árbevételüket. S ha úgy látják y jónak — természetesen gyakoribbak az indokolt esetek — az áru átadásának esedékes időpontjáig „akadályt” közölnek a MÉK- kel (fagyás, tőszámhiány), ami feljogosítja őket arra, hogy a leszerződöttnél kevesebb mennyiséget adjanak át a felvásárlónak. A MÉK-nek nem áll módjában ezeket a jelzéseket ellenőrizni, s ha netán — amire nem egy példa van — a közlés mögött a szerződés alóli kibúvás, a magasabb áron való értékesítés szándéka húzódik meg, a „papírforma” máris felborul. Igaz, az év végi zárszámadó közgyűlésen kiderülne a turpisság, csak oda már,nem hívják meg a MÉK képviselőjét, s ha mégis tudomásukra jut, hogy kijál- szották a szerződést, marad a kötbér. Arra viszont nem emlékszik senki, hogy .ilyen esetben mikor léptek fel kötbérigénnyel, hiszen annyira minimális ösz- szegről van szó. Érdekek ellentéte A zöldségtermelő mezőgazdasági üzemek társtulajdonosai a MÉK-nek. A tulajdonosi érzés viszont nem bizonyul nagy ösztönzőnek. Épp a fenti példa igazolja, hogy a termelő és felvásárló-értékesítő érdekek korántsem állnak összhangban. Már a szerződéskötés idején sem. A MÉK hónap elején megtartott szécsényi termelési tanácskozásán tette szóvá a tarjáni ki rendeltség vezető, hogy a szállítás részleteire nem ártott volna a szerződésben kitérni, mint ahogy az más megyékben történt. A termelőszövetkezetek viszolyognak a szállítástól, a MÉK-nek kevés a szállítóeszköze, s előfordul, hogy egy-egy kocsi a platóra felrakott , mennyiség hússzorosát is elbírná, de kisebb teljesítményű hiányában kénytelenek „ésszerűtlenül szervezni” a szállítást. A MÉK két tűz között áll. Egyik oldalon a termelők, másik oldalon a fogyasztók. Az általános tapasztalat, hogy esetenként mind a három „érdekelt” hajlamos saját véleményét tökéletesnek vélni, azaz a csoport-, netán egyen i érdeket a közösség érdeke elé helyezni. j 1 Szabó Gyula Másoktól elvett szavak,,. tJtépítéshez viszik a követ a szantlai kőbányából, pályán jut cl a rakomány az oszlályozőba. KötclNEM TUDOM, mindenütt, minden egyes munkahelyen megfogalmazódott-e a dolgozókban, hogy mit várnak az új kollektív szerződés életbe lépésétől, s letisztult-e már valamennyiükben a lehet, nem lehet kérdése? Nem tudom, mindenütt, hasonlóképpen dolgozták-e ki, mint itt, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál? Nem tudom, hasonlóképpen betartották-e a lehető legnagyobb demokratizmust; mindegy, hogy szocialista, üzemi vagy munkahelyi demokráciának is nevezzük? Csirke Péter, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára és Bozsó János munkaügyi osztályvezetővel folytatott beszélgetésünk alapján a következő kép alakult ki az érdeklődő előtt. Legelsőként az előző, az 1970-től 1975-ig érvényes kollektív szerződés tapasztalatait, eredményeit — s legfőképpen —, gondjait vitatták meg a vállalatnál csoport- és brigádgyűléseken, majd ezt követte a vállalat gazdasági vezetőinek beszámolója. Akik törekedtek az eredmények ismertetése mellett a hibákat is feltárni. Illetve, nemcsak azokat: a hiányosságokat is. amelyek a dolgozók jogos, törvényije iktatott követeléseivel egyenértékűek. Mert volt példa erre is náluk, ami egyébként nem az ő nemtörődömségükkel magyarázható, hanem legfőképpen az újonnan, még újonnan kibocsátott törvényerejű rendelkezéseknek — határozatoknak tulajdonítható. Amikből jó néhány „kijött” a régi kollektív szerződés időtartama alatt... E'képzelhető hogv nem 100 0 o'osan jutott el hozzánk valamennyi — mondja Csirke Péter —, vagy, mivel emberek vagyunk. há‘ tévedhettünk, el is siklottunk talán fölöttük. Mégis, úgy érzem — folytatja —, hogy az elmúlt öt év alatt számtalan módosítást eszközöltünk a kollektív szerződésben, természetesen, a dolgozók javára. És bizonyít is. Stencilezett, fénymásolt technikai eljárással sokszorosított „nyomtatványokat” mutat, amelyeken ezek a címek olvashatók: Kiegészítés a kollektív szerződés X., Y., Z., és egyéb — .vonatkoztassunk most el a számoktól 1 — pontjaihoz. Sok volt belőlük, meglehetősen Ami jó. meg rossz is egyúttal. Mert, hogy nehezen ismerték ki benne magukat a dolgozók — s nem szégyen, esetenként a vezetők is, hiszen egyik nem ismert paragrafus hivatkozott a másikra —. így aztán igencsak' lapozgathatott hivatalos iratokat, meg Munkatörvénykönyvet, aki jogos igazát be akarta bizonyítani. — Tudtuk, éreztük, véget kell ennek vetni — folytatta a szakszervezeti bizottság titkára. — Olyan kollektív szerződést kell a dolgozók asztalára letenni, ami mindennemű félreértéstől, hiányosságtól mentes. Hogy sikerült-e? Egyelőre — mint ő. s a munkaügyi osztályvezető is mondja —, úgy tűnik, igen. Már csak azért fogalmaznak ily’ előrelátóan, mondhatni, diplomatikusan, mert júliustól lép csak életbe a jogok, kötelezettségek új, illetve nem is az, hanem csak módosított megfogalmazása. KÉRTEK JELENTŐS módosításokat? Lényeges változások tapasztalhatók a régi és az új kollektív szerződésben foglaltak között? Elenyésző a változás — fogalmazott szinte egyszerre a munkaügyi osztályvezető és a szakszervezeti - bizottság titkára. S mindez azt bizonyítja — folytatták —, hogy eleddig is hely.es úton jártunk. Szinte a dolgozók szájából vettük ki a szót azáltal — illusztrálja állításukat az szb-titkár —, hogy valamennyi törvényes rendeletet, intézkedést átböngészve, mi magunk, mindenkit megelőzve, már a tervezetbe belefoglaltuk azokat a követelményeket, amiket a vállalat lehetőségei keretén belül biztosítani kell. Igen, a lehetőségek, i A szerződés előkészületeit megelőző számtalan fórumon valamennyi dolgozó megtudta: milyen eredményre számíthatnak, s ezen összegből mennyi fordítható kívánságainak teljesítésére. És tudja mi volt a rendkívül po-. zitív? — kérdezte az szb- titkár. Hogy jogtalan kérések csak elenyészve érkeztek, * láttak írásban napvilágot Statisztikákat, feljegyzéseket vizsgálni-kutatni mentünk át, keresztül az udvaron, egy másik helyiségbe, s az ajtón kilépve terepjáró gépkocsi állta utunkat. Munkások rakták be szerszámaikat, felszerelésüket. Kérdem tőlük: ismerik az új kollektív szerződést? Mondták: hogyne! Bár minden egyes pontja ugyan nem világos még előttük, de majd... Panaszuk. módosításra késztető javaslatuk volt-e? — érdeklődtem még. Megvan nekünk mindenünk. Munkaruha, szabad idő, fizetés. És még az emberi jó szó is... És ez a leglényegesebb. Aztán nézegettük a feljegyzéseket. Természetesen, olyan javaslatok is voltak, amik ellentétesek jogalkotásunkkal — mondta a két vezető. Nagy- bátonyi üzemünkből például kérték, hogy havi túlórakeretüket emeljük fel 500-ról 600-ra. Elgondolkodtunk: éppen most, amikor legelsőd- íegesebb téma a munkaintenzitás növelése. a túlóra csökkentése. .. ? Természetesen, felülvizsgáltuk kérésüket, s ott- jártunkkor megállapítottuk: még az időarányos túlórakeretnek is messze alatta voltak. Hát szabad ezt? Nem ez az egyetlen példa a nem teljesített kérésekre. M.ert — még egy-kettőt ilyet csupán — jogos lenne-e délutáni műszakban végzett munkára külön pótlékot adni ? S tennék-e meg bárhol, hogy elképesztően rövid időben határozzák meg a munkaruha kihordási idejét? MINDEN JOGOS kérést, ami eddig nem foglaltatott benne az új kollektív szerződésben, most — abban megtalálható. De — és ez feltétlen pozitívumként értékelhető —, még azok a szükségszerű, kötelező teendők is, amelyeket a vezetők „bányásztak” ki a paragrafusok kiismerhetetlen halmazából. Nálunk ez így ____ — mondta a munkaüg. zető.. A munkásokkal váltott szavaink után mondom: elhisz- szük. K. Gy. Létszámgazdálkodás a bányáknál A Nógrádi Szénbányák ma is megyénk legtöbb embert foglalkoztató vállalata. A jó létszámgazdálkodás fontos alapfeltétele a folyamatos egyenletes termelésnek. Az élőmunkával való takarékosság viszont nemcsak követelmény. hanem egyre Inkább az élet diktálta szükségszerűség is. A munkaerőtartalékok kiapadtak, a növekvő szükségletet csak észszerű megtakarítással, belső átszervezésekkel, a hatékony foglalkoztatással lehet ellensúlyozni. A vállalatnál tavaly tovább stabilizálódott a létszámhelyzet. Év végére valamelyest csökkent. Az idén év elején 5084 munkást és 1172 alkalmazottat foglalkoztattak. Ma 5154 munkás és 927 alkalmazott dolgozik. A különböző átminősítések hatására csökkent az alkalmazottak aránya. A legfontosabb termelőterületen, a széntermelésen. a négy aknaüzemnél 120 fős létszámtöbblettel kezdték az évet. és ez az arány azóta is csak valamelyest csökkent. Ugyanakkor a gépüzemnél ég az építési üzemnél a tervezettnél jóval kevesebb létszám áll rendelkezésre, amit 100 nyugdíjas rendszeres foglalkoztatásával igyekeznek ellensúlyozni. Az elmúlt öt hónap létszám-. illetve munkaerő- gazdálkodásában kedvező tapasztalatok vannak. A munkaerőmozgás kisebb volt a korábbinál. Mindössze 49 volt a kilépett dolgozó. Felmondással és egyéb okokból 126 dolgozó távozott, 79 nyugdíjba ment. Végső soron öt hónap alatt 322 embert vettek fel és 497 távozott. A tervhez viszonyítva 59 fős létszámhiány van vállalati szinten. A megtett intézkedések kedvező hatása máris érzékelhető a különböző címeken kiesett műszakok csökkenésében. Tavaly éves átlagban a betegség címén kiesett műszakok aránya 8.5 százalék volt. Az idén csak márciusban, a megfázásos megbetegedések miatt, volt 8-8 százalékos ez az arány, egyébként alig haladta meg a 7 százalékot. Áprilisban 7-2 százalékra csökkent- májusban pedig még ennél is, 600. műszakkal kevesebb esett ki a termelésből betegség címén. A különböző szervekkel való tárgyalások, a rendezvények szervezésében kialakult jó kapcsolat is eredményre vezetett. Csökkent a térített műszakok száma. A javuló munkaerö-gaz- dálkodast bizonyítja az is- hogy megszigorították a túlóráztatást. Tavaly havonta átlagosan hat és fél ezer— hétezer túlműszakot használtak fel a vállalatnál. Ez az idén 5- illetve 5 és fél ezerre mérséklődött. Az utóbbi két hónap átlagában nem érte el a 4 és fél ezer műszakot. Kétségtelen a javulás, de megfelelő intézkedésekkel még csökkenteni lehet a túlműszakok arányát. Egyébként elég nagy az igény, hiszen egy sor javítási munkát csak akkor tudnak elvégezni. amikor a termelés szünetel a bányáknál. A kieső műszakokat pontosan tervezni, aligha lehet. A termelés zavartalansága viszont megköveteli. hogy lehetőleg ne ugrásszerűen változzon a távollevők száma.. A fizetett szabadságokra gondolunk, amelyeknek az igénybevételnél elég nagy a szóródása. Februárban például 7 és fél ezer. de áprilisban 12 és fél ezer műszak esett ki a termelésből a fizetett szabadság miatt. Tévedés ne essék, senki nem vitatja a szabadság jogosságát. de az ütemesség is fontos. Az ilyen nagy különbségek végül is a munkahelyek telepítésénél gondot okoznak. Nem jellemző a Nógrádi Szénbányáknál az igazolatlan műszakmulasztás, de előfordul. Az elmúlt öt hónapban több mint ezer igazolatlan műszakin ulaszlas történt, amit nem lehet sző nélkül hagyni egy üzemnél sem. Ebben nem szerepelnek az esetenként utólag igazolt műszakok- amelyekre azért még helyenként és esetenként akad példa. Az igazsághoz (tartozik, hogy ennyi műszak összüzemi teljesítménnyel számolva több, mint 1200 tonnás többlettermeléshez lett volna elegendő. ' Az utóbbi időben úgynevezett műszak-kihasználási mutatóval is dolgoznak a bányászatban. Fontos ez különösen a gépesített munkahelyeken. Áprilisban egy napra vetítve a gépi munkahelyeken 2.35 műszak volt a kihasználtság, májusban már 24 műszakra növekedett. Ez még fokozható. Az élőmunkával való takarékos gazdálkodásban még jelentős tartalékok vannak a bányáknál. Ezt már ma sem szabad másodrangú kérdésként kezelni, mert a termelékenység vallja kárát. A több' letlétszámra vetítve is szükséges a termelékenységi terv teljesítése, aminek még több tonna szénben kell kifejezésre jutni. Sajnos, ez még nem minden aknaüzemnél. van úgy. Igény van a több szénre. és ez megköveteli a hatékonyabb létszám-, illetve műszakgazdál'kodást. B. J. NÓGRÁD — 1976. július 2,, péntek
