Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
ÖZL (FoM/faM* at 1 oldalról) mi-gazdasági feladatok megoldására való mozgósítását, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak a termelőtevékenység valamennyi szférájában történő széles körű bevezetését, a termelőerőknek országon belüli észszerű elhelyezését — az új társadalom-építésének' általános törvényszerűségeire támaszkodva- sokoldalúan fi" gvelembe veszi országa konkrét viszonyait, a társadalom továbbfejlesztésének szükségleteit a szocializmus és a kommunizmus építése során- Ugyanakkor az élet mindinkább bizonyítja, hogy, állandóan mélyíteni kell a szocialista országok együttműködését. Ezzel kapcsolatban a KGST-tagállamok hangsúlyozták. hogy éles ellentét van a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az imperialista gazdasági kapcsolatok között- Ez utóbbi velejárója a konkurrencia. az ellenségeskedés, a kevésbé fejlett országok kizsákmányolása. nemzeti erőforrásaik kirablása, egyes országok- más országok rovására történő fejlődése. A szocialista termelési viszonyok fölénye. az egyeztetett tervek alapján megvalósuló szocialista együttműködés előnvei különösen világosan rajzolódnak ki a tőkés gazdaságban levő növekvő ellentmondások és elmélyült válság- jelenségek tükrében. Ez az együttműködés a KGST-tagállamok világgazdasági pozícióinak megerősödéséhez vezet, növeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nemzetközi tekintélyét. •-f A szocializmus természetének és magasztos céljainak megfelelően a KGST keretei között folyó együttműködés erősítése a nemzetgazdaságok harmonikus fejlődéséhez vezet- módot ad az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődésére, segíti a gazdaságilag kevésbé fejlett KGSTj tagállamok gyorsított ütemű előrehaladását. Az ülésszak hangsúlyozza, hogy a sokoldalú együttműködés elmélyítése. a KGST- ta gáll am ok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítése' és kiegyenlítése szükség- szerű és törvényszerű törté- ne’mi folyamat a szocializmus és a kommunizmus építésében való előrehaladásuk során. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételeik arra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex programban rögzített lehetőségeket ae együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a KGST-tagallamok több életbevágóan fontos gazdasági problémájának közös megoldására. E céloknak felelnek meg a termelés főbb agazataiban 10—15 éve kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST-tagal- lamok konkrét intézkedéseket határoznak majd meg. gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia-, fűtő- és nyers- anyagfajtákban, a mélyreható gyartásszako6ításna és kooperációra a gépgyártás fejlesztésében, aiz alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben mutatkozó ésszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kapcsolataik modernizálására, és fejlesztésére. Ezeknek, a KGST-tagél- lamokban élő lakosság jóléte főrabbi emelésével szoros összhangban levő programoknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását, ) a szocialista államok gazdasági erejének megerősítését. növelniök kell a KGST- tagóllamok együttműködésének gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítéseben betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag ágazatokban előirányozza, hogy a KGST-tag- államok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete- és színesfémünket, vegyinyersan-mw"'— kai és villamos energiával, Ezt úgy valósítják meg. hogy koncentrálják a nagy beruházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energiatermelést, megkezdik valamennyi fütőanyagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az atomenergetika fejlesztésének módszereit. Az együttműködési program a gépgyártás terén a KGST- tagállamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gép- és berendezésfajták, valamint az élenjáró technológia meghonosításához, a késztermékek, részegységek és alkatrészek gyártásszakosításának és kooperációjának gyorsított fejlesztéséhez és mindezek érdekében a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos munka fokozásához szab majd irányt, ennek figyelembe vételével valamennyi országban gondoskodni fognak a gépipar sokoldalú magas műszaki színvonalú fejlesztéséről. Az együttműködési program: az alapvető élelmiszerek terén előirányozza a KGST- tagállamok lakossága szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok megteremtését. A program együttműködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mezőgazdasági termelés in- tenztfikálásának fokozása céljából, kemizálás. talajjavítás, vetőmagtermesztés, nemesítés, stb.) beleértve az élelmiszerek korszerű ipari előállítási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásénak növelését, korszerű technológiák kidolgozását a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Kidolgozzák a hiánycikkeknek számító mezőgazdasági termékek termelése gazdasági ösztönzésének formáit és módszereit. Ezen kívül minden egyes KGST-tagállam a jövőben i6 maximálisan, kihasználja természeti-éghajlati viszonyait, hogy nagyobb mértékben elégítse ki szükségleteit gabonafélékből. takarmányokból, állati és más alapvető mezőgazdasági termékekből. A közszükségleti iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja, a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszükségleteinek kielégítésére irányul. A program a kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztéséle, a köny- nyüipar anyagi-műszaki háziasának rekonstrukciójára, nyersanyag-ellátásának megjavítására épül majd. A KGST-tagállamok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését elősegítő együttműködési program, amely az összes szállítási módokkal kapcsolatban felmerülő távlati igényeik idejében való és fennakadás nélküli kielégítését kívánja megoldani, a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai közlekedési rendszerrel összehangolt ésszerű fejlesztésére fog irányt szabni. A célprogramok kidolgozásáról szóló határozat a KGST-tagállamoknak azt az eltökéltségét ükrözi, hogy megerősítik és minden eszközzel fejleszti^ az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják fel természeti kincseiket, anyagi és munkaerő-forrásaikat, a komplex programban lefektetett elveknek és céloknak megfelelően. E programok új lépést jelentenek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének megerősítésében, és fényesen bizonyítják a szocialista gazdasági rend fölényét. Az ülésszak, hangsúlyozva a hosz- szú távú programok jelentőNÖGRÁD - 1976. július 10., szombat ségét. megállapította: ezek egész sor olyan intézkedést tartalmaznak majd. és ösz- szességükben a gyakorlati cselekvés olyan átfogó programját alkotják, amely elősegíti a KGST-tagországok gazdasági fejlődési ütemének gyorsítását. A KGST-tagállamok kormányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az országokban levő sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok kormányfői ismételten megerősítik, hogy az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a jövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, az állami szuverenitás. a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belü- gyeibe való be nem avatkozás elvei alapján valósul meg. A hosszú távú célprogramok alapján két- és sokoldalú egyezményeket kötnek majd, amelyekben előírják a programokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettségeket a felék számára. Az ülésszak véleménye szerint a hosszú távú célprogramok kidolgozása és megvalósítása szükségessé teszi — a tudományos kutatások minden egyes országban folyó fejlesztésén kívül — a KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének további bővítését. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett munkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosz- szú távú együttműködési célprogramok tervezeteinek kidolgozásáról. A tanács ülésszaka megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, hogy szervezze meg és kísérje figyelemmel a hosszú távú együttműködési programok kidolgozását, segítse megvalósításukat, és biztosítsa a KGST-szervek szoros együttműködését. Megvizsgálták a KGST-or- szágdk egyesített villamosenergetikai rendszere (EVER) távlati fejlesztésének általános sémáját. beleértve a JSZSZK energiarendszerével való megfelelő együttműködést is A tanács ülésszaka jóváhagyta az egyesített villamosenergetikai rendszer fejlesztésére irányuló alapvető intézkedéseket, amelyek elő fogják mozdítani az országok növekvő villamosenergia-szükségleteinek kielégítését, fűtőanyag- és energetikai készleteinek hatékonyabb felhasználását. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok által a növekvő kölcsönös személyes áruszállítás távlati biztosítása érdekében kifejtendő együttműködés fejlesztéséről szóló beszámolót és jóváhagyta „A KGST-tagállamok együttműködésének alapvető irányai és feladatai a közlekedés terén 1976 —1980-ban és az azt követő időszakban” című anyagot. Az ülésszak külön hangsúlyozta, hogy állandó figyelmet kell fordítani a szervezési együttműködés tökéletesítésére. Az ülésszak szükségesnek tartotta a gazdaságpolitikai és tudományos-műszói politika alapvető kérdéseiről folytatott kölcsönös konzultációk szerepének és hathatóságának növelését, az ötéves és a hosszú távú tervek koordinálásának fejlesztését, az egyes iparágak és termékfajták együttes tervezésének szélesebb körű alkalmazását, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervei kidolgozásának tökéletesítését, amelyek alapján fokozatosan a kulcsproblémák mind szélesebb körét ölelik majd fel. Az ülésszak úgy véli, hogy a KGST-tagállamok külke- reskedelnv és valutáris-pénz- ügyi kapcsolatainak jelenlegi rendszere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés érdekeinek, biztosítja az elszámolások egyenértékűségét és valamennyi résztvevő egyenlő jogait. Megállapította többi között, hogy a KGST-tagállamok kölcsönösen előnyős megoldást találtak a kölcsönös kereskedelemben alkalmazott árak képzésének bonyolult problémáira. Felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell tökéletesíteni a külkereskedelmi és valutáris-pénz- ügyi kapcsolatokat, a komplex programnak, valamint a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztésére kitűzött feladatok értelmében. Az ülésszak — megelégedéssel állapítja meg a KGST nemzetközi tekintélyének növekedését — azon a véleményen van, hogy folytatni kell a tevékenységének fejlesztésével, a KGST-szervek munkastílusának és munkamódszereinek javításával kapcsolatos munkát. Az ülésszak megbízta a KGST végrehajtó . bizottságát, készítsen erre vonatkozóan konkrét javaslatokat, úgy. hogy ezeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakán megvizsgálhassák. A KGST-tagállamok, kijelölve a sokoldalú gazdasági együttműködésük további elmélyítésére irányuló intézkedéseket, megerősítették, hogy a jövőben is készek a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés fokozására. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy támogatják a fejlődő államoknak a haladás érdekében kifejtett törekvéseit, elősegítik a világ valameny- nyi országával való kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítését, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A KGST-tagállamok fellépnek annak érdekében, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban számoljanak fel mindenfajta diszkriminációt. A gazdasági együttműködés kedvezőbb távlatai bontakoznak ki a világban végbement jelentős, pozitív változások következtében. A KGST-tagállamok kormányfői nagyra értékelik az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezését, amely történelmi esemény volt az európai kontinens politikai életében. A konferencia eredményei mélyreható pozitív hatást gyakorolnak az egész világra. A konferencia Helsinkiben aláírt záróoKtnánya jó alapot nyújt a valamennyi európai állam közötti gazdasági, kulturális és más kapcsolatok további bővítéséhez és elmélyítéséhez. A KGST- tagállamok szilárd elhatározása, hogy következetesen végrehajtják az összeurópai konferencián megfogalmazott rendelkezéseket, sőt, arra törekszenek, hogy teljesen valóra váltsák a záróokmányban kinyilvánított célokat. Történelmi jelentőségű esemény volt az európai kommunista és munkáspártok Berlinben megtartott konferenciája. A konferencia eredményei az elfogadott záróokmány elő fogják segíteni a dolgozók alapvető gazdasági és politikai érdekeinek eredményesebb érvényre juttatását, a népek által a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a szociális haladásért folytatott harcban kifejtett erőfeszítések növekedését. Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása. A KGST- tagállamok, szocialista elveiknek megfelelően, teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely, politikai, Szovjet politikát főiskolások látogatása Nógrádit an Az MSZMP Nógrád m»?'rei Bizottsága vendégeként pénteken a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Politikai Főiskolájának 15 tagú küldöttsége érkezett Salgótarjánba. A politikai főiskolások — tanárok és hallgatók — delegációját Sz. J. Horzov, a Központi Politikai Főiskola tanulmányi osztályának vezetője vezeti. A politikai főiskola küldöttségét tegnap délelőtt a megyehatáron dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára fogadta. A szovjet vendégek — akik Moszkvából, Kijevből, Bakuból és a Szovjetunió más városaiból érkeztek — még délelőtt látogatást tettek az MSZMP Nógrád megyei Bi- zotsága Oktatási Igazgatóságán, ahol a pártoktatásról, a pártoktatás módszereiről dr. Bandúr Károly, az oktatási igazgatóság vezetője tájékoztatta a tanárokat és hallgatókat. . Az SZKP Központi Politikai Főiskola küldöttségének tagjai ugyancsak délelőtt találkoztak a megyei pártbizottság vezetőivel. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a megve politikai, gazdasági és kulturális életét vázolta a vendégeknek. Gazdag volt a délutáni program. Megyénk vendégei látogatást tettek a József Attila megyei Müve ődrü Központban és a megyei könwtárban. Megnézte a Salgótarjánról készült filmet. Ezután salgóbányai KlSZ-is- kolai látogatás következett, ahol Molnár György, a KISZ megyei bizottságának titkára, a KISZ-vezetöképzésrő! tájékoztatta a politikai főiskola tanárait és hallgatóit. A szovjet vendégek ma folytatják Nógrád megyei programjukat. Délelőtt látogatást tesznek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Ai mai napon városnézésre is sor kerül, majd megtekintik a bányamúzeumot és a karancsberényi partizánmú- zeümot. Vasárríap Benczúrfalvára látogatnak a szovjet politikai főiskola tanárai és hallgatói. Megtekintik idős Szabó István Kossuth'díjas szobrász- művész műtermét, látogatást tesznek Hollókőn, felkeresik a balassagyarmati Palóc Múzeumot, míg délután a tolmá- csi termelőszövetkezetben folytatnak eszmecserét a házigazdákkal és a rétsági járási pártbizottság vezetőivel. Megkezdődött a barátsági bét (Folytatás az 1. oldalról) Az üdvözlő szavakra Sven- Erik Járvinen válaszolt, majd bemutatta a huszonegy tagú küldöttség résztvevőit. A továbbiakban így folytatta: — örülünk, hogy eljöhettünk Magyarországra, közelebbről pedig Salgótarjánba. A mi városunkban nagy az érdeklődés az önök szép lakóhelye iránt. Ismerkedünk történetével, jellegzetességével. Jövetelünk célja, hogy baráti kapcsolatot teremtsünk, amely az évek során tovább mélyülhet. A finn vendégek a délutáni órákban városnéző sétára indultak. Sven-Erik Járvinen városi tanácselnököt, parlamenti képviselőt fogadta Géczi János ország- gyűlési képviselő, a megyei pártbizottság első titkára. A városnéző séta után a vendégek ellátogattak a József Attila megyei Művelődési Központba, ahol megtekintették id. Szabó István szobrászművész kiállítását, majd a Salgótarján 50. évfordulójára készült színes filmben gyönyörködtek. Este a városi tanács fogadást adott a vendégek tiszteletére. ahol érdekes, népi hagyományokat feldolgozó folklórműsort mutatott be az egyházasgergei pávakor nyolcvan tagja. A népitánc-* az énekszámok, a citerazene- kar, a gyerekek táncjátéka nagy sikert aratott. Salgótarjáni programjuk ma tovább folytatódik. Finn vendégeink ellátogatnak az öblösüveggyárba, délután megtekintik a bányamúzeumot, kirándulnak a somoskői várhoz, ismerkednek a megyeszékhely földrajzi és történelmi nevezetességeivel. gazdasági függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányul, és határozottan elő fogják segíteni azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a „Deklaráció az új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozásáról” és az „Akcióprogram”, valamint az ENSZ e kérdésben hozott más határozatai tartalmaznak. A KGST-tagállamok változatlanul szolidárisak a fejlődő országokkal a neo- kolonializmus ellen, az imperializmus által rájuk kény- szerített egyenlőtlen kapcsolatok és az egyes államoknak más államok * által történő elnyomása felszámolásáért vívott harcukban, következetesen elő fogják mozdítani a világ országainak gazdasági fejlettségi színvonalában lévő különbségek felszámolását. A KGST-tagállamok ugyanakkor határozottan hangsúlyozzák, hogy a fejlődő országok elmaradottságáért a teljes felelősség az imperia- alista nagyhatalmakra, a fejlődő országok nemzeti kincseinek kirablását szolgáló gyarmati és újgyarmatosító politikájukra hárul. A KGST- tagállamok támogatása, testvéri együttműködésük példája fontos tényező a fejlődő országok harcában, amelyet minden nép arra vonatkozó jogainak tiszteletben tartásáért vívnak, hogy maguk rendelkezzenek saját természeti kincseikkel, termelőerőikkel és, hogy maguk válasszák ki a számukra legelőnyösebb társadalmi rendet. Az ülésszak megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Iraki Köatár-. saság közötti, 1975. július 4- én, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Mexikói Egyesült Államok közötti, 1975. augusztus 13-án aláírt együttműködési magállapodást. Az ülésszak, hogy további segítséget nyújtson a fejlődő országoknak, kádereik felkészítésében, valamint figyelembe véve kérésüket úgy határozott, ho^y az 1976 1977. tanévtől kezdve kiterjeszti a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ösztöndíjalapjának hatályát a főiskola utáni képzésre és a középfokú szakképzésre. Az ülésszak kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a KGST-tagállamok — megvalósítva a komplex program végrehajtásának meggyorsítására kitűzött intézkedéseket új, nagy sikereket érnek ei a társadalmi-gazdasági fejlődés, a kölcsönös együttműködés további bővítése és elmélyítése terén az egyenjogú, testvéri államok közötti kapcsolatok szocialista elvei alapján. Ez elősegíti a szocialista országok összeforrottságának további erősödését, népeiknek a megbonthatatlan barátság és a szocialista internacionalizmus szellemében történő nevelését. Ezzel jelentősen hozzájárulnak a szocialista rendszer fölényének bizonyításához, a béke és a társadalmi haladás ügyéhez, az egész világon. A XXX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvi- tatot kérdésekben a teljes nézetazonosság légkörében zajlott le. >
