Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

/ így látfa a liefet kommentátorunk, R/>fi Ervin: Eás&iák idomúban Az olaszok hívek marad­tak déli vérmérsékletükhöz: a rekordrészvételt hozó kétna­pos választások után haj­nalig lengtek a zászlók a római kommunista pártköz­pont előtt, zúgott-zengett a hagyományos munkásmozgal­mi induló, hiszen az Olasz Kommunista Párt három és fél millióval növelte szava­zóinak számát és Itália par­lamenti-politikai képe ala­posan átrajzolódott. A hét második felével már a nyílt és kulisszák mögötti tárgyalások sorozata kezdő­dött, a hogyan tovább jegyé­ben. A helyzetet kétségkí­vül bonyolítja, hogy a keresz­ténydemokraták — főként a szélsőjobboldal és a kis pár­tok rovására — " lényegében megőrizték állásaikat, de a kommunisták előretörése, va­lamint a szocialisták „szin­ten maradása” mégis ked­vezőbb arányokat alakított ki a baloldal javára. Tulaj­donképpen minden azt su­gallná, hogy egy széles, nem­zeti egységkormány alakuljon, különös tekintettel a kritikus olasz gazdasági állapotokra, s a késlekedő reformokra. Olyan kormány, amelyben a kommu­nisták is részt vesznek, vagy legalább olyan, amely nem a kommunisták ellen kormá­nyoz. A kereszténydemok­raták azonban mind ez idá­ig nem mutattak hajlandósá­got a változásra, s inkább továbbfolytatnák Róma kor- mányozhatatlan korszakát. Eszerint semmi sem módo­sulna Itáliában? Nem. ezt a júniusi két napot nehéz len­ne kitörölni az olasz törté­nelemből. Az olasz választások egy­úttal újabb példáját szol­gáltatták annak, hogy kon­tinensünkön felívelőben van a haladásért folytatott tár­sadalmi ha*c, a kommunis­ta pártok küzdelme. Ezért lesz olyan kiemelkedő ese­mény, a testvérpártok kedd­re, Berlinbe összehívott ér­tekezlete, amely a legmaga­sabb szinten tanácskozik majd az erőfeszítések egybe­hangolásáról a cselekvő szo­lidaritásról. Az értekezletet hosszú előkészítő szakasz előzte meg, amelynek során a huszonnyolc párt képvise­lőiből allakult szerkesztő bizottság kidolgozta a kon­ferencia elé kerülő doku­mentumjavaslatot. Libanonban sajnos, az az újság. hogy nincs újság. Az arabközi békefenn­tartó erők megérkezése egye­lőre nem hozott sok válto­zást, már a hét első napja egy újabb tűzszünet, s annak öt órán belül történt felbo­rulásának jegyében telt el. A szaúd-arábiai „semleges pályán” zajló egyiptomi—Szí­riái miniszterelnöki értekez­let, Kuvait politikai nyilat­kozata, a jordániai király és az iraki elnöki külön­megbízott moszkvai tárgyalá­sai a diplomáciai erőfeszí­tésekről tanúskodnak. Ter­mészetesen, a kérdőjelek vál­tozatlanul ott sorakoznak: va­jon Damaszkusz és Kairó együttes katonai és politikai bizottságaik felállítása meny­nyiben lehet tartós, milyen alapon jöhet létre, amikor röviddel ezelőtt még főként az ellentétek uralkodtak. A Közel-Kelet összképét te­kintve újra és újra az aggo­dalom jelentkezik mindazok­ban, akik a többé-kevésbé progresszív arab országok és mozgalmak sűrűsödő belső konfliktusait látják. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy a tar­tós és igazságos rendezés el­engedhetetlen feltétele a ha­ladó erők összefogása: egy­más közti torzsalkodásaik csak az imperializmus mal­mára hajtják a vizet. Az utóbbi hetekben mind gyakoriabbak lettek a jelen­tős, Afrikával kapcsolatos hí­rek. A most záruló héten to­vább tartott ez a folyamat — különböző előjelekkel. „Va­lahol Nyugat-Németország- ban”, a korábbi hamburgi terv helyett a bajor erdőben találkozott Kissinger ame­rikai külügyminiszter Vors­ter dél-afrikai kormányfő­vel. Azzal a Vorsterrel, aki­nek börtönorsz,ágában immár két hete véres események zajlanak, ahol az alig ismerj Soweto város a fekete több­ség tiltakozásának új jelképe lett. Az amerikai diplomá­cia azonban nemcsak a faj­gyűlölő rezsimmel ápolta kap­csolatait, hanem a Biztonsági Tanácsban megakadályozta Angola ENSZ-tagságát. A ta­nácsban tizenhárom ország, beleértve Nagy-Britanniát és Franciaországot is, Angola felvétele mellett adta le vok- sát, Kína nem vett részt a szavazásban, ami ugyancsak sajátos állásfoglalás volt, s a tizenötödik, Egyesült Álla­mok leadta a tagságot meg­akadályozó vétót. Talán Wa­shingtonnak nem volt elég mindaz a tanulság, amely an­golai fiaskóiból, a beavatko­zási kísérletek kudarcaiból adódott? Mindenesetre a két párhuzamos esemény gyakor­lati bizonyítékul szolgálhatott arra vonatkozólag, ki Afrika barátja és ki az ellensége. Ez pedig azért is időszerű, mert Port Luisban, Mauritius fő­városában ülésezik az Afri­kai Egységszervezet külügy­miniszteri tanácsa, s nemso­kára megtartják az AESZ soron következő csúcsérte­kezletét is. Egy nagyszerű és áldozatos küzdelem betéljesülésének vagyunk tanúi: az egységes Vietnam nemzetgyűlése hi­vatalosan, államjogilag is ki­mondta a két országrésznek a Vietnami Szocialista Köz­társaság keretében történő újraegyesülését. Az ötven- milliós, szocialista Vietnam létrejöttét forró szeretettel köszönti a szocialista közös­ség, s a haladó nemzetközi közvélemény. Ott voltunk a vietnami nép mellett a ne­héz, háborús időszakban, s ott állunk mellette a helyre­állítás, újjáépítés, az új gaz­dasági alapok és társadalmi viszonyok kiformálásának kö­vetkező évtizedeiben is. Ma lesz a p«rlu«ál elnökválasztás Portugáliában pénteken be­fejeződött a kéthetes elnök- választási kampány. Hat és fél millió szavazópolgár egy­napos gondolkodási időt ka­pott, hogy vasárnap általános és közvetlen szavazással dönt- ' sön arról, kit küld öt évre a Belem-palotába ? Ha egyik jelöltnek sem si­kerül megszerezni a szava­zatok több mint felét, akkor három hét múlva újra az ur­nákhoz szólítják a szavazókat. A második fordulóban azon­ban már csak az a két je­lölt vesz részt, aki az első menetben a legtöbb szavaza­tot szerezte* meg. Az április 25. óta érvény­ben lévő új alkotmány értel­mében a köztársasági elnök kiemelkedően fontos hatal­mi jogkörrel rendelkezik: őa katonai kérdésekben törvény­kező legfelsőbb forradalmi tanács elnöke és a legfőbb hadúr, feloszlathatja a nem­zetgyűlést, kinevezi és fel­menti a kormányfőt és a mi­nisztereket, ostromállapotot hirdethet ki, hadat üzenhet és békét köthet. Vétót gya­korolhat a nemzetgyűlésben megszavazott törvényekkel szemben. Lisszabonban továbbra is Eanes tábornokot tartják a legesélyesebbnek, hiszen őt támogatja Soares szocialista pártja, s a Carneiro demok­ratikus néppártja és Amaral demokrata szociális cent­ruma is. A 62 éves Costa Gomes sze­mélyében haladó polgári po­litikus távozik a Belem-palo- tából. A Caetanö-rezsim ide­jén vezérkari főnök volt, de a fasizmus megdöntése után nagy szerepet játszott a por­tugál gyarmati rendszer fel­számolásában. Tagja volt a nemzet megmentése taná­csának, majd a „csendes több­ség” Spinola által szított 1974. szeptember 28-i szélsőjobb- oldali puccskísérlete után ál­lamfővé nevezték ki az extá- bornok helyébe. Négyszer adott kormányalakítási meg­bízatást Goncalves tábornok­nak. Síkraszállt a demokra­tikus erők összefogáséért. Jó napot, Görögország Néna, teljes nevén Néna Papakonstantinu, felszállt a buszra és potom ötven drachmáért, csak miattunk, magyarokért, kik olyannyira a szívéhez nőttek, s kiknek országában töltötte haidan volt gyermekkorát — úris­ten, mikor lehetett az? — egyszóval potom ötven drach­máért -osztogatni kezdte „Az athéni Akropolisról való térképes útmutató”-!- A köny­vet ő írta> aki civilben mű­történész és idegenvezető, tolmács és valóban igaz gö­rög patrióta. Ö< aki csak ebben az autóbuszban elsó­zott kétezerötszáz drachma értékű könyvecskét. A könyv, hiába művészettörténész ír­ta, adataiban nyilván -tökéle­tes, konzekvenciájában naiv és történetietlen, o'van ma­gyartalan, amilyen csak ná­lunk lehet^például egy erede­ti görög prospektus az eset­leg idetévedő görög turisták számára. Megvettük. És megvették nyilván mind­azok, a turisták, naivak és lelkesek az Akropolisz iránt, akik Japánból, vagy Kanadá­ból, Angliából. vagy éppen Latín-Amerikából érkeztek ’ ide, Athénba, illetőleg az Ak- ropoliszra. Vagy ötven nyel­ven jelent meg ez a kis szí­ne* izé, amely a gyanútlan idegennek, csak neki szánt meghittséget. Néna Pana- konstantinu részére pedig az igencsak tisztes pluszjö­vedelmet hozza. Amikor Periklészt, vagy az Akropolisz tulajdonképpeni megteremtőjét felelősségre vonták az athéniak, hogy hosz- szú évek óta milyen rengeteg (6.) Izmus és turizmus pénzbe kerül ez a város pol­gárságának, állítólag a nagy államférfi a következő bölcs és megnyugtató kijelentést tette: ...ebből évezredekig fogtok élni athéniak. Lehet, hogy Nénára és a kiadványá­ra gondolt? Az öreg hölgy alakja — hogyis mondjam — tipikus. Az idegenforgalomból élő. szívélyes, de ízig-vérig keres­kedőalkatú és az idegenek­kel kapcsolatot tartó görög, lel­kes és hűséges társ hazája kin­cseinek megmutatásában és nagyvonalúan csalafinta üzletember a kereskedelmi „kapcsolatokban.” kicsiben és nagyban. Itt van ez az öregasszony, aki megetette az egész magyar turistacso­portot és megeteti majd. mint ahogyan már megtette ezt eddig is. a japánt és az NSZK-bélit is. meg még ki tudja hány nációbélit, — kész történelmi anekdotafa. Remek humorú, izgékeny- mozgékony, szakmája mély tárgyi tudásával felvértezve de történelmi patriotizmu­sában sajátos módon nacio­nalista. Az Akropoliszon. amely most olyan, mint egy zsibvá­sár, s ahol az emberektől szinte nem látni a köveket, a zsivajtól meg mo«íe me­nekül a történelmi áhítat, ily szavakkal csalogatja azt visz- sza Néna:,.Ne érezzék magu­kat itt idegennek. Ez a masu­ké is. Mert mindaz, ami gö­rög. az az emberiségé, mert mindaz ami emberi, az innen származott...” Igaz, ez a meg­állapítás? Igen is. meg nem is. Ügy, ahogyan Néna Papa­konstantinu lelkesíti magát NÖGRÄD — 1976. június 27., vasárnap újabb és újabb idegenforgal­mi tettekre, semmiképpen sem. Az való igaz megint, hogy Athénban nem érzi ide­gennek az idegen, már az első órák után sem, s az is igaz, hogy bár az Akropolisz szó szerint is fenségesen néz le az alatta nyüzsgő, oly so­kat szenvedett, de mára vi­lágvárossá nőtt Athénra, vala­hogy ismert és otthonos kör­nyezete lesz a kövek közt bukdácsolóknak. Mert a görög szellemet át-, meg át­hatja a mai modern civilizá­ció is. És ez kétségtelen. De a történelemből és az embe­riség történefébő1 kitörölni mindazt, ami Mykéne előtt volt, s mindazt, ami a görög­ség határain túl történt, az sajnálnivalóan naiv dolog. Athénban való tartózko­dásunk alatt járt Tito, a gö­rög fővárosban, mint köztu­dott, a balkáni béke kérdései közepette szót ejtvén a török —görög kapcsolatokról is. A jugoszláv államfő feleségé­néi tolmácsa —> Néna volt. Magától értetődő könnyed­séggel mozgott a képernyőn, kerülgetnie kellett szinte a kalderának, hogy ne őt lá­tássá mindig. A világ nem­csak görög múltból, de a gö­rög jelenből is áll. A sztráj­koló görög munkásokból is, a megoldatlan ciprusi kérdés­ből is, a fejletlen ipar miatti munkanélküliségből is. At­hén az egyetlen város talán a világon ahol több is a la­kás, mint ’ amennyit a város­lakók lélekszáma megkövetel­ne —, mégis igen nagy a lakásgond. Üresek a laká­sok a csillagászati összegű lakbér miatt. Athén kibírta önmagát évezredeken ke­resztül. Kibírta ellenségeit Is. És kibirts. elbírta jóaka­róit is. Minden bizonnyal megbirkózik a jelen és a hol­nap gondjaival is, amelyből itt fenn, az Akropoliszon nem sok látszik. Mintha ez a „görög csoda”, csak ezért áll­na itt hófehér nagyszerűsé­gében a vakító kék ég alatt, hogy elterelje a tekintetet a múlt felé, a jelentől és a jövőtől. „Egyetlen izmust ismerek — lelkesedett világpolgári szinten az önmagának hirde­tett elvéért Néna — és ezt az egyet tisztelem: a turiz­must.” Megkapó és meghök­kentő egyszerűség. És aggasz­tó naivitás is. Mintha a tu­rizmus független lenne, mint izmus a kapitalizmustól, a szocializmustól, e két izmus harcától, viszonyától. Este, vagy, hogy inkább éj­szaka bandukolunk a kivilá­gított Akropolisz oldalában, a mindig fülsértőén és gyak­ran erőltetetten vidám Pla­tán, ezen a tenyérnyi helyen, 1 tucatnyi vendéglőt és zene- j kart felsorakoztató mulató- j zsibvásáron. Aki itt görög, az j fiatal férfi. Életerős, és éle- j te erejét abból meríti, hogy hív, könyörög, csalogat: az ő gazdája üzletébe tér­jek be egy po­hárka görög borra. Nem is igaz, hogy ezek az idegenfor­galomból élnek, abból vege­tálnak. A büszke Akropolisz, a nagy Periklész összesen há­rom évtizedes korának csodá­latos alkotása az embert di­csőíti és tetteit hirdeti évez­redeken át. Mit tud mondani a későbbi koroknak majd a mai Athénról és polgárairól. De ennek taglalása már túlhaladná egy turistaútról szóló jeévzpt kereteit és lehetőségeit. Ezt hagyjuk meg a külpolitikusoknak. Meg az athéniaknak. Az igaziaknak. Káliméra Hellas! Jó napot Görögország. Vagy, hogy in­kább most már, viszontlátás­ra. Gyurkó Géza (Vége) A Volán 2. sz Vállalat felvételt hirdet autóbusz-vezetői és tehergépjármű-vezetői munkakörökbe. „BC” jogosítvánnyal és két éves vezetési gyakorlattal rendelkezőket autóbusz-vezetőnek, jogosítvánnyal nem ren­delkezőket tehergépjármű-vezetőnek kiképezünk vállala­ti szervezésű tanfolyamok k eretében Felveszünk gyakorlattal rendelkező norma technológust. Jelentkezés a vállalat központjában, Salgótarján, Rá­kóczi út 247.. a személyforgalmi üzemegységnél, Salgótar­ján, Karancs út 6. Balassag yarmaton Rákóczi út 2., Nagy- bátonyban Béke út 106. sz. alatt A SALGÓTARJÁNI INGATLANKEZELŐ VALLALAT TÁV­FŰTÉSI ÜZEME ÉRTESÍTI T. FOGYASZTÓIT, HOGY A TAVHÖELLATÓ BERENDEZÉSEK ÉVES, RENDSZERES, TERVSZERŰ KARBANTARTASA MIATT A HASZNÁLATI MELEG VÍZ SZOLGÁLTATÁSÁT 1976. július 5-től július 26-ig SZÜNETELTETI. >AZ ÜZEMSZÜNETBEN KÉRJÜK AZ ÉRINTETT TERÜLETEK LAKÓIT A MELEGVlZ-CSAPOK ZÁRVA TARTÁS ARA! Vaskapuk és kerítésbetétek reklámáron beszerezhetők a T.ÜZÉP Vállalat telepein! fűti P. LEPKE kétszámyas nagykapu 1316,— Ét LEPKE kiskapu 474,— „ LEPKE I. kerítésbetét láb nélkül 226,— „ LEPKE I/A kerítésbetét lábbal 292,— „ KUNSÁGI kétszárnyas nagykapu 1180,— „ KUNSÁGI kiskapu 500,— „ KUNSÁGI kerítésbetét lábhal 310,— „ A1 fenti termékek telepeinken OTP-építési kölcsön terhére is beszerezhetők! ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP VALLALAT A TAURUS Abroncsgyár felvesz 18. életévüket betöltött férfi és női segédmunkásokat, három műszakos munkákra. Gumiipari szakmunkásokat is alkal­mazunk. Szakmunkásképzés, továbbtanulási lehetőség. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár munka­ügyi főosztálya: 196-5 Budapest VIII., Kerepesi út 17. (a Kejeti pályaudvar mellett). Telefon: 342-385. x. i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom