Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
\ Tisnőcskozik az országgyűlés iFolytatds az l oldalról) denben alkalmasak a szükségletek folyamatos kielégí- 1 tésére. Sok keresett áru hiányzik, ugyanakkor van fölösleg is. A hiányt felnagyította a vásárlók természetes magatartása, mivel, ha bizonytalan az áruellátás, rögtön tartalékolni igyekeznek, elsősorban azok a vállalatok, amelyek külpiacról szerzik ,be a termeléshez szükséges anyagokat. Folyamatosak a teendőink azoknak az okoknak a megszüntetésében, amelyek az értelmetlen készléthalmozásra vezettek. Ezeket az okokat leginkább a termelés szervezettségének és ütemességének a zavaraiban, s a nem eléggé rugalmas beszerzési és értékesítési munkában kell keÁ világpiac hatása Tisztelt országgyűlés! A belföldön felhasználható nemzeti jövedelemre változatlanul erősen hatott a külgazdasági kapcsolatok alakulása, főleg az árak változása. A világpiacon folytatódott az áremelkedés, bár az üteme valamelyest mérséklődött. A külföldről behozott áruk árai 1973-ban összességükben 6, de 1974-ben már 16 százalékkal nőttek, s 1975- ben még további 14 százalékkal volt nagyobb az áremelkedés. Az általunk exportált termékek árai is emelkedtek, de kisebb mértékben, mint a behozatalunké. Kivitelünk árszínvonala 1973-ban 5,1974- ben 8 és 1975-ben csak 6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ilyen körülmények között akkor tarthattuk volna fenn külgazdasági egyensúlyunkat, ha évről évre nagyobb és nagyobb tömegű árut exportálunk a megdrágult import ellentételeként. Ám a tőkésországok vállalatainak többsége a gazdasági visszaesés miatt csökkentette külföldi vásárlásait. Következésképpen fokozód- tak értékesítési nehézségeink. A tartós nemzetközi piaci ármozgások nem hagyhatták változatlanul a KGST-or- szágok egymás közti forgalmában érvényesülő árakat sem. Az elöljáróban említett cserearányromlásban ezeknek az árváltozásoknak is szerepük volt a múlt évben, s a jövőben is számítanunk kell a KGST piaci árak folyamatos, tervezett mozgására. Mindemellett a szocialista országok forgalmában érvényesülő árak színvonala sokkal kedvezőbb számunkra, mint a tőkéspiacon érvényesülő áraké. Tisztelt képviselő elvtársak! A negyedik ötéves tervidőszak utolsó évének elemzése abból a szempontból is értékes tanulságokkal szolgál, hogy a végbemenő gazdasági folyamatok milyen körülményeket teremtettek az új középtávú terv indulásához. Áz ötödik ötéves tervről Az V. ötéves tervidőszak nehéz gazdálkodási körülmények között kezdődött, de fokozatos leküzdésükre — mint említettük — már eddig is számos intézkedést tettünk. Az idei év első felének tapasztalatai alapján bízunk benne, hogy a kedvező folyamatok erősödnek. Az első öt hónapban az ipar 4 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdasági feladatokra felkészültek a gazdaságok. Az állatfelvásárlás még kisebb a tavalyinál, de az állomány szaporodik, a hozamok javulnak. A növénytermesztés terméskilátásai biztatóak. Javuló kereskedelmi mérlegünk biztos hátteret nyújt mértéktartó hitelfelvételi és hitelnyújtási politikánkhoz. A nagy- beruházások megvalósítása általában a terveknek megfelelően halad. A lakosság pénzbevétele a múlt évinél szerényebben nőtt, a keresetek tervszerűen alakulnak. Az ellátásnak most az a legfőbb gondja, hogy néhány közszükségleti cikk tekintetében — főleg a hús- és zöid- ségellátásban — helyenként átmeneti nehézségek mutatkoztak. Ezek megszüntetésére átfogó intézkedések sorozatát indítottuk el, figyelembe véve s összehangolva a termelés ösztönzésének és a fogyasztói árak jobb szabályozásának szempontjait. A