Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-26 / 150. szám
\ tf \ y ■ Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII EVF„ 150. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. JÜNIUS 26., SZOMBAT Befejezte munkáját . íüz országgyűlés Llfogadták a% élelmiszerek gyártásáról és forgalmazásáról szóló törvényt Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson I.osonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Aczél György, Apró Antal, Bisaku Béla. Took Jenő Gáspár Sándor, Huszár István, TVcmeíh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának lagiai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A ülést Innkai János, az országgyűlés alelnökc nyitotta meg. A képviselők — az elfogadott napirendnek megfelelően — folytatták a vitát az élelmiszerekről szóló törvény- javaslat felelt A felszólalásokat dr. Konrány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter foglalta össze, válaszolt a módosító indítványokra. Dr. Romany Pál válássá r Elöljáróban közölte; hogy á vitában érintett három nagy témakörrel — a mezőgazdaság fejlesztésével, az élelmiszeripari feldolgozás és tárolás kapacitásának bővítésével, s a törvény majdani végrehajtásával — a kormány munkatervében is számolnak, f oglalkoznak. A mezőgazdasági termelés fejlesztése kapcsán a miniszter nyomatékkai felhívta a figyelmet — a technikai, anyagi eszközök, pénzügyi feltételek és közgazdasági szabályozók mellett — az emberi tényezőre, arra, hogy a kétkezi munkásokon és a vezetőkön ma sokkal több múlik, mint’ múlott öt, vagy tíz évvel ezelőtt. A szaktudásnak, a jó szervezésnek felelősségérzettel kell párosulsi, technikai, műszaki eszközök kínálatát. Az új gépek, berendezések inkább a kereskedelem raktáraiban feküdjenek egy ideig, mintsem, hogy a szükség idején akármilyen rövid ideig hiányozzanak a termelésből. A tárolással kapcsolatban hasonló a helyzet. Az V. ötéves terv esztendeiben hárommilliárd forint beruházással bővítik a tárolókapacitást. Ami a mezőgazdasági termelés és feldolgozás eddiginél jobb összhangjának megteremtését illeti, e törekvésnek hem szabad csupán az egyes államigazgatási egységek, területek határain belül érvényesülniük. Esetenként — feldolgozás végett — szükség lehet a termékek elszálnia. Elengedhetetlenül szűk- lítására nagyobb távolságra; séges, hogy az eddigihél sokkal jobb összhangot teremtsünk a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem között. Bővíteni kell a mezőgazdaságnak szánt termeléMégis elsősorban arra kell törekedni, hogy optimális nagyságú körzeteket alakítsanak ki, elsősorban e termelési körzetekben fejlesszék — az államigazgatási határokra is tekintettel — a feldolgozóüzemek teljesítőképességét. Külön kitért a miniszter arra, hogy nemcsak a szocialista szervezetek, hanem más termelők és feldolgozók munkáját is az eddiginél jobban össze kell hangolni. Példaképp megemlítette, hogy az elmúlt évben az állami pincegazdaságok borpalackozókapacitását 92, az állami gazdaságokét 53, a mezőgazdasági és egyéb szövetkezetekét pedig csak 41 százalékban használták ki. Tehát a jövőben jobb szervezéssel, az eddiginél sokkal inkább számolni kell a rendelkezésre álló kapacitások összességével. Megelégedéssel nyugtázta dr. Romány Pál, hogy általánosságban egyetértés mutatkozott a törvényjavaslattal a plenáris vitában, és az ülésszakot megelőző bizottsági tanácskozásokon is. Hasonlóképpen reagált a közvélemény, tehát megvannak’ az előfeltételei az új törvény gyakorlati megvalósításának is. A bizottságok által tett módosító indítványokkal és Barát Endre képviselő szö- veghiódosító javaslatával a miniszter egyetértett, azok ' elfogadását kértem. A dohányipar-termelés és -árusítás állami monopóliumára hivatkozva közölte, hogy nálunk a dohányipari vállalatok reklámcélokra nem használhatnak fel pénzeszközöket, így — az egyik képviselő indítványa volt — nem kell a törvényben kiterjeszteni a szeszesital-reklámozással kapcsolatos tilalmat. A válaszadás után az országgyűlés elfogadta az élelmiszerek gyártásáról, forgalmazásáról szóló törvényt. Ezután került sor Karakas László munkaügyi miniszter előterjesztésére. y£HákA. A Salgótarjánban július 1-én átadásra kerülő új megyei szakorvosi rendelőintézetben belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat, nőgyógyászat, terhesgondozó, ideg. orr-fül- gége és szemészeti osztályok mellett komplett fogászat, a röntgen, a laboratórium, a gyógytorna és a vízgyógyászati rész is várja a beutaltakat. A megyei kórház mellett létesült egészségügyi létesítmény az ünnepélyes átadás után. július 5-től nyitja meg a betegek számára a rendelést. Az átköltözés ideje alatt a kórház különböző szakrendelései fogadják sürgős esetekben a rászorulókat. A korszerű rendelőintézetet 4ö millió forintos költséggel építették — reméljük — valamennyiünk megelégedésére. —kép: kulcsármindig viszonylag alacsony nagyobb következetességgel fokon áll. kérjük számon a párt és a Az irányító, fejlesztő és kormány határozatainak véggazdálkodó szervezetek nem rehajtását. mindenkor és nem eléggé 1976. január 1-től lépett voltak tekintettel arra. hogy érvénybe az igazgatási és ad- tobb a munkalehetőség, mint minisztratív-ügyviteli lét- a rendelkezésre álló munka- szamfelvételi zárlat. A ren- eró- s hogy a dolgozók egy delet végrehajtásától azt várrészét nem a népgazdaság juk, hogy lefékezi az indo- szempontjából elsődleges kolatlan alkalmazottilétfontosságú területen, illetve Kzá:n-növekedest, s ha kis- szaxmai összetételben fog- mértékben is, de javítja ■ a foglalkozta tottlétszám-arálalkoztatják. Jelentősen csökkentették a társadalmi munkaidőalapot az utóbbi években hozott — egyébként nagy társadalom- politikai jelentőségű — munkakörülményt javító és szonyokat; Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy hathatós intézkedéseket tegyünk az adminisztráció egyszerűsítésére, a bürokrácia csökciálpolitikai intézkedések, kentésére. A rendelet megjeamelyekre ország-világ előtt büszkék lehetünk és vagyunk is. Ilyen a heti munkaidőcsökkentés. a gyermekgondozási segély bevezetése, illetve kiterjesztése, valamint a lenését követően problémaként merült fel az ez évben végző; közgazdasági jellegű felső- és középfokú szak- képesítésű, körülbelül 10—11 ezer főből mintegy 7—9 ezer nyugdíjkorhatár leszállítása fiatal elhelyezése. E gond KARAKAS LÁSZLÓ Egységes felfogáson alapuló cselekvés és fegyelmezett munka folyjék ' Kedves elvtársnök, elviár- sen növekedett a társadalmi években az ipari termelés nö- tak! termelés és a termelékenység, vekedésének már 97 sza^aléúj ab b munkakörökben. Elvtársak! Pártunk és kormányunk az eredmények és a gondok ismeretében — a népgazdaság lehetőségein belül — maximális erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk lakossága elégedetten, nyugodt légkörben építse szocialista társadalmunmegfelelő megoldásáról kormány külön határozatban intézkedétt. A fiatalok munkába állítása, a népgazdasági érdek és, az egyéni érdek összhangja mellett, megoldottnak tekinthető. A létszámfelvételi zárlat pozitív hatása mellett kedvezőtleneket is klv'állblf.' Olyan megoldást kell kidolgozni, amely rugalmasabban alkalmazkodik az élet állandó változásaihoz, a realitásokhoz. Felszabadítható létszám persze, nemcsak a vállalatoknál és szövetkezeteknél, hanem a költségvetésből gazdálkodó szervezeteknél, intézményeknél is található. Ezért rendelkezett a Minisztertanács e szervezetek munkájának felülvizsgálatáról, munkaerő-megtakarítást eredményező egyszerűsítéséről, a párhuzamosan működő, indokolatlanul széttagolt, valamint a nélkülözhető intézmények esetleges összevonásáról; Visszaállítani a lő munkaviszony becsületet 1976-ban került sor a má- ten történő elhelyezését és to- sodállás, mellékfoglalkozás borzását. Ez az intézkedés el* Tisztelt országgyűlés! bővültek a társadalom tér- ka a termelékenység ijöveke- kát. Ehhez tartozik, hogy >L4-4- toovon- HAfcAKAl állt- rv A frvcíl a 1 Irnv- ____i. ■ t n _ . „ i____~ d éséből állt elő. A foglalkoz- €melni kell a munkaerő- tatottak számának növekedé- gazdálkodás színvonalát és se a III. ^ötéves tervidőszak- csökkenteni azokat a zavaró amelyek féban még 345 ezer volt. 1971-től 1975-ig 100 j ezerre mérséklődött. Az V. ötéves tervidőszakban pedig már legfeljebb 50—60 ezer fős növekedésre számíthatunk. Ismeretesek a munkaerőgondok a textiliparban és a budapesti élelmiszerkereskekezik a munka hatékonyságának dinamikusabb növekedését. A Minisztertanács múlt év decemberében több, a munkaerő-ellátás javítását szolgáló intézkedésre hozott hamelőerői, erősödött a terme* r A szocialista társadalmi lesi viszonyok szocialista jel- rend alapja a munka. Ezt lege- gyarapodott a inemzeti rögzíti népköztársaságunk vagyon. A terinelés bővülé- alkotmánya, kiemelve az ál- sével összhangban rendsze- lampolgárök munkához való résén emelkedett népünk jogát- amelyet államunk _ a életszínvonala. A munkanél- ••népgazdaság_ termelőerői- küliség a múlt emléke. Jelenek tervszerű fejlesztésével nünk gondja a teljes foglalás a népgazdasági terven koztatás körülményei között alapuló munkaerő-gazdálko* előállt munkaerőhiány, arpely- d,ássál valósít rpeg.'’ nek hatását nap mint nap. , Az elmúlt években jelentő- érezzük. Megvalósult a lel) es foglalkoztatottság r A teljes foglalkoztatás meg- meg. Ebben az időszakban 'valósítása az, hogy ma ha- az ipari termelés növekedé- zánkban minden második «ének mintegy 40 százaléka ember keresőfoglalkozást a létszám. 60 százaléka pedig folytat, a gazdasági növeke- a termelékenység növekedésé- ban. a des és a családi jövedelmek bői eredt. szűkülése mellett a munkagyarapodásának. a létbizton- Az utóbbi években a pótló- erő-gazdálkodás ismert gyen- ság megteremtésének fő esz- lagos munkaerőforrások ki- geségének is szerepe van. köze volt A teljes foglalkoz- merülésével a tercierágaza- Többek között- annak, hogy a tatottság az extenzív fejlesz- tok létszámnövekedését egy- munkaerő-tervezés — az ágatési folyamat keretében — részt a mezőgazdasági lét- zati- a területi. a vállalati sebb eszköze az - - különösen az 1960-as évek szám csökkenése, másrészt az munkaerő-gazdálkodás — munkaszervezési ^ tevekeny- .seklese es a tervszerűbb mun- közepéig —, a munkaterme- tette lehetővé, hogy az ipari sem kielégítő színvonalú, s ség fokozása, ezert időszerű, kaerő-elosztás érdekében új- letkenység viszonylag lassú összlétszám csak mérsékelten annak, hogy az üzem- és mun- hogy erre a feladatra i^met bői szabályoztuk a munka- »öwekedése mellett valósult növekedett. Az 1970—1975-ös kaszervezési tevékenység még ráirányítsuk a figyelmet, és erő közvetítését, szervezetdelemben. .. Létszámhiány tarozatot. Ezek alapjan az mutatkozik a bölcsődei és ágazati minisztereknek meg óvodai gondozónőkben, kór- kellett határozniuk azokat a házi ápolónőkben. Kevés, a munkaterületeket, ahol már munkáskéz a több műszak- ez évtől kezdődően csókban dolgozó vállalatoknál és kenthető a létszám. A válla- a nehéz fizikai megterheléssel latoknak és szövetkezetek- járó munkaterületeken. Egyes nek ki kellett dolgozniuk a vidékeken a felsőfokú vég" munkaügyi intézkedések végzettségű szakemberek hiánya rehajtásának programját is. okoz gondot. . Ma már mindinkább elfoA helyzet ilyen alalculasá- gadott h munkaerőigémunkaeroforrasok nyek mérséklésének, a belső- munkaerő-tartalékok feltárásának és hasznosításának a műszaki fejlődés előre vitele mellett egyik legeredménye- üzem- és ’_ munkaszervezési ú jbóli szabályozására. Aren delet alapvető célja: visszaállítani és tovább növelni a fő munkaviszony becsületét. Éppen ezért a korábbinál szigorúbb feltételekhez köti a fő álláson kívüli foglalkoztatást, annak engedélyezését. Korlátozó szabályaival ügyel arra, hogy a másod- és mellékfoglalkozások ne képezhessenek indokolatlan, aránytalan jövedelemszerzésre alapot. Ez a rendelkezés nem rövid távra szól. A célszerűség és a gazdaságosság azt követeli a vállalatoktól, hogjr feladataikat elsősorban saját dolgozóikkal oldják meg. A dolgozóktól pedig azt várja el, hogy képességeiket, tudásukat mindenekelőtt a fő állásuk szerinti munkahelyükön hasznosítsák. A pótlólagos munkaerőforrások szűkülésével párhuzamosan növekedett a munkaerő-csábítás és az indokolatlan munkáerő-Tluktuáeió. Mindkét jelenség veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A káros munkaerőmozgás mér sősorban azokat a vállalatokat segíti, amelyek nagy hatékonyságú termelőberendezések több műszakos kihasználását irányozzák elő, vagy termékeik jelentős részét fontos hazai és külső szükségletek. igények kielégítésére termelik, s amelyek a népgazdaság számára kiemelt fontosságú beruházások kivitelezésén, üzembe helyezésén dolgoznak. A munkaerőmozgás mérséklését szolgálja majd az indokolatlanul , munkahelyet változtatók munkabér-megállapításának új, szigorúbb szabályozása is. Jelentős munkaidő-veszteség származik abból is, hogy az állampolgárok ügyeik nagy részét munkaidő alatt intézik. Emiatt szabadságot, mentesítést kell kérni a munka alól. Ez egyaránt előnytelen a vállalatoknak és a dolgozóknak. Ezért felül kellett vizsgálni a tanácsok. a lakossági szolgáltatást és ellátást végző vállalatok. intézmények félfogadást. nyitvatartási idejét. Ki kell dolgozni ennek olyan rendjét, amelv lehetővé teszi, hogy a dolgozok (Folytatás a 2. oldalon) I
