Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-09 / 161. szám
Év vége után a xiiskolában Mai távéajánlatunk Imíg anya iiilyezik ' A júliusi hőség és a nyári vakáció csendje telepedett a Rimóci Általános Iskolára. Zsédely Lajossal, az iskola fiatal igazgatójával az elmúlt oktatási év munkájáról. a nyári tervekről beszélgettünk. — Bármilyen furcsának is tűnik, de az egyik legnagyobb gondunk, hogy nincs a községben óvoda- az iskolában pedig nem működik napközi — kezdte a beszélgetést az igazgató- Aztán. hogy megnyugtassa saját magát, hozzátette: Az óvoda építése elkezdődött. Bízom abban. hogy egy év múlva elmondhatom. óvodánk már van- S. talán ez a napközi felé is jelent majd egy lépést. Igaz. a községben még nincs óvoda. Az iskolavezetés a tanáccsal együtt viszont mindent megtesz annak érdekében. hogy a rimóci első osztályosok ne kezdjék nagy pályahátránnyal az iskolát. — Egyéves. úgynevezett 198 órás iskola-előkészítő tanfolyamot szerveztünk. A kartársnő. Mócsánv Istvánná, nagy szeretettel foglalkozott a leendő iskolásokkal. Itt is A Mázsák új száma Miként került napvilágra, tíz esztendővel ezelőtt, a hazánkban fellelhető legrégibb — nyolcszáz esztendős — harang? — erről olvashatunk a Harangszó című harangtörténeti leírásban, a Múzsák múzeumi magazin legújabb számában Ugyancsak választ kapunk a folyóirat új számában árra is. hogy mióta farag az ember Számos érdekes cikk között Az éjszaka fényei címmel az ívfény születéséről és történetéről, a múzeumi tárgyként őrzött Kossuth-hintóról — amivel 1849-ben emigrációba utazott —, Vasarely művészetéről és pályafutásáról, az Ezernyelvű — egyszívű brigádról és a Százesztendős sugárútról olvashatunk, sok színes képpel és rajzzal illusztrált cikkeket a Múzsa ez évi második számában. klubkönyvtárnak. hogy helyet biztosítottak részünkre. Szükség is volt a kisegítésre. mert az iskola öt tantermébe 9 tanulócsoport járt— Létszámunk évről évre emelkedik- Tavaly két első osztályt indítottunk. Az idén is negyvenöt első osztályos iratkozott be- Ami a tanuló- csoport bontását illeti, bizony nagy gondban vagyunk. Rimócon nincs ipari üzem. Egyedüli gazdasági egység a termelőszövetkezet. — A szövetkezettel még nem sikerült kialakítani a kapcsolatot. Viszont a szé- csényi ELZETT-tel. ami csak négy kilométerre van tőlünk jó a kapcsolatunk. Voltunk üzemlátogatáson, gyerekeink bejárnak az ott működő bark ácsszakkörbe. Pécsik Sándornétól. az iskola úttörőcsapat-vezetőjétől megtudtam, hogy a szé- csényi háziipari szövetkezettel is felveszik a kapcsolatot- ősztől szövő- és hímzószakkört indítanak. Zsédely Lajos egy éve vezeti az iskolát • Ugyanennyi ideje rimóci lakos. Egy év elég volt ahhoz- hogy beilleszkedjék a falu életébe, jó kapcsolatot alakítson ki a szülőkkel. — Nevelési célkitűzéseinHazánkban már szép hagyományai vannak az egyes foglalkozási rétegek, s a különféle korú fiatalok vers- és prózamondóversenyeinek, így például a diáknapok és egyetemi fesztiválok jó alkalmat adnak erre a tanuló fiataloknak, s van versenyük, fórumuk az ifjúmunkásoknak és a szövetkezeti dolgozóknak is. Eddig azonban nem nyílt ilyen lehetőségük az üzemi- és mezőgazdasági alkalmazottaknak, az oktatás és a közművelődés területén dolgozóknak arra, hogy bemutathassák és szervezett keretekben bizonyíthassák versmondótudásukat, " -képességeiket. Ezért a Népművelési Intézet ez évtől az ő részükre is rendszeressé teszi a versmondóversenyeket. Külön írta ki a versenyt a dunántúli, s külön az alföldi megyékben élők számára. A dunántúliak a Tolna me- gvei Tanács művé!ődést"',vi osztálya meghirdetett „Babits Mihály” dunántúli vers- mondóversenyre, míg az alket csakis a szülőkkel közösen tudjuk megvalósítani. Célunk eléréséhez pedig emelni kell a szülők pedagógiai műveltségét. Meg kell őket nyerni. hogy együtt dolgozzanak velünk — vallott pedagógiai elveiről az igazgató. Hogy az elvek gyakorlatban is megvalósuljanak. a tél folyamán beindították a szülők iskoláját. Ennél még nemesebb célt szolgált a dolgozók iskolájának megszervezése- A szervezésben a jó helyismeretekkel • rendelkező Pócsik Sándor jelentős munkát vállalt- Az úttörőösszejöveteleket több helyiségből álló úttörőházban tartják. amely egész nyáron nyitva lesz a pajtások előtt. — Kirándulás. táborozás szerepel a nyári terveink között- Az Ötödik és hatodik osztályosok Eresztvényben voltak. megyénk nevezetességével ismerkedtek. A kisdobosok egy része Zsóriba készül kirándulni. Az úttörők Pócsik Sándorné vezetésével Balatonszárszón, a kisdobosok pedig Ráróspusztán fognak táborozni — mondotta befejezésül Zsédely Lajos- az iskola igazgatója. , Sz. F. földiek a Nyíregyházi városi Tanács által kiírt „Váci Mihály”-szavalóversenyre nevezhetnek be. Mindkét rendezvényre szeptember 13-ig fogadnak el nevezéseket. A selejtezők után megyénként 4—4, a főváros kerületeiből pedig 2—2 versenyző jut tovább a középdöntőbe, amelyeket a dunántúliak november 19-én és 20-án, az alföldiek pedig november 12-én és 13-án bonyolítanak le. A döntők időpontja: Nyíregyházán november 14, Szek- szárdon pedig november 21. A jelentkezési lapon a résztvevőknek fel kell tüntetniük öt-öt verset vagy rövid prózát a XX. századi klasszikus és a felszabadulás utáni magyar irodalomból. Az_ egy-egy előadásra szánt műsorszám ideje nem haladhatja meg a 4 percet. A legjobb helyezést elért versenyzők jogot nyernek a Radnóti- versmondóversenyen, valamint a televízió „Ki mit tud?” vetélkedőjének országos selejtezőjén való részvételre: 20.00: BLANKA A Blanka című tévéjáték mai történet. Juhász István forgatókönyve, amelyből Karinthy Márton rendezett tévéjátékot. nem valamilyen eseményjátékkal, dokumentumdrámával kívánja szórakoztatni. a közönséget. Az alaphelyzet ismerős. Lakás- talan fiatalok eltartási szerződést kötnek. De a cselekmény a továbbiakban eltér a szokvány eltartási szerződéseket nyomozó történetek statisztikai átlagától, mert ezúttal az albérlő, főbérlő viszonyát nem a gyűlölködés, egymás ügyes kijátszásának esélyei szabják, határozzák meg, hanem egy furcsa, egyre erősebb szeretet, ami a magányos, idős hölgyet a fiatalokhoz közelíti Egymás kölcsönös megismerése, az őszinte bizalom, az ilyenkor szokásos előítéleteket lassan legyőzi, s amikor az esti lap az öregasszony halálhírét közli, valóban kiderül, menynyit ér. mit is jelentett a két fiatalnak, a néni szeretete. A hozzátartozók, akik képtelenek elhinni egy ilyen kapcsolat tisztaságát, megpróbálják saját hasznukra félremagyarázni a helyzetet., . A film két főszerepét Patkós Irma és Székhelyi József alakítják. Na, csússz le! Hogyan lehet megakadályozni. hogy az iskolások s korláton csúszkáljanak? Ez a probléma a szülők és pedagógusok sok nemzedékét aggasztja. De mint kiderült, a kérdést teljesen más oldalról is pieg lehet közelíteni: vajon meg kelbe akadályozni ezt? Talán jobb. ha-., belesegítünk? Ez a gondolata támadt az egyik amerikai építésznek. aki azt a feladatot kapta, hogy tervezzen egy elemi iskolát Cincinattiban- Az új iskolában a lépcsők egy részének korlátja van. mint illik, viszont a lérjcsőfr>kok teljesen hiányoznak. Sima, lejtős felület helyettesíti őke.- melyen a „kisiskoláskorból még ki nem nőtt’’ tanulók a legnagyobb élvezettel csúsz- kálhatnakszerelném megköszönni a Országos versmondóverseny Agócs Károlyné, az egyik dajka, aki már 15 esztendeje vigyázza a csöppségeket. Olykor bekapcsolódik a játékba is. Napjainkban már nemcsak a városok kiváltsága az óvoda. Legkisebb községeinkben is igyekeznek megoldani a kisgyermekek elhelyezését, kiknek szülei napközben munkájukkal vannak elfoglalva Igény van rá. az édesanyák többsége már elhelyezkedett. így kicsinyükre nincs mód vigyázniuk. Galga- gután is megoldott az óvodai ellátás. Képes beszámolónkban erről adunk hírt. Ábrándozva. Galgagután sokan he-zcik a szlovák nyelvet. A nemzeti* ségi községben a legfiatalabbakkal is rendszeresen tanítják a szülők, nagyszülők anyany elvét. A felszabadulást követő évektől kölcsönös barátság fűzi egymáshoz őket. A gyárakban dolgozók fiai minden idegszálukkal arra törekszenek, hogy meghódítsák a tudás birodalmát, a kétkezi munkások pedig a munka mellé a tudást is meg akarják szerezni, hogy ők se maradjanak el fiaiktól. lg/ hát a gyár és az iskola szorosan összetartozik. Ez az együvé tartozás egyben jelképezi társadalmi rendünket is — csak az boldogulhat benne, aki dolgozik, aki tanul. Az iskolák társadalmi kapcsolatairól szólva elég csak az „Egy üzem — egy iskola” mozgalomra utalni, vagy arra a néhány éve oly’ divatos kapcsolatteremtésre, amikor a „Televíziót minden tanyai iskolának!” jelszót tették magukévá a szocialista brigádok. A kapcsolatteremtésnek már eddig is számos változata vált ismertté, de, hogy mindig újabb és újabb megoldásokat kerestek és keresnek ma is, annak a mindig változó és alakuló élet ' az oka. Meg a szülői szeretet, a gondoskodás, a törődés saját fiainkkal, lányainkkal. Mert, ugyebár azt senki sem kívánja letagadni, hogy akik az iskolák segítségére sietnek, azok mások gyerekeiben is a sajátjukéra gondolnak. Joggal beszélhetünk az iskolák és a gyárak más kapcsolatáról is, hiszen a dolgozók általános iskoláiban szerezték meg a meglett munkásemberek azokat az alap- műveltségről szóló végbizonyítványokat, amelyekre annak idején nem jutott idő. A munkához való jogot éppen úgy a mi társadalmi rendszerünk teremtette meg, mint a tanuláshoz való jogot. És az elmúlt harminc év azt bizonyította: a gyárak munkásai éppen úgy éltek ezzel a joggal, mint az iskolák tanulói, nevelői, akik szoros kapcsolatot alakítottak ki számos gyári kollektívával. Milyen szoros ez a kapcsolat? Példákat minden városból, csaknem minden községből sorolhatnánk, s a kapcsolatok erejének egyetlen fokmérője van. Ez pedig az emberség, a szeretet, a segíteni- akarás. Vannak iskolák, ahol szerződésben rögzítették az együttműködés formáit. A jogokat éppúgy, hunt a kötelességeket. Vannak iskolák, ahol a szóbeli megállapodás a .rendszeres, vagy éppen alkalomszerű találkozások alapja. Több városunkban ma már társadalmi ügy a gyárak és az iskolák kapcsolata. És egyre többen úgy ítélik meg, hogy az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom felett már kissé eljárt az idő, áttérnek eg/ sokkal szorosabb és eredményesebb kapcsolat kialakítására: az egy osztály, egy úttörőraj és egy szocialista brigád baráti összefogására. Ez sokkal közvetlenebb, emberibb és sokkal jobban kifejezi azt a törekvést, amiről napjainkban szó van. Nem az üzemvezető és az iskolaigazgató kapcsolatán alapszik ez a barátság — bár ebben az esetben ez is nélkülözhetetlen. —, hanem a munkások és a diákok egymást megbecsülő összefogásán, s így telítődik valódi közösségi, politikai tartalommal is. És mit tanulhatnak a tanulók a brigádok tagjaitól? Mindenekelőtt megismerkedhetnek a termelőmunkával, felhasználhatják a látottakat, esetleges tapasztalataikat a pályaválasztáskor, és megfelelő tudást szerezhetnek a pályára nevelés kérdéseiből. Ez a „gyakorlati oktatás” nemcsak a tanulók, hanem a nevelőtestület érdeke is. A fiatalok észre sem veszik. és megismerkednek későbbi munkahelyükkel. Még aljkor is, ha történetesen továbbtanulnak, és mint végzett szakemberek mennek 4 NÓGRÁD — 1976. július 9., péntek „vissza” majd valamelyik üzembe. A szocialista brigádok javára azonban nemcsak az iskolák és az ott tanuló diákok patronálása írandó, hanem az a segítőszándékú építőmunka is, amelynek keretében, mondjuk, sokfelé bitumenes sportpályák épülnek. Az ő segítségük nélkül szegényebbek volnánk jó néhány óvodával is. Mi történik ott. ahol történetesen nincs gyár? — kérdezhetné az olvasó. Ott a tsz-ek szocialista brigádjai sietnek a tanulók segítésére. Amint a közművelődés terén is egyre jobban hódít a kiscsoportos foglalkozás, a klubszerű tanácskozások, előadások rendszere, úgy a gyárak és az iskolák kapcsolatában is ez a forma terjed a legjobban. A brigádtagok, osztályok, vagy éppen úttö- rőra.jok tagjaival keresnek és alakítanak kj megfelelő barátságot. Ez a baráti összefogás a jövőben még inkább elősegítheti a múnkára nevelést, a brigádtagoknak pedig megfelelő alapot nyújthat, hogy akik még nem rendelkeznek a nyolc általános iskolai végzettséggel, bátran nekivágjanak az iskolának, amely értük van. és amelyet ők szívvei-lélekkel, munkával támogatnak. t Polner Zoltán Lánc, lánc, eszterlánc. Nagy öröm a virággyfiífés. Bartos Zoltán Apkő Erzsébet. Lengyel István és a többiek — fél száz kisgyermek — kellemes körülmények között, boldogan tölti idejét az óvodában — amíg anyu dolgozik. (Kulcsár József képriportja)