tapasztalatokból okulva rendszeresen elemezzük a világgazdaság várható változásait. Az előrejelzések szerint a világgazdaság kedvezőtlen hatásaival tartósan kell számolnunk. A vállalatok az ötéves időszakra már megtervezték feladataikat és teendőiket. Terveik azt tükrözik. hogy megértetnék a népgazdasági terv követelményeit, céljait. A jól felkészült, tapasztalt vezetők tudják, hogyan vegyék figyelembe munkájukban és döntéseikben a népgazdaság! és vállalati érdekeket; egyre többen azt is látják, hogy elsősorban saját erőfeszítéseik eredményeivel küzdhetik le a gondjaidat, s biztosíthatják be a vezetésük alatt álló vállalatok jövőjét. Mindemellett a tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy jobban kell hasznosítani a műszaki fejlesztés járható útjaira. vonatkozó ismereteket, az árak alakulásáról és az értékesítés lehetőségeiről szerzett piaci információkat. A vállalatoknak az eddiginél reálisabban kell számításba venniük gazdaságunk adottságait és korlátáit, főleg a munkaerő bővítésében és a beruházásokban, s ki kell elégíteniük a népgazdaság igényeit a gazdaságosság javításában és az exportban. Az állami vállalatok 1975. évi nyereségükből kereken 49 milliárd forintot fordítottak érdekeltségi alapjaik képzésére. Ez az előző évit 5 milliárd forinttal. több mint 10 százalékkal haladta meg, tehát a vállalatok idén is rendelkeznek azokkal a pénzeszközökkel. amelyek a személyi jövedelmek növelésére és a vállalat fejlesztésére irányuló elhatározásaik megvalósításéhoz szükségesek. De lehetőségeiket még tovább növelhetik a tartalékok feltárásával! Néhány iparvállalatnál azt tapasztaljuk, hogy tartalékaik hasznosításában és kezdeményezéseikben fölöttébb óvatosak. Ezt azzal magyarázzák, hogy az állami irányító szervek meggondolhatják magukat, s utólag elvonhatják a növekvő nyereséget. Megnyugtatásul kijelenthetjük, hogy ilyen intézkedéseket nem tervezünk, gondoskodunk a szabályozás stabilitásáról, s felkaroljuk a jó kezdeményezéseket. A mezőgazdasági nagyüzemekben a fejlesztés munkájában több helyütt észrevehető volt. hogy mérséklődik a vállalkozási kedv. Most már nincs ok a tartózkodásra, a várakozásra: a módosult szabályozás ismeretében minden üzem felmérhette- hogy adottságaira építve hogyan fejlesztheti gazdaságosan nővén vtermészt étet állattenyésztését és feldolgozó- részlegeit, annak is megteremtjük a feltételeit, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban kiegyenlített színvonalon termelhessenek. Nem vitatható, hogy a vállalatok adottságai, a gazdálkodás föltételei és követelményei, valamint a fejlesztés népgazdasági keretei időnként ellentmondásba'kerülhetnek. A társadalom számára az a leghasznosabb ha az ilyen ellentmondást a vállalatok nagyobb erőfeszítéssel, jövedelmezőbb gazdálkodással küzdik le. Ehhez olyan társadalmi környezetet kell kialakítanunk- amelyben a kezdeményező, a reális kockázatot vállaló, eredményes gazdasági vezetők nyugodtan, a bizalom légkörében, önállóan dolgozhatnak. Hogy ez nemcsak a mának a követelménye. azt mutatja a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat, amidőn megállapítja: -,az országos érdekkel összhangban növelni kell az állami vállalatok és szövetkezetek vezetésének kezdeménvezők eszesét, felelősségét és önállóságát...” Az ilyen légkör megteremtésében és fenntartásában meghatározó szerepe van az állami irányításnak ezért nagy a központi szervek felelőssége is. A közgazdasági feltételnenidszert úgy kell alakítania, hogy a hatékonyság dolgában egyre „iagyobb követelményeket támasszon a vállalati gazdálkodás iránt. Egyidejűleg gondoskodnia kell róla, hogy anyagi előnyökhöz, elismeréshez és jó szóhoz jussainak azok a vállalatok. amelyek a gazdaságosságban, a tervekben foglalt és a szabályozók által közvetített irányokban az átlagosnál nagyobb eredményeket érnek el. A minisztériumok és többi központi szervek tanulmányozzák és bírálják a vállalati terveket abból a szempontból, hogy összhangban vannak-e az ország fejlesztési törekvéseivel, a népgazdasági érdiekekkel. . Az irányítás az ellentmondások feloldáséban átalában olyan intézkedésekkel érhet el tartós eredményt, amelyek a gazdasági környezetre hatnak, s lehetővé és jól felismerhető érdekké teszik az előidéző okok megszüntetését. Ha ilyen módszerekkel erősítjük a központi irányítást. ez növelni fogja a kezdeményezőelőkészítésében a társadalom előrevivő támogatására épít: a munikaverseny-moz- galom megújulására- a szocialista brigádok közösség- formáló erejére, állampolgáraink közéleti aktivitására, a gazdasági vezetők kezdeményezésére és mindenki becsületes munkájára. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést. hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az országgyűlésen többek között felszólalt Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnök- helyettese. Szót kapott megyénk országgyűlési képviselője- Szomszéd. Gy István Szomszéd Gy. István felszólalása Megyénk országgyűlési képviselője hozzászólása első részében azt hangsúlyozta: ahogyan az ország egészében, úgy Nógrád megyében is az eddigi legeredményesebb középtávú tervet zártuk az 1975. esztendővel. A tervezés, a gazdálkodás, annak alkalmazott rendszere, a tervciklus során történő továbbfejlesztése, tökéletesítése eredményesen segítette a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását, a vállalati önállóság és a tanácsi ön- kormányzat kibontakoztatását. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek és az 1975. évi tapasztalat alapján is az a megítélés; sokoldalú előnye van annak, hogy a területen működő valamennyi gazdasági egység valamilyen szállal összekötött a tanáccsal. A tanácsi vezetők ma már jól érzékelik, hogy számukra nem lehet közömbös ‘ a területükön működő vállalatok eredménye. Tudják, hogy annak függvénye a bevételük alakulása, a fejlesztésük nagyságrendje, és ellátási lehetőségük színvonala. Kijelentette: — A termelőüzemek kollektívái, dolgozói és mi, gazdasági vezetők is tudjuk, hogy a tanácsi bevételek alakulása jelentősen befolyásolja a szociális, kommunális, kulturális ellátást, az életkörülmények javulását. Mindez visszahat a termelői munkára, az emberek közérzetére, a munkafegyelemre. Beszédét így folytatta: — Választókörzetemben meghatározó szerepe van a szénbányászatnak. A Nógrádi Szénbányák vállalati tevékenysége Nagybátony térségébe koncentrálódik. Az elmúlt években, 1975-ben, és a következő tervidőszakban is jelentős költségvetési juttatást kapott ez a terület a lakásépítés, a gyermekintézmények fejlesztése, a közműrekonstrukció, a szakember- képzés feltételeinek megvalósítása érdekében. Mindez hozzájárul a vállalatnál dolgozó emberek életkörülményeinek megnyugtató rendezéséhez. A legpozitívabb eredménynek azt tartom, hogy ezt a kölcsönhatást, az egymásra utaltságot a dolgozó kollektívák egyre nagyobb száma felismeri, nemcsak nálunk, hanem más gazdasági egységeknél is... Szomszéd Gy. István ezután számokkal bizonyította feladataikat. Többek között azt, hogy az 1975. évi 132,3 millió forintos veszteséget ebben az évben 115,5 millió forintra csökkentik. Ennek érdekében fokozzák a gépesítettséget, növelik a tömeg- termelést, és 17,8 százalékkal emelik a produktív teljesítményt úgy, hogy javítják a minőséget. Jelentős szerepet tulajdonítanak az anyag- és energiatakarékosságnak. Terveikkel szemben 30 tonna gázolajat, 15 tonna tüzelőolajat, 330 ezer kilowattóra villamos energiát kívánnak megtakarítani. Hozzászólása további részében a tanácsok és az üzemek kapcsolatával foglalkozott Kijelentette, hogy megyénkben sok szép példája van a tanácsok hasznos kapcsolatainak és együttműködésének. Beszédét így fejezte be: — A gazdasági egységekben működő párt- és tömeg- szervezetek az együttműködés rendszerességére, állandósítására' és szélesítésére ösztönzik a vállalatok vezetőit és kollektíváit. Jó alkalom volt erre az. 1976. évi cselekvési program elkészítése, a vállalati kollektív szerződéseknek a közelmúltban lezajlott vitája. — Ennek során többek között különösen felszínre került két együttműködési igény és lehetőség. A vállalatok ma már világosan lá\iák, hogy a munkaerő biztosítása érdekében feltétlenül részt kell vállalniuk a gyermek- . intézmény-hálózat fejlesztésében és fenntartásában, Felismerték, hogy a munkások átlagműveltségének növelése, szakmai ismereteik és felkészültségük gyarapítása legcélszerűbben a tanácsi szervekkel való együttműködés révén érhető el. — Bízhatunk abban, hogy a kölcsönös előnyökön alapuló, állandóan erősödő együttműködés révén esetleg a tervezettet is meghaladóan, fejlesztjük a lakosság ellátottságát; — Tisztelt országgyűlés! — A Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést elfogadom, s tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Faluvégi Lajos záróbeszédé után' dr. Romany Pál mondta el expozéját. vállalatok készségét Is! Miközben beszámolunk a múlt év gazdálkodásáról, s javában doigoizutok aiz ez évi népgazdasági terv vég*' rehajtásán. jövő évi teendőink ,részletes meghatározására is gondolunk. A soron levő feladatokra való alapos felkészülést azzal is segíteni kívánjuk, hogy az 1977. évi terveket a szokásosnál korábban dolgozzuk ki. Ez azért is lehetséges, mert semmiféle nagyobb változtatást nem látunk szükségesnek a szabályozókban. Az 1975. és az 1976. évi gazdasági folyamatoknak az elemzése megerősítette az ötödik ötéves terv céljait, megmutatta, hogy a terv és a hozzájuk tartozó követelmények teljesíthetők, a kormány idei tervünk teljesítésében és a következő év jó Dr. Romany PAI expozéja Politikai feladatunk áss élelmiszer-termelés és -forgalmazás fejlesztése Tisztelt országgyűlés! A beterjesztett • törvény- javaslat az élelmiszerek termelésének, s forgalmazásának szabályozásával foglalkozik. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — új jogforrást. lehetőséget nyújt arra- hogy egységesen és korszerűen rendezzük a mezőgazdasági termények és élelmi- szeripari termékek — mint a legfontosabb fogyasztási javak — kezelési módját, szabályozzuk az élelmiszerek gyártásának és forgalmazásának feltételeit. A magyar törvényhozás első ízben tárgyal ilyen jellegű, ilyen célokat szolgáló javaslatot. Benyújtását közös munka, az érdekeltek összefogása és a viták sorén kialakult egyetértése előzte meg. A törvényjavaslat előkészítésében részt vett több minisztérium és több szakszervezeti és szövetkezeti érdekképviseleti szerv is. Megvitatta a javaslatot — társadalmi egyesületekben — a termelők- a forgalmazók és a felhasználók, minőségei, len- őrök. egészségügyi . és más szakértők széles köre is. Szeretném e helyről is megköszönni a munka során tapasztalt megértést, hathatós támogatást és a közös munkát. (Folytatás a 3. oldalon) NÓGRÁD - 1976. június 25., péntek Gáspár Sándor, Fock Jenő, Biszku Béla és Kádár János az ülésteremben.
