Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

KözSemény az MSZMP KB 1976. július 21-i üléséről (Folytatás az 1. oldalrólJ kommunista és munkáspár­tok berlini értekezletén el­fogadott dokumentumban meghatározott célok és fel­adatok összhangban vannak pártunk politikájával, meg­felelnek népünk érdekeinek, segítik a nemzetközi mun, kásoszlály, a társadalmi ha­ladás erőinek harcát. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a szocializmust építő magyar nép a maga részéről min­den tőle telhetőt meg fog tenni, hogy ezeket a célokat elérjük. 2. A szocializmus nemzet­közi vonzóerejét tovább nö­velik mindazok az eredmé­nyek, amelyeket a szocialis­ta közösség országai az új társadalom építéseben elér­nek. Ezt támasztotta alá a társadalmi, gazdasági, kul­turális fejlődés szemléletes fényeivel a Német Szocialista Egységpártnak és a Mongol Népi Forradalmi Pártnak a Központi Bizottságunk leg­utóbbi ülése óta megtartott kongresszusa. 3. A Központi Bizottság üd­vözli a két , vietnami ország­rész egyesítését, a testvéri Vietnami Szocialista Köztár­saság megalakulását. Az egy­séges Vietnam annak az áll­hatatos, önfeláldozó harcnak a gyümölcse, amelyet a hős vietnami nép marxista—le­ninista pártjának vezetésé­vel, a szocialista országok testvéri támogatásával, á vi­lág haladó erőinek szolida­ritásával évtizedeken át ví­vott az idegen hódítók, az imperialista agresszorok és kiszolgálóik ellen. A vietna­mi nép a jövőben is számít­hat a magyar nép szolidari­tására, támogatására az or­szág újjáépítéséért, a szocia­lizmus felépítéséért folyta­tott munkájában. 4. A Központi Bizottság sikraszáll a nemzetközi konf­liktusok veszélyével fenyege- gető háborús tűzfészkek fel­számolásáért. Kifejezi népünk aggodalmát a súlyosbodó kö­zel-keleti válság miatt. Az igazságos rendezést továbbra is akadályozza Izrael és a mögötte álló. imperialista kö­rök agresszív politikája. A közel-keleti helyzetet to­vább bonyolítja a libanoni polgárháború. A Központi Bi­zottság meggyőződése: a ha­ladás valamennyi arab hívé­nek érdeke, hogy véget ves­senek a vérontásnak. Szük­ségesnek tartja és ennek megfelelően kitartóan szor­galmazza a mielőbbi politikai rendezést, szolidáris a liba­noni baloldali hazafias erők­kel, a Palesztinái arab nép­pel. 5. A ^Központi Bizottság nagyra értékeli azt a mun­kát, amelyet ez év júliusában a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának XXX. ülés­szakán végeztek Berlinben. A tagországok képviselői átte­kintették a szocialista gazda­sági integráció öt esztendővel ezelőtt elfogadott komplex programjának éddigi végre­hajtását és megállapították, hogy a'z integráció kibonta­koztatásában, fejlesztésében jelentős eredmények szület­tek. A KGST-ben megvalósuló együttműködés szilárd alap a szocialista közösség országai­nak biztonságos népgazdasá­gi tervezéséhez, kiegyensúlyo­zott gazdasági, társadalmi előrehaladásához és közös vonásaik erősítéséhez. Orszá­gaink a komplex program ré­vén, egymást internacionalista módon támogatva és segítve, dinamikus gazdasági fejlődést értek el, fokozták állampolgá­raik létbiztonságát, emelték népeik jólétét. A Központi Bizottság — a XXX. ülésszak állásfogla­lásával egyezően — megál­lapítja, hogy tovább javul­tak a feltételek az országaink közötti gyümölcsöző együtt­működés elmélyítésére és tö­kéletesítésére'. Ez a közös igény fejeződik ki abban az öt célprogramról hozott ha­tározatban, amely jobban- összehangolja a fűtőanyag- és energetikai, valamint a nyersanyagipar, a gépek, az alapvető élelmiszerek és köz­szükségleti cikkek termelé­sét és kölcsönös szállítását, továbbá a közlekedési kap­csolatok fejlesztését. A célprogramok kimun­kálásával és megvalósításá­val a tagországok újabb, je­lentős lépést tesznek előre erőforrásaik, természeti kin­cseik közös erővel történő hatékonyabb kihasználásá­ban, az egymás közötti kor­szerű munkamegosztás ki­alakításában, a gyorsabb üte­mű tudományos-műszaki ha­ladásban. A KGST XXX. ülésszaka megállapította, hogy a tagor­szágok együttműködése és gazdasági erejük gyarapodá­sa egyben fontos tényezője az enyhülésnek, a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok együttműködésének A KGST-országok hívei a kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatok bővítésének a világ valamennyi országá­val, függetlenül azok társa­dalmi rendjétől. A diszkri­minációtól mentes, kölcsönö­sen előnyös gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok bő­vítésére törekszünk a tőkés­országokkal is. Erősítjük együttműködésünket a fejlő­dő országokkal, támogatjuk gazdasági és politikai függet­lenségük kivívására és meg­szilárdítására irányuló jogos törekvésüket. , II. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a párttag­sági könyvek cseréjének mun­kálatai a határozatnak meg­felelően folynak. A pártszer­vezetek és a kommunisták a párt belső életének e fon­tos eseményét sikeresen kö­tötték össze az építőmunka soron lévő feladatainak meg­oldásával. A tagkönyvcsere alkalmá­ból a párttagokkal folyta­tott személyes beszélgetések befejeződtek. A párt jelenlegi tevékenysége és további fej­lődése szempontjából is fon­tos, hogy ezek a beszélgeté­sek kritikus, önkritikus szel­lemű, őszinte eszmecserék voltak a párt politikájáról és annak végrehajtásáról, a párttagok munkájáról, a to­vábbi feladatokról. A párt­tagság ez alkalommal is bi­zonyította politikai érettsé­gét, kifejezte egyetértését a párt politikájával, és számos javaslatot tett a XI. kong­resszus határozatainak vég­rehajtása érdekében. Az alap­szervezetek többségében már taggyűlésen összegezték a be­szélgetések eredményeit, ér­tékelték a párttagsággal já­ró kötelezettségek teljesíté­sét. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli azokat az észre­vételeket, javaslatokat, ame­lyeket a párttagok a hatá­rozatok végrehajtásának, a munka színvonalának megja­vítása érdekében tettek. A Központi Bizottság kötelezi a pártszerveket és -szerveze­teket, hogy e tapasztalatokat a munkában hasznosítsák. Felhívja az irányító párt­szervek és az -alapszerveze­tek vezetőségeinek figyel­mét, hogy továbbra is kö­vetkezetesen tevékenykedje­nek az 1975. évi októberi ha­tározatban foglalt célok meg­valósításán. A Központi Bizottság a tagkönyvcsere befejezése után a tanulságokat összegezi és hasznosítja. Meg van győ­ződve arról, hogy a párttag­sági könyvek cseréje tovább erősíti a párt eszmei, politi­kai és cselekvési egységét, fejleszti a párt tömegkap­csolatait, és elősegíti a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását, a társadalom építését. A Központi Bizottság átte­kintette a mezőgazdasági ter­melés és a közellátás idősze­rű kérdéseit. 1. Elismeréssel állapította meg, hogy a mezőgazdaság dolgozói, az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek idejében hajtották végre ed­digi feladataikat. Az egyes A válság vadhajtása Változatlan hévvel tombol b 15 hónapja tartó, s két hó­nap óta külföldi katonai be­avatkozással tetézett libano­ni polgárháború- Az elmúlt napokban a harci tevékeny­ség csökkenéséről és a szíriai csapatok részleges kivonásá­ról szóló hírekre a frissebbek rácáfoltak: ismét napi több mint száz halálos áldozatról számolnak be a jelentések, s arról, hogy páncélosokkal megerősített újabb szíriai ala­kulatok hatoltak be Libanon területére- A tény. hogy újó­lag — a jó ég tudja immár hányadszor —. a fegyvereseké a szó- a válság politikai meg­oldását célzó arabközi dip­lomáciai erőfeszítések zá­tonyra futását jel^i- Illetve azt- hogy a szemben álló fe­lek. a maronita keresztény -jobboldal és a muzulmán ha­ladó pártok, valamint palesz­tin szövetségeseik újabb kísér­letet tesznek vitájuk katonai eldöntésére­Az Arab Liga miniszteri tanacsa Kairóban rendkívüli ülésen négy napig tartó ..kö­télhúzás”" után felemás hatá­rozatokat hozott. A ligának mindenekelőtt meg kellett állapítania. hogy kudarccal végződött Libanonba irányí­tott békéltető bizottságának. valamint arabközi béit'fenn- tartó haderejének a küldeté­se- Ebből voltaképpen egy lo­gikus következtetés levoná­sa kínálkozott volna: az. hogy a miniszteri tanács a libanoni kérdést az arab ál­lamfők csúcsértekezlete elé utalja. E nagy tekintélyű fó­rum összehívása egyrészt de­monstrálhatta volna az arab világ egységét, másrészt pe­dig az államfők esetleges tűz- szüneti felhívását talán ko­molyabban vették volna a harcoló felek. Dehát annak, ami pilla­natnyilag annyira nincs- mint az arab egység — még a lát­szatát is nehéz kelteni. A liga miniszteri tanácsa nem tudott zöld ágra vergődni a csúcsér­tekezlet ügyében- Helyette há­rom vérszegény döntést ho­zott: 1- saját szintjén folytat­ja libanoni megbékélési misz- szióját; 2- elősegíti egy Szí­riái—palesztinai csúcstalálko­zó létrejöttét; 3- jelentősen növeli a Libanonban levő — mintegy ezerfőnyi — béke- fenntartó alakulata létszá­mát- Máris kezd azonban be­bizonyosodni- hogy ezek a ha­tározatok csupán jámbor óha­jok maradnak- Nem meglejV» egyébként, hogy ennél több­re nem tellett az Arab Liga erejéből. A tavaly ősszel — amerikai bábáskodás mellett megkötött egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási megálla­podás jócskán tovább mélyí­tette a különböző politikai színezetű és orientációjú arab kormányok meglevő ellenté­teit. Ami Libanont illeti- annak eredendően polgárháborús belviszályát a testvérorszi'nok közvetlen, vagy közvetett be­avatkozásával sikerült már arabközivé tenni. A libanoni máglyán csaknem mindegyi­kük a maga külön pecsenyé­jét sütögeti- Ez tragikus Li­banon népe és az ott élő pa­lesztinok szempontjából, de kedve? Izraelnek és imperia­lista védelmezőjének- Hiszen a libanoni kátyúba belera­gadt arab világ nemigen gon­dolhat arra. hogy az agresz- szió következményeinek fel­számolásával foglalkozzék. A legellentmondásosabb Szíria szerepe a libanoni vál­ságban, Az eredetileg békélte­tő szándékkal fellépő damasz­2 NÖGRÁD - 1976. július 22., csütörtök növényfélék vetésterülete ál­talában megfelel a nép- gazdasági terv előirányzatai­nak. A nagyüzemekben, a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban nőtt a termelési kedv. Örvendetes, hogy az átmeneti visszaesés után gyarapodik az állatállomány, fokozódik a hús- és tejtermelés. A mezőgazdasági üzemelj, az ellátó- és a felvásárló­szervezetek körültekintően készültek fel az aratásra, a terménybetakarításra és más időszerű teendőkre. A sikeres betakarítás személyi és tár­gyi feltételei adottak, az ara­tás szervezetten és lendülete­sen folyik. A ■ kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére ga­bonafélékből viszonylag jó termés várható, az ország ke­nyere biztosítva van. Az Európa nagy részét és hazánkat is sújtó aszály hát­rányosan befolyásolja a ka­pásnövények, a zöldség és a takarmányok terméskilátásait. Ez nehéz feladatok elé állít­ja a mezőgazdaság dolgozóit. A várható terméskiesés csök­kentésére, az állami gazdasá­gokban, a termelőszövetkeze­tekben tehetik a legtöbbet, de a nehézségek leküzdéséhez széles körű társadalmi ösz- szefogás is szükséges. A Köz­ponti Bizottság megelégedés­sel állapítja meg, hogy az időjárás okozta gondok ellen- súlyozására a mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói — a párt", állami, társadalmi szervezetek támogatásával — számos, a helyzetnek megfe­lelő intézkedést hoztak és valósítottak meg. Az üzemek konkrét lépé­seket tettek a tartalékok fel­tárására, és mozgósították dolgozóikat a hatékony mun­kára. A mezőgazdaságban az utóbbi években végbement nagy fejlődés, az anyagi, mű­szaki ellátottság javulása, a szocialista üzemekben meg­honosodott korszerű terme­lés, a szakértelemmel páro­suló helytállás, társadalmunk széles körű összefogása le­hetővé teszi az aszály által előidézeti károk számottevő csökkentését. A Központi Bizottság fel­hívja a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a felvásár­lószervek dolgozóit, a párt-, társadalmi és állami szerve­ket, hogy összehangoltan cse­lekedjenek. Megfontoltan, szervezetten, késlekedés nél­kül és folyamatosan tegyék meg azokat az intézkedése­ket, amelyek mérsékelhetik a veszteségeket, biztosítják a lakosság élelmiszer-ellátá­sát, erősítik a mezőgazdasá­gi nagyüzemek és háztáji gazdaságok termelési biz­tonságát, megalapozzák a jö­vő évi termelést. A legsürgetőbb teendő az, hogy minél kisebb szemvesz­teséggel, eredményesen feje­ződjék be az aratás, a ter­mést helyezzék biztonságba, óvják meg. Népgazdasági ér- dek, hogy a felvásárlószer­vek a leszerződött, illetve az üzemi szükségletet meghala­dó termést folyamatosan, zökkenő nélkül vegyék át., A mezőgazdasági üzemek és a háztáji gazdaságok mi­nél jobban használják ki, kü­lönösen az öntözhető terü­leteken a másodvetésekben rejlő lehetőségeket. A tö­megtakarmány minden faj­táját, szakszerűen, lelkiisme­retesen, takarékosan gazdál­kodva hasznosítsák. Az ille­tékes állami, kereskedelmi szervek gondoskodjanak a gazdaságok folyamatos ellá­tásáról takarmánytáppaí. A rendkívüli időjárás nem­csak mai, megoldandó felada­tokat állít elénk, hanem ta­nulságokkal is szolgál: ponto­san be kell tartani az agro­technikai követelményeket; rendszeresen és jobban kell kihasználni az öntözési lehe­tőségeket; meg kell javítani a rét- és legelőgazdálkodást; gondoskodni kell a szarvas­marha-tenyésztés biztonságát növelő tömegtakarmány-tarta- lékról. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a termelő­szövetkezeti parasztság, az ál­lami gazdaságok és az álla­mi szervek dolgozói, minden tőlük telhetetőt megtesznek a mezőgazdasági munkák sike­res elvégzése érdekében. Mun­kájukban b.zton számíthat­nak társadalmunk széles körű támogatására. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a lakos­ság áruellátása az év első fe­lében általában kiegyensúlyo­zott volt. A kiskereskedelmi forgalom az élelmezési cik­kekből nagyobb, az iparcik­kekből valamelyest kisebb mértékben növekedett. Né* hány termékből, főleg zöld­ségből és burgonyából az igényeket nem sikerült meg­felelően kielégíteni. Az elmúlt hónapokban a fogyasztókat hátrányosan érintette a tava­lyinál lényegesen magasabb zöldség- és burgonyaár. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja a la­kosság kiegyensúlyozott áru­ellátását, amelyet a jövőben, is feltétlenül biztosítani keil. Ehhez most arra van szüks ig, hogy az iparban, a mezőga -.- daságban, a szolgáltatásban, valamennyi munkahelyen te-, gyenek meg mindent a terve maradéktalan teljesítéséél Külön felhívja a keresked lem dolgozóit, és azokat ipari és mezőgazdasági üzem. két, amelyeknek eredményes munkájától közvetlenül függ a lakosság jobb ellátása, hogy járuljanak hozzá az igények teljesebb kielégítéséhez. Na­gyon fontos, hogy a tariácsok a lakosság ellátása érdekében, kezdeményezően tárják fel és használják ki a helyi adottság gokat is. A Központi Bizottság megá elégedéssel állapítja meg, hogy népünk támogatja páré tunk politikáját, ismételten«- tanújelét adta. tettrekészségé-, nek. s nehéz feladatok meg­oldásában méltóképpen helyt­állt. Az országban az elmúlt fél esztendőben eredményes munka folyt. A Központi Bi­zottság meg van győződve ar­ról, hogy az 1976. évi népgaz­dasági tervet teljesítjük, és le- küzdjük azokat a nehézsége­ket is, amelyeket az időjárás okozott a mezőgazdasági ter­melésben. A töretlen fejlődés feltételei biztosíthatók, ha mindenki kellő felelősséggel dolgozik és elvégzi a közös munkából a reá jutó részt,’ kuszi kormány. különösen amióta -a rend biztosítása” címén bevonultatta csapatait Libanonba, csak növelte áz ottani zűrzavart, fokozta a vérontást- Szíriai csapatok harcba keveredtek paleszti­nai gerillákkal és libanoni baloldali szövetségeseikkel- ez kétségkívül a maronita jobboldal megerősödését ered­ményezte- A jobboldal most erőteljes offenzívát indított, hogy megvalósítsa ellenőrzé­sét a Bej rúttól északra eső ,-keresztény Libanon” fölött, s így ténylegesen kettéosz­sza az országot- Közben kí­sérlet történik a válság ..pa- lesztinizálására”, illetve ar­ra. hogy a konfliktus a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet és a szíriai vezetők nézetel­téréseire korlátozódjék- Emiatt maradt el Jasszer Arafat ter­vezett damaszkuszi találko­zója Haíez Asszad elnökkkel- A PFSZ ugyanis ragaszkodik a szíriai csapatok visszavo­násához. valamint ahhoz, hogy a damaszkuszi megbeszélé­seken a libanoni baloldal is képviseltesse magát- A PFSZ a Libanonban élvezett vi­szonylagos autonómiáját, de immár puszta létét is védi. ■Libanon polgárháborús cso­móját pedig külső kezek — még testvériek sem! — old­hatják meg. Pálfi Viktor A szocialista Lengyelország 32 éve A lengyel nemzeti ünnep, július 22-e alkalmából kér­dések tolulnak az újságíró tolla alá. Mindenekelőtt a legfontosabb: hogyan dol­goznak és élnek a lengyelek 1976 derekán? Hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, .visz- sza kell térnünk az 1971. de­cemberi napokhoz. A LEMP VI. kongresszusának emelvé­nyéről akkor hangzott el elő­ször a kijelentés: minden fel­tétel megvan ahhoz, hogy ezt az évtizedet a gyorsított szo­cialista fejlődés, a további len­gyelországi szocialista átala­kulások dekádjává tegyük. Már két évvel később, 1973- ban a LEMP I. országos párt­értekezlete leszögezte, hogy a VI. kongresszus határoza­tainak megvalósításában si­kereket értünk el, s hogy az ötéves terv előirányzatait célszerű emelni. Tavaly decemberben a LEMP VII. kongresszusa megvonta a hetvenes évek első felének a mérlegét, s megfogalmazta a gyorsított szocialista fejlődés további programját 1980-ig. Az 19.76. évet ezzel a jelszóval köszön­töttük: nem veszíthetünk egyetlen napot, egyetlen órát sem! Néhány adattal illuszt­rálhatjuk, hogyan gyorsult a tempó: már az első évne­gyedben az ipari termelés 12 százalékkal volt magasabb az előző év megfelelő idő­szakáénál; a termelékenység 12,5 százalékkal Növekedett a lakosság pénzjövedelme. A szocialista szektorban az elő­ző év azonos időszakához mérten a névleges bérek 8.4 százalékkal, a lakosság ’ö- vedelmei pedig 7,3 százalék­kal emelkedtek. A népi Lengyelország fej­lődésének történelmileg igen fontos szakaszába érkezett. A VI. pártkongresszus leszö­gezte, hogy Lengyelország fel­adata a fejlett szocialista társadalom lehető leggyor­sabb felépítése, olyan társa­dalomé, amely teljes mér­tékben élvezi a szocialista rend teremtette előnyöket; amety képzett és művelt, termeié^ kényén és gazdaságosan dol-j gozik. A VII. kongresszus hatá­rozata kimondja: 1980-ig a reálbérek 16—18 százalékkal emelkednek, felépül legalább 1 525 000 lakás, a nemzeti jö­vedelem 40—42 százalékkal, az ipari termelés 48—50 szá­zalékkal emelkedik, a nem­zeti jövedelem képzésében az ipar részesedése eléri a 62 százalékot. A mezőgazdasági össztermelésnek 15—16 szá­zalékkal, a vágóhúseterme- iésnek 16—18 százalékkal kell emelkednie. Ennek eredmé­nyeképpen az élelmiszer-el­látás 35—36 százalékkal fog emelkedni. A számokból már kibonta­kozik a hetvenes évek Len­gyelországának képe: Az ada­tok persze, csupán az érem egyik oldalát mutatják, a másik a lengyel táj, s ebben a tájban mindenekelőtt az ember. A múlt évben jött a világra a 34 milliomodik len-, gyei állampolgár. Elblagban született, abban a városban, amely a múlt években a kor­szerű ipar egyik központjá­vá vált. A szocialista szek­torban dolgozó 11,7 millió sze­mély közül közel 10 millió a népi Lengyelországban sze­rezte szakképzettségét és kezd­te meg munkáját, 1980-ra a főiskolát végzettek száma meg fogja közelíteni a 900 ezret, a mérnököké pedig a negyedmilliót. Lengyelország nemcsak ter­melési tempójával akar be­kerülni a világ legelső tíz állama közé, erre törekszik harmonikus társadalmi-gaz­dasági fejlődésével is. Az át­alakulások nem kerülnek ki egyetlen iparágat, falut, egyet­len családot sém. A fejlődést különféleképpen lehet mér­ni, egyebek között az embe­ri törekvések kielégítésének fokával is. 1976-ban a népi Lengyelországban ez a mér­ték meggyőző. Jerzy Kochanská J

Next

/
Oldalképek
Tartalom