Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-03 / 156. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓORÁP:,MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVF., 156. SZÁM ARA: 80 FILLER 1976. JÚLIUS 3. SZOMBAT INyolcszáz java,»latból négyszázat hasznosítottak Nagy figyelemmel fogadták a dolgozók véleményét A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a szakszervezeti tanács június közepén fogad- ta el az 1976—80. évre szóló vállalati kollektív szerződést. A jogokat és kötelességeket tartalmazó szerződés készítése a rendelkezéseknek és előírásoknak megfelelően, mar tavaly elkezdődött. Az SKÜ vezetői abból indultak ki, hogy a vállalat alkotmányának elkészítéséhez a legnagyobb ' nyilvánosságot biztosítsák. Éppen ezért a lejárt kollektív szerződés végrehajtásáról készített vezérigazgatói beszámolót és a szakszervezeti bizottság kiegészítését, valamint az új kollektív szerződés elvi koncepcióit szakszervezeti csoportonként ismertették és vitatták meg a dolgozókkal. Ez nagyban hozzájárul ahhoz- hogy csaknem mindenki megismerte a kollektív szerződéssel kapcsolatos tapasztalatokat és véleményt mondhatott az elképzelésekről. Ebben a szakaszban — hozzászámítva a javaslati , naplókba korábban bejegyzett észrevételeket is — már több mint 520 javaslat, észrevétel és vélemény hangzott el. Ennek alapján kezdődött el az űj kollektív szerződés megszövegezése, s kellő elbírálás után t.z Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Tóth Imre ezredest, a határőrség országos parancsnokát, határőr vezérőrnaggyá nevezte ki; bírákat mentett fel és választott meg, végül kegyelmi ügyben döntött. (MTI) Jelentősen nő a termelés és a tőkésexport További beruházások, folytatódik a gépi rekonstrukció A Salgótarjáni liuhagyár V. ötéves terve szont nem adtak választ a megoldás módjára. A vállalat vezetői felhívták a dolgozók figyelmét, hogy a juttatások, kedvezmények körének bővítéséről csak akkor lehet szó, ha az anyagi lehetőségek keretein belül maradnak. így például javasolták az éjszakai pótlék duplájára emelését, minden hét végére szabad szombatot, illetve a törzsgárdatagság után járó jutalom további növelését stb. A dolgozók javaslatainak nagyobb része azonban — figyelemmel a vállalat gazdasági helyzetére — józanok és mértéktartóak, sok segítséget adtak a kollektív szerződés elkészítéséhez. Nem véletlen, hogy ilyen nagyszámú javaslat érkezett a vállalati alkotmány elkészítéséhez, hiszen a kohászati üzemekben már az elmúlt években is nagy 'figyelemmel fogadták a vezetők a dolgozók véleményét javaslatait. Ez a példa pedig azt bizonyítja, hogy mindinkább széles körű gyakorlattá válik a dolgozók véleményének kikérése és meghallgatása, de gyakorlattá válik az elképzeléseket megerősítő demokratikus vita is, amiben az álláspontok kikristályosodhatnak. tárgyalások küldöttséget Indír a Gandhi miniszterelnök vezeti. Indira Gandhi kormányküldöttség élén — csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra Berlinbe. (MTI) Nemzetközi szövetkezeti nap A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének 1922. évi kongresszusán hozott határozata alapján e napokban ünnepük a nemzetközi szövetkezeti napot. Ezeket a megemlékezéseket a népek közötti barátság, a szövetkezeti mozgalmak együttműködése, a béke megszilárdítása jellemzi. Az elmúlt 54 év alatt tovább szélesedett a szövetkezetek tevékenysége, ezt mutatja, hogy 66 országban több mint 350 millió tag ünnepli a nemzetközi szövetkezeti napot. A szövetkezeti mozgalorh- ban elért újabb sikerek jegyében emlékezik meg az 54. szövetkezeti napról hazánkban a közel négymillió szövetkezeti tag. A szövetkezetek eredményes tevékenysége elősegíti a munkáspolitika érvényesítését, s erősíti hazánk politikai bázisát: a munkás-paraszt szövetséget. A felnőit lakosság mintegy 30 százalékát a szövetkezetek foglalkoztatják. A nemzeti jövedelem közel egynegyedét, a mezőgazdasági termelés értékének több mint 70 százalékát, az ipari termelés 7 százalékát a szövetkezetek állítják elő. A kiskereskedelmi forgalomban a szövetkezetek részesedése meghaladja a 30 százalékot. A takarékszövetkezetek szolgáltatásait több mint egymillió ember veszi igénybe. A lakásszövetkezetek félmillió ember számára nyújtanak otthont. A szövetkezetek tevékenysége tovább fejlődött. Az 1975-ös gazdasági év « mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a tervidőszak közepes évének tekinthető. Az elmúlt évben a növénytermesztésen belül például kukoricából az eddigi legnagyobb termest takarították be, hektáronként 45,8 mázsát. Az ipari szövetkezetek termelési értéke több mint 20 százalékkal növekedett és megközelítette a 600 millió forintot. A termelés növekedését 77 százalékkal, a termelékenység növelésével érték el, 90 millió forint nyereséggel; Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek tevékenységének értéke megközelítette az 1.9 milliárd forintot, mely 12,6 százalékkal több az előző évinél. Több mint 70 millió forint nyereséget értek el. A kiskereskedelmi hálózat a megyében 10 egységgel és több mint 2 ezer négyzetméter alapterülettel növekedett 1975-ben. A takarékszövetkezetek 33 millió forinttal növelték betétállományukat, 76 millió forint kölcsönt folyósítottak tagjaik, illetve a lakosság részére. A lakásszövetkezetek is tovább erősödtek. 293 szövetkezeti lakás átadására került sor 1975- ben; Szövetkezeti mozgalmunk további fejlődésének alapját az MSZMP XI. kongresszusa biztosította. A kongresszus határozata többek között kimondja: „Pártunk tovább folytatja bevált lenini szövetkezeti politikáját. Támogatja, hogy a mezőgazdasági, ipari, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek rendeltetésszerűen megfelelően hozzájáruljanak s gazdasági, társadalmi feladatok megoldásához, tevékenységükben erősödjenek a szocialista vonások.” Meggyőződésünk, hogy megyénk szövetkezői, tisztségviselői és dolgozói az elkövetkezendő években is azon munkálkodnak, hogy az MSZMP XI. kongresszusa célkitűzései: — a fejlett szocializmus építését jelentő politikai, gazdasági, társadalmi célkitűzések — . megvalósuljanak; Arra kérjük a szövetkezetek • tagjait, dolgozóit, vezetőit, hogy lehetőségeik kihasználásával, eszközeik leghatékonyabb érvényesítésével, munkájuk jobb szervezésével, ésszerű takarékossággal teljesítsék ez évi terveiket, ezzel járuljanak hozzá az 1976. évi népgazdasági tervek megvalósításához. l’ilinyi László X Salgótarjáni Ruhagyár, valamint a hozzátartozó balassagyarmati és jobbágyi telephelyek, gazdag programot állítottak össze a január elsejével kezdődött új V. ötéves tervre. Ezen időszak alatt1 a termelés további, dinamikus növekedését tűzték célul: több mint 82 millió forint értékű terméktöbblct elérését határozták cl, s ez azt jelenti, hogy az 1976—80-as periódus alatt a legyártott termékek értéke meghaladja az egymilli- árd-hatvanegymillió forintot. Ily módon — a ruházati ipar 5,6 százalékát jelentősen meghaladó — évi 8.4 százalékos, átlagos gyártásfelfutással számolnak a salgótarjáni gyárban. Különösen jelentős termelésnövekedést terveznek a ruházati konfekciók gyártásában. Az V. ötéves terv végére ezen termékcsoport arányát a jelenleginél sokkal magasabbra, 41 százalékra emelik, s az 1975. évi 375 ezer darabos termelés öt év alatt 685 ezer darabra növekszik. Továbbra is nagy gondot fordítanak a lakossági igények kielégítésére, a gyermekruházati cikkekkel való zavartalan ellátásra. A Salgótarjáni Ruhagyárban nagy jelentőséget tulaja javaslatok hasznosítása. Május elejére elkészült az új kollektív szerződés tervezete, amelyet 250 példányban sokszorosítottak* hogy a dolgozóknak lehetővé tegyék megismerését és megvitatását. A tervezet vitájának szakaszában újabb» mintegy 250 javaslat hangzott el. Ezzel tehát a kohászati üzemek 5 évre szóló kollektív szerződéséhez csaknem 800 javaslatot és észrevételt mondtak el a vállalat dolgozói. Így azt mondhatjuk, hogy a vállalat minden ötödik dolgozója tevékenyen is hozzájárult az üzemi alkotmány elkészítéséhez. Kérdés azonban* hogy ezeket a javaslatokat, észrevételeket mennyiben tartalmazza a kollektív szerződés? Nos. a 800 javaslatnak* több mint 50 százalékát hasznosították a szerződést készítő munka- bizottságok. szerkesztők. Azért nem lehetett mi/hden javaslatot figyelembe venni- mert részben érvényben levő jogszabályokba ütköztek, vagy azért nem- mert nem vették figyelembe a vállalat anyagi lehetőségeit. Számos olyan irreális javaslat érkezett be- amelyek a különböző juttatások növelését kívánták. viTSDK—indiai Pénteken Berlinben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások India és az NDK küldöttsége között. Az NDK delegációját Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az indiai dómítanak az export fokozásának, amit bizonyít, hogy a ruházati konfekció 59 százaléka jut el nem hazai megrendelőkhöz. így, 1975-höz viszonyítva, a szocialista export 120, a tőkésexport 217 százalékkal — 27 millió . forintról 60,5 millióra — növekedik. Mindehhez járul még a saját, hazai gyártmányú alapanyagokból készített áruk nagyobb kivitelére, valamint az újabb piacok felkutatására való törekvés. Ez utóbbit híven tükrözi, hogy ebben az évben, a régi, hagyományos nyugati országok mellett, sikenilt kanc»»latot tcrcmteniök iraki és kuvaiti cégekkel is. A telephelyek közül a salgótarjániban nő öt év alatt legnagyobb mértékben a termelés — több mint 78 százalékkal, míg a jobbágyi egységnél 55, a balassagyarmatinál 29 százalékos többleteredmény elérését tűzték célul. Ami — az előzetes számítások szerint — eredményezi, hogy az V. ötéves terv végére nyereségük összege meghaladja a 195 millió forintot. A vállalatnál a tervidőszak alatt tovább folytatják a gépi rekonstrukciót, tovább bővítik . a salgótarjáni telephelyet, s megkezdik, illetőleg be is fejezik a balassagyarmati új telephely építését. 1980-ig több mint 68 millió forintot fordítanak beruházásra és új gépek beszerzésére, s így öt éven belül a gyár valamennyi egységénél biztosítják majd a koszerű termelési feltételeket. Ez az összeg egyébként több mint a kétszerese a IV. ötéves tervben felhasznált mennyiségnek. Figyelemre méltó, hogy a Salgótarjáni Ruhagyárba tervidőszakra nem határozott el létszámemelést — ami azt jelenti, hogy a termelésnövekedést teljes egészében a munka intenzitásának, hatékonyságának szervezettebbé, jobbá tételével érik majd el. Nagyobb gondot fordítanak viszont az önerőből történő szakmunkásképzésre, Már az idén nagyobb létszámú beiskolázást vettek tervbe Jobbágyiban és Salgótarjánban, és 1977-től szeretnék megvalósítani a balassagyarmati, illetve környéki fiatalok beiskolázását is. Természetesen, az V. ötéves tervben szerepel a dolgozók élet- és munkakörülményeit, szociális ellátottságát jobbá tevő intézkedések hosszú sora. Ez időszakban — például — közel 28 százalékkal nő majd a dolgozók átlagbére. A pásztói járás úttörőiből alakult őrs Klárik Attila ga- rábi tanuló vezetésével készíti a díszes naplót. Közösen készülnek a délutáni vetélkedőre, hogy jó szerepléssel még több pontot gyűjtsenek a tábori faliújság versenyoldala- ra. Balassagyarmaton; a nyirjesi úttörőtáborban egyszerre száztíz pajtas pihenhet, játszhat, tanulhat a szünidőben. Csoportos foglalkozáson készülnek fel a következő tanév úttörővezetői. Az „Együtt, egymásért” mozgalom legfontosabb feladataival ismerkednek előadások és játékos vetélkedők formájában az őrsvezetők. Járőr- és akadályversenyeken mérik össze tudásukat, ügyességüket. A sportolásra az olimpiai tízpróba számai biztosítanak lehetőséget a megye legügyesebb pajtásainak. y ■( a __J A fák lombjaitól övezett festői környezetű tábor várja a megye pajtásait, úttörő- vezetőit. A zászlórúdon nyitástól zárásig leng a piros- fchcr-zöld színű zászló. A sportversenyek és játékos ügyességi vetélkedők legeredményesebb csapata a Tyereskova őrs. Ssfabad idejükben is szívesen labdáznak, játszanak együtt a kislányok. Békési Zsolt képriportja
