Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

M Rákóczi-szabadságharc és Európa Mai tévéajánlatunk 22.05: KOROK, VERSEK. Rank's nemzetközi tudomá­nyos konferencia színhelye volt a közelmúlt napokban Sárospatak. A nagy fejedelem II. Rákóczi Ferenc születésé­nek 300. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Történelmi Tár­sulat' a Magyar Tudományos Akadémia, az Oktatásügyi Mi­nisztérium' Borsod" Abaúj- Zemplén megye Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtudományi Inté­zetének XVIII. századi mun­kaközössége' a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a Rákóczi Emlékbizottság ren­dezésében került sor e tudo­mányos konferenciára' melyen a magyar történészek, érdek­lődők mellett nyolctagú Szov­jet- lengyel, török, román- bolgár, osztrák delegáció vett részt. A külföldi delegációk tagjai hozzászólásaikkal — melyekben Rákóczinak a sza­badságharcban betöltött sze­repét- Magyarország és a kül­föld közötti kapcsolatok ala­kulását boncolgat'c k — emelték a jól szervezett, mon­danivalóban gazdag konferen­cia színvonalát. Sinkovics István egyetemi tanár és a vendéglátók üdvöz­lő szavai után Köpeczi Béla akadémikus előadása nyitotta meg az első nap programi át. Előadásában elemezte a Rá* kóczi-szabadságharc és Európa közötti kaDcsolat alakulását, s Rákóczinak azon törekvését- hogy a szabadságharc ügyét európai üggyé kívánta tenni. A külföldi delegációk tagjai hozzászólásaikban saját or­Nemzett történelmünk a századok során számos érintő­jében találkozott a lengyel nép történelmével. Leginkább szabadságmozgalmaink irá­nya és azonossága volt az, mely érdekeinket egybekap­csolta az elveszett ügy utá­ni szolidaritásban és rokon- szenvben is. Történelmi je­leseink kaptak menedéket ne­héz órákban lengyel földön, s úgyszintén számos lengyel hazafi tapasztalhatta nehéz sorsában a magyarság védel­mét, együttérző szeretetét. Így volt ez a második világ­háború éveiben. Lengyelor- s-zág fasiszta lerohanása után is, amikor lengyelek ezer­szám kértek és kaptak vi­szonylagos oltalmat hazánk földijén. S váljék némi becsü­letére akkori áll amrendünk- nek, hogy ez ügyben tisztes­séggé! tartotta masát történel­mi hagyományainkhoz, s a szaguk szemszögéből vizsgál­ták a kérdést és méltatták Rákóczi szabadságharcát. E nap programjához tartozott még a sárospataki vármúze­umban a gazdag' színvonalas Rákóczi-kiállítás megnyitása- majd a mintegy 250 résztvevő megkoszorúzta Rákóczi szob" ráí. A második nap programjá­ban a Rákoezi-szabadságharc gazdasági, társadalmi- politi­kai, közigazgatási' katonai kérdéseiről hangzott el refe­rátum és korreferátum. A harmadik napon az elő­adások a R-ákóczi-szabadság- harc' Rákóczi művelődés- és valláspolitikájával foglalkoz­tak. A gazdag, sok részproblémát megvilágító, de ugyanakkor szintézisre is törekvő tudo­mányos konferencia Köpeczi Bála akadémikus zárszavával- összegző gondolataival ért véget. Kiemelte zárszavában azokat a területeket, amelye­ken a Rákóczi-kutatás előbb­re jutott, de még további ten­nivalók vannak. Így például a béketárgyalások kérdése. Ma­gyarország és az angol, hol­land kapcsolatok alakulása, a szabadságharc diplomáciájá­nak törtémete továhN k”*a- tást, feldolgozást kíván. To­vábbi kutatást igényel a jobbágyság helyzete alakulá-, sónak' a nem’s,1''4"í'1' s"“re- pének, Rákóczi államának, a nemesség' a polgárság' az ér­telmiség szerepének vizsgála­ta. A művelődés, műveltség maga korlátos lehetőségei kö­zött és eszközeivel magáévá tette a lengyel menekültek ügyét. így olvashatunk erről többek között Dobi István emlékirataiban, de így tartja számon a szocialista Lengyel- ország történetírása is. A harmadik határ című, nyolcrésze6 tévéfilmsorozat szintén e témakörben igyeke­zett emléket állítani a lengyel ellenállási mozgalom tevé­kenységének, illetve a moz­galom ama akcióinak, melyek­nek irányító központja Ma­gyarországon, Budaoesten székelt, s hatékonyan hozzá­járult, hogy a lengyel nép a háború befejeztével' emelt fővel állhatott a haladó világ előtt. A film alkotói természete­sen nem szigorúan, a törté­nelmi tényekre alapoztak. A sorozat a legnemesebb érte­lemben vett kalandfilmek mű­kérdésének vizsgálatában korszerűsödés következett be — ál’aoítói^a meg az e’- nöki zárszó. De e .téren is vannak még újabb feladatok, mivel elsősorban az előzmé­nyek és részletkérdések is­mertetésére került sor a ta­nácskozáson. Folyamatban van- illetve tervben szereoel Rákóczi műveinek. emlék­iratainak szövegkritikai kia­dása, amelynek megjelenése nvilván sok új adattal gazda­gítja a Rákóczi-kutatásokat. A szabadságharc valláspo­litikájának vizsgálata terén is sok még a tennivaló az eddigi eredmények mellett — össze­gezte az elnöki zárszó. A gondolatokban, eredmé­nyekben. új feladatok kijelö­lésében gazdag tanácskozást irodalmi előadóest majd a konferencia negyedik napján a híres református kollégium naevkönvvtárának, Rákóczi- kiállításának, múzeumának megtekintése kivette. Az ötödik napon a környék ne­vezetes helytörténeti emlékei­nek í&zéphalom. Gönc' Vi­zsoly) bemutatása követke­zett jól szervezett kirándulás keretében. A rendező szervek, a házi­gazdák jó munkája. hagyo­mánytisztelete- haza- és szü­lőföld szeretete biztosította. az ötnapos rendezvény sikerét, eredményeit, mely nagyjaink emlékének, a hagyományápo­lásnak kiemelkedő eseménye volt. Leblanenc Kelemen Márta fajába illeszthető, de drama­turgiai egységességében mind­végig a realitás talaján, áll.' abból bontakozik szerteága­zó cselekménysorokban, ár­nyalt jellemekben egészen a szokványostól eltérő kifejlet­ig. Tulajdonképpen lengyel— magyar koprodukcióról van szó. de nem kétséges, hogy a vállalkozás szemáleti alapjá­nak. a magvar magatartásról való értékítéletnek lengyel barátaink a sugalmazol. így az elismerő hangütés fokozottan értékes számunkra. Az elmúlt csütörtökön ve­tített nyolcadik, befejező rész után összegezhetjük. hogy mindvégig hiteles történeti és érzéim: anypgra érmlö soroza­tot láttunk, megfelelő írói, ren­dezői. operatőri megoldásban, jó szereolőgárdával, amely­ben helvet kaotak mag ar közreműködők is. (b. t.) A magyar irodalom remek­műveit bemutafó, magyarázó sorozat ezúttal a reformkor nagy költőjének. Vörösmarty Mihálynak „Szózat” című ver­sét elemzi. Az 1832 36-i ország gvűlé: után az uralkodó újból az el­nyomás, a terror eszközeihe folyamodott. A haladó erők szervezkedésétől rettegő re­akció börtönbe záratta Kos­suth Lajost és az országgyű­lési ifjak közül többet. így Wesselényi Miklóst is haza­árulást perbe fogták. Az el­nyomásnak ezekre a tetteire válaszolt a hazához és a nép- | hez való rendületlen hűség leghatalmasabb lírai megnyi­latkozása — a Szózat. A ren­dületlen hazaszeretet. pa­rancsát megfogalmazó vers a jelenért és a jövőért munkál­kodó tettre kész hazafiságr^ buzdít. Hatása és tanítása — mely szerint a legszebb hitva! lás: haza, s emberiség — napjainkig élő, eleven. Ui művészeit a Nemzetiben A Nemzeti Színház az 197ti —7.Vas évadban új tagokká bővül- Madaras József vissza jött a társulathoz, leszerződ­tették Cserhalmi Györgyöt, Egri Katalint, Nagy Rékát, j s — a végzős növendékek kö­zül — Bordán Irént, Kónya Ka- 1 tát, valamint Andorai Pétert. A j Nemzeti Színház rendezői mellett egy-egy darab ven­dégrendezőjeként Harag György, Huszárik Zol<án és Sík Ferenc dolgozik a társu­lattal­A közműveltség gyarapítá­sa, a színházkultúra fejleszté­se, a művészet és a közönség kapcsolatának erősítése érde­kében a színház tovább építi kapcsolatait az egyes nagy­vállalatokkal és tanácsokkal- Szocialista szerződést kötnek az Oroszlányi Szénbánya Vál­lalattal, s tárgyalás folyik a Csepel Művekkel- A munkás­művelődést tartva szem előtt — együttműködési megálla­podást ír'ak alá a Vas me­gyei, illetve a szombathelyi ' tanáccsal. Képernyő előtt A harmadik határ után Ssssss/ssssssssssssssssssssssy/sssssssjssssssssssssssy/sssssssssssssssssssssss.'sssss. $ $ 5 $ I § Fjodor Abramov: ^ ' S PELAGEJ A & C f/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS 7. — Ja-jaj! Hát, kit — Pavel Zaharovicsot, meg a felesé­gét. Vendégségbe igyekeztek- Pavelnak csakúgy ragyogott a csizmája — tőlem vette harmadik éve- Az asszony meg ma­gas sarkú cipőben, kicsípve, akár egy városi dáma.-. Gaz­dag emberek-.. Anyiszja több mint egy fél évig készült erre az ünnep­re. Ami pénzmagra csak szert tudott tenni ez alatt az idő alatt, félrerakta a szekrénybe. Maga pedig szinte csak -teán élt- Még az asztalt is megjavította — a tíz ujján se tudná mégszámolni, mennyi mindent csinált. Rengeteg hal: friss folyami csuka, pérek — egy-egy font; lazac; rengeteg kása; rengeteg kiszel; meg kövér hús, meg sovány hús —, Pavel nem ehet kövéret; meg egy ha­lom konzerv-.­Ekkor, mélyen megbántva, mindent kirakott. Nesztek, zabáljatok! Hadd falják csak fel a legalja vendégek, ha egy­szer az övéi megvetik. Igaz, a legfinomabb csemegét — há­rom napig mászkált érte az Ignaska Gyenyezska kertjébe nem hozta ki mindjárt. Azkín, amikor bánatában leöntötte a második pohárral, a lazacot is odavetette-.. Nem szégyellte magát, az idegenek előtt, vigasztalha- tatlanul sírt, akár egy kisgyerek, aztán felugrott, vadul táncolni kezdett, összevissza tapsolva, majd megint a bor­ra vetette magát, és még jobban zokogott... A Nagy Manya, akár holmi udvarló, tapogatta a ki­pirult Alkát. A lány nevetgélve lökdöste el magától, a ke­zére ütött, végül átült a Kis Manya mellé, aki mély, öblös hangon be’ekezdett kedvenc dalába, a „Mikor lementem a völgybe. .” Egyszer csak Anyiszja úgy látta — / Alka kezében po­hár van. — Alka, Alka, meg ne próbáld! # — Áldomást iszunk a fűre, nénikém. Kis Manyával a fűre alkuszom. — Fűre? —i csodálkozott el Anyiszja. Maid legyintett: — Eh, vigyen el az ördög benneteket. Fütyülök rá. — Hidd el, nem csapom be, Anyiszja — mondta sér­tődötten a Kis Manya. — Csaltam én valaha is? Olyan az én fűvem, akár a selyem. Alka kezet rázott a Kis Manyával. A Nagy Manya is odahúzódott házzájuk. — Na, majd én lesrófolom. Hátha nekem is leesik va­lami. Na, leesik, Martjona? — Téged nem lehet lerázni. Ügyis kicsikarod. .: A Nagy Manya, elégedetten, kacsintgatva rágyújtotta Kis Manya meg újra rákezdte: — Jó fűvem van ám nekem, kisjány. Csak őszig vár­ni kéne vele. A cicuskáim úgy szeretnek a fűben ját­szani. .. — Lekaszált kertben még jobban szeretnek hancuroz- ni a cicuskáid — mondta Alka — Nem, nem jobban. Kell nekik a fű. A fűből lesnek a madarakra... A Kis Manya bánatosan csóválta a fejét, és keserű könnyekre fakadva, teli torokból gajdolni kezdte: Temetőbe télen Ki senki se jár, Csak kora tavasszal Zeng a kismadár... A Nagy Manya vigasztalni próbálta: — Ugyan, ne siránkozz mán. Rájött a búbánat... Lá­tod, Anyiszkához se jött el az édes egy öccse... A neve- napjára... — Ne merd bántani az én öcsémet! — Erre Anyiszja hirtelen kijózanodott. Teljes erejéből az asztalra csapott az öklével, úgy, -hogy az edények megcsörrentek. — Ismer­lek. Éket akarsz verni közénk. De nem fog sikerülni! — Alevtyinka! Mi baja van? Mi ütött belé? — Szépen vagytok! — dühödött meg Alka. — Bolond­gombát ettetek. Egyik bőg, mint a szamár, a másik tör- zúz. , Anyiszja csak akkor tért teljesen magához, amikor a házba ünneplőbe öltözött lányok viharzottak be, utánuk há­rom katona. Az, amelyiknek aranycsíkok voltak a váll-lapján, csil­logó, fürge tekintettel végignézett a házon, a Nagy Manyá- ra kacsintott (háziasszonynak nézte), s felkiáltott: (Folytatjuk) Vizsgára készülnek iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiüiiiiiiiuii'iinmiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiitiiiiMiiiiiiiiiimiiMiiitiiiiiiHiiiiiiinHff Vizsgára készülnek a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola Cserháísurányba kihelyezett tagozatának tanu­lói. S bár az kló és az udvarról felhangzó zsivaj csábító, a muzsikát kedvelőket ez nem zavarja. Szorgalmasan gyako­rolják a tanáraiktól — Koplányi Mihály.' Kracs Katalin — kapott feladataikat. Magos Csaba citeraszólót játszik. Hajas Erika zongoragyakorlata. — sb KönyvheH ajánlai-unk A könyvesboltokban egyre töb- számára is érthetően ismertet! a ben keresik a Magvető Könvv- neurobiológiát, a Mi a neurobio- kiadó 1976-ban indult Gyorsuló lógia? című írásában. A nyelvész idő című sorozatának köteleit. A, nagyszabású vállalkozás, amely­nek egyes kötetei 50—200 oldal terjedelmű esszékben tájékoztat­ják az olvasót a különböző tudo­mányágak legaktuálisabb kérdé­seiről — további köteteket kínál az ünnepi könyvhéten. Ezek közt van Illyés Gyula: Hattyúdal éb­reszt, avagy lehet-e a népnek művészete? című írása, amely a népművészet korunkra gyakorolt hatását, a műköltészetre gyako­rolt befolyását, elemzi, líósa Lász­ló Népliagyományunk évszázadai című írása a honfoglalás idejétől napjainkig ismerteti a magyar néphagyományok történetét. Bakos István Éhe kenyérnek... című tanulmánya a mezőgazda - sági termelés \ történetét és mai helyzetét foglalja össze. Hámori József a laikus olvasó szóra bírja a nyelvet — ez a címe Terts István írásának. A ,,sumer—magyarológusok” ér­velését cáfolja Komoróczv Géza Smtiér magyar kérdőjel című munkájában. Granasztói Pál „Városaink sor­sa” című írásában az urbanisz­tika felvetette problémákat elem­zi. Művészettörténeti írás A. Sztrí- galjev Tatrin III. Internacionálé- emlékmütervéről írott tanulmá­nya. amely bepillantást nyújt a húszas évek szovjet szellemi éle­tébe. A sorozatban újdonság a politi­kai tanulmányok megjelentetése. Nemes Dezső: A fasizmus kérdé­séhez című írása hozzászólás a nemzetközi munkásmozga-ombaú hosszú idő óta gyűrűző vitához, a fasizmus komplex történeti je­lenségének elemzéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom