Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

Naponta hét tonna öntvény A Salgótarjáni Kohászai' Ütemek öntői naponta köze' hét tonna öntvényt készítenek. A késztermék legnagyobb ré­sze az Ózdi Kohászati Üze­mekbe kerül. Munkájuk azon­ban nemcsak vas- és acélön­tésből áll, hanem az öntőfor­mákat is ők készítik. A for­mázás nagy figyelmet igénylő nehéz munka, amit megköny- nyítenek a gépek, de az öntől' ügyes kezére nagy szüksé van. Képünkön: egy öntőfor ma felújítását közösen végz" a vas- és az acélöntöde dől gozói. Szintetizált demokrácia NEMRÉGEN SZOÓ BÉLÁ­VAL, a Volán 2. szám Vállalat igazgatójával folytattunk rö­vid, csak amolyan folyosó­közi beszélgetést az üzemi demokráciáról. Éheztem ak­kor is, mert jó néhány fóru­mon hallottam már e témá­ról véleményét kifejteni, hogy szívügyének tekinti a demok­ratizmus fejlesztését, hétköz­napivá válását. Amiről egy­szer, valamiképpen így fo­galmazott: legfontosabb fel­adataink egyiké, hogy min­denki által érthetően beszél­jünk! Tegyük át magasröptű, műszaki szakszövegektől, ki­fejezésektől hemzsegő monda­nivalónkat a munkások ABC- jére! Ügy gondolom, mindenki érti az igazgató szavait: akár­milyen fórumon, bármilyen fontos dologról is úgy essen szó, hogy azt, de annak leg­apróbb részletét is minden­ki, még a legalapvetőbb mű­veltségi szinttel rendelkezők is a magukévá tudják tenni! Nem, nem a lekicsinylés vál­totta ki.-belóle e szavakat, ha­nem éppen az ellenkezője: a megbecsülés, amit a dolgozók iránt érez. Fontos, s egyidejűleg jogos is a kérdés, hiszen jó néhány alkalommal panaszolták már akár az úgynevezett üzemi négyszögbe, akár — ahol van — az igazgatói tanácsba meg­hívott munkások: a felét sem értjük az elmondottaknak! Nincs nekünk olyan magas iskolánk, hogy mindent le tudjunk fordítani a magunk nyelvezetére. Ezt megelőzendő tartják cégszerűnek a Volánnál a mi­nél több fórumot; hogy mind. több és több helyen, alkalom­mal kerüljenek élő közelség­be vezetők és dolgozók, hogy mind jobban értsék, s meg­értsék egymást... Erről be­szélt Tóth Zoltán, a vállalat szakszervezeti bizottságának politikai munkatársa is. aki­vel az igazgató és a szakszer­vezeti titkár távolléte idejében ültünk le egy kis gondolat- cserére. S bár meglehetősen fiatal még, ha jól tudom, alig jutott túl a harmadik X- en, mégis nagy ismerője az üzemi demokrácia kérdései­nek, sőt, kimunkálója néhány tervnek, elképzelésnek is. A fórumokról, a fent-lenti- ek kapcsolatairól váltottunk elsőként szót. Aminek — s ezt néhány mondattal előbb jelez­tük már — számtalan módja és sok új lehetősége van. Nem is igen feszegettük a csaknem mindenütt meglevő termelési, üzemegység! tanács­kozásokat, az osztály- és cso­portértekezleteket, a brigád- tanácskpzásokat, mert termé­szetesek, hétköznapi értelme­zést nyertek már. Annál in­kább taglaltuk a demokrácia más egyéb megnyilvánulási formáinak hasznosságát, prak­tikusságát s a velük kapcso­latos észrevételeket. RÖVIDEN SUMMAZVA a beszélgetést, úgy gondolom, teljes lelki nyugalommal le­szűrhető: - a vállalat dolgozói élhetnek jogaikkal, megbe­szélhetik gondjaikat, felada­taikat. szólhatnak, s beleszól­hatnak a vezetők elképzelé­seibe is. És — miként Tóth Zoltán elmondotta — élnek is ezzel a lehetőséggel. Nem kellett messzire menni, hogy minderre bizonyságot talál­junk, mert ott volt a kezünk ügyében egy majdnem azon a napon elkészült vaskos, alaposan kidolgozott, szinte tanulmánynak is felfogható írásköteg. Ami, miről ie szól­hatott volna, mint az üzemi demokrácia helyzetéről, a ve-, le szemben támasztott köve-- telmények végrehajtásáról, teljesítéséről; szóval minda* zon lényeges dolgokról, amit az MSZMP XI. kongresszusa is elsődleges tényezőként ha­tározott meg. Tóth Zoltán beszélt, s köz­ben át meg átlapoztuk az írásos anyagot, amit több mint száz, a különböző üzem­egységekben, más és más funkciókat ellátó dolgozó sze­mélyes véleménye, tapaszta­lata alapján állítottak össze. Szóval, e« esetben is érvé-' nyesült a demokrácia... A szó szoros értelmében, hiszen — ellentétben a csuda­szép, csupa jó dolgokat fel­sorakoztató ilyetén előterjesz­tésekkel — mindjárt a legel­ső pontok egyikének tanul­mányozásakor azt olvashatta az ember: ,.A tapasztalatok alapján, a feladatok és fel­tételek rendszerezése ellené­re1 is, a végrehajtás során bizonyos átfedések, illetve párhuzamosságok tapasztal­hatók egyes fórumok között, amelyek hatást gyakorolnak az azokon megnyilvánuló ak­tivitás mértékére, eredmé­nyességére”. Szóval, hogy ezzel a sokak által alapigazságnak elköny­velt kifejezéssel éljünk:'a tö­kéletest is lehet még tökéle­tesebbé tenni, S ez — miként a vállalatnál tartják: a fejlő­dés alapja. Igen, ez a szem­lélet uralkodik — helyeseb­ben: általános, illetve jellem­ző — a Volánná’, hiszen a sok-sok gépelt oldalt kitevő jelentésben az eredmények mellett egyáltalán nem titkol­ják a- még megöl dúsig* ^átó gondok af. Mert — miként nyíltan kinyilatkoztatják: mü- neiybizottsági szinteken a vá­lasztott testületek jelenleg még nem érvényesítik jog­os hatáskörüket minden te­rületen a követelményeknek megfelelően, ami abból adó­dik, fyogy nem ismerik elég­gé jogaiKat és kötelességeiket, s így azokat meg sem tud­ják valósítani a gyakorlatban. Igen, jól látják a lényeget: a gyakorlat, a mindennapi élet és munka a legfontosabb, meg annak a demokráciában megnyilvánuló — habár ese­tenként még nem elégséges — követelményeinek teljesíté­se. J EZ A TÖREKVÉSE A VO­LÁN 2. számú Vállalat veze­tőségének. Ami nem más, mint szintézis: a demokrácia vállalati szintre szűkített szin­tézise. K. Gy. Elmarad! lakoma... S okat elbír az az öreg kerékpár. Hajnaltól, ké­ső estig viszi gazdáját, Völgyi Mátyást. a mezőőrt. Teclaktól Páitelekig. Sehol arra egy magaslat, hanem a síkság', akár az asztal. Csak a patolási országút bontja meg a rendet, meg az akácsor, az­után következik a Mátra. De az messze van a pálteleki la­postól. Túl a Zagyván és ilyenkor a májusi párásban csak éppen sejteti magát. Oda már nem vezet a mezőőr útja. Elég bejárni ezt az utat. mert Héhalom határának legmagasabb pontjáról mesz- szelátóval sem lehet betekin­teni. pedig be kell, mert a határ gazdagon' teli értékkel. Tavaszi pillangóssal, ami vonz­za a dézsmálót. Most palán- tázzák a dohányt. Szem előtt kell tartani. Érésbe fordult a borsó, csábító a bűnre. Fent az akácsor mentén a világba most kíváncsiskodó kukori­calevél magját a madár tize­deli. Ott kell lenni és riaszta­ni. Este pedig, amikor a sötét eltakar mindent, a pálteleki major fnagtárja kívánja az ügyelőt. Akinek ennyi a napi kötelessége, annak kemény embernek kell lennie. Kell az egészséges szív, a pedáltaposáshoz. Izom is, hogy sem a sár.' sem a homok ne fékezze útját. Hozzáértés is, hogy mindig ott legven. ahol arra szükség van. Völgyi Mátyást, a palotási tsz lakját, azért nevezték ki erre a poszt­ra, mert megfelelt a követel­ményeknek. Szikár, egyenes tartású. kemény ember. Ar­cát megfogta a tavaszi fény. Kerékpárjára támaszkodva állt a tábla szélén. Vállán bőr- táskája és keresztben hátán fegyvere. Reggel még esett az eső, de délutánra, már meleg lett. Biciklijére száradt a sár. Visszanézett a megtett útra. Ahol elhaladt, palántázó gé­pek cammogtak. Rajta fürt­ben asszonyok. Távolabb a le­vágott lucernát forgatta egy fürge mozgású gép. A tó felé is nagy volt a mozgás. A ház­A minőéi: oíéies Icrwe Az alábbiakban N■ Metyel kin, a moszkvai Vlagyimir II- jics Elektromechanikai Gépgyár kovácsműhelyének brigád- vezetője. az SZKP XXV. kong resszusának kfildötte szól a ti­zedik ötéves terv célkitűzései Nagyon lelkesitőleg hatott az üzem dolgozóira az SZKf* KB és a Szovjetunió Minisz­tertanács által címére kül­dött kongresszusi üdvözlet, amelyben többek között ez áll: „Megelégedéssel állapít­juk meg. hogy az ország leg­régibb gépgyárának kollek­tívája a technikai haladás él­csapatával tart. Az üzemben új, jobb műszaki-gazdasági pa­raméterekkel jellemezhető vil­lamos gépeket gyártanak, az itt készülő termékek fele mi­nőségi védjegyet visel. Az el­múlt öt évben komplex in­tézkedéseket hajtottak végre a termelés technikai rekonst­rukciója, a munkaigényes ké­zi műveletek gépesítése, ha­ladó technológiai folyamatok bevezetése érdekében, ami le­hetővé tette, hogy a terme­lést a létszám növekedése nélkül emeljék”. Magas és ugyanakkor sokra kötelező értékelés ez. Tulajdonkéopen a „Mun­kával garantáljuk a minőség ötéves tervét” mozgalom, ame­lyet a mi brigádunk és két másik kezdeményezett, a jobb, termelékenyebb és gazdaságo­sabb munka megvalósítására irányul. Arra törekedtünk, hogy a kovácsműhelytől az összeszerelésig a teljes tech­nológiai lánc minőségi mup- kát végezzen. Hiszen a jó gépben jól megmunkált alkat­részekre van szükség. Ezen­kívül gazdaságos munkára is törekedtünk. El kell monda­ni, hogy nem a minőség ro­vására megy a megtakarítás, hanem ellenkezőleg, ’ elősegí­ti annak javítását. Ezt tanú­sítja a munkánk során szer­zett tapasztalat is. Iván Amoszov brigádjának esztergályosai például ma már örömmel fogadják a mű­helyből érkező kovácsolt da­rabokat, mivel mindegyikük 1—5 kilóval „soványabb”, mió­ta a kovácsok kisebb tűrés­sel dolgoznak. így egy esz­tergályos műszakonként nem röl. 17, hanem 20 alkatrészt tud elkészíteni, miközben nagyobb figyelmet fordít a megmun­kálás minőségére. Januárban a kovácsok nagy mennyiségű, korábban a forgácsba került fémet takarítottak meg. Amoszovtól az alkatrészek Nvikolaj Kuznyecov szerelő­brigádjához kerülnek. Ma már pontos időben, a megadott technikai jellemzők betartásá­val érkeznek ide. Ezután Kuznyecov jól szervezett gép- lakatosbrigádján a sor. Természetesen, a vállalati pártszervezet és a vállalatve­zetés segítsége nélkül nem értünk volna el ilyen ered­ményeket. Mindent megtesz­nek, hogy a jobban, termelé­kenyebben dolgozni kívánó munkásoknak megfelelő fel­tételeket teremtsenek. Jayul az anyagellátás. A technoló­gusok, a szerkesztők és a m,eó is nagyobb figyelmet fordít a minőséggel kapcsolatos prob­lémákra. hiszen minden jó kezdeményezés pontos techni­kai számításokká? is alátá­masztható. Természetesen, a minőség sok tekintetben azok­tól függ, akik a termékeket elkészítik, de befolyásolják a munka hatékonyságát a kar­bantartók a beállítok, a prog­ramozók és a gépkezelők is. Mert okét szintén bevonjuk az üzemben kibontakozó szo­cialista munkaversenybe. A minőséget illetően ' na­gyobb kötelezettségeket vál­laltunk. A katalógus szerinti minősítésre kerülő termékek több mint felét minpségi véd­jeggyel akarjuk kibocsátani — többek között valamennyi villamos nagygépet és a 100 kilowattnál nagyobb teljesít­ményű villanymotorok 85 százalékát. A terv szerint elő­irányzott 6.2 helyett 1976-ban 7,1 százalékkal nő a munka­termelékenység. A kisegítő szállítási és raktározási mun­kák 74 százalékát gépek és mechanizmusok segítségével végezzük. így legalább 60 fő­nek adhatunk más munkát. Az üzem gondot fordít a fo­gyasztási iparcikkekre is. A második negyedévtől felújított, jobb mosógépeket gyártunk. Ami a mi brigádunkat il­leti, mindenekelőtt az elmúlt ötéves időszakban elért sike­reket igyekszünk rögzíteni. Többek között a kovácsolt darabok minimális ráhagyás­sal történő előállításával 6 ezer tonna fémet akarunk megtakarítani A termékek egy részét pedig a továbbiak­ban sajtolássa! állítjuk elő, ami vitathatatlanul javítja a munka termelékenységét és feltételeit is. Nagy segítséget nyújtanak nekünk ,a mérnö­kök és a technikusok. Ter­mészetes továbbá, hogy csak minőségi, az utánunk követ­kező műveletek során problé­mát nem okozó terméket bocsá­tunk ki. Elégedetten jegyzem meg, hogy brigádom tagjai a kongresszus idejére az én nor­mám teljesítésit is vállalták. Az SZKP XXV. köngresz- szusán a társadalmi kérdé­seknek is nagy figyelmet szen­teltek. Sokat teszünk ez irány­ban a mi üzemünkben is. Mun­kásaink növelhetik általános, technikai és gazdasági isme­reteik színvonalát. A nyári szezonra elkészült az isztrai víztárolónál épülő üdülőnk el­ső része. Kibontakozik a la­kásépítési akció. Igen sok benyomást szerez­tem a kongresszuson, amely­nek minden határozatát a dolgozó emberről való gondos­kodás hatja át. Figyélmesen hallgattam végig a beszámo­lót, amelynek nyíltsága. bá­tor kritikáia és az új felada­tok grandiózus volta rám is mély benyomást tett. 3 A kongresszusi határoza­tok egyike a mi üzemünket is közvetlenül érinti. A nép­gazdaságnak szükséges vil­lamos nagygépek gyártásá­nak fokozásáról van szó — tehát törekednünk kell a párt által kitűzött feladat végre­hajtására. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy.. érdem­renddel háromszor kitünte­tett kollektívánk becsülettel megbirkózik e feladattal.. Er­re a munkásbecsület, a mi munkánk a garanciánk! Ifjúságpolitikai fórum Salgótarjánban A salgótarjáni városi KISZ- bizottság. a városi tanács es a Házi Jogtanácsadó szerkesz­tősége közös szervezésében hétfőn Salgótarjánban, a BRG gyáregységében ifjúság- politikai fórumra került sor. A fórumon a déli városrész öt üzemének — bányagépgyár. BRG. VSZV, Volán és sík­üveggyár — ifjú szakmunká­sai és a szakmunkástanulók képviselői vettek részt. Az ifjúságpolitikai fórum témá­ja volt: a fiatal szakmunká­sok- szakközépiskolások tájé­koztatása munkahelyi . kérdé­sekről. Beszéltek a fizikai munka, a szakmák megszeret­tetéséről. a munkahelyi beil­leszkedésről. a munkássá vá­lás segítéséről. Szóltak a munkába lépő és pályakezdő fiatalok szakmával összefüg­gő kérdéseiről is. A rendezvényen — ahol a vitavezatő Kisbenedek Miklós, a salgótarjáni városi KISZ- bizottság' ifjúmunkás-felelőse volt — részt vett dr. Boncz I László, a Munkaügyi Minisz­térium munkajogi főosztály törvényelőkészítő osztályá­nak főelőadója. Gallé Tibor, a Házi Jogtanácsadó felelős szerkesztője. A vitában elhangzott csak­nem 40 kérdést és a városi tanács több éves. ifjúságot érintő tervét dr. Hegedűs Ká­roly. a városi tanács végre­hajtó bizottságának t;,’-íra foglalta össze. Az üzemek gaz­dasági vezetői kérdésedre szintén válaszoltak. tájiba igyekeztek az embe­rek. Páltelek felől a dűlőúton. kordéval galoppozott két de­res. A mezőgazdászok tartot­tak határszemlét. A mezőőr kalapjával árnyékolta sze­mét és gondolatát kimondta: — Erre minden rendjén... Kerékpárját megdöntve, vizsgálta, alkalmas-e még az útra, mert tovább kell menni. Legutóbb az eligazításon S-zücs János, az elnökhelyettes kiadta a parancsot, menjen a kukoricáshoz, mert a mada­rak a hibridben kárt okoz­nak. Ayr ő körzetétől ez észak­ra fekszik. Most arrafelé tar­tott, de időközben meg kell állnia, hogy gondosan végig­tekintsen. helyen van-e erre­felé az élet. a múltkoriban is csak úgy tudta felfedezni a lucernát dézsmálókat, hogy megállt fent a Temető-dom­bon és a távcsővel kutatta a környéket. Annyira ismer már mindent a mezőn, hogv azonna’ felFedezi a változást. A napfénvben megcsillant a fém. azt látta meg. Egy bo­korba íejett motorkerékpár 'volt. It*- motorral senki nem jár, villant agyába. Elindult arra, megnézni kártevő van-e ott? A közelmúltban .érkezett ha­za néhány napos tanfolyamról, ahol azt tanították, hogy a mezőőr — ha teheti — a helyszínen leplezze le azokat, akik a közösség vagyonát dézsmálják. Ez forgott az agyában. Kisebb kerü’őt tett és a bokonsor takarásában ha­ladt, a cél felé. Nyugodt volt, különösebben nem is tartott attól, hogv felfedezik. Gondo­la tában 'megfordu 11: — Hátha békés kirándulók. Felrántotta a vállát — majd meglátjuk. Felfedezte a motort. Odébb pedig a lucernát zsákba gyö­möszölő embert, aki fölött ott állt a feleség is. Elfoglal­tak voltak. Csak akkor figyel­tek fel. amikor "Völgyi Mátyás rájuk szólt: — Csúnya dolog a tilosban járni... Kötelességét teljesítette, amikor a feljelentést meg­tette. Nem okoz neki örömet, ha sikeresen leleplezi a tol­NÓGRÁD - 1976. vájt. Inkább nyomasztóan hat rá. Ezért Völgyi Mátyást a mezőőr igyekszik megelőzni a bajt. Váratlanul mindég ott van, ahol éppen nem is számítanak jelenlétére. És a módszere helyességét bizo­nyítja. hogy a legutóbbi je­lentésében is az állt: ..Sza­bálytalanságot. a közösség vagyonában kártételt, a me­zei növények dézsmálását kör­zetemben nem tapasztaltam.” kordé kiért a főútra és elhaladt , az uborkss mellett. Völgyi Mátyás, kerékoárjára nézett. Halvány mosoly lazította fel arcán a kemény vonásokat. Ta'án csak a pajkos szellő hallotta, amit mondott. — Nos, pajtás bírjuk még? Mert ha te bírod, akkor én is. .. A nyeregbe ült és elindult az akácsor felé. Ahol a ma­darak lakomára készültek a hibridből. Bobál Gyula június 1., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom