Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-27 / 151. szám
EKSunkcHSäntuciaB Hl f| Gazdagabb, teljesebb lett az élet f§ gf Nem mérik százalékban, kilóban, méterben, de érzékelhetően 'megvan. A jó vezető ezt tudja mérni, kalkulál vele. számít rá döntéseiben. Hazárdjátékoshoz hasonlítható viszont az. akinek csak akkor jut eszébe, ha baj van, kérni kell, és mint utolsó szalmaszálba kapaszkodik. Nem biztos, hogy ezt ki lehetne olvasni valakinek a munkakönyvéből. Akié gyakran kézbe kerül itt és ott, annál ezt ne is keresse senki. Másoké, a törzsgórdatagoké viszont úgyis ritkán kerül kézbe. Ezt pedig olyannyira természetesnek tartja mindenki, hogy nem is szól róla. — Nézze, hogy vagyok én ezzel a gyárral? Itt tanultam a szakmát és 30 éve itt vagyok. Hívtak máshová. -Nagyobb pénzért, többször is. Nem mentem! Aki ment, később visszajött, az enyémnél több forintért. Szerencséje volt? Ki tudja? Nekem a becsület, ez a kollektíva többet je’.ent egy, vagy két forintnál — mondta tegnap az egyik munkás. Nevét csak azért nem írom le, nehogy szerénységét sértsem, és azért, mert életfelfogása nem egyedülálló Legalább 30 nevet kapásból felsorolhatnék, akik hasonlóan vélekedtek. Ott se keressük a munkásöntudatot, ahol minden adandó alkalommal semmitmondó véleménnyel, sőt, a vezetés dicséretével találkozunk. Több van ott, ahol egy porba taposott patkószeget, csavart, kötőelemet felemelnek, ahol a lazaságokat teszik'szóvá. Jogosan kritizálnak, bírálnak. Tévedés neessék, nem a jogtalan intrikákról ván szó, de a jogosat sincs senkinek joga intrikának minősíteni. Ha, a munkás szól, a tulajdonos jogán lehet véleménye-. Felelőssége is ebből kell, hogy fakadjon, és általában ma már egyre inkább ez válik jellemzővé. A fejlett szocialista társadalom felépítése nem csupán gazdasági kérdés. Sokkal több ennék öntudat kérdése is. Könnyebb elérni a maiinál még nagyobb célokat is, ha szélesebb körben érvényesül a már említett munkásöntudat. Hol, mennyire érvényesül ez' a fogalom, az is mérhető, ha nem is pontosan. Ahol a törzsgárda aránya nagy, ott általában jó a közösségi szellem, kevesebb a gond, a termelést gátló akadályokon is hamarabb úrrá lesznek. Ahol a szocialista brigádok példája olyan, hogy hat az egész kollektíva munkájára,, magatartására úgyszintén. A példa az egyik leghatásosabb nevelő eszköz, és ezt külön aligha kell bizonygatni. Üzemi légkör, demokratizmus csak ott lehet jó. ahol a munkásöntudat erős, felülkerekedik minden apró-cseprő jlo’gon és lényegre irányul. Az egyént, bármilyen pagv adottságokkal rendelkezik is, erőssé a kollektíva, a közösség teszi. A munkásöntudat ennek felismeréséből fakad. — A munkaviszony nem öntudat kérdése, hanem munkavállalás meghatározott bérért — mondta legutóbb, egyik munkaügyes barátom. Jogilag igaza van, sőt, esetenként talán még jobban számon is kérhetnék, vajon a fizetésért megdolgozott-e az illető? De ■nemcsak erről van szó, hanem öntudatról, önbecsülésről is, amit jogilag nem lehet szabályozni. Egy dolog biztos. Ezt az öntudatot erősíteni szükséges, de nem lehet parancsszóval. Sokkal mélyebb értelme van ennek! Érzékelni, értéke’ni, számolni vele. Rangiára emelni, mert léte nagyon szükséges. Ez mindenütt a siker legfontosabb alapja, feltétele. B. J. Új áruházak kulturált kereskedelem Az átadás meghiúsult Gondtalanul SALGÓTARJÁNBAN létesül az ország egyik legnagyobb, legjelentősebb szakmunkásképző intézete. A húsz tantermes iskolához ötszáz' négyzetméter alapterületű tornacsarnok, háromszáz személyes kollégium, hatszáz adagos konyha-étterem és százhúsz munkahelyes tanműhely tartozik. Az iskola, berendezéssel csaknem 100 millió forintba kerül. A beruházást a Munkaügyi Minisztérium finanszírozza, generálkivitelezője a Nógrád megyei Állami Építőipara Vállalat. Ez utóbbi az objektumot „készre jelentette”. A beruházást lebonyolító Nógrád megyei Beruházási Vállalat — a rendelkezések értelmében — a készre jelentés alapján június 23-ra kitűzte a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdését. Az eljárást azonban nem lehetett megkezdeni, mert a kollégiumi szárny kivételével a többi élpületen enyhén szól* va még nincs befejezve a kivitelezés. A tanműhelyben pedig még a belső válasz- falazással sem végeztek. Érvényes rendelkezések értelmében műszaki átadás csak akkor kezdeményezhető, ha az objektumon üzemelést gátló akadály nincs. A salgótarjáni szakmunkás- képző intézet esetében az üzemelés egyelőre fel sem merülhet. Ezért a Munkaügyi Minisztérium képviselője a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdését nem tartotta lehetségesnek. Az építőipari vállalat jelen levő osztályvezetője és építésvezetője szerint a műszaki átadást az iskola érdekében kezdeményezték. Hogy a tanítás szeptemberben megkezdődhessék. A műszaki átadás-átvételi eljárás közben ugyanis befejezték volna a kivitelezést. Helyesebb módszer azonban először befejezni az építést,' azután átadni. Valójában ez az iskola érdeke. És voltaképpen az építőké is. Ami pedig a kivitelező vállalat eléggé nem méltányolható iskola iránti jóindulatát illeti, nos, két esztendeje a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója egy megbeszélésen az építésügyi és a munkaügyi miniszter előtt ígéretet tett a szakmunkásképző intéz“* 1976, június 30*i átadására. Továbbá: erre a vállalatot nemcsak igazgatói ígéret, de érvényes szerződés is kötelezi. Az építőipari vállalat képviselői 'mindent elkövettek, hogy a bizottság tagjait jobb belátásra bírják. Felrajzolták például az átadási eljárás meghiúsulásának esetleges következményeit. Melyeknek lényege: az oktatás nem kezdődhet meg szeptemberben. Máshol, máskor is megtörtént már, ezúttal is megtörténhet, hogy a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat nem fejezi be a szerződésben előírt határidőre az építést. És éppen ezért az is előfordulhat, hogy szeptemberben nem kezdődhet meg benne az oktatás. De ezért! Nem pedig azért, mert a beruházó képviselője nem járult hozzá egy képtelenséghez! Az építésvezető vállalata rosszindulatú lejáratását vélte felfedezni az eljárás meghiúsításában. E kérdésben sem ártana több tárgyilagosság. Hiszen csak az utóbbi évek jelentős építkezései közül jó néhányat elsorolhatnánk, amelyek átadása késett. S ha van valami, ami rontja egy építőipari vállalat tekintélyét, az munkájának ilyen, vagy olyan minősége mellett az épületek késedelmes befejezése, átadása. AMI EGYÉBKÉNT a szakmunkásképző intézetet illeti, a meghiúsult átadáson részt vevő szakemberek egyöntetű véleményei, szerint, ha a szerződött határidőre nem is. de a nyáron elkészülhet. Így augusztus végére, szeptember elejére beköltözhető. Feltéve, ha az építők az utóbbi hónapok lendületével folytatják és befejezik a munkát. Az iskola érdekében. Saját vállalatuk érdekében. A népgazdaság érdekében Cs. G. /\yerges Jánosnak, a menyei tanács osztályvezelö/ének nyilatko ( Kedvező negyedik ötéves tervet záriunk a kereskedelmi ellátás terén is. Számok bizonyítják a fejlődést. Az ötödik ötéves terv új áruházakat és kulturált kereskedelmet ígér. Ezekről beszélgetett munkatársunk Nyerges Jánossal, a megyei' tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével. Fejni már tudunk... íírrlekes információ birtokába jutottam a minap, ami azt az örvendetes eseményt tudatta velem. boffv a megye háromtagú csapata eredményesen szerepelt az országos fejöversenven. Ami cT-vébkén* — mindenféle élcelődést félre'éve — tényleg sikernek könyvelhető el. hiszen a Fejér megyei Sinatelepi Állami Oardaságban néhánv nappal ezelőtt megrendezett országos fejöversenven a nógrádi csapat a t venkilen«’ me"ve közön sok ri- vá’isl megelőzve, a megtisztelő nvr’ eái’- helyezést érte el. ! Mint cmi’’tev.em. tizenöt megye esu naVu ..fejte tönkre/’ Oravecz rcrenc, ;» máir 'mindszent'. 7si,Ti i á I**. ■'-/ ő'-1ko1-'i és Szálkái Tibor, az alsóloldi termelőszövetkezet dolgozója. S e teljesítményt a rendezőség is méltóképpen díjazta: különféle tárgyi jutalmak mellett egv júliiisi, csehszlovákiai tapasztaíatcsereúton is részt vehetnek. Hát, szó. ami szó — ismétlem — nem utolsó dolog országos versenyen ilyen helyezést elérni. Szóval, fejni már tudunk, nem is akárhogyan. Most már csak az lenne az üdvözítő, ha a tejhozam növelésében is hasonlóképpen jeleskednénk. Mert abban igazán van még tennivaló, hiszen a megyék közölt a . . . De nem, nem is vetem papírra, hán vádi kok vagyunk. Ne rontsuk el egv nagyszerű eredmény hangulatát...: -• —karácsony— — Hogyan fejlődött a megye lakóinak kereskedelmi ellátása a negyedik ötéves terv időszakában? — Ügy értékeljük, hogy a negyedik ötéves tervben eredményesen vettük ki részünket a párt gazdaságpolitikája végrehajtásából, mindenekelőtt az életszínvonalpolitika megvalósításából. Az áruellátás az alapvetően fontos cikkekből kiegyensúlyo- zo'tt volt. A megyei keresr kedelem árukínálata érezhetően javult. Az egy főre jutó vásárlás a megyében az 1970. évben 11 600 forint, az 1975. évben már 17 600 forint volt. Ez a növekedés meghaladta a tervezettet, az utolsó két évben viszonf már az országos átlagnál ig nagyobb volt. A forgalom szerkezete is kedvezően változott. A lakosság életszínvonal-növekedésével párhuzamosan, fokozatosan többet költött iparcikkekre. A tartós fogyasztási c’kkek vásárlása 60 5 százalékkal nőtt. a kereslet is differenciálódott. Az élelmiszer-fogyasztás és -forgalom a nagyobb tápértékű cikkek irányába tolódott el. Tőkehús- és húskészítményből 36 százalékkal növeltük a forgalmat öt év alatt, és most a kiskereskedelem hetenként átlagosan 10 vagon mennyiséget értékesít. E jelentős forgalom- növekedés ellenére sem tudtuk az igényeket megfelelő mértékben k;elégíteni húskészítményekből, friss zöldséggyümölcs árukból, A vendéglátósban javult a tömegé*keztetés. Az. ösz- szes forgalom 43 százalékkal, ezen belül az étlap szerinti ételek forgalma 66 százalékkal nőtt. Az áruellátás javításához hozzájárult , a kereskedelmi hálózatfejlesztés. A bevásárlási körülmények javítása egyik meghatározó tényezője a vásárlási közérzetnek. Az elmúlt öt évben mintegy 25 ezer négyzetméter alapterületen ű.i kereskedelmi egységeket létesítettünk. — Melyek az ötödik ötéves terv ' főbb kereskedelempolitikai célkitűzései? — Az áruforgalom szorosan kapcsolódik az élptszín- vonal-politikához. A forgalomba hozott áruk mennyiségét öt év alatt 28 —30 százalékkal kívánjuk növelni. Az a tervünk," hogy mindenekelőtt a lakosság széles rétegei által keresett árukból biztosítunk javuló ellátást az üzletekben. Az élelmiszerekből az állati fehérjék és vitamindús cikkeket forgalmazzuk nagyobb arányban. A tej-tejtermék, baromfihús, friss zöldség-gyümölcs és mélyhűtött áruk mennyiségét 23—35 szálalék* kal növeljük. Ruházati árukból főleg a háztartási és lakástextíliákat kínáljuk, a lakáskultúra fejlesztéséhez kapcsolódóan. A konfekció-, cipő- és kötöttárukból azonos mértékű, csaknem 20 százalékkal nagyobb mennyiséget kívánunk értékesíteni. A kereskedelmi szolgáltatások és ezzel összefüggő értékesítés keretében a háztartási munka könnyítését, a bizományi árusítást, a motorizáció fejlődéséhez kapcsolódó alkatrészellátás javítását emelem ki. Nagy figyelmet fordítunk a mezőgazdasági, főleg a háztáji termelést segítő cikkek árusítására, a lehetőségekhez mérten felszerelések kölcsönzésére. Kereskedelempolitikánkban külön hangsúlyt kap a munkáslakta területek áruellátása, ugyanakkor az a szempont is, hogy a falusi és a városi áruellátás közötti kü-1 lönbséget tovább csökkentsük. — Hogyan fejlődik megyénk kereskedelmi és idegenforgalmi hálózata? — A hálózatfejlesztés alapvető feladata, hogy köny- nyítsük a lakosság vásárlási körülményeit. A napicikkek bevásárlását biztosító és a tömegétkeztetést növelő hálózat fejlesztése kerül előtérbe. Az ötödik ötéves terv időszakában 26—27 ezer négykereskedelmi zulu zetméter alapterületű új kereskedelmi hálózat létesítésével számolunk. Salgótarjánban a megyei átlagnál nagyobb ütemben fejlesztjük a hálózatot. ABC- . áruházat építünk a KISZ-la- kó'elepen. a kohászati üzemek mellett és más helyeken, Legnagyobb létesítmény lesz Salgótarjánban a vásárcsarnok építése és még ez évben történő üzembe helyezése. A vendéglátás hálózatbővítése a város területén, mérsékelt ütemű lesz. A középfokú településközpontok hálózatfejlesztése felgyorsul az ötödik ötéves tervben. Balassagyarmaton, a Rákóczi úton, a Nógrádi Sándor lakótelepen ABC-áruházakat (400 —800 négyzetméter), Pásztón szintén két nagyobb ABC-áru* házat, Szécsényben elelmi- szer-iparcikk üzletházat létesítünk. Az alsófokú és egyéb településeken a hálózat korszerűsítésére és dinamikus szinten tartására törekszünk. A fejlesztések közül megemlítem Nagybátonyban, Érsekvad- kerten és Jobbágyiban az ABC-áruházak létesítését* Kisterenyén étterem, Palotáson, Magyarnándorban bisztró, falatozó létrehozását. A munkáslakta és ellátatlan területek hálózatfejlesztését állami támogatással valósítjuk meg. A bolti kiske* reskedelemben az új egységek minteev 80 százaléka, a vendéglátó-kereskedelemben pedig mintegy 50 százaléka ezeken a helyeken létesülnek. — Milyen egyéb iniezke* déseket lát szükségesnek a» áruellátás javítására? — Az áruellátás javítása és a szükségletek kielégítése nagyon sok szerv együttes munkája alapján valósítható meg. Többet kell tenni a helyi tanácsoknak is a tanácstörvényben megfogalmazott, ellátásért fennálló felelősségük érvényesítésére. Élni kell ezzel a lehetőséggel és ha ezeket kihasználjuk, ötödik ötéves kereskedelempolitikai és -fejlesztési célkitűzéseinket maradéktalanul teljesítjük — mondotta Nyerges János. S. L. — MELEG VAN, kegyetlenül meleg. A Tepke és a Muzsla között a/ katlanban meg a legmelegebb, mert ide beszorul a levegő és megsűrűsödik. A szélnek is csak legyeznivaló ereje marad, de, bár az sem lenne, mert még jobban szárítja az amúgy is kopogósra keményeden földet. X növény azért tartja magát, pedig Pásztó környékén kevés eső esett. Ilyen időben tűnik ki igazán, milyen jó dolog, ha szívesen végzik el a termőföld megművelését! A növény talál magának táplálékot. Látszik is a kalászosokon, mert a kánikulai melegben sem romlottak le. Az árpa megszőkült, a búza pedig most vetette el virágját és váltja színét. Néhány nap, és indulhat az aratás. Csak ez a levegőt rezgető meleg ne lenne... Ezek a gondolatok foglalkoztatták Pilinyi Tamást, amikor az elmúlt vasárnap elindult, hogy körültekintsen a határban, megnézze a búzaföldeket. Ha szép a mennyország, akkor az most ott van a Tépkétől és a Muzslá- tól határolva, benne a Nagycser, az Ortvány és az Irt- vány, a " Rózsás, Nagyárok, iJmelyet a Zagyva még patakocskaként szel ketté. Termőre fordulóban a mező. Pilinyi fenjről a Nagycserről nézett körül. Ott lenn, a Nvi- kom alatt, ringatták bölcsőPilinyi Tamás üzenete jét, mégis mintha most fedezte volna fel ezt a tájat, nézte, és nem tudott betelni veié. Egy sietségtől zúgó vonat ébresztette fel. hiszen nem azért jött, hogy itt álmodozzon, hanem azért, hogy még az aratás előtt jól szemügyre vegye azokat a táblákat, ahol majd a -gépével aratja a búzát. Tanítómestere, a sokat tapasztalt Major Lajos jutott eszébe. Az szokta mondani az aratásra indulás előtt. — A kombájnosnak gondosan kell felkészülni az aratásra, hogy ; meglepetés ne érje — szólásmondás volt —, mert zsivány a föld... Gondolataibä merülve egy virágját hullató kalászt vizsgált Pilinyi. Aztán a búzatáblákat nézte, melyen a szél kergette, a kalászokat. Pilinyi Tamás jól ismeri már a pásztói tsz határát. Több esztendeje annak, hogy az állami gazdaságból ideszegődött szerelőnek, nyáron pedig kombájnra ül és arat. Méghozzá nagy szakértelemmel, mert az elmúlt esztendőben az aratók megyei vetélkedőjében a második legjobb eredményt érte el. Az idén sem szeretné alább adni. Azért tehát, hogy személyesen is meggyőződik a körülményekről. Amikor az arató a gépre ül, már nem szabad, hogy: nem várt meglepetés érje, Megtanulták ezt a saját bőrükön valamikor, amikor még követ, vagy tőkét rejtett a növény, és, ha nekimentek, törte a gépet. Most ez nagyon ritkaságszámba megy, de azért kötelessége felkészülni mindenre a kombájn vezetőjének. A napokban személyesen is találkoztam Pilinyi Tamással. Telt, jótartású fiatalember. Fő erénye a nyugalma. Igaz, ebben a szakmában tilos nyugtalannak lenni, ha ért ahhoz, amit csinál. Emeletnyi gépet vallatott, darabokban körülötte az alkatrészek. Ezek között eligazodni csak végtelen nagy nyugalommal párosult szakmai értelemmel lehet. Honnan örökölte ezeket, nem is tudom. (Egyetlen elődje isem foglalkozott ilyen szakmával. Jót derülve möndta: — Az elődeim közül az egyik cipész, a másik szabó volt, dédapám meg 'harangozó... Vallus István i$ jelen volt a beszélgetésen. Csoportvezető ott kint. a tepkei majorban, láthatóan jó barátságban PilinviveJ. Ö magyarázta, hogy tengerentúlról hozták azt a gépet, amelyikkel Pilinyi arat. Négyen voltak tanfolyamon, köztük -Pilinyi és Vallus is, hogy megtanulják a kezelését. Dicsérte barátját Vallus. — Tamásnak jó az érzéke a géphez, ezért a vezetőség őrá bízta a kezelését. Nem mindegy, ki foglalkozik vele, jó gép és drága gép... Az már bizonyos. Pilinyi nem híve, ha szemébe dicsé* rik. Igyekezett elterelni a beszélgetést magáról, inkábba többi tepkei szerelő és gép- járművezető nagy szakértelmét ' dicsérte. Bizonyította, hogy akj azon a vidéken ura marad a gépnek, az már megérdemli a dicséretet. Mert igaz, hogy a Nagycserén szelídebb a vidék, de már az Ortványon kapaszkodnia kell a gépnek. Aztán, ha végeznek a sajátjukéval, akkor mennek Hollókőre ara*ni. Kell ennél több bizonyíték, hogy micsoda gárda áll készenlétben az aratásra Pásztón. a közösben. IGAZ IS, egy üzenettel bí* zott meg Pilinyi Tamás, az arató-cséplő gép vezetője. Azzal, hogy adjam hírül: az idén is tisztelettel köszönti azokat, akik elfogadják kihívását az aratási versenyre. — Meleg van, kegyetlenül leg a Tepke és a Muzsla közötti katlanban, gyorsan érik a gabona. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1976. június 27., vasórnop 3
