Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NOGRAD MEGÍEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII ÉVF.. 149. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. JÚNIUS 25., PÉNTEK Mai számunkból: A közművelődést segítik Csendes éjszaka... Eredmények, táblázatok ff*eirlc3mentbi»l jelentjük Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka ' Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Készt vett a tanácskozáson Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor. Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség — a választójogi törvénynek megfelelően — időközi választásról szóló jelentést nyújtott be. Apró Antal ezt követően arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot. Apró Antal indítványára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1) a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2) az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat tárgyalása: 3) Karakas László munkaügyi miniszter beszámolója a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról. Ezután Faluvégi ' Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Gazdasági feladatunk megoldása cselekvési szándékká kovácsolódott f Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt esztendő gazdasági fejlődését elemző és értékelő beszámolók sorát az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés zárja be. A törvényjavaslatban bemutatjuk és indokoljuk a bevételek és kiadások alakulását. Kiegészítésül ezúttal három olyan folyamatot emelünk ki, amelyek a következő időszak gazdálkodására és a pénzügyi egyensúly alakulására is érzékenyen hatnak. Először: hazánk gazdaságának fejlődése és gazdálkodó szervezeteink tevékenysége az országgyűlés által a tervben és a költségvetésben meghatározott fő irányokat * követte. A nemzeti jövedelem termelése a várt ütemben nőtt. Minthogy az előirányzottnál többet költöttünk felhalmozásra és fogyasztásra is, a társadalom vagyona jobban gyarapodott és az életszínvonal gyorsabban emelkedett a tervezettnél. a gazdasági egyensúly kívánt javulása azonban csak részben valósulhatott meg. Másodszor: a külkereskedelmi árak és cserearányok változása továbbra is kedvezőtlenül hatott gazdaságunkra. Az 1973-ban és 74- ben a külpiacon bekövetkezett nagyarányú árváltozások hátrányos következményei hirtelen értek bennünket, csakúgy, mint a többi hasonló gazdasági szerkezetű országot. 1975-re ezt a folyamatot már áttekintettük, terveinkben figyelembe vettük, és több intézkedést tettünk a kedvezőtlen hatások fokozatos ellensúlyozására. Harmadszor: a múlt év a népgazdaság IV. ötéves tervének utolsó és egyúttal áz V. ötéves terv előkészítő éve volt. Pártunk- XI. kongresszusára való felkészülés és a kongresszus messzebbre mutató — gazdaságpolitikánkat meghatározó és irányítási rendszerünket megerősítő — állásfoglalásai a munkának nagy lendületet adtak. Emellett az ‘év közepén — az új ötéves tervidőszakot . megelőzően —• a vállalatok egy részében érezhető volt a bizonytalanság és a várakozás, az irányító szervek pedig olykor türelmetlennek mutatkoztak. Új, takarékosabb gazdálkodás 1 Gazdasági helyzetünk és mostani feladataink társadalmi megértése fokozatosan cselekvési v szándékká kovácsolódott, új lendüfetet kaptak a- hasznosabb, takarékosabb gazdálkodást segítő kezdeményezések, a szocialista munka verseny pedig az eddiginél is gazdagabb formában bontakozott ki. Ezért gazdasági eredményekről szólva valamivel több volt a kedvező jel az év második, mint első felében. Az 1975- ös év tapasztalatai azonban újra igazolják és' figyelmeztetnek rá, hogy az eddigieknél sokkal nehezebb körülmények között megkezdett V. ötéves tervet csakis a hatékonyság és az egyensúly céltudatos javításával és a szervezettség megerősítésével valósíthatjuk meg. Népgazdaságunk' fejlődésének ütemét átfogóan a nemzeti jövedelem növekedésével jellemezzük — folytatta a pénzügyminiszter. Ez kereken 5 százalékkal haladta meg az előző évit. Nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó eredmény ez, megfelel annak az ütemnek, amelyet a KGST-országok többsége elért. A nemzeti jövedelem alakulásában az ipar termelése volt meghatározó. Hazánkban az ipari termelés az elmúlt évben 5 százalékkal növekedett, miközben a gazdaságilag fejlett tőkésországok javarészében visszaesés mutatkozott. A mezőgazdasági termelés — az előzőknél és a tervezettnél is mérsékeltebben — mindössze.'1—2 százalékkal — nőtt, jórészt a kedvezőtlen időjárás miatt, de részben azért, mert a háztáji és kisegítő gazdaságokban csökkent az állattartás. 109 szövetkezetben keletkezett Veszteség és alap- ,’hiány. Háromnegyed részüknek központi pénzeszközökből nyújtottunk segítséget A termelés az anyagi ágakban lényegében változatlan létszám mellett növekedett, mégpedig úgy, hogy közben az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma némileg csökkent. A termelékenység javulását elsősorban a munka jobb technikai fölszereltségének köszönthetjük. A termelést segítő gépek és berendezések állománya — több év átlagában is — gyorsabb ütemben nőtt, mint a termelékenység. Ez mutatja, hogy az állóeszközök kihasználásában nincs javulás. E javulást a műszaki és technológiai újítások és az üzemszervezés sem segítették eléggé. Az 1975. évi népgazdasági terv — amellett, hogy számításba vette az életszínvonal emelését és a legfontosabb fejlesztések megvalósí-- tását — a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása végett azt irányozta elő, hogy a megtermelt jaVak hazai felhasználása lassúbbá váljon. E felhasználás mérséklődött is, de kevésbé, mint ahogy terveztük. Az életszínvonal tovább emelkedett, a családok legr|||a«£ Jövedelem kiegészítő intézkedések A jövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetőségeinket az idei bér- és árpolitikai elgondolásaink összeállításakor , gondosan figyelembe vettük. A népgazdasági terv decemberi ' tárgyalásán már bejelentettük: az a szándékunk, hogy a húsnak és a, húskészítményeknek a fogyasztói árát július elején fölemeljük. Ezzel egyidejűleg jövedelemkiegészítő intézkedésekre kerül sor a bérek, á nyugdíjak, a gyermekgondozási segély, a családi pótlék és a szociális ösztöndíjak területén, mint ezt. a nyugdíjasok a múlt héttől kezdve folyósított július haek, terveinknek megfelelően gyorsabban nőttek, mint a murukából származó bérek. 1975-ben 85 milliárd forint értékű ellátást nyújtottunk pénzben és természetben. Országunk lakossága egy főre számítva átlagosan évenként 4300 forint pénzbeli és 3800 forint természetbeni társadalmi juttatásban részesült. A társadalombiztosítási kiadások több mint a felét nyugdíjakra fordítottuk. Az elmúlt öt évben a nyugdíjasok száma 26. az átlagos nyugdíj 65 százalékkal nőtt. 1975 júliusában emeltük a a már régebben megállapított alacsony nyugdíjakat. Több mint 1 millió idős ember jövedelme gyarapodott a szokásos évi nyugdíj-kiegészítésen kívül, s ezzel javítottuk a megélhetésüket. Az állami költségvetésnek ez 1,7 milliárd forint úi kiadást jelentett. 1975-ben a kifizetett nyugdíj összege 17 a kifizetett családi pótlék 19' a gyeimekgondozási segély 26 százalékkal lett nagyobb. A népgazdasági terv a szocialista szektorban 130 milliárd , forintnyi berunazási ráfordítással számolt. A beruházási tevékenysség 1975- ben nagyon élénk volt, s végül is 14l milliárd forintot fiaettek ki. A megelőző évihez képest a beruházási teljesítés 14 százalékkal fokozódott a nemzeti jövedelem nagyobb részének életkörülményei javultak. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme — amely magában foglalja a béreket, a bérjellegű jövedelmeket, a pénzbeli juttatásokat és az árak változásának hatását is — a tervben előirányzott 3,5 százalék helyett 4 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak reálbérének 2,5 százalékos növelését terveztük, de az végül is több mint 4 százalékkal lett nagyobb. A különbség kereken 2 milliárd forint többlet-vásárlóerőt jelentett. Sok helyütt azonban a béremelés nem volt kellően megalapozva, sőt, 120 vállalat és szövetkezet több bért fizetett ki, mint ameny- nyit a szabályok megengedtek. A mezőgazdaságból származó jövedelmek valamelyest növekedtek, holott a termelés már említett okok miatt elmaradt a várakozástól. Megállapíthatjuk, hogy összességükben a lakosság jövedelmei valamivel nagyobbak lettek, mint amennyire gazdasági helyzetünk megengedte volna. Hogy a reálbérek és a reáljövedelmek tervszerűen és a teljesítményekkel arányosan alakuljanak, év közben bizonyos intézkedéseket tettünk, s ezek hatására a vásárlóerő a második fél évben már mérsékeltebben növekedett. növekedésének üteménél sokkal dinamikusabban. Megjegyzem: a népgazdasági terv azt iránvozta elő, hogy a szocialista szektor beruházásai a nemzeti jövedelemmel azonos ütemben bővüljenek. A beruházások gyorsuló üteme csaknem 5 milliárd forinttal több költségvetési kiadást okozott. Ebben — a nagyberuházásokon kívül — a fővárosi tömegközlekedés fejlesztése, a vasúti járműpark konszerűsítétse. a bolthálózatnak a lakosságot és a belkereskedelem dolgozóit egyaránt kedvezően érintő korszerűsítésre számottevő tétel volt. Nagyberuházásaink vi nyugdíjaikból máris tapasztalhatták. A hús és a húskészítmények fogyasztói árának fölemelése és a jövedelemkiegészítő intézkedések összhangban vannak a termelés fejlesztésére és az életszínvonal alakítására vonatkozó gazdaságpolitikai elveinkkel. A népgazdasági tervben 1976-ra 3 százalékos reáljövedelem- és 1.5 százalékos reálbérnövelést irányoztunk elő. Ez megalapozott törekvés, és megvalósulásáról gondoskodunk. A lakosság reáljövedelmének egy jókora része társadalmi juttatásokból adódik. Ezek, / különösen, a pénzbeliAz 1975. évi tervijén elhatározott három nagy beruházás — a 750 kV-os távvezetéknek, a mecseki ércbányászati vállalatnak a fejlesztése és a kötöttárugyár debreceni—mátészalkai gyáregységének építése — megkezdődött. Szeretném kiemelni az elmúlt évi beruházási munka több kedvező vonását., Egységesebb volt a gépberuházásokkal kapcsolatos tervek készítése és jobb volt a gép- beruházások aránya. A beruházásokat gyorsabban helyezték üzembe,, a befejezetlen beruházások állománya pedig lassabban nőtt, a nemzeti jövedelemnek kis- sebb részét kötötte le. mint az előző években. Különösen fi@yel«mireméltó, hogy teljesítették az állami nagyberuházások előirányzatait. Erre évek óta nem volt példa! Több olyan — hasznos, új — létesítményt helyeztek üzembe, amely hozzájárult hazai ellátásunk javuláséhoz és az export növeléséhez is —, sajnos. néhol a tervezettnél csak később, vagy kisebb mértékben. Megkezdődött az üzemszerű termelés — bár háromhónapos késedelemmel — a Tiszai Vegyi Kombinát olefinüzemében. Az új péti műtrágyagyár is megkezdte a folyamatos termelést. Sajnos, ott a részegységeket késedelmesen helyezték üzembe, s ez 8—900 millió forint értékű termelési elmaradást okozott. Befejeződött a vison- tai Thorez-külfejtéses bányaüzem beruházása, de a termelés mennyiségileg, még mindig sokkal kisebb a tervezettnél. Több hónapos késéssel, s ezért az ígértnél mintegy 400 millió forinttal kevesebbet termelve indult meg a miskolci húskombinát. Összességében jól halad annak a tíz beruházásnak a megvalósítása, amelyeket a kormány gyorsításra jelölt ki. De még nagy és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Visszatérő hibák gátolják e beruházások gyors befejezését: a szükségesnél kevesebb a munkaerő, anyagok, alkatrészek és műszerek hiányoznak, s bizonyos gépek, berendezések és építési elemek gyenge minőségűek. /A kiviteli tervek késedelme és bizonytalan tartalma szintén gyakran hátráltatja a munkát. 'A beruházások túlzott lendületének fékezésére év közben intézkedéseket tettünk: új beruházásokra csak különösen indokolt esetben ad- ‘ tunk engedélyt, s vissza kellett vonnunk a tervben előirányzott, de még el nem indított, nem termelő beruházások pénzforrásainak egy részét. A mezőgazdasági nagyüzemek áz év második felében csak egyedi mérlegelés alapján kaptak újabb állami támogatást. A vállalatoknak adandó hitelek föltételeit megszigorítottuk. Beruházási erőforrásaink hatékonyabb felhasználásának segítésére bevezettük az állami beruházásokhoz nyújtott állami kölcsönöknek és a vállalati beruházásokhoz nyújtott állami támogatásoknak új, a hatékonysági követelményeket erőteljesebben megkövetelő rendszerét. A lakásépítési költségek csökkentésére kívánunk ösztönözni azzal, hogy a lakásépítésben közreműködő vállalatokat és tanácsokat közvetlenül érdekeltté tettük a lakásépítési költség-előirányzatok megtakarításában. A megtakarítás egy részéből ugyanis dolgozóiknak lakásokat adhatnak. Ezekben a napokban jelenik meg a beruházási célú fővállalkozásnak a pénzügyi feltételeit meghatározó . ren- l delet. Ez — kötelezettségeik mellé — megfelelő jogokat biztosít azoknak a vállalatoknak, amelyek egy-egy beruházás teljes megvalósítását vállalják. Kedvező irányú változás következett be a felhalmozás másik elemében: a készletezésben. Nagy elégedettségre azonban még sincs okunk, mert az ipari készletek gyorsabban nőttek, mint az ipari termelés, a kereskedelmi készletek pedig — összetételük mint — nem min(Folytatás a 2. oldalon).
