Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

Mi I or lesz elég zöldség (II) Harc a tábla mellett Már idei a történet, úgy is mondhatni: primőr”. A Nógi'ád megyei MÉK felva- sarlója a hevesi termelőszó" vetkezetbe érkezett, hogy a salgótarjáni piacra zsenge zöldborsót vásároljon fel. A borsó minősége, enyhén szól" va kifogásolnivaló volt. az ilyenkor szokásos súlyenged- ményt kérte a felvásárló. A tsz elnöke azonban hallani sem akart róla. S mert nem született megegyezés, ugyan­úgy. mint. ahogy ment, üre­sen érkezett vissza a megye­székhelyre a tehergépkocsi. Nem egyedülálló' a példa. Ki AZ liRÖSEBB? Vita vitát követ, s a vita­szezon is beindul lassan. Né­hány közületi megrendelő például Visszaküldte a szab­ványnak megfelelő, hat cen­timéter átmérőjű karalábét, mart akadt közöttük teste­sebb is, s azt vették mércé­nek. A korábbi’ esztendőkben mindennapos eset volt a táb­laszéli harc a termelőszövet­kezetek képviselői és a MÉK ■ felvásárlói között a minősí­téseknél, osztálybesorolás- nál. Az okoknak két csoport­ja van: 1. A termelők azt szeretnék, ha minél maga­sabb besorolást kapna árujuk, s így több pénzt kaphatná­nak. 2. A MÉK felvásárlói, minősítői nem mindig állnak feladatuk magaslatán. Az u.óbbi annak következménye, hogy nem egyszer megfelelő, szakképzettségű alkalmazott helyett a kocsikísérőre bíz­zák az átvétel körüli összes tennivalót. A nézeteltérések rombol­ják a kialakult kapcsolatokat, kölcsönös bizalmatlanságot szülnek, késedelmet, s nem egyszer anyagi károkat is okoznak. Ilyenkor általában az .,erősebb” a győztes, azaz, aki több érvet tud felsora­koztatni. Hogy a MÉK ele­jét vegye az ilyen kellemet­len eseményeknek, a szezon előtt alapos felkészítést tar­tott embereinek. A másik oldalról is szemléletváltozta­tás szükségeltetik. Az új fajta kapcsolatok jelzője, hogy amikor a dré- gelypalánkí termelőszövetke­zet 80—100 mázsa eper sze­dését jelezte, a MÉK kocsija indult, pedig az ötvagonos szerződésnek jelentektelen részecskéjéről volt szó. Bizo­nyos, hogy nem fordul elő ismét olyan tavalyi eset. hogy az őrhalmi tsz-ből Ba­lassagyarmatra bevitt 90 ki­logramm paradicsom átvéte­lét megtagadták. Ár- és minő­ségvita volt. Megszokott do­log, hogy a termelő a rossz árut is drágán kívánja tovább­adni. a fogyasztó viszont a jó minőségű zöldséget is ol­csóbban szeretné vásárolni, A pásztói tsz elnöke, dr. Bencze Barna jegyezte meg a kapcsolatváltozásokról: — A MÉK vezetői megke­restek, megállapodtunk a részletekben. A primőrszállí­tások zökkenőmentesek, nap mint nap küldik az árjegyzé­ket. tudjuk magunkat mihez tartani.. . olcsóbb és drágább A termelőszövetkezetek szakemberei is megfordulnak a piacokon. Felháborodottan beszélnek olyan esetekről, amikor a tőlük átvett árut a felvásárlási ár duplájáért ad­ja tovább a MÉK. — A nagy nyereség nem jellemző vállalatunkra — mondja Súlyán András, a MÉK főkönyvelője. — Olyan eset is akad. amikor a fo­gyasztói ár azonos, netán ala­csonyabb a felvásárlási ár­nál — magyarázza. Tény, hogy az egész megyére kiter­jedő MÉK nyeresége még egy átlagos. kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezet eredmé­nyével sem i vetekszik. A pia­con viszont nagy az árszabá­lyozó szerepe, mert az őster­melők és egyéb értékesítők is kénytelenek a MÉK-árakhoz igazodni, ha termékeiket ér­tékesíteni szeretnék. — Az árhivatal kidolgozza a fogyasztói, illetve felvásár­lói árat. s azt kötelező betar­tanunk. A termelőszövetke­zetekre, magánszemélyekre az előírás nem vonatkozik — mondja a főkönyvelő. így fordulhatott elő az el* múlt évben, hogy a MÉK jó­val olcsóbban árusította a görögdinnyét, mint a terme­lőszövetkezetek közvetlenül a dinnyeföldek mellett. „Néha felrakom az ókulárém ff A főváros közelsége a MÉK-nak nagy konkurrencia A tsz-ek közül néhány inkább odaadja egy-két forintért drágábban az árut, mint a helybeli felvásárlónak. Sőt. már a szerződéskötéskor óva­tosak, csak a termékek egy részét kötik le. Várakozó ál­láspontra helyezkednek, óva­tosak. Természetesen nem mindegy, hogy olcsóbban vagy valamivel magasabb áron tudják e továbbadni a papri­kát, burgonyát, gyökér­árut. Bátorítja őket a tudat:i legrosszabb esetben a MÉK úgyis átveszi. MINDEN ÁRU A PIACRA A Nógrád megyei MÉK-nek 1273 egyéni termelővel van szerződése a zöldség- és gyümölcstermesztésre. Az ÁFÉSZ-felvásárlőhálózaton keresztül jut el az az áru- mennyiség a piacra. — Célunk, hogy amit fel­kínálnak. átvegyük, azaz minden lehetséges áru piacra kerüljön — jegyzi meg Tar­jám Dezső. Sokszor néhány kilogramm­ról van szó. de a mennyiség­ben nem lehet különbséget tenni, mert égető szükség van a zöldségfélékre. A MÉK termelési tanácskozásán ép­pen ezért javasolta a dejtári kirendeltség vezetője, hogy a háztájiból felvásárolt árukért azonnal a helyszínen fizesse­nek, ne hetente egyszer, mint az a korábbi gyakorlat volt. Ez a felvetés is azt bizonyít­ja, hogy a MÉK haza táján a korábbi hiányosságokat igye­keznek kiküszöbölni. Ám az ütem nem lehet közömbös, mert a megye zöldségellátá­sa javításának türelmi ideje lassan-lassan lejár. Javításra szorul a bel­ső információs rendszer, akadnak személyi problé­mák is (a salgótarjáni kiren­deltségben például hiányzik egy áruforgalmi előadó- s így a szentesi szállítást is ko­csikísérő intézte. A termelőszövetkezetek­ben pedig az szükséges, hogy felismerjék: a zöldség-és gyü­mölcsellátás a jelenlegi vi­szonyok között nem lehet pusztán nyereség kérdése. Szabó Gyula Kucorog a nyárikonyha ap­rócska küszöbén, mellette a kosárból fürgén kígyózik a fonál. Mutatja nagy megelé­gedéssel a készülő véllken* dőt. aztán invitál beljebb, a lakásba. A beszélgetés. mevetgélés előcsalogatja a szomszédasz- szonyt is- a 74 éves Juliska nénit. — Elnézném egész nap. — Mikor találkozott először tűvel, fonállal? Volfe a csa­ládban olyan, akitől tanulta a kézlmunkázás fortélyait? — Nem tanultam és soha senkitől. Inkább velem szüle­tett adottságnak nevezném. Négy-öt éves voltam, amikor elballagtam a falu boltjába és két fillérért vásároltam egy rőf színes perklit. Azt az­tán szálaira bontottam és ba­amit ez az Erzsi csinál, baruhákat varrogattam vele Aranykezű, aranyszívű asz- — sokáig azzal kézimunkáz* szony. Minden kézimunkája tam. Tízéves is alig múltam, külön gyönyörűség. amikor megbíztak egy meny­Erzsi néni, özv. Zsélyi asszonyi stafírung elkészíté- Lászlóné kihúzogatja a ko- sével. Nem volt az könnyű­mód fiókját, amely legújabb munkáit őrizgeti. Mutat pe­helykönnyű fehér stólát- mo­dern fekete csipkeblúzt, az­tán előkerülnek a kedven­cek- a hímzett párnák is. — Ezeket az anyagokat még magam szőttem, fontam fia­tal lány koromban. Aztán a magamfajta gyereklány­nak. Kicsit féltem is. de az­tán láttam, az ujjaim úgy engedelmeskednek, ahogy én akarom, a fantáziám meg egy­re működött. És elkészült a stafírung; szebbnél szebb disztörülkö­zök, asztalabrosz, sublót­megpróbálkoztam mintákat takaró, menyasszonyi lepedő, rajzolni rá és színes fonállal kihímeztem. Erzsi nénit nemcsak a fa­Erzsi néni motoz egy ke­veset a konyhai lócán- az­tán számunkra ismeretlen, kerek tárgyat rak elénk: — Látják ezt a varrórá­mát? 12 éves voltam, amikor ______ Losoncról hozattam. Azóta nélkül kicsit elnyűtte az idő, egyszer 'eltörött!, úgy abroncsoztat- — A horgoláshoz, kötéshez tam meg. Vigyázok rá íéltö valóban nincs szükségem gonddal, mert a hímzésnél szemüvegre. A hímzésnél, mi- sok segítséget nyújt, vei ez aprólékos munka, már — Látnák csak. amikor ez lelrakőm az ókulárémat. az Erzsi rajzolni kezd. Maga lujában, Mihálygergén isme­rik. de híre kait tudományá­nak a környező községekben is. Szinte bámulatos. hogy nyolcvan évesen. fiatalos energiával, szemüveg munkálkodik nap mint nap. elé teríti a vásznat és olyan (mintákat álmodik rá. hogy az embernek még a lélegze­te is eláll — Julis néni nem fogy ki a dicsérő szóból. — Hát úgy van az. hogy motoz a fejemben valami- nem hagy nyugodni. Olyan­kor előveszem a ceruzát és kiöntöm a fantáziámat. Leg­jobban a kalocsai-féle min­tákat szeretem, de a madei­rát is szívesen csinálom. Erzsi néni napjai lassan* egyformán peregnek. A reg­gel már a kézimunka fölött találja és van úgy, hogy még este tízkor is varrogat. Azt mondja, mindegy neki. csak tű legyen a kezében. Nem vágyik sehová, itt öregedett meg a faluban. — Annak örülök, hoav a két lányom, de még az egyik kisunokám is örökölték tő* leim a kézimunkázás szere-' tétét. Ha majd én már nem bírok varrni. ők folytatják anyjtflc tudományát. A kis öregasszony gyorsan 'elhessegeti a felhős gondp- latokat és vidáman válogatni kezdi a gyöngyös doboz tar­talmát. — Elő kell készíteni a flittereket, : gyöngyöket, mert hamarosan hozzák a meny­asszonyi ruhát, amelyre én varázsolom a mintákat csil- logós-fényes gyöngyökből. — vkm — Névre szóló árukísérő jegy V isszaadják — nem f izeinek érte Gyógyító narzánvíz Évente 235 000 szív* légzőszervi betegségben szen­vedő embert gyógyítanak a grúziai Kiszlovodszkban, Kaukázus hegyei között. A város narzánvíz — kaukázu­si ásványvíz — forrásairól vált híressé. A kilencedik ötéves terv alatt 1600-zal nőtt a szanatóriumi és szállodai férőhelyek száma. Fokozódott a gyógyvízfogyasztás is. Üjabb csővezetéket kellett építeni a hegyi forrásoktól a. városba. Elkészült Kiszlovodszk to­vábbi fejlesztési terve, amely szerint újabb szanatóriumok, turistabázisok és szállodák épülnek. Kiszlovodszkban. hamarosan 8300 ember üdül­het egyidóben. Több ezer vendéghellyel bővül az ét­termi hálózat. Felújítják, ren­dezik a szépségükről eddig is méltán híres kiszlovodszki parkokat. Korábban többször, az utóbbi időben úgy tűnik, hogy kevesebbszer hangzik el pa­nasz a női harisnyák, haris­nyanadrágok minőségére. Va­lószínű, ebben közrejátszik a nyár, no, meg az, hogy egyre többen fogadják meg az asszonyok és lányok azokat a tanácsokat, amelyeket az áru­hoz használati utasítás for­májában ajánl a gyár ve­zetősége. De csak ezzel indo­kolni az örvendetes változást — ami reméljük, tartósnak ígérkezik —, egyoldalú dolog '.enne. Hát akkor miről kell még itt beszélni? Hallgas­sunk meg először néhányat azok közül, akiktől döntően függ a minőség. X Vanya Tibomé, a tíztagú pen szabni. De sokat válto­zott a szemlélet is. Egyre többen értik meg, hogy az első osztályú áruk mennyisé­gének növelése az ő érde­kük. Minden erkölcsi alapja meg­van Dudás Gábornénak, a Salvador Allende ifjúsági brigád vezetőjének arra, hogy jó minőségű munkára buz­dítsa társait. — Amióta egy tasakoló van a brigádban, ritkán kell mon­dani a munkatársaknak: job­ban figyeljetek oda, nézzé­tek a minőséget is, ne ront­sátok a brigád átlagát. Ma már aki véletlenül hibát vét, az nem adja tovább, hanem kijavítja. Velem is előfordult már, hogy nem úgy sikerült, ahogy elő van írva. Kijavítot­tam. Honnan tudom, hogy November 7. zöldkoszorús cí- kinek a munkájával van baj? met elnyert szocialista bri- A meóstól. gád vezetője, a gyár alapító tagja így vélekedik: — Nem rossz nálunk most a minőség. A vállalt 98,5 százalék he­lyett 99 százalék az 1. osz­tályú áruk részaránya. Lel­kiismeretes munkával tud­tuk ezt az eredményt elérni, úgy, hogy a brigád tagjainak döntő többsége a hibás árut gyan tovább?-bal nem adja ki' kezéből, ha- ban azt mondja: nem kijavítja. Aki netán még­is továbbadja, az visszakap­ja, kijavításáért bért viszont nem kap. Áz árukísérő jegy­ről névre szólóan meg tudjuk állapítani, hogy ki követett el mulasztást. Ha valakinél több­ször előfordul, akkor figyel A kedvező változás érzé­keltetésére a következőket szükséges közreadni. A bri­gád tavaly 95.6 százalékban gyártott első osztályú árut. Az idén 96,5 százalékot vál­lalt. az utóbbi hónapban pe­dig már 97,5—98 között vál­takozott a minőség. A ho- kapcsolat- júliusban bevezetjük a Dolgozz hibátla­nul munkarendszert. Valószí­nű, ez tovább ösztönöz a még jobb munkára. Könnyebb dolga van De­meter Sándornénak, a tíz­tagú szocialista címért küzdő József Attila brigád vezetőjé­Jubileumi verseny Kubában meztetjük. Érdekességként em- nek Régi dolgozók tartoz- htern. hogy írásbeli figyel- nak idC; akik közül Kósa meztetes után egyik mun- Lajosné> Sándor Ignácné, Su- katarsunk szinte egyik orarol lyok Andrásné, Jakuheez Já- a másikra megtanult sze- nosné, Huszti Gyuláné, Kis­pál Gáborné és Berzák Jó­zsef né megkapták a Kiváló Fotó: kj Tizenöt év telt el azóta, hogy Kubában a fegyveres ellenforradalmárok Playa Gi- rónri partra szállása meghiú­sult és Castro meghirdette a szocialista forradalmat. „Szélesítsük ki a szocialis­ta versenymozgalmat a Kubai Kommunista Párt I. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtásáért, így ünnepeljük méltóképpen a dicsőséges év­fordulót!” Ilyen jelszavakkal fordultak a társadalmi és tö­megszervezetek a szigetország dolgozóihoz. A jelszavak és a felhívások erőteljes visszhangot váltot­tak ki: kiszélesedett a mun­kaverseny, nap mint nap ér­keznek az ország minden ré­széből a hírek önkéntes kommunista műszakokról, újabb és újabb munkaválla­lásokról. A mezőgazdasági dolgozók elsősorban a cukornád beta­karításában és feldolgozásá­ban érnek el kiváló eredmé­nyeket. Szép sikerek szület­nek a gazdaság más területe­in is: teljes erővel folyik a burgonya- a paradicsom-, az uborka-, a dinnye- és a ba­nánszüret. Kiváló eredmé­nyekről számolnak be a ki­kötőmunkások, a szállítók, az építőipar és a textllgyárak dolgozói is. Playa Girón hőseinek Ku­ba úgy állít emléket, hogy megvalósítja azokat a célo­kat, amelyekért a hősök fegy­vert foglak. A munkások körében bekö­vetkezett kedvező szemléle­ti változást és gyakorlati eredményt előnyösen- befo­lyásolták azok a vezetői in­tézkedések, amelyek soro­zatban láttak napvilágot. — A cselekvési progra­munknak egyik része a mi­nőség növelését szorgalmaz­za — kapcsolódik a beszélge­tésbe Kékesi Sándor, a ter­melési osztály vezetője. — Például a finomárunál a gumi minősége miatt sok volt a hibás termék. Amió­ta más gumit használunk, jelentősen javult a minőség. A saját kötésű finomáruknál például az 1976. évi 84 száza­lékra szóló vállalást május 31-ig 89,2 százalékra teljesí­tettük. Májusban pedig már 95.3 százalék volt az I. osztá­lyú áruk aránya. — Megszigorítottuk az át­nézést, a kötőket, is arra kö­teleztük, hogy az elkészített árut átadás előtt még egyszer átvizsgálják. Nagyobb köve­telményt állítottunk a kész­áruátvevők elé Aki hibás árut gyárt, annak visszaad­juk. A kötődében bevezet­tük a seiejtbérezést. A hibás áruért csgk a jogos bér 25 százalékát fizetjük ki. Ugyan­itt javítottuk a folyamatos anyagellátást. A durvaárunál felmértük a gyakran visz- szatérő minőségi hibákat, s ezeket jeleztük Gyulának és Budapestnek. Észrevételeink után javult az .ide kerülő áruk minősége. Ennek kö­szönhető, hogy a 87,5 száza­lékos vállalásunkat május 31-ig 90,4 százalékra teljesí­tettük. Májusban pedig már 91.3 százalékot jegyeztünk a termelési naplóba — hangsú­lyozta a termelési osztályve­zető. Dolgozó kitüntetést, alapító tagjai a gyárnak. A nagyobb szakmai tudás, lelkiismeretesség és felelősség jól tükröződik az I. osztályú áru növekedésében. Erre az évre 99,4 százalékos I. osz­tályú részarányt Vállaltak, má­jus 31-ig 99,5 százalékra tel­jesítették. A brigádvezető munka­módszeréről így vall: — A brigád egyik tagja sem tudja, mikor és hány tételt, vizs­gálok meg. Ez arra kénysze­ríti őket, hogy mindig lelki- ismeretesen dolgozzanak. Örömmel mondhatom, olyan igényesen vizsgálják a kezü­kön átfutó árut. mintha mind­egyiket ök vásárolnák meg. Szabó Istvánná, az alap szervezet titkára a többi kei zött abban látja a fejlődés hogy a gazdasági vezető személy szerint beszámoltat ják a felelősöket. Ügy i mondhatjuk: komolyan és fe lelősséggel veszik mindaz amit a cselekvési program ban vállaltak. Ez a vezeté si módszer eddig jónak bi zonyult, mert hozzájárult a elképzelések, a vállalások kötelességek időarányos telje sítéséhez. S ez garancia a másodi félévi, még jobb eredmé nyék elérésére. V. K. NÓGRÁD — 1976. július 3., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom