Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

Az őszi búzát már levágták Patvareon. Az urasági táblá­nak nevezett dűlőben azonban az erő- és munkagépek továbbra is szorgoskodnak. Nitrogéntartalmú műtrágyát szárnak szét a tarlón a szövetkezet szocialista brigádjának tagjai: Klebinczky András, Kökény Mihály, Lacsok Mihály és Maczka Páli hogy a tarlóhántás során egyúttal új táp­anyagok kerüljenek a földbe. — kj — /| tízezredik óhajok, ígéretek nclkiil részegység A napokban a tízezredik SEBT szövőgép-részegységet indítják útnak hazánkból a magyar—szovjet textilgyár­tási kooperációs megállapo­dás alapján.. Az 1971-ben életrehívott kooperáció hazai bázisa a Könnyűipari gépgyártó vál­lalat, ahol a gépek különbö­ző részegységei készülnek. Ezek ellenértékeként textil­gyáraink részére a Szovjet­unióból kész ■. SZTB szövőgé­peket kapunk. A. magyar vállalat 1975. vé­géig az eredetileg tervezett 7000 helyett több mint 8000 részegységet szállított a Szov­jetunióba, ahonnan ellenér­tékként ugyanez időpontig 539 nagy teljesítményű auto­matikus SZTB-berendezést ka­pott a magyar textilipar. No- voszibirszkben tíz év óta, a csuvas szocialista köztársa­ságbeli Csebokszárihan pe­dig négy-öt éve készülnek a korszerű SZTB szövőgépek, a csuvas fővárosban az utóbbi évektől már KGST-kooperá- cióban. Ebben a Szovjetunió és hazánk mellett részt vesz Csehszlovákia, Lengyelország és Bulgária is. Csebokszári- ban elsősorban a gép vázát és nagyobb részeit gyártják, s itt végzik az összeszerelést is. Az SZBT szövőgépekkel dol­gozó magyar vállalatok, köz­tük a Hazai Fésűsfonó' — a legnagyobb felhasználó —, va­lamint a Soproni Selyem- gyár, a Budakalászi Lenszö­vő és a többiek elégedet­ten nyilatkoznak a legmaga­sabb műszaki igényeket is kielégítő szövőgépekről, ame­lyek elődeiknél 3, 3 és fél­szer termelékenyebbek. Ifjúkorninunisták az Y. ötéves tervért Rajtunk a sor — mondják Miről szól az elmúlt év krónikája? Az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának KISZ­a lapszervezete elnyerte a KISZ központi bizottsága di­csérő oklevelét. Emellett két szocialista brigád és egy fia­tal dolgozó is megkapta ezt a kitüntetést. Az Üvegipari Művek ifjúsági brigádjainak versenyében kiemelkedően szerepelt a gyár Stromfeld Aurél nevét viselő ifjúsági csoportja. A megyei politikai vetélkedőn 3. helyezést értek el az alapszervezet fiataljai. Társadalmi munkában gyá­ron belül és kívül összesen 600 órát dolgoztak a K1SZ- esek. A 30 éven aluli ifjú­munkások 80 százaléka kö­zépiskolába jár, társszakmát tanul, és különböző tanfo- lyamokon vesz részt. Az ed­zett ifjúságért mozgalom jel­vényszerző versenyein a gy^r fiataljai mindig az esélyesek közé számítottak. Talán rövi­den így lehetne összefoglal­ni a tavaly elért eredménye­ket. elismeréseket. Mi történt azóta? Mit vál­laltak az ifjúkommunisták az V. ötéves terv feladatai­nak, célkitűzéseinek megva­lósításáért? — A KISZ-es fiatalok szá­ma gyárunkban közel száz. Ezért ez év februárjában két alapszervezetet hoztunk lét­re, melynek munkáját az üzemi KISZ-bizottság fogja össze és irányítja. Erre azért volt szükség, mert a magas létszám mellett elég nehéz­kes volt az alapszervezet kö­zös akcióinak időbeni üteme­zése — válaszolt Kerekes La­jos, a KISZ-bizottság titká­ra. — Igaz, az elmúlt évben szép eredményeket értünk el. Bátran kezdeményeztünk és aktívan kivettük részün­ket a gazdasági, társadalmi és kulturális feladatokból egy­aránt. Áz idén még többet vállaltunk, és ezeket igyek­szünk végrehajtani, megva­lósítani. — Márciusban és május­ban kommunista műszakot szerveztünk. A bért felaján­lottuk a járási úttörőtábor, valamint a bölcsőde építé­séhez. Ebben az évben több mint 700 óra társadalmi mun­kát tervezünk. — Az akcióprogramban vál­lalt feladatok és a brigádvál­lalások különösen a gazda­sági területen szorosan ösz- szefonódnak. Az üzemben nyolc ifjúsági szocialista bri­gád dolgozik, közülük több aranyjelvényes, egy csoport elnyerte az Üvegipari Mű­vek Kiváló Ifjúsági Brigád­ja címet és ketten vezérigaz­gatói dicséretben részesültek — mondta Bagyinszki Ist­ván, politikai képzési fele­lős. Nevelés és a gazdasági hatékonyság növelése. Rövi­den így jellemezhetnénk a KISZ RADAR.akciót, melyet újból meghirdettek a gyár­ban. — Célunk: a fiatalok tár­sadalmi aktivitásának nö­velése, az, hogy elmélyítsük a társadalom és a szűkebb kollektíva iránt érzett fele­lősségérzetüket, hogy bevon-' juk őket a termelési tarta­lékok feltárásába és azok hasznosításába, hogy növel­jük a vállalati termelés ha­tékonyságát, javítsuk a ter­mékek minőségét és csök­kentsük a selejtek számát — vette át a szót- újból a tit­kár. Kísérőlapos módszerrel fi­gyeljük az üzembe kerülő if­júmunkások és szakmunká. sok mindennapi tevékenysé­gét. Ezen rendszeresen fel­tüntetik a kijelölt felelősök azokat a jellemzőket, melyek a későbbiek folyamán is reá­lis képet adnak a dolgozóról. Ezzel gyorsabbá tesszük a be­illeszkedést és hatékonyab. bá a munkafegyelmet. A politikai képzés vala­milyen formájában a KISZ- tagság teljes létszámban képviselteti magát. Marxista —leninista esti egyetemen és középiskolában heten tanul­nak. Gyáron belül az aktivis­ták kőre politikai fórumon a vezetőségi tagok vesznek részt. Az ifjúsági vitakör munkájában egész tagság aktívan bekapcsolódik. Ed­dig 8 fiatalt vettek fel a pártba KISZ.ajánl ássál. Terv. szerű párttagépítési munkái­val számukat évről évre nö­velni szeretnék. — Ha az ifjúság politikai képzéséről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a KISZ- úttörő kapcsolatról sem — szólt a politikai felelős, Ba­gyinszki László. • Szocialista brigádjaink úttörőcsapatokat és -rajokat patronál. Ifjú Gárda-rajunk nagyon aktí­van tevékenykedik. Többen megyeileg is elismert mun. kát végeznek. Az országos, megyei, járási járőrversenye­ken szép eredményeket értek el ifjúgárdistáink. — Feladatunk van bőven. Tudjuk, rajtunk a sor, a ma és a holnap ifjúságán. Mun­kában és társadalmi munká­ban egyaránt. (békési) Lehel-e . ' “ ' " a fémiparnál? Erre a kérdésre kerestünk választ, mivel az elmúlt év­ben e tekintetben nem lehe­tett azzal „vádolni” a Balas­sagyarmati Fémipari Válla­lat kollektíváját, hogy ele­get tett ez irányú kötelessé­gének. Erre kevés az a ma­gyarázat hogy az üzemekben még mindig együtt vannak a vasból, és az alumíniumból készült termékek, amelyek ob­jektíve nehezítik az előreha­ladást. Mindez a jelenség csu­pán egy töredékét képviseli a hátráltató tényezőknek. Tizenöt év óla először — Az előző évben nem ra­boltuk ki az üzemet, azaz ju­tott elegendő félkész gyárt­mány az idei induláshoz. En­nek következtében január első munkanapján már az évi termelési terv teljesítésén dol­goztunk, nem úgy, mint 1975- oen, amikor január végén sem volt sok helyütt folya­matos a munka. Tizenöt éve dolgozom itt, . azóta ilyen jó anyagbiztosítás, mint ami 1976-ra történt, most volt elő­ször, — mondja Bojtos Ist­ván, a szakszervezeti bizott­ság titkára Tegyük még hozzá, hogy az idei tervben csak konk­rét megrendelések szerepei­nek, nem kaptak helyet óha­jok, megalapozatlan ígéretek, kívánságok. No, de halljuk azokat, akik élvezői a jó elő­készítésnek. Miként látják a jelenlegi helyzetet/ vélemé­nyük szerint lehet-e még ter­melékenyebben dolgozni ? Urban Pál. a Kilián György kétszeres aranykoszorús jel­vénnyel kitüntetett brigád ve­zetője fejből sorolja, hogy az év vegéig melyik kifutó ter­mékből, mennyit kell gyár­tani a brigádnak. A felso­rolást ezzel a gondolattal zárja: — Jó az anyagellátás, szervezetten és folyamato­san tudunk dolgozni. Az üzem­vezetés is jobban odafigyel a feltételek megteremtésére. Állásidőnk az első fél év­ben nem volt, csupán 10—15 perces kiesések voltak a vil­lamos vezeték ; túlterhelése miatt bekövetkezett biztosí­tékcseréknél. Jakus László, a X. Párt- kongresszus brigád vezetője, A húsz tagot számláló kol­lektíva jelenleg ültetőkocsi­kat gyárt alumíniumból a balassagyarmati vágóhídnak. — Ebben a hónapban el­készülünk vele — állítja ha­tározottan a brigádvezetö. —• Utána sajnos, vissza kell tér­ni a kabe'.dobgyártásra, mert a 200 darab félig kész alu­mínium szemétszállító kon­ténerhez nincs meg minden anyag. Igennel válaszol ar­ra a kérdésre, hogy • tudná­nak-e még termelékenyeb­ben dolgozni. Azt mondja: Több aluminiumhegesztöre lenne szükség. Ennek birto­kában jobban ki tudnák hasz­nálni munkaidejüket. Erre nem kell sokat várni, mert Koplányi József vállalkozott arra, hogy a brigád négy tag­ját megtanítja az alumínium­hegesztésre. A Németh László vezette hengerítőbrigád sem panasz­kodik a folyamatos termelés feltételeinek hiányára. — Tu­dunk dolgozni, csaK bírjuk erővel — vélekedik a brigád­vezető, majd így folytatja: — A jelenleginél többet ne­hezen tudunk termelni, mert tíz éve megy ez á széria, s amit lehetett munkaszerve­zéssel, különböző ötletekkel, kihoztunk belőle. Ki, hogy láljk? Kétségtelen, tavaly a má­sodik fél évben végrehajtott normakarbantartás — ami a teljesítménybérben dolgozók teljes egészét érintette — ar­ra kényszerítette a gyár ve­zetőit, hogy a korábbinál jobb feltételeket teremtsenek a fo­lyamatos termeléshez. Jónak bizonyult a termelési főosz­tály létrehozása. Ma már egy kézben van a termelés irá­nyítása. A termelési főosztály vezetője szerint a feltételek némileg javultak, ezt a fo­lyamatot azonban tovább kell tökéletesíteni... Szerinte az új termékek műszakilag, technológiailag jobban elő­készítve, felszerszámozva ke­rülnek ki az üzemekbe, mint a korábbiak. Ami hibaként je­lentkezik, az inkább a szak­mai gyakorlatlanságból fa­kad. Ügy véli, ha az új alu­mínium termékekből még több lenne a megrendélés, akkor gyorsabb ütemben növeked­ne a termelékenység. Ez utóbbit erősíti meg Boj­tos István, mondván: — Az új termékekre lehet es kell alapozni a biztos jövőt. Az elmondottakat, Kristóf Elemér, a munkaügyi osztály vezetője, az üzemi csúcsbi­zottság szervező titkára a többi között azzal egészíti ki, hogy az új kollektív szerző­désben olyan ösztönzési for­mát jelöltek meg, amely egy­formán szolgálja a termelé­kenység növekedését, és a rríi- nőség javítását. Ezenkívül fe­lülvizsgálják az összes mun­kaügyi vitákat, majd a ta­pasztalatok alapján megfe­lelő intézkedéseket lesznek a munkafegyelem további szi­lárdítására. A folyamatos nor­makarbantartást szolgálja a belső átcsoportosítással létre­hozott három főből álló nor­macsoport. amelv a munka­ügyi osztály égisze alatt te­vékenykedik június 1-től. JNincs megállás Utoljára maradt annak meg­válaszolása, meddig jutottak, a termelékenység növelésében? Az első öthavi adatok sze­rint az egy fizikai munkásra eső termelési érték 2,2, az egy főre eső pedig 3 szá­zalékkal volt több a terve­zettnél. Az eddig tett intézkedések, az újabb elképzelések azt mutatják, hogy az említett eredménynél nem állnak meg a gyár vezetői és dol­gozói, mert tudják, önmagu­kat fosztanák meg a fejlő­dés további lehetőségétől. v. k. Információ = pénz A statisztikai felmérések, valamint más fontos adat­gyűjtések immáron elválaszt­hatatlanul hozzátartoznak a gazdálkodáshoz. A papi élet­hez is, mert hiszen ahhoz, hogy reális tervék készülhes­senek, elengedhetetlenül szük­séges a reális kiindulópont az olyan adat,. amely,, folyama­tokra, állapotokra, igényekre válaszol. Aligha kétséges: ko­runkban — az intenzív fej­lődéstől diktálva —, ezért nő hihetetlen gyom ütemben az információ jelentősége, s vele együtt az információéhség. Természetesen ennek kö­vetkezménye az adatgyűjtés A szárazság miatt a megye burgonyatermelő gazdaságai nehézséggel küszködnek. Az előző évekhez képest jóval ke­vesebb a gumó a bokrok alatt, s rendkívül nagy munkát jelent a krumpli felszedése. Hogy a megye piacain legyen burgonya, a szécsényi termelőszövetkezetben is hozzáláttak az „ásáshoz”. Képünkön Bénedek Istvánné és Ádám Arr talnc kosárba gyűjti a termést. _fodor— d ivatja is. Pontosabban az a törekvés, hogy akinek a mun­kája, feladata valamiKéppen is igényli az információt — s egyáltalán van-e olyan mun­ka, amely nem igényű? — mindent megtesz a több és több adatért. Nem kevés eset­ben az indokoltnál, a szük­ségesnél és megengedhetőnél jóval többért. Hazánkban rendeletek, jogszabályok kere­tei között zajlik e tevékeny­ség is; ám, ezeket gyakran megszegik. Az adatkérésre és adatgyűjtésre felhatalmazott szerveken túl se szeri, se szá­ma az „önkénteseknek”, akik ilyen-olyan kérdéseik megvá­laszolását intézményesítik — statisztikai felmérést végez­nek, adatokat kérnek. Nemrég egyik, erre illeté­kes szervünk — stílszerűen — felmérte az adatgyűjtés és adatszolgáltatás helyzetét. Eb­ből a vizsgálatból kiderült, hogy — bár némi javulás ta­pasztalható a tavasszal vég­rehajtott egyszerűsítések ha­tására, amelyet például á Munkaügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um, a Minisztertanács' Tanácsi Hivatala hajtott végre — vál­tozatlanul túlzott mértékű az adatgyűjtés. Túl a jogosulat­lan információkérők tekinté­lyes hányadán — feltűnt, hogy még mindig nincs kellő össz­hang az egyes tárcák, vala­mint a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos és szaksze­rű felmérései között. Nem­egyszer előfordul, hogy pár­huzamosan többen is ugyan­azt kérdezgetik vállalattól, intézménytől „fejvesztés ter­he mellett”; hogy a már el­végzett felmérések adatait újból bekérik a fölöttesek. A szakmai vizsgálat feltárta azokat az eseteket is. ame­lyekben egyesek hivatali ha­talmukat, fölérendeltségüket, vagy személyes presztízsüket használják ki, hogy a nekik szükséges vizsgálatokat be­osztottjaik (vállalatok, intéz­mények) elvégezzék. De per­sze az is kiderült, hogy az önkéntes adatszolgáltatási kö­telezettséget sem tartják min­denütt be maradéktalanul —, egyszóval, igen. összetett a kép. ( De mit lehet tenni? Mert a helyzet — ezt hangsúlyozni sem kell! — arra inti az il­letékeseket, hogy mielőbb megtalálják a szükségtelen adatgyűjtés betegségének gyógymódját. A minap a Központi Statisztikai Hivatal is foglalkozott e témával, s elkészült jelentéséből kivilág­lik a megoldás lehetősége, módja. Elsősorban a legille­tékesebbek, a KSH, valamint az ágazati hatóságok, a mi­nisztériumok ebbéli tevékeny­ségét kell tovább javítva, összehangolni. Működik pél­dául a statisztikai koordiná­ciós bizottság, amelynek meg­van, a lehetősége az átfedé­sek kiszűrésére, az adatké­rések egyszerűsítésére. A jö­vőben munkájukat hatásos és ésszerű új szabályok is segí­tik. Ám pusztán ezekre hagyat­kozni nem elég: a szemlélet megváltoztatására van szük­ség, arra, hogy mindenütt, ahdjl csak igény van az új információkra, adatokra _ a le ggondosabban mérlegelje­nek, takarékosan gazdálkod­janak a vizsgálatokkal, fel­mérésekkel. Másként fogal­mazva: akik kérik, elrendelik az adatszolgáltatást, számol­janak a reális adottságokkal. Tekintsék annak az új infor­mációt, mint ami — egyre dráguló termék — tehát — pénzbe kerül. Méghozzá egy­re többe... M. I. Gy. NÖGRÁD — 1976, július 22., csütörtök 3201010001310148305302

Next

/
Oldalképek
Tartalom