Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

Befejezte munkálat a z országgyűlés (Folytatás az l. oldalról) ügyeinek egy részét munka­idő után intézhessék. Buda­pesten és több .megyében már történtek intézkedések ezzel kapcsolatban, s a kezdeti ta­pasztalatok biztatóak. Az utóbbi években ugrás­szerűen megnőtt a táppén­zes állomány. A valóban be­teg emberek jobb egészség- ügyi ellátása érdekében ha­tározta el a kormány a táp- pénzesállományba-vétel szi­gorítását- az ellenőrzés foko­zását- a táppénzrendszer kor­gazdasági környezete, terme­lési-együttműködési kapcso­latai nem indokolják. Sőt- az esetek többségében zava­rokat okoznak. A kormány határozatban kötelezte a minisztereket a helyzet megvizsgálására és a szükséges intézkedések ki­dolgozására. A felülvizsgálat hetségesnél magasabb lét­számot irányzott elő. Ugyanakkor ezt a minisz­tériumoknak és a tanácsoknak — a megyei és helyi párt- bizottságok segítségével —, sikerült a helyzet reálisabb megítélésével mérsékelni. További erőfeszítéseket kell eredményeképpen már több tenni a ma még háztartásban helyen intézkedtek a törvé- levő, munkaképes korú nők nyes munkarend visszaél- bevonására a társadalmilag lítására. A jelenlegi-, eltérő szervezett munkába. Folytat- munkarend fenntartására, ha ni kell azokat a kísérleteket, az különösen indokolt —, fe- amelyek egyrészt — a gyer- lügyeleti hatóság javaslata mekgondozási segély alap­szerűsítését és az ^egészség alapján — a Minisztertanács vető funkciójának fenntar­ügyi feltételek javítását. Az acjhat engedélyt, intézkedéseknek máris ta- ' .. , , pasztaiható a hatása: a táp- Tisztelt elvtarsak! pénzes állomány aránya ez Az 1976. évi népgazdasági évben kedvezőbben alakult, terv végrehajtása a munka- mint a múlt év hasonló idő- ügyi tevékenység területén is szakában. a céloknak megfelelően ala* A munkaerő hatékony és kul. A munkaerő-gazdálko- célirányos foglalkoztatása dás javítása érdekében el­feltételezi és igényli a szi­lárd munkafegyelmet és a la­zaságok következetes felszá­molását. Erről azért is szól­ni kell, mert az utóbbi évek tása mellett — esetleg rész­munkavállalást biztosítanak az édesanyáknak; másrészt, lehetővé teszik, hogy a gon­dozási szabadságról munká­ba visszatérők újra teljes­értékű munkát végezzenek. Változatlanul törekedni kell a nyugdíjra jogosultak mun­kában maradását ösztönző rendszer hatásosabb alkal­mazására, valamint a nyug­díjasok foglalkoztatásának határozott intézkedések vég­rehajtása programszerűen folyik, azokat az érintettek nagy része megértéssel fo­gadta. A minisztériumok, a ben ismét megnőtt azoknak fővárosi és megyei tanácsok- továbbfejlesztésére, a vállalatoknak a száma- valamint a vállalatok és in- Mindenképpen indokolt, amelyek engedély nélkül el- tézmények többsége biztosítja hogy a vállalatok felülvizs- tértek az általános, törvényes a határozatok következetes gálják fejlesztési elképzelé- munkarendtől. Például: he- végrehajtását. A tanácsok seiket) ^ munkaerőt fél­tenként alkalmazzák az öt- munkájában — a jobb mun- szahadító illetve nótlő v>e napos munkaidő'beosztást- kaerő-gazdálkodás kialakító- “““ásókat rtadtaék elónt jóllehet azt sem a termelés sa éhekében - erősödött az ben SzükséJ vfn az feltételei, sem a vállalatok önálló kezdemenyezes. se° van az ira' jelen­Bcrpolitikai intézkedések ' Á munkaerő-elosztást bél- sé, általánossá tétele; a nor- politikai intézkedésekkel is mamunka megjavítása, az ész­igyekeztünk befolyásolni, szerű munkarendek kiala- 1976. január 1-vel felemel- kítása, az ezekre vonatkozó tűk az óvodai és bölcsődei előírások következetes meg­nyitás és gazdálkodás tős munkaerőt lekötő ügy­vitelének korszerűsítésére is. Egyszerűbbé kell tenni a nyilvántartási és adatszol­gáltatási rendszereket, bizto­Kádár János írókkal beszélget az országgyűlés szünetében. Tisztelt országgyűlés! A szakmunkásképző intéz- tem a tisztelt országgyűlés­A munka hatékonyságának ményekben, szakközépisko- nek, hogy — az 1972. évi ok­növelése, az eredményes Iákban tevékenykedő taná- tatáspolitikai határozat nyo­munkaerő-gazdálkodás attól is függ, hogy a dolgozók, kö­zöttük is elsősorban a szak­munkások munkája, milyen szakmai képzettségen ala­pul. Fejlődésünk mai szaka­rok, oktatók nevelőmunká- mán meggyorsított folyamat­^°r „a gazdaság szaban a szakmai képzés és továbbképzés jelentősége dolgozók- majd ezt követően a papíriparban folyamatos munkarendben és három műszakban dolgozók bérét. Ennek hatására a gyermek- intézményekben csökkent a betöltetlen állások száma, a tartása, a munkafegyelem megszilárdítása. A munkaidő jobb kihasz­nálását hatékonyan segíti a megfontolt, céltudatos vál­vezetéséhez és a munkafolya matok irányításához szüksé­ges információt. A jövőben intézkedések el­határozásánál gondolni kell arra is, hogy azok ne teremt­senek újabb, s főleg indo­igen nagy. Ez jutott kifejezés­re akkor, amikor a szakmun­kásképzésről 1969-ben az or­szággyűlés önálló törvényt al­kotott. Az 1969. évi VI. számú jának, az üzemi munkások, a szocialista brigádok példa- mutatásának, segítőkészségé­nek eredményeként elmond­hatjuk: hazánkban az el­múlt években is jól képzett, magas politikai és szakmai műveltségű szakmunkásgár­da nevelődött ki. Az elmúlt hét esztendő ta­pasztalatai alapján jelenthe­tal — a törvényben és végre- hajási szabályaiban foglalt feladatokat időarányosan tel­jesítettük. A IV. ötéves terv­időszakban a szakmunkás- képző intézmények 328 ezer fiatalt és 76 ezer felnőttet — összesen 404 ezer főt — ké­peztek ki szakmunkássá. Nagy többségükkel a vállala­tok is elégedettek. papíriparban pedig mérsék- nek állandó javítása, első- íődött a 1 etsizamcsökkenés, sor[3arL a nebgZ gs kedvezőt­j®?]68 ^f,i+re?ySe^ len körülmények között dől emelkedett a létszám. lalati bérpolitika, a dolgozók kolatlan adminisztratív, ügy- törvény a szakmunkáskép­élet- és munkakörülményei- viteli munkaterheket, alkal- 7,és célját: korszerű szakmai mazottimunkaerő-igényeket. és általános műveltséggel Korszerűsíteni kell majd az rendelkező, szocialista világ­A munkaerőhelyzet feszült­ségeinek feloldásához, a szükségletek és források össz­hangjának megteremtéséhez nem elegendőek az eddig megtett intézkedések — foly- megoldani. goző munkások munkájának megkönnyítése. Mindezt az irányítás és a gazdálkodás minden szintjén összehan­golt, egységes szemlélettel és cselekvési akarattal lehet tatta a miniszter. A további­akban a munkaerő-gazdál­kodás valamennyi elemét, eszközét jobban összehangol­va kell működtetni. Alapvető feltétel, hogy a vállalatok, szövetkezetek, In­tézmények az V. ötéves terv­időszak munkaerőigényét egyeztessék az ágazati, terű­alapbér- és . tarifarendszert, hogy anyagilag nagyobb meg­becsülést kapjon a magasabb szakmai képzettség, a ne­héz fizikai munka, a kedve­zőtlen körülmények között végzett munka és a nagyobb felelősség. Rendezni kell a nézetű és erkölcsű szakmun­kások nevelésében határozta meg. Az új rendszerű oktatás bevezetésével a munkásosz­tály utánpótlását, nevelését a szocialista társadalom igé­nyeinek megfelelően kell biz­tosítani. A törvény ehhez iga­több műszakban, a folytonos zodva szabja meg a feladato- üzemi munkarendben fog- kát Mindenekelőtt a munka- leti elképzelésekkel, a meny erő-szükségletek ésszerű csök­kentését kell elősegíteni. En­nek — a céltudatos műsza­ki fejlesztés mellett — leg­főbb feltétele a munkaidő- alap jobb kihasználása. Esz­közei pedig: az üzem- és munkaszervezés rendszeres­nyiségi és a szakképzési le­hetőségekkel. Ez a tervegyeztető munka befejezéséhez közeledik. Az Jóllehet, most a törvény adta feladatok végrehajtá­sáról szólok, úgy gondolom, mégsem elegendő csupán az lalkoztatottak műszaki pót­lékát. Mindezt azért, hogy jobban érvényesüljön az egyenlő munkáért egyen­lő bér elve; stabilizál- utolsó néhány év eredmé­juk a létszámot a fontos anya- nyeit méltatni. Az egész fo­gi termelőágazatokban és a lyamatot kell látnunk, s ab­szolgáltatást nyújtó intéz- ban is azt, hogy a 25 éves azonban máris tapasztalható, ményekben, s hogy több mű- szocialista szakmunkáskép­hogy a vállalatok nem kis szakban üzemeltethessük a zés megállta a helyét, és dön­része még mindig — egyfaj- nagy hatékonyságú termelő- tő szerepet játszott az elért ta túlbiztosításként — a tie- berendezéseket eredményben. Járulták a szakmunkásképzés feltételei A korszerű igényeknek A szakmunkás-bizonyít- megfelelően — megszüntet- vány birtokában további 3 ve a felesleges túlszakosodást éves tanulással a szakközép- — egyes szakmákat össze- iskolákban megszerezhető a vontunk, és új szakmákat középiskolai végzettség. Is- alakítottunk ki. Javultak az kóláink igyekeznek — nem oktatás személyi és tárgyi is eredménytelenül felébresz- feltételei. Mind színvonal- teni és fokozni a fiatalok ban, mind számszerűen fej- továbbtanulási kedvét. So- lődött a pedagógusellátott- kan tanulnak, ez jó ígéret a ság. jövő számára. Közel 600-féle szakmai Létrehoztuk a felnőtt mun- könyvet adtunk ki. A IV. öt- kások továbbképzési rend­éves tervidőszakban felépült 44 iskola, 33 iskolai tanmű­hely, 34 kollégium és sok új vállalati tanműhely. Számos szerét is, amely központi irá­nyítás mellett a vállalatok ke­zelésében működik. így van. mód arra, hogy a fiatal szak­iskolában , a fiatalok igényeit munkások lépést tartsanak a jól szolgáló művelődési, spor- fejlődéssel, a vállalatok elé tolási létesítmények is tek. épül­Jó napot, Görögország (5) Olimpia és olimpiász Vagy háromezer szobor sor- De ember csinálta. A görög jédizott itt, maradt belőle, szellem alUotta. Tízezrek ha máefélsaáz. A szobrokat ülték körű évszázadokon át összetörték. A szobrokat lelkesedve, kétségbeesve, ün.- nyomtalanul elloplak. A népéivé, vagy gyászolva. de szobrokat elvitték és egy ré- mindig megbékélve közben szűk. szerencsére, megta- egymással. Most majd sokat írnak az sunk előtti 776-tól egészen A romok különben Snima­olimipiászról és a volt olinv piászakról is. Elkerülhetet' len lesz, hogy ne essék szó közben Oiympiáról is. erről a régen is jelentéktelen, most is e'zer főt alig számláló te­lepülésről, a Peloponezosz szí­vében. Nincs a világnak ta­lán még ilyen kis helye, amelynek illyen nagy neve lenne, s alig akad még oly’ települése. amely ennyire csak a történelmi és történeti emlékekből, illetőleg azok reinkarnációjából, újjászü­letéséből élne. A községbe­liek egyetlen foglalkozása, lassan már egy évszázada a romok szolgálata, pontosab­ban a romok látogatóinak a szolgálata. Szállodákon, ét­termeken, leszakadni látszó polcokkal zsúfolt souvenir- üzletekan kívül nincs itt semmi érdekes. Csali az olympiai stadion. Néhány száz méterre, csend­ben. susogó, hatalmas fák tövében, messzire elterültem roinvaiban is fenségesen tű­nődve a múlton, amelyből a jelen és a jövő is táplálkozik, ott terül el a tulajdonképpeni szent hely. Amiért hat kor­szakon keresztül időszámítá­időszámítánunk utáni 293-ig gukban semmit sem monda- — mígnem Theodosius csá- nak. A romok önmagukban szár be nem tiltotta a játé* csak lenyűgözőek, ahogyan ezt kokat — idejárt az egész go- már közhelyszerűen monda- rögség. de még Kis-Ázsia ni szokás —, de romok. Rom- és Balkán déli része is. És tná tették az itt épült nagy- amiért a felújított játékok szerű csarnokokat, edzőter- ihletében, a feltárt romok meket, a stadiont és kör­iálható a világ nagy nyugati múzeumaiban. A talapzatok maradtak. Meimentóként az olimpia hő­seire. s az emlékek pusztítói­ra, fosztogatóira. De az ha­bűvöletében idejár ma is­mét milliószám a kíváncsi­an kegyeletes és a kegyelet­től is kíváncsi nem is csak sportrajongó vándora a vi­lág szép országútjainak. Ostoba dolog a „lég”, aligha tagadható, hogy ókori .világ legnagyobb gyatékai közé a Coubartin — szobra itt áll illendően — ál­tal felújított olimpiai játé­kok szelleme tartozik. Sport volt? Természetesen. De szel­lemiség is. Vetélkedés az iz­mok. az emberi test kum összevetése? szetesen. De politika is. Minden értelemben. Ügy is, hogy a játékok idején fel­függesztették a görög álla­mok közötti oly gyakori tor­zsalkodást, a háborúkat. A fi­atalság. az ember emberségé­nek ünnepei voltak és ma­radtak, és lettek újra olimpiai játékok. NÓGRÁD — 1976. június 26., szombat nyékét, a szentélyeket, templomokat, a kát... nem... nem dek. Az idő foga, még a föld­re dőlt. földrengés szeletelte Zeusz-szentély oszlopait is csak megkóstolgatta. Az időben élő emberek voltak azok. akik feldúltak itt min­dent. akik széthordták a fel­tárt kincseket, feldúlták a sírokat, elvitték, vagy össze­törték a megelőző évezredek hasznát tárgyait, fegyvereit korsóit, edényeit: emlékeit, a fizi- Igaz viszont, hogy az időben Terme- élő emberek tettek újra újjá mindazt. amiért idezaránckr kolnak. Kőoszlopok, akkorák, mint egy-egy kriptatető. sorjáz­nak egymás mellett a csend­ben susogó, a szikrázóan sár­ga nap fényét lágy tengerzöldre vasztól tompító fáik árnyékéban, az Mintha sírok lennének. Nem azok: szobortalpazatok. Az olimpiai győztesek egyik [ ajándéka az volt. hogy szob­rot állíthattak önmaguknak. Mint mindén nagyszerű do­log lényege, Olympia „lé­nyege” is első pillanatra kincstára- semmitmondó. A lényeg az évezre- ugyanis a stadion. Annyira az. hogy ilyen stadion épült a Parnasszus alján. vagy hatszóz méter. magasan Delphiben, a jóshelyen is, de ilyen épült már, mint a pá­lya alakját, illeti az újkori olimpia színhelyén, az első olimpia alkalmából Athén­ben is. És ez volt a lényeg, ez a maga 192,5 méter hosz- szúságával. a felső végén körívvel lezárva, a bejárat­nál, amely a talpnál van. a versenyzők bevonulókapu­jával, s az olimpiai lánghe- lyéül szolgáló kőmonolittal, ez az U' alakú, jó ha har­minc méter széles pálya: ez volt a lényeg, a stadion. Ezért jönnek ide kora ta- késó őszig a turisták milliói, ezért és erre épült a göröghoni idegenforgalom jelentős része. Szemre talán a világ legjellegtelenebb emberi kéz csinálta 192 mé­terei Ifjak és ifjak és megint csak ifjak ezreinek,. tízezre­inek volt az álma és győzel­müknek életre szóló becsü­lete ez a nagyon is jellegze­tes U. Igaz: nem a kövek, a stadion pora tette az em­bert naggyá és nem csupán az ember formálta a környé­ket és környékét harmoni­kusan szépre és- hatalmasra, mintegy örökkévalónak. Ami Olymp iában megragadott: az ember és az alkotásának közös harmóniája. Amikor az alkotás visszahat az al­kotóra. amikor az emberi mű teszi örökéletűvé az embert. Olympiából Delphibe a jóshelyre vezetett utunk' Miután lapomtól nem kap­tam erre megbízatást így nem kérdeztem meg Pythiát mit jósol nekünk, magya­roknak. az újkori olimpiász montreali stadionjában? Féltem, hogyha mégis meg­tenném és feltenném a kér­dést. valami efféle pythinai. jóslatot kapnék válaszul: jobbik mindig győzni fog. De Zeuszra is. ki lesz az a jobbik? Gyurkó Géza (A befejező rész következik) állított követelményekkel. 1972-től közel félmillió munkás vett részt szakmai to­vábbképzésben. Sok felnőtt munkás egészítette ki vég­zettségét nyolc általánosra. Az iskolák a képzés eddigi eredményeit a vállalatok köz­reműködése nélkül nem való­síthatták volna meg. Néhány vállalatnál viszont komoly .gondok származnak abból, hogy elmaradottak a gyakorlati oktatás körülmé­nyei, hiányos a felszereltség, s a tanulókat nem látják el a tanmenetnek megfelelő munkával. A hibák megszün­tetésére hathatós és gyors in­tézkedések szükségesek. Fontos állomása volt' a szak­munkásképzés fejlődésének, hogy 1973-ban a fővárosi és a megyei tanácsok átvették a szakmunkásképző iskolák köz­vetlen irányítását. Feladatu­kat felelősséggel látják el, biztosítják a töretlen fejlő­dést. Tisztelt országgyűlés! A szakmunkásképzés fej­lődése megfelel a törvényben megfogalmazott céloknak. A jövőben is ezen az alapon kí­vánunk haladni és intézke­déseinkkel a törvény mara­déktalan végrehajtását szol­gálni. Az V. ötéves tervidőszak második felében az ipari és mezőgazdasági szakközép- iskolákban is általánossá vá­lik majd a szakmunkáskép­zés. Az Oktatási Minisztéri­um — mint a közismereti tantárgyak gazdája — 1978- tól korszerűsített tananyago­kat vezet be a tantárgyak ok­tatásához. Ezek segítik a mű­(Folytatás a 3. oldalon.) Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom