Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-09 / 161. szám
1 Sok fiatal a nyári szünidőben dolgozni megy. hogy üdülését, szórakozását saját keresetéből tudja biztosítani. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ebben az évben is sok fiatal vállalt munkát. Miklós Judit és Benyus Ildikó a közgazdasági szakközépiskolában. Boldvai László gimnáziumban tanul. Szüleik a gyárban dolgoznak, talán ezért is húzott ide a szivük. A szegverőben húsz napot dolgoznak nyolcötvenes órabérben. Boldvai László megszerette a gyárat. Tanulmányai befejeztével szívesen jönne vissza dolgozni valamelyik üzemrészbe. Az iskola megkezdése előtt a vállalatnál keresett pénzükből üdülni szeretnének. —fodor— Báu_yagé|>írvári tapasztalatok Profiltisztítás, korszerűbb, gazdaságosabb gyártás "A termékek gazdaságossága sok mindentől függ. Van gyártmány, amely az egyik helyen ráfizetéses, másutt viszont nyereségesen állítják elő. Anyag- és munkaráfordítás, a termelés szervezettsége. a hozzáértés, begyakorlottság. technikai, technológiai felkészültség és megany- nyi más befolyásolja a hatékonyságot. gazdaságosságot. Mikor volt és akad-e még gazdaságtalan termék á salgótarjáni bányagépgyárban? Erről a kérdésről beszélgettünk legútóbb dr. Csontos József igazgatóval, Németh Endre termelési főosztályvezetővel és Juhász György főkönyvelővel. — Az utóbbi években már nem volt veszteséges termékünk, bér néhány egyedi gyártmány nem hozta a várt eredményt. Annak ellenére mondhatom ezt, hogy az árak változása kedvezőtlenül hatott. Az alapanyag és egyes alkatrészek árnövekedését a végtermék árában nem tudtuk realizálni. Ez kedvezőtlenül befolyásolta a nyereséget, de sok mással ellensúlyoztuk. sőt növeltük az üzemi eredményt — mondta az igazgató. — Az elmúlt ötéves terv tényszámai ezt jól.tükrözik — mondja a főkönyvelő. — Ebben az öt évben már több mint egymilliárd forint értéket termeltünk és az 1971. évi termelésnek több mint másfélszeresét állítottuk elő tavaly. Köztudott, hogy- a létszám alig változott, vagyis a fejlődés a termelékenység eredménye. Az árbevétel, arányos nyereség a’ 6.6 százalékról évről évre növekedett. Tavaly már elérte a 16,5 százalékot — közölte Juhász György. — Hosszú idő óta folyó munka, céltudatos törekvés van emögött — vette át a szót Németh Endre. — Korábban sokféle termékünk volt, főleg egyedi tervezésű gyártmányok. Az utóbbi időszakban meggyorsult a profiltisztítási folyamat. Ez az új ötéves tervidőszakban tovább folytatódik. Már biztos. hogy fő gyártmányunk a bányai gumihevederes szállítószalag lesz. Ebből is a legtöbb a legújabb típusú BSZ —IV-es berendezés. Az igény már ma nagyobb, mint amennyire kapacitás van. A jövő fejlesztési irányát is ez szabja meg. — Komplett szállítóberendezések és a gyártásukhoz szükséges szalaggörgók készítése egyre nagyobb mennyiségben és korszerűbb kivitelben. Külön görgőfejlesztési osztályt hoztunk létre. Kifejlesztésben vannak már az 1200—2250 milliméter hevederszélességű szalagok nagy élettartamú, korszerű füzérgörgő típusai. — Bíztosítóeszközök. acélsüvegek is készülnek. Ennek a gyártását is tovább fejlesztik? — Ma már nem tartozik a legkorszerűbb termékek közé az acélsüveg. Önj áros, pajzsos biztosítás került előtérbe. Megmarad ez a termékünk. hogy az országos acél- süvegigényeket kielégítsük. Még egyszer ennyit is le tudnánk gyártani mint ameny- nyi az éves igény. A jelenlegi mennyiség tovább csökken, mert ma már megjelentek a könnyű, alumíniumból készült süvegek. — Jelentős az alkatrész termelésük. Jövő terveikben ez, miként szerepel ? — Köztudott, hogy a bányászat alkatirészigénye nagy. Az éves termelési értéknek jelentős részét ezek a normalistás alkatrészek töltik ki. Mindig is nagy gondot fordítottunk arra. hogy az áltálunk gyártott termékekhez megfelelő - mennyiségben rendelkezésre álljon alkatrész — mondia a termelési főosztály- vezető. A profiltisztítással párhuza- 1 mosan sok minden történt a hatékonyság. gazdaságosság érdekében a salgótarjáni bányagépgyárban. A szállítóútvonalak kiépítése, az anyag- mozgatás egy sor munkaművelet kisgépesítése, a termelés programozásának tökéletesítése, az anyagelőkészítés, -darabolás és az egész termelési folyamat egyre jobb megszervezése, mind hozzájárult a termelékenység, gazdaságosság fokozásához. Elértek egy szintet. de nincs megállás. Mindhárom vezető úgy vélekedett, hogy még nagyobb erőfeszítésre lesz szükség a® új ötéves tervben. — Az idén 285 milliós halmozott, befejezett termelési értéket kell elérnünk, de 1980-ban már 374 milliót. Köztudott, hogy létszámfelfutással nem számolhatunk — közölte szintén a termelési főosztályvezető. — Uj gazdasági szabályzók léptek életbe. Ha tavalyi szinten számolunk, az idén nem egészen 20 milliós gyári eredményt érnénk el. Tervünk több mint 23 millióra szól. Nem lesz könnyű elérni, de bízunk benne, hogy sikerül — mondta a főkönyvelő. — Az új ötéves tervre részletes intézkedési tervet készítettünk. Ha ezt sikerül végrehajtani — már pedig ezért dolgozunk — akkor tovább korszerűsödnek termékeink, termelékenyebbé, gazdaságosabbá válik a munkánk — fejezte be a beszélgetést az igazgató. Bodó János Ülést tartott Nógrádi megye Tanácsa (Folytatás 02 I. oldalról) A lakásépítés társadalom- politikai súlyának megfelelően kiemelt feladat volt. A tervidőszak során közel 9200 lakás épült, a számítottnál mintegy 2,5 százalékkal több. Javult a közműellátás. A IV. ötéves tervidőszakban megyénkben összesen 3500 köbméterrel bővült a napi víztermelő-kapacitás és megépült 109 kilométer vezeték. Jelentős az egészségügyi és a kultdrális fejlesztés. Megvalósult a balassagyarmati 170 személyes csecsemőotthon, 80 hellyel nőtt a bölcsődei helyek száma. Javult a fekvő- és járóbeteg-ellátás színvonala, bővültek a tárgyi feltételek. Előrelépés történt az óvodai hálózat fejlesztésében. 54 általános iskolai tantermet adtak át, s a terv szerint valósult meg 6 középiskolai műhelyterem. Felépült a balassagyarmati 1?2 személyes középiskolai diákotthon. megkezdődött a salgótarjáni 500 személyes kollégium építése. Megépült • 20 zeneiskolai tanterem, a rétsági járási művelődési központ, a salgótarjáni 500 személyes filmszínház és más kulturális intézmény. Foglalkozott a tanács a kereskedelemmel is. Megállapította, hogy a kiskereskedelmi forgalom 49 százalékkal, a vendéglátásé 45 százalékkal emelkedett. Biztosítóit a megye töretlen fejlődése A lakosság életkörülményeit legjobban befolyásoló tényezőket, a szorosan vett tanácsi feladatokat a megyei tanács már márciusi ülésén részletesen megvitatta és jóváhagyta. Ennek alapján Nógrád megyében 1980-ig mintegy 10 milliárd forint felhasználására számítanak. A többi között felépítenek 7000 lakást, csaknem 2000 óvodai és 250 bölcsődei helyet, 110 általános iskolai tantermet. Befejezik a salgótarjáni szakmunkásképző kivitelezését, a pénzügyi és számviteli főiskola salgótarjáni épületét, az 500 személyes kollégiumot és más oktatási létesítményeket. Jelentősen fejlődik az V. ötéves terv időszakában a megye ipara. Mintegy 5 milliárd forintot fordítanak az ipar fejlesztésére, elsősorban új berendezések, technológiák beszerzésére. ' Az iparfejlesztés fő iránya a gyártmányösszetétel kedvezőbbé tétele, a versenyképes termékek arányának növelése. A szocialista 'export mellett fokozódik a tőkésexport, az importot helyettesítő termékek aránya. Növelni kell a gyártókapacitások kihasználását. A fejlesztés fő útja a hagyományos üzemekben a termelést bővítő beruházás. rekonstrukció folytatása, az újonnan telepített üzemek kapacitásának, adottságainak fokozottabb kihasználása, a megye iparszerkezetét javító beruházások megvalósítása legyen — mondotta ki a megyei tanács. Külön foglalkozott a tanács a kohászattal, a gépiparral, az építőipar fejlesztésével. Szóltak arról, hogy a szénbányászatban megteremtődik az 1—1,3 millió tonnás szén- termelés feltételeinek alapja. Hangsúlyozták, hogy az építőiparral szemben jelentkező igények meghaladják a 10 milliárd forintot, amely 20 százalékkal magasabb az előző tervidőszakhoz képest. Előtérbe kerülnek a lakosság életkörülményeit javító lakás-, közmű-, kereskedelmi, kulturális beruházások. A mezőgazdaságban alapvető a termelés színvonalának további emelése, az iparszerű módszerek szélesebb körű alkalmazása útján. Azzal számolnak, hogy a növénytermesztésen belül a búza hozama 1980-ra 20—25 százalékkal, a kukorica 24—26. a cukorrépa 18—22 százalékkal növekszik. Az állattenyésztésben feladat a hozamok ^rőteljesebb fokozódása, az állomány növelése. Célkitűzés, hogy a tehénállomány 1980-ra 10—^százalékkal, a juhállomány 10—13 százalékkal emelkedjék. Feladat, hogy a kisüzemi gazdaságok termelése jobban járuljon hozzá a zöldség- és gyümölcsellátás javításához. Foglalkozott a megyei tanács a közúti személyszállítás feladataival, elsősorban a munkásszállítási igények mennyiségi és minőségi kielégítésével. Az V. ötéves terv időszakában 26 ezer négyzetméter alapterületű, új kereskedelmi hálózat létesítésével számolnak. A megyei tanács megtárgyalta a munkaerő-gazdálkodás kérdését. Hozzászólások A tanácsülésen többen kértek szót és elmondták véleményüket, javaslataikat a IV. ötéves terv teljesítéséről, illetőleg az V. ötéves tervi területfejlesztési elképzelő-, sekről. Marczinek István rámutatott, hogy az előterjesztés reálisan értékeli az elmúlt öt év eredményeit és jól határozza meg a tennivalókat. Örvendetes, hogy a népfront és a tanácsok között megfelelő, szoros a kapcsolat. A bizottságok mindenütt arra törekedtek, hogy megszervezzék falvakban és városokban a munkaversenyt, amely jól szolgálta az ötéves terv elképzeléseit. Sándor István, a mezőgazdasággal kapcsolatos legfontosabb tennivalókról beszélt. Mindazokról a gondokról, amelyek a közös gazdaságokat foglalkoztatják. Amennyire örvendetes, hogy a termelékenység növekedett, any- nyl gondot- jelentenek a még megoldatlan problémák. Márton Vilmos, a szám- vizsgáló bizottság nevében mondotta el véleményét és egyúttal elfogadásra ajánlotta az V. ötéves területfejlesztési tervet. Lombos Márton elmondotta, az elmúlt öt év bebizonyította, hogy valóban megvalósítható tervet fogadott el a tanács. Ennek köszönhetően Balassagyarmat sokat fejlődött. A városi és járási feladatok összehangoltak, közösek a tennivalók. Egymilliárd forint értékű beruházást valósítottak meg az Ipoly- menti városban. Szalui Gáspár, a szolgáltatások javításáról szólott. Ismertette mindazokat az elképzeléseket, amelyek részét jelentik a mostani ötéves tervnek. Géczi János, a megyei párt- bizottság véleményét tolmácsolva elmondotta, hogy felelősségteljes és nagy munka van az eredmények mögött. Örvendetes, hogy Nógrád legeredményesebb ötéves tervéről adhatunk számot. Jelentősen változott az ipar szerkezete, egyszerűsödött a mezőgazdaság termelése, fejlődött, gazdagodott Nógrád. Mindebben jelentős szerepük van a megye munkásainak, termelőszövetkezeti parasztjainak. az értelmiségnek. Javasolta, hogy a tanács ezért fejezze ki köszönetét és elismerését. Tevékenyen részt vállalt a feladatokból a népfront, a szakszervezet, a KISZ. Nagyon jó a kapcsolat az, üzemek munkásai és a tanácsok között. Elsősorban ez járul hozzá, hogy több óvoda. iskola, játszótér, klubkönyvtár áll rendelkezésére az embereknek. A szocialista brigádok, a kisebb-na- gyobb közösségek sokat tettek az elképzelések valóra váltásáért. Ezzel párhuzamosan a tanácsok is jól segítették és támogatták az üzemek letelepedését, sok a közös beruházás. Az eredmények mellett arról sem szabad megfeledkezni? hogy vannak olyan dolgok, amiket nem tudtunk megvalósítani. Javult a közlekedés, bár még mindig sok a rossz út. Gondok jelentkeznek az ellátásban, amelybe nem szabad belenyugodni. Az V. ötéves terv elképzelései jól tükrözik a tennivalókat. Nagyok a feladatok, amelyek előttünk állnak, és csak jó munkával, becsületesen dolgozva tudjuk megvalósítani. A mostani ötéves terv nagyszerű lehetőségeket jelent a megyének. Ezt követően a tanács egyéb ügyeket tárgyalt, végezetül interpellációk következtek. / HIMGYIBROK ES Nem régi, de mélyen gyökerező hagyománya a két népnek, hogy 1967 óta immár negyedszer rendezik meg a magyar—finn, illetve finn —magyar barátsági hét eseménysorozatát. A mély gyökerek a rokonságban és abban a sokban hasonló történelmi sorsban lelhetők fel, amely az egymástól távol, de egymásra mindig figyelő két kis népnek jutott osztályrészül. Bár a két ország a II világháború befejezése után más és más úton halad a történelmi fejlődés jelenlegi szakaszában, érdekeik egyben feltétlenül azonosak: mindkét nép számára létfontosságú kérdés Európa biztonsága és a béke. Azt, hogy ez mennyire így van, két olyan jelentős, a világot és azon belül földrészünk nyugalmát, fejlődését oly melyen érintő politikai tett bizonyítja, mint az éppen Budapestről elindult kezdeményezés, amely az európai biztonsági konferencia összehívására irányult, és maga a létrejött értekezlet, amely Helsinkiben talált otthonra. Azóta is „Helsinki szellemében” fogan minden további közeledés, új és új kapcsolat, az együttműködés elmélyítése a legkülönbözőbb társadalmi berendezkedésű európai államok, kontinensünk népei között. Az 1967 óta háromévenként ismétlődő barátsági hétre mindig és idén is e hónapban, tehát júliusban kerül sor. A július 9—15 közötti héten 200—200 főnyi társadalmi küldöttség látogat el kölcsönösen egymás országába. A rendezvény fővédnökségét — mint korábban is — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Urho Kekonnen, köztársasági elnök vállalta. A Finnországba utazó magyar delegációt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke vezeti. A küldöttségben főként a magyar—finn testvér- városokat képviselő dolgozók, elsősorban fizikai munkások, nők és fiatalok vesznek részt. A pénteken érkező finn delegáció tagjai is ellátogatnak azokra a helyekre, amelyek a hosszú évek alatt őszinte baráti kapcsolatot építettek ki a távoli országgal. Ezúttal Debrecen találkozik Jyváskylával, Eger Porival, Esztergom Espooval, Miskolc Tamperével, Pécs Lahtival, Salgótarján Vantaaval, Székesfehérvár Kemivel, Szeged Turkuval és Szolnok R'iihi- maki városával itthon és természetesen, odakint is. A találkozó sikerét az együttműködő' állami és társadalmi szervek gondos előkészítő munkája szavatolja. Magyar részről a szervező bizottság elnöke, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Finn részről is a küldöttség vezetőinek személyében az ország minden rétegét jkép- viselő vendégekre számíthatunk. Az eszmecsere széles kibontakoztatását, egymás jobb megismerését, népeink együttműködésének gyakorlati megvalósulását a hdzzánk érkező Finn Népi Demokratikus Unió, a Finn Kommunista Párt és a Finn—Magyar Társaság, a szociáldemokrata párt vezetősége, a centrum párt végrehajtó bizottságának, a liberális párt, a Svéd Néppárt, a fémipari munkások . szakszervezetének, s a finn rádió és televízió képviselőjének jelenléte szolgálja. A találkozó középpontjában. az a politikai küzdelem áll, amelyet népeink a helsinki záróokmány végrehajtásáért Európa békére és biztonságára áhítozó népeivel együtt és azok javára vívnak. Ennek tudatában indokolt várakozással tekintjük a IV. finn—magyar, illetve magyar—finn barátsági hét eseményei elé, és őszinte szeretettel várjuk és köszöntjük a tőlünk messze, de szívünkhöz közéig élő rokon nép országunkba érkező küldötteit. Komor Vilma NÓGRÁD — 1976. július 9., péntek
