Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

I Libanon három részre szakadt A különböző libanoni fron­tokon szombaton is folytatód­tak a harcok, s ugyanakkora politikai megoldás lehetősé­ge sem került közelebb. A Palesztina Hangja rádió je­lentette, hogy délután heves összecsapások voltak a Teli Zaatar palesztin menekült- tábor körül. A WAFA palesztin hírügynökség közölte egy svéd ápolónő nyilatkozatát arról, hogy a tábor föld alatti bunkereiben, mintegy ezer sebesült) van gyógyszer nél­kül. Az ápolónő elmondta, hogy a csaknem egy hónapja tartó ostrom alatt a tábor négyszáz lakóját ölték meg, többségükben polgári szemé­lyeket. A 35 ezer lakosú tá­borba 40 ezer lövedék csapó­dott be. A Palesztinái ellenállási mozgalom szóvivője közölte, hogy a PFSZ nem küld de­legációt Damaszkuszba, amíg el nem rendelik a Szíriái csa­patok visszavonulását. Ko­rábban arról volt szó, hogy Faruk Kaddumi vezetésével küldöttség utazik Szíriába. Ford és Schmidt befejezte tárgyalásait Befejeződtek a tárgyalások Gerald Ford, az Egy esült Ál­lamok elnöke, és Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja között. A tárgya­lásokon a felek nagy figyel­met szenteltek a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok problémáinak. A Fehér Ház szóvivője sze­rint az elnök és a kancellár áttekintette a SALT-tárgya- lások, valamint a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások menetét, és megvitatta az eu­rópai biztonsági konferencia eredményeivel összefüggő kérdéseket is. A szóvivő kö­zölte, hogy a felek nagy je­lentőséget tulajdonítanak a helsinki konferencia határo­zatai végrehajtásának. Helmut Schmidt a tárgya­lások után megtartott sajtó­értekezletén aláhúzta, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal való kapcsolataiban folytatja a Brandt-kormány által elkez­dett enyhülési politikát. A Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya — jelentette ki Schmidt — továbbra is erőfe­szítéseket tesz az általános béke szilárdítása érdekében. A kancellár ugyanakkor sík- raszállt az észak-atlanti tömb további megszilárdítása, és az Egyesült Államok nyugat-eu­rópai katonai jelenlétének fenntartása mellett. Ezt a „szovjet ka­tonai potenciál erősödésével” támasztotta alá. Németország — mondotta a kancellár — továbbra is aktív szerepet kíván betölteni a NATO-ban. Helmut Schmidt kijelentet­te: az Egyesült Államok, Nyu- gat-Németország, Franciaor­szág és Nagy-Britannia nem vállal részt Olaszországnak szóló rendkívüli gazdasági kö* csön nyújtásában, amennyi­ben a jövőbeni olasz kor­mányban kommunisták is he­lyet foglalnak. A kancellár aláhúzta, hogy a négy or­szágnak ez az állásfoglalása „politikai feltétel” Olaszor­szágnak nyújtandó bármi­lyen nemzetközi kölcsön kér­désében. Ezreket utaztat az EXPRESS' F (Folytatás as 2. oldalról) sági turizmusban résztvevők száma. Csupán ebben a hó­napban — ami egyébként még csak kezdete a nagy utazások­nak. — közel ezren utaznak az ország valamely tájára, s a jel­zések szerint az érdeklődés egyre nő. Csak a szegedi if­júsági napok rendezvényeire több mint százan, jelentették be igényüket. Az EXPRESS jelentős sze­repet tölt be a fiatalok üdül­tetésében is- Kilián-telepi, balatonföldvári és siófoki tá­boraikban ez évben is annyi­an szeretnék pihenőjüket el­tölteni, hogy valamennyi je­lentkező igényét nem is tud­ják kielégíteni. Mind többen utaznak a fi­atalok utazási szervezete ré­vén külföldre. 1976-ban, az előzetes számítások szerint, úgy tervezik, hogy a salgótar­jáni kirendeltség lebonyolí­tásával több mint 1200-an te­kinthetik meg Moszkva és Le­ningrad nevezetességeit, él­vezhetik a Magas-Tátra gyö­nyörű hegyeit, s tölthetnek felejthetetlen napokat a ju­goszláv, a bolgár és a lengyel tengerparton. Mindezek mel­lett, eljuthatnak — miként jó néhányan éltek is már a lehetőséggel — Görögország­ba. Egyiptomba, s Európa más országába is. Jelentős eredményeik mel­lett terveikről is beszámolt a kirendeltség vezetője. El­mondotta: szándékuk meg­szüntetni a Balaton-centri* kusságot, céljuk, hogy mind többen megismerjék saját megyéjüket, s a környező vi­dékeket. Mindezek mellett szeretnék, ha mind többen vennének részt a fiatalok sport-tömegmozgalmában. amihez az EXPRESS a kö­zelmúltban megalakult di­ák turisztikai bizottság közre­működésével jelentős segít­séget tud nyújtani. Illetve, adott is már, hiszen az or­szág tizenkilenc megyéje kö­zül e tekintetben a legelsők között szerepel: az iroda ál­tal megmozgatott 8 ezer fia­talból a Nógrád megyeiek csaknem kétezret serkentettek hasznos időtöltéssel egybekö­tött sportolásra. Az előző évekhez képest számottevő eredmények ezek. S még inkább azokká válnak, ha figyelembe vesszük a bel­földi mellett az egyre inkább szélesedő külföldi kapcsolatok megteremtését. Éppen a kö­zelmúltban folytattak tárgya­lásokat a SZISZ, a CKM és CEDOK besztercebányai kép­viselőivel, amelynek ered­ményeként már ez évtől mind többen, mind kedvezőbb feltételek mellett ismerked­hetnek meg szomszédaink éle­tével. Pierre Gemajel, a falangis- ta párt vezetője szombaton felszólította a libanoniakat, hogy „felejtsék el ideológiai nézeteltéréseiket” és mentsék paég, ami még megmarad a libanoni államból. „Bármi­lyen államforma jobb, mint a káosz, amelyben élünk” —, mondotta Gemajel. Libanon központi kormá­nya összeomlott és az ország gyakorlatilag három részre szakadt — írja az AP bejrú­ti tudósítója. Nyolcszáz négy­zetmérföld kiterjedésű ke­resztény enklávé húzódik a Földközi-tenger partján a megosztott Bejrúttól, csak­nem az észak-libanoni Tripo­li kikötővárosig: Bejrút nyu­gati fele, Dél-Li bánon és a Tripoli körüli enklávé a bal­oldali és a Palesztinái erők ellenőrzése alatt van; végül Libanon keleti és északi ré­szében egy sziriai párfcélos hadosztály állomásozik. Tárgyalások Rómában Andreotti megbízott minisz­terelnök kormányalakítási tárgyalásai első fordulójának befejeztével szombaton ki­jelentette, hogy megbeszélései során több egyetértéssel talál­kozott, mint nézeteltéréssel. A megbízott miniszterelnök elmondta, hogy a pártja ve­zetőségétől kapott informáci­ók mérlegelése után előre­láthatólag már jövő keddre összeállítja a kormányprog­ram' vázlatát- A programter­vezetet valamennyi párt ren­delkezésére bocsátják, hogy alapul szolgáljon a további pártközi tárgyalásokhoz. A három legjelentősebb olasz szakszervezet, a CGIL. a CISL és az UIL közös veze­tőségi üléséről kiadott közle­mény szerint az olasz szak- szervezetek hajlandóak ,.lo­jálisán együttműködni” a megalakítandó kormánnyal­Az olasz 'szakszervezetek a következő fő giazdaságpoliti- kai intézkedéseket szabták együttműködésük feltételéül: 1. a foglalkoztatottság növe­lését célzó iparfejlesztés; 2. a nem kiemelt szektorokra for­dított kiadások csökkentése; 3. harc az adóvisszaélések el­len; 4. hatékonyabb hitelpoli­tika a mezőgazdaságban. A szakszervezetek nem mondanak le a „mozgó bér­skála” elvéről, de hozzájárul­nak az évi 8 millió líránál magasabb bérek ideiglenes befagyasztásához”. Az emberek hol a Cara- banchal-börtön előtt jönnek össze tüntetni a politikai fog­lyok szabadon bocsátásáért, hol a város főutcáján, Í^Jose Antonion szállnak szembe a kivezényelt és vadul támadó karhatalommal, mert a haza szabadságáért, mindannyiok kiszabadulásáért is megkez­dődött a küzdelem. Megkez­dődött? Negyven esztendeje, hogy a Spanyol Köztársaságra belső, ellenforradalmi lázadás szer­vezésével, külső, zsoldos erők igénybevételével, s a német náci, meg olasz fasiszta dik­tatúrák nyílt, gátlástalan se­gítségének felhasználásával Franco tábornok rátámadt. A támadás nyomán kirob­bant polgárháború Európa e századi történelmének leg­véresebb fejezetei közé tar­tozik. A harc a nemzeti fel- szabadulásért, tehát éppen négy évtizede kezdődött. Csak éppen a négy évtized nagyobbik részében a fasiz­mus bizonyult erősebbnek. Még a polgárháborúban azért, mert a nemzetközi reak­ció akkor nemcsak Spanyol- országban, hanem Európa- szerte erősödőben volt. A fa­siszta szenny nemcsak az Ibé­riai-félszigetet öntötte el, ha­nem mire Franco elvégezte véres munkáját, és sírba tet­te a respublikát, Hitler hor­NÖGRÁD - 1976. július 18., vasárnap Madridban hajnalodik dái már meghódították Nyu- gat-Európa nagy részét, és állig fegyverkezve a Szov­jetunióra készültek rátámad­ni. S ebben az időszakban el­sősorban Anglia és Francia- ország magatartása, be nem avatkozási politikájuk a fa­sizmus malmára hajtotta a vi­zet. Az ellenállás Franco rém­uralmával szemben azonban soha sem szűnt meg. Kom­munista partizánok még tíz évvel a köztársaság bukása után is harcoltak, a Guardia Civil sok rémtettét fizettették meg a köpök vérével. De a túlerő — s megint csak nem­zetközi méretekben számolva az erőket — nem nekik ked­vezett. A második világhá­ború után az Egyesült Álla­mok vezette nemzetközi im­perializmus a hidegháború korszakát diktálta Európá­nak. Az Egyesült Államok, s nyo­mában Nyugat-Európa kor­mányainak nagy része (tisz­telet például a skandináv ki­vételnek!) Francót nemcsak eltűrte, hanem fokozatosan szalonképessé tette, maga mel­lé vette. Az a viszonylagos gazdasági fellendülés, ame­Igy látja a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Kicsoda Carter? — Egy „ticket’* mär megvan — „Patthelyzet” a Biztonsági Tanácsban — Lesz-e palesztin-szír csúcstalálkozó? — Mozgalmas bet Dél-Eurőpában — Forródról Moszkva és E*árizs között AZ AMERIKAI elnökvá­lasztási kampány már vagy fél éve tart, de csak most kezdődik a döntő szakasza, most. amikor kezd kialakulni: kikből áll a két páros a no­vember 2-i megmérkőzésen, a demokrata párt ezen a héten döntött. A New York-i Madison Square Gardeh-ban, annyi óriási profimérkőzés szín­helyén már „az első menet­ben” eldőlt, hogy James (Jimmy) Carter volt georgiai kormányzó és amerikai mo­gyoróültetvényes lesz a sza­már emblémájú párt hivata­los elnökjelöltje. Utána ugyanilyen simán elrendezték azt is. hogy vele egy .,ticket”- en Mondáié mirwiesotai sze­nátor indul alelnökjelölt- kérrt. Az utóbbi személyi dön­tés azért érdekes, mert az amerikai politikai életben szinte hagyomány, hogy az elnökjelölt és az alelnökjelöit nem vall azonos nézeteket. Cartert jóformán alig ismerik, az előválasztások idején sem, most az elnökjelölő konven­ción elmondott beszédében sem igyekezett elárulni, hogy milyen elképzelései lennének arra az esetre, ha győzne a választásokon, és bekerülne a Fehér Házba. Mondale politi­kai állásfoglalását már hatá- rozottabbnak lehet mondani, őt úgy tartják számon, mint liberális és józan gondolko­dású honatyát. No, de ha kü­lönbséget lehet mindenkor ta­lálni az USA elnöke és alel- nöke között, akkor most arra kellene következtetni, hogy kettejük közül Carter a kevésbé liberális... A kommentátorok óvatosak a demokrata párti elnökjelölt előzetes megítélésében. Egy­előre csak azt emelik ki, hogy hallatlan eltökéltséggel küzd a Fehér Házba való bekerü­lésért- Egyelőre csak azt húzzák alá, hogy egy érdeme máris van a demokrata párti tömegek szemében: egységes­sé tudta tenni a johnsoni idők óta szétzilálódott pártot, Egyelőre csak arra figyelmez­tetnek. hogy - ..Jimmy” min­denki szavazatára számit, ez­ért senkit sem akar elvesz­teni. így adódott, hogy sem­mitmondó programbeszéde a homályos ígéretek egyvelege volt, külpolitikai téren példá­ul az enyhülés igenlése ele­lyet Franco Spanyolországa a hatvanas években elért, csakis annak köszönhető, hogy a spanyol—amerikai katonai paktumért, a spa­nyol földre telepített nuk­leáris arzenálokért a spa­nyol uralkodóosztály ellen­szolgáltatást kért és kapott. De ebben az időben már ki­bontakoztak annak az új de­mokratikus nemzeti összefo­gásnak a körvonalai is, amely ma — Franco halála óta — szinte óráról órára erősö­dőén uralja az ország politi­káját. Mert a francoizmus, a negyvenéves, megkórhadt re­zsim védekezésre kénysze­rült berendezkedni. A spanyol nép képviselői­nek egységfrontja ma a kom­munistáktól a keresztényde­mokratákig, a katalán nem­zetiektől a baszk munkások­ig terjed. Ha Madrid az ut­cára megy, másnap Barcelo­na válaszol neki, s Bilbaóból a héten is éppúgy érkeztek hírek, mint Andalúziából. A küzdelem nem lesz rö­vid, és nem lesz könnyű. Spa­nyolországban sok okból ne­hezebbek a harc feltételei, mint Portugáliában. De Eu­rópa baloldali erői, közöttük is elsősorban a kommunis­ták, akik negyven évvel ez­előtt elsőnek > siettek a nem­zetközi brigádok zászlai alá, ma is töretlen szolidaritással állnak a spanyol nép olda­lán. H. J. gyedett egy-egy, a Szovjetunió iránt kevésbé barátságos mondattal. Hadd iktassam ide az angol Guardian véleményét: „ha valaki annyira határozott ab­ban a szándékában, hogy győzzön, mint Carter, és ha valakinek annyira nincs el­gondolása arról, hogy mit te­gyen, ha győz, akkor az már zavaró jelenség”. Az ellentáborban, a repub­likánusoknál még áll Ford és Reagan versengése. Augusztus eleién rendezik meg a konvenciót, amelynek részvevői majd döntenek. Ad­dig Ford az elnöki teendőit végzi. A héten például az USA első számú nyugat-euró­pai szövetségesének, az NSZK-nak vezetőjét, Schmidt kancellárt fogadta. A bonni vendég is választási küzde­lem kellős közepén van: ok­tóber elején szavaznak a nyu­gatnémet polgárok. Schmidt e pillanatban mégis nyugod- tabban tekinthet a szavazás elé, mint vendéglátója... A Ford—Schmidt találkozónak kétségtelen megvolt a jelen­tősége a gazdasági-pénzügyi együttműködés terén, továb­bá egyeztethették taktiká­jukat a választási időben, kü­lönösen hálás témában: a terrorizmus elleni harc terü­letén. AZ IZRAELI KOMMAN­DO AKCIÓ Entebbe repülő­tere ellen, ezt a kérdést drá­mai formában vetette fel. Alkalmat adott arra, hogy az imperialista hatalmak va­lamilyen „nemzetközi terro­rizmus” elleni intézkedések sürgetésének ürügyén „a rend és a törvény” védelmezőiként léphessenek fel — elsősorban a saját közvéleményük előtt tetszelegjenek ebben a póz­ban azok az államférfiak, akik rövidesen a választók elé állnak. Az ENSZ Bizton­sági Tanácsában, amikor azt az Izrael elleni afrikai pa­nasz alapján összehívták, a nyugatiak , sürgősen ellenja­vaslattal éltek és a terroriz­mus elleni nemzetközi fellé­pést követelték ebben. Javas­latuk nem kapott többséget, de annyit elértek, hogy köz­ben az afrikai országok pe­dig visszavonták a maguk javaslatát, mivel bizonyosra lehetett venni az USA vétó­ját ez ellen. Majdhogynem ehhez ha­sonló „patthelyzet” alakult ki Libanonban is. A keresz­tény jobboldali csapatok tá­madásai nem érték el célju­kat, a sokat szenvedett pa­lesztin menekülttábornál, Teli Zaatarnál. A szír csapa­tok megkezdték visszavonu­lásukat Szidon kikötőváros térségéből. Dzsaliud líbiai miniszterelnök fáradhatatlan közvetítési kísérletei révén, Oltványi Ottó, az MTI tu­dósítója jelenti: Bécsben ismertté vált, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről tárgyaló delegációk néhány napon be­lül megkezdik szokásos nyári szünetüket. A konferenciá­hoz közelálló körökben hang­súlyozzák, nincs szó a ta­nácskozások felfüggesztésé­ről, csupán a rutinjellegű szü­netre kerül sor. Ez idő alatt is folytatódik azonban a de­legációk munkája. Valameny- nyi küldöttség jelentést tesz kormányának és tovább foly­tatják az informatív jellegű eszmecseréket. A nyári szünet előtti utol­só plenáris tanácskozást jú­lius 21-én rendezik. Ez lesz a hivatalos tárgyalások meg­úgy látszott, hogy létrejöhet egy damaszkuszi találkozó a palesztin vezető, Arafat és a sziriai köztársasági elnök, Asszad között. Ám a szír csapatok kivoná­sának lassúsága miatt ez. a találkozó egyelőre . elmaradt. Szaúd-Arábia fővárosában- viszont a haladásellenes arab erők fellegvárában, Khaled király hármas csúcstalálkozó­ra fogadhatta vendégeit: Szá­dat egyiptomi és Nimeri szu- dáni elnököt. A három ál­lamfőnek ma egy közös ellen­fele van, s ez Kadhafi elnök Líbiája.... (Viszont az a tény sem hagyható figyelmen kí­vül, hogy Szudán visszavon­ta a Biztonsági Tanácsnál be­nyújtott panaszát, amelyet arra az állításra alapozott, hogy a két héttel ezelőtt Ni­meri . elnök ellen megkísérelt puccsot líbiai segítséggel szérvezték.). Dél-Európában is mozgal­mas volt a ' hét. Portugáliá­ban Eanes, az új elnök el­foglalta tisztét és Mario Soa- rest nevezte, ki miniszterelnök kének. A . szociáldemokrata politikus ezzel elérte célját. Félig-meddig névrokona, a spanyol Suárez, az új madri­di kormányfő, most fogal­mazta meg kormánym-og- ramját, amely — legalábbis szavakban — bizonyos óva­tos, csekély reformokat he­lyez kilátásba. Egyelőre azon­ban az esedékes amnesztia, a fracoista uralom idején bör­tönbe vetett munkások, szak- szervezeti és politikai vezetők javára meghirdetendő köz­kegyelem körül folyik a harc. Franco maradék hívei, akik azonban fontos pozíciókat foglalnak el, e téren enged­ményekről hallani sem akar­nak. , Dél-Európához tartozik Cip­rus. A világ békemozgalma és a Szakszervezeti Világszövet­ség joggal hívta fel a héten a figyelmet a ciprusi kérdés megoldatlanságára. Azt hi­szem, ez a probléma előbb- utóbb ismét a lapok címol­dalára fog kerülni. VÉGÜL TEGYÜNK EM­LÍTÉST egy jelentős szovjet —francia megállapodásról, amely a földrészünk nukleá­ris biztonságát is szolgálja az által, hogy esetleges véletlen, vagy jóvá nem hagyott nuk­leáris incidensek ügyében in­tézkedik, s például a Moszk­va—Párizs forródrót alkalma­zását írja elő Sauvag- nargues francia r külügymi­niszter moszkvai látogatása­kor Gromiko azt’ hangsúlyoz­ta, hogy ki keil zárni min­denféle vargabetűt és eltérést attól a vonaltol, amely a szovjet—francia kapcsolatok­ban az utóbbi tíz év során kialakult. kezdése óta a 111. plenáris ülés, amely után szóvivők ács­nak tájékoztatást. Várható, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó országok csakúgy, mint a NATO-államok, kör­vonalazzák a most befejeződő szakasz munkáját, és ezzel kapcsolatban kifejtik állás­pontjaikat. Az osztrák fővá­rosban, a szocialista országok delegációinak köreiben nyo­matékkai utalnak arra: a mos­tani szakaszban is a Szocia­lista országok tettek kezde­ményezőkészségről tanúságot. A NATO-államok válasza ezekre a szocialista javaslatok­ra késik, ami a tárgyalások elhúzódásához vezethet. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a nyári szünet utáni újabb szakasz kezdete szeptember második felére esik. Szokásos nyári szünet Bécsben /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom