Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! I AZ M S ZM P NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA I XXXII. ÉVF.. 162. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. JÚLIUS 10., SZOMBAT Befejeződött Berlinben a KGST ülésszaka lemen V a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról 197(i, július 7—9. között Berlinben, a Né­met Demokratikus Köztársaság fővárosá­ban megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a tagállamok küldöttségei, amelyeket Sztan- ko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Carlos Rafael Rodriquez, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnök-helyettese, Zsambin Bat- mönh, a Mongol Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, Piotr Jaroszewitz a Len­gyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke, Alekszej Koszigin. a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strou- gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetett. A KGST és a JSZSZK kormánya között létrejött megállapodás értelmében az ülé­sen részt vett a JSZSZK küldöttsége, amelyet Dobraszav Csulaíics, a kormány el- nökhelyetese vezetett. Megfigyelőként részt vett Lopez Teixira, az Angolai Népi Köztársaság ipari és ener­giaügyi államtitkára, Le Thanh Vhi, a Vi­etnami Szocialista Köztársaság miniszterel­nök-helyettese, az állami tervbizottság el­nöke, Li Dzangszu, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Lhamphan Tunalom, a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság moszkvai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Az ülésszak munkájában részt vett Nyi- kolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tag- államok számos nemzetközi szervezetének képviselői. A KGST Berlinben folyó XXX. ülésszaka pénteken befejezte munkáját. Délelőtt meg­tartották az ülésszak utolsó plenáris ülését. Ezen a tagállamok képviselői aláírták a berlini tanácskozás jegyzőkönyvét, amely magában foglalja az ülésszakon elhangzott beszámolókat, és az elfogadott határozato­kat. Ugyancsak pénteken írták alá 1 az érde­kelt KGST-tagállamok képviselői a nem­zetközi rendszerelemzési és irányítástudo- mányi intézet létrehozásáról kidolgozott egyezményt. Az ülésszakról közleményt adtak ki. Az ülésszak ülésein Horst Sindermann, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köz. társaság küldöttségének ve­zetője elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszá­molóját a gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmtó ködés, valamint a komplex program megvalósításának 1971—1975. évi eredményei­ről. a KGST-tagállamok gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködésének to­vábbi elmélyítéséről és fej­lesztéséről. Az ülésszak megelégedés­sel állapította meg: a KGST- országok jelentős sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. Gyors ütemben fejlődnek a termelőerők, nő a . társadalmi termelés hatékonysága, szün­telenül emelkedik a dolgozók életszínvonala. A KGST-tagálfemokban a megtermelt nemzeti jövede­lem 1971—1975. között 36 szá­zalékkal, ugyanakkor a fej­lett tőkésországokban 14 szá­zalékkal, a Közös Piachoz tar­tozó országokban pedig csalt 12 százalékkal nőtt. A KGST- tagállamok* bruttó ipari ter­melése 1973-re mintegy más- félszeresére nőtt. Az ipari ter­melés növekedésének mintegy 80 százalékát a munkaterme­lékenység növelésének útján érték el. Jelentősen erősö­dött a mezőgazdasági ter­melés anyagi-műszaki bázi­sa. A KGST-tagországok több­ségében — a kedvezőtlen idő­járási viszonyok ellenére — a mezőgazdasági bruttó ter­melés évi átlagos mennyi­sége 1971—1975 között 14 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak szintjét. 1971—1975. között a testvé­ri országok lakosságának egy főre jutó Teáljövedelme mint­egy 29 százalékkal növeke­dett. Ezek a sikerek a kommu­nista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, pa­rasztság és értelmiség áldo­zatkész munkájának ered­ményei. E sikerek a szocialis­ta rend hatalmas alkotó le­hetőségeiről tanúskodnak, és meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST-tagaüamok kommu­nista és munkáspártjai — gondoskodva a gazdasági élet tervszerű, tudományos, meg. alapozott irányításáról —si­keresen töltik be a társada­lom növekvő politikai ere­jének szerepét a szocializmus és a kommunizmus építésé­ben. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében el­ért eredményeivel, a szocia­lista demokrácia állandó el­mélyítésével és fejlesztésé­vel, a dolgozók életszínvo­nalának növelésével vala­mennyi KGST-tagállam fon­tos nemzeti és internaciona­lista kötelességét teljesíti, igazolja a szocializmusnak, mint társadalmi rendnek a fölényét, elősegíti vonzere* jének növekedését. Az új tí­pusú nemzetközi . gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és a világszocializmus pozíciói­nak megerősítéséhez kiemel­kedően járul, hozzá a Szov­jetunió. A kommunizmus épí­tésében elért sikerei, követ­kezetes internacionalista po­litikája a beire megerősíté­séért, és a nemzetközi .fe­szültség enyhítéséért ví­vott harca nagy hatással van a világban végbemenő ese­mények menetére. Valamennyi szocialista nem­zet felvirágzásával, a szo­cialista államok szuverenitá­sának megerősödésével egy­idejűleg mind szorosabbá válnak kölcsönös kapcsola­taik. mind több a közös elem politikájukban, gazdaságuk­ban. társadalmi életükben, végbemegy fejlettségi szín­vonaluk, fokozatos kiegyenlí­tődése. A KGST-tagállamok kom­munista és munkáspártjai lezajlott kongresszusaikon összegezték az előző ötéves időszak tervteljesítésének eredményeit, kijelölték a kö­vetkező ötéves időszakra or­szágaik további sokoldalú tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek programját, megerősítet­ték a testvérpártok közösen kidolgozott irányvonalát, amely az együttműködés to­vábbi mélyítését és tökélete­sítését, valamint a KGST-tag­államok szocialista gazdasági in legrációj ának fej lesz lésere irányuló komplex program­ban szereplő . rendelkezések végrehajtását célozza. A nemzetgazdaságok fej­lesztésében- a KGST-tagál­lamok egységének és össze- forrotteágának megerősítésé­ben rendkívül nagy jelen­tőségű az együttműködés to­vábbi elmélyítésére. tökéle­tesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésére irányuló — egyhangú­an elfogadott — komplex program- Az ülésszak jóvá-' •hagyta a végrehajtó bizott­ság és a többi KGST-szerv tevékenységét. amelyet a komplex program megvalósí­tása és a tanács XXV— XXIX. ülésszakain hozott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében vé­geztek. Az a nagy munka­amelyet a KGST-tagállamok. a tanács szervei és a KGST- tagállamok nemzetközi gaz­dasági szervezetei az 1971— 1975. közötti években végez­tek. lehetővé tette az együtt­működés további elmélyíté­sét és fejlesztését, valamint a KGST-tagállamok szocia­lista gazdasági integráció­jának feljesztésére irányuló komplex programban ’ sze­replő rendelkezések sikeres é*s lényegében idejében tör­ténő teljésítését. A komplex program meg­valósításának évei alatt a KGST-tagállamok együttesen új- fontos intézkedések meg­valósításához kezdtek hozzá a termelésben- Az érdekelt országok közös erőfeszíté­sével nagy létesítmények épí­tését kezdték meg a fűtő- és nyersanyagipari ágazatok­ban töb két- és sokoldalú együttműködési megállapo­dást kötöttek, amelyek fel­ölelik a népgazdaság növek­vő ágazatait- Jelentős mun­ka folyt a termelésszakosí­tás és kooperáció terén. Űj nemzetközi gazdasági szer­vezetek és egyesülések jöttek létre. Sikeresen befej eződött a jelenlegi ötéves tervek ösz- szehangolása. Rendkívül nagy jelentőségű a sokolda­lú integrációs intézkedések első- 1976—-1980-ra szóló egyeztett tervének elfogadá­sa. Az egymással lebonyolí­tott áruforgalom 1971—75. között csaknem megkétsze­reződött és 1975-ben már több mint 70 milliárd rubelt tett ki. Eszerint az évi átla­gos növekedés üteme 140-4 százalék volt. az 1966—1970- közötti 8-2 százalékkal szem­ben. Minden kommunista párt. minden szocialista állam biztosítva a nemzetgazdaság tervszerű fejlődését- mun­kaerőforrásoknak a társadal­(Folytatás a 2. oldalon). A palotási termelőszövetkezetben az idén 120 hektáron ter­mett borsó. Betakarítása közvetlenül a búza aratása előtt történt. Kombájnosoknak és gépeknek egyaránt főpróbá­nak számított. (Képes riportunk a 3. oldalon) _ A Lázár György vezette küldöttség hazaérkezett Berlinből Pénteken hazaérkezett Ber­linből a magyar delegáció, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakán vett részt. A kül­döttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politik»! Bizottsá­gának tagja vezette. A dele­gáció tagjai voltak: Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, dr. Szekér Gyula miniszterelnök- helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Rödönyi Károly közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Marjai Jó­zsef külügyminisztériumi ál­lamtitkár, dr. Szita János mi­niszterhelyettes, a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője es Meisel Sándor, a Magyar Nép- köztársaság állandó KGST- kéiiviselőjének helyettese. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Aczél György minisz­terei no k-helyettes. a Politikai Bizottság tagja, Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter, dr. Po- linszky Károly oktatási mi­niszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, dr. Varga József, a Minisztertanács titkársá­gának vezetője és Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. Ott volt Gerhard Reinert. az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Megkezdődött a magyar—finn barátsági hét Salgótarjánban A hagyományos, jó kap­csolatok jegyében először rendeznek magyar—finn ba­rátsági hetet Salgótarján­ban, amely pénteken kezdő­dött, Salgótarján testvérvá­rosából, Vantaaból érkezett az a küldöttség, amelyet Sven-Erik Járvinen parla­menti képviselő, városi ta­nácselnök vezet. A küldött­ség tagjai között vgn Eero Tolamo, a városi tanács pót­tagja, a vb tagja, Kalevi Álén polgármester-helyettes, Erk. ki Tuüli főigazgató, a városi tanács alelnöke, valamint más neves, közéleti személyisé­gek. Finn vendégeinket Salgó­tarjánban Ozsvárt József, a városi pártbizottság első tit­kára, Morvái Ernő, a városi tanács elnökhelyettese, dr. Hegedűs Károly, a városi ta­nács végrehajtó bizottságának titkára, valamint Szabó Fe­renc, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára fogadta. Salgótarján lakói és a vá­rosi tanács nevében Morvái Ernő üdvözölte a delegáció tagjait. — örülünk, hogy szeren­csésen megérkeztek Nógrád megyébe — mondojta —, re­méljük, valamennyien jól ér­zik magukat városunkban. Nem vagyunk olyan nagy város, mint Vantaa. Salgó­tarjánban negyvenötezer em­ber él és dolgozik. De annál nagyobb szeretettel fogadjuk önöket. Ezután rövid ismertetést adott a megyeszékhely törté­netéről. Elmondotta, hogy Salgótarján alig több mint ötven éve város, és 1950 óta megyeszékhely. , Jellemzője az ipar, az országos hírű gyá­rak. Ennek köszönhető, hogy Nógrád székhelyen mindig erős volt a munkásmozgalom, az embereket baloldali ma­gatartás jellemezte. Most, hogy kedves vendégeket kö­szöntünk — rövid néhány nap alatt —, szeretnénk megmu­tatni hogyan élünk, megis­mertetni örömeinkkel, gond­jainkkal. — Reméljük, az első ta­lálkozást újabbak követik. Ahogy népeink kapcsolata erősödik, úgy a két város ba­rátsága is egyre jobbam kitel­jesedik — mondotta befeje­zésül. az- elnökhelyettes. IFolytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom