Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

Állandó a továbbVépzői» Az iskolai pályaválasztási felelősök munkája Napjainkban megyénkben is mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a fiatalok pálya választása nem csupán egyé­ni gond es érdek hanem erősen társadalmi-gazdasági jel­legű kérdés is. s m'nt ilyen, mind szélesebb társadalmi ér­deklődést »ált ki. A jövőben mindinkább szükség lesz arra, hogy az egyéni vágyakat, pályaelképzeléseket össze­egyeztessük a reális társad almi igényekkel. Kölcsönös érdekről van szó. Egyrészt, a fiataloknak érdeke, hogy jó szakmát, érdeklődésüknek, k epésségüknek megfelelő te­vékenységi formát találjanak. Másrészt, a népgazdaság­nak érdeke a társadalmi termelés növelése, a mind ha­tékonyabb termelési rendszerek működtetése. Az egyes ember érdeklődése a helyes pályaválasztással kerülhet harmóniába az össztársadalmi érdekkel. S szolgálja ez­által az egyén boldogulása t is. Amióta a nályaválasztás ügye egyre inkább a társa­dalom közérdeklődésének előterebe került, határozatok jelölik meg a fiatalok pálya- választási érettségének ki­alakításában a nevelési .té­nyezők, így az iskola és a speciális tanácsadó-intézmé­nyek szerepét, azóta az Or­szágos Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet — s termé­szetesen, u megyei intézet —, elsőrendű, feladatának tart­ja, többi között, az ískolák- bap végzett pályapedagógiai tevékenység segítését, szín­vonalának emelését. Ennek több forrná ia van. Megyénk­ben például igen fontos voit az iskolai pályaválasztási fe­lelősök rendszeres képzésé­nek. továbbképzésének meg­szervezése. Egy hároméves képzési ciklus éppen e hó­napban fejeződik be. A pá­lyaválasztási felelősök tanfo­lyamát június 28-tól július 1-ig rendezik meg Salgótar­jánban. a Mártírok úti Ál­talános Iskolában. A megyei pedagógiai továbbképzési ka­binet és a megyei pályavá­lasztási tanácsadó-intézet kö­zös szervezésében sorra ke­rülő tanfolyamon az iskolai, kollégiumi, nevelőotthoni pá­lyaválasztási felelősök vesz­nek részt. A tanfolyam cél­járól, s a képzési ciklus ered­ményeiről Szabó Ferenccel, a Nógrád megyei tanácsadó­intézet igazgatójával beszél­getünk. — A hároméves képzési Ciklusnak ez az utolsó éve —■ mondja az igazgató. — Akik ezt elvégezték, bizo­nyítványt is kapnak a pá­lyaválasztási alapozó-tanfo­lyamról. A tanfolyamon éven­te körülbelül 60—70 résztvevő volt. Az utóbbi időben inté­zetünk egyre szorosabban együttműködött a különböző párt-, állami és társadalmi szervekkel, a pályairányítás, pályaválasztás mind szélesebb társadalmi bázisának meg­teremtése jegyében. Ezen együttműködés jegyében zaj­lott az iskolai pályaválasz­tási felelősök alapozó-tanfo­lyamának megszervezése is. Az iskolai pályairányítási te­vékenységnek óriási szerepe van a fiatalok helyes pálya- választásában. A mi intézmé­nyünk egyik funkciója a me­gyei üzemi munkaerő-után­pótlás segítése, biztosítása. E funkcióval hangoltuk össze az iskolai pályaválasztási fe­lelősök tanfolyamát is. Az alapképzésnek kettős funk­ciója van: a személyiségis­merettel kapcsolatos kérdé­sek feldolgozása a felelősök­kel, s annak tudatosítása, hogy a megye gazdaságának mire van szüksége. Ez utóbbi napjainkban különösen fon­tos, hiszen ismeretes, hogy a nyolcadik osztályt végzettek száma csökken. Racionális pályairányításra, pályaválasz­tásra van szükség. — Hogyan ítéli meg az is­kolai pályaválasztási felelő­sök tanfolyamának jelentő­ségét? — Ez a továbbképzési cik­lus, amelynek befejezésére a napokban kerül sor, ered­ményes volt, ahol nem vál­tozott az iskolai pályaválasz­tási felelős személye. — És ahol változott? — Sajnos, ott ez nem mond­ható el. Tapasztalatunk sze- rini, helyenként még nincs minden rendben az igazgatói szemlélettel Sem, így ezeken a helyeken a pályaválasztá­si felelősöket cserélgeti K. Ez kedvezőtlenül hat a pályairá­nyítási tevékenységre. Jó lenne, ha' az iskolai pálya- választási felelősök hosszabb távon működnének iskolá­inkban. Pe'dáui ne mindig a nyolcadikos osztályfőnök le­gyen a pályaválasztási fe­lelős. hiszen ez a munka lé­nyegesen korábban kezdő­dik, s folyamatos tevékeny­séget tételez fel. — Hallhatnánk valamit a .tanfolyam programjáról? — A négy nap alatt elmé­leti és gyakorlati kérdések kerülnek szóba Többi kö­zött, érdeklődésre tarthat szá­mot például dr. Ritoók Pál- nénak. a Magyar Tudomá­nyos Akadémia pedagógiai ku­tatóintézete tudományos mun­katársának előadása a pá­lyaválasztás külföldi tapaszta­latairól. Szó lesz az egyéni szaktanácsadás helyéről a pá­lyaválasztási tanácsadás rend­szerében; a korlátozott mun­kaképességű fiatalok pálya- választásáról, vagy az admi­nisztratív-ügyviteli létszám- zárlattal kapcso’atos felada­tok és a pályairányítás ösz- szefüggéséről. A további té­mák a műszaki haladás, az oktatás és foglalkoztatás ösz- szefüggéséről, a pályaválasz­tás. beiskolázás-foglalkozta­tottság Nógrád megyei ta­pasztalatairól szólnak. A szek­cióüléseken témaként szerepe'- nek az együttműködési modell­kísérlet első évének tapaszta­latai. Ezen a kísérletet vég­ző osztályfőnökök, pályavá­lasztási felelősök, igazgatók vesznek részt, a szekcióülést Szabó Ferencné, az intézet pe­dagógiai csoportvezetője ve­zeti. ' Érdekesnek ígérkezik Jenei Arturné, a Heves me­gyei Pá’yaválasztási Tanács­adó Intézet igazgatójának elő­adása a pályaválasztási kí­sérletekről. Szóba kerülnek a hiányszakmák. S üzemlá­togatásra is sor kerül a gyön- gyösvisontai Gagarin Hőerő­műbe. Az üzemlátogatás cél­ja: a továbbképzésen részt­vevő pedagógusok gyakorla­ti tapasztalatainak elmélyí­tése. — Az alapozó képzési cik­lus befejezése után mik a tervek? — A pályairányítási tevé­kenység, természetesen, nem nélkülözheti az állandó el­méleti és gyakorlati tovább­képzést. A továbbiakban e továbbképzés formáit kíván­juk megteremteni. T. E. Izgalom a múltban és a mában leleplező indulattal. Elég; ha csak a közelmúltban a tele- vízió képernyőién is látott Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében :i- mű , Elio Petri-filmrc emlé­keztetünk. A film cselekménye a va­lóságban megtörtént Pinelli' ügy. áz úgynevezett Pizza Fontana-i merénylet egves eseményeit dolgoz.za fel. Én­nek egyszerű regisztrálásánál azonban sokkal többre vállal­kozik; az olasz igazságszol­gáltatási eljárások abszurdig tására —. amely módot nyűit arra, hogy egy ártatlan em­bert időtlen időkig fogságban tartsanak — hívja fel a fi­gyelmet. A cím pedig arra. a gyakorlatra utal. amelyet olyan írókkal. művészekkel. Jelenet Lucio de Caro Gyorsított eljárás című, izgalmas a<r1 filmjéből. Megyei film bem u la lók Ravil Batirov Felejthetetlen igaz barátot. Szép példa ez dal című lírai alaphangú a lélegzetelállító, izgalmak- szovjet filmje a Nagy Hon- ban is bővelkedő film a Szov- védő Háború idején játszó- jetunió különböző nemzeti- dik Belorussziában. Közép- ségű népeinek összefogására a nard Blier, Mario Adorf, tra maznak, akik abban „bűnö­sek”, fiQgv olyan igazságot mondtak ki, ami általában nincs a hatalmon levők ínyé­re. A film főszerepeit világhí­rű művészek alakítják: Bei­Fürstenberg és Gabriele Fer­1951-ben nagy sikere voit Dr. Homoki Nagy István idén felújított filmjének, a Vad­vízországnak. A kitűnő tér* ponti figurája azonban egy közös ellenség ellen. A for üzbég fiatalember, Kazbek, a satókönyvet Hogzsajev és zetti. legendás hírű partizánvezér, Holendro írta, a képeket Jef- akinek alakja még ma is ele- timovszkij, készítette. Kazbek vénén él a szovjet nép em- alakját Szagdul'lajev, szerel- lékezetében. Kazbek igazi ne- mét Szuhovej, belorusz ba- ve Mamadali Tonyivaldijev; rátját Batalov kelti életre, bátorságáról, nagyszerű tét" A hét másik érdekesnek mészetfilm a vadvizek éle­teiről sokat meséltek a hábo- ígérkező bemutatója, az olasz világának csodálatosan szén rú befejezése után. A Felejt- Lucio de Caro Gyorsított el- és küzdelmes mindennapjait heteden dal úgy állít emlé- járás című filmje a jelenben örökíti meg. A természet Dá­két a hősnek, hogy bemutat- játszódik.. Nem ez az első rátainak nyugodt szívvel ja az embert, a szerelmese olyan mű, amelyik az olasz ajánlhatjuk megtekintésre, elvesztéséért elkeseredett, igazságszolgáltatás furcsasá- éppúgy, mint az élővilágot, szenvedő férfit és a bajtársai- gairól, kényes „produkcióiról” biológiát tanuló diákok szá- ért kockázatokat is vállaló, szól, igazságosságtól vezérelt, mára. , ^Aforizmák Gyakran kiderül, hogy az- akinek látszólag semmiféle képessége nincs, mindenre ké­pes. Lelikiísmeretre legkevésbé azoknak van szükségük- aki­ket az sohasem furdal. M. Gain, amerikai szociológus X A színházban könnyebb szí­nésznek lenni- mint az élet­ben. Néró császárnak tulajdonított mondás X Legkönnyebben a gondola­tok szabványosíthatok. Rudi Mill, osztrák filozófus ,„SSJ'SSSSfSSSSSfSSSS/SSSSSS*//S*SSSf/SS*SSSSSSS/SJSS;VSSSS/SSSSSSSSS//SSSSS*S.VSS" » s Fjodor Abramov: PEL I sssssSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSAySSSSSSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/ 26. Pelageja bánatosan gondolt Alkára. Meg arra, hogy Alka is lehetett volna fejőnő. Miért is ne? Mivel ^rosszabb ez, mint más munka? Amióta csak él, nemzedékről nemzedékre, az anyja is, a nagyanyja is, meg maga Pelageja is, trágyával, tehe­nekkel dolgozott, de most egyszer csak elhatározták, hogy ez nem való a mai lányoknak, piszkos munka. De hát mi­ért? Miért volna piszkos, mikor ebből a mocsokból fakad az élet? Ezen a napon Pplageya sokat sírt. Sírt az erdőben, mi­után elköszönt a fejőnőktől, sírt a hazafelé úton. És kü­lönösen sokat sírt otthon, amikor az üres házban egyedül találta magat. A betegség alattomban teperte le Pelageját, az őszi eső. a nedvesség beálltával és az asszony nagyon szenvedett. Ö nem tudott betegeskedni. Az anyjára Ütött. Aki három nappal a halála előtt munkát kért tőle: „Adj már vala­mit, hadd dolgozzak egy kicsit. Még élni akarok.” Pelagejának, persze, eszébe se jutott a pékségben dol­gozni —, hogyan is ’bírná ezt a nehéz munkát? —, de volt valami amivel komolyan foglalkozott Miután talál­kozott a szurgai fejőnőkkel, másnap reggel még az ágy­ban feküdt, amikor hirtelen eszébe jutott, miért is ne le­hetne ő újra fejőnő. Szabadban kell dolgozni, a gép segít, nekik nem kell gyalogszerrel kutyagolni —, tán csak meg birkózik vele? Három napig ez a gondolat éltette. Három napig bármit csinált, bárhová ment, egyre csak arra gondolt, micsoda felfordulás lesz a faluban, ha megtudják, hogy visszamegy a kolhozba. — Hallottátok, mit ki nem íundált ez a Pelageja? — Még ilyet? — Teheti. Ez vasból van! A negyedik napon, azonban, amikor reggel felébredt — hová lett a híres-nevezetes vasegészség —. kezét-lá- bát meg sem bírta mozdítani. Alig bírt lélegezni — elszo­rult a szíve. Dél felé mégiscsak magához tért, sőt, még a vermet is beágyazta, de e naptól fogva egyre inkább elhagyta az ereje. Ellenállt a betegségnek, egész nap tett-vett a ház kö­rül, hol a fát rakta össze, hol összeszedte a szemetet és elégette, hol tömítette a kamrát — az egyik sarka min­den télen befagy —, és nagyon gyakran kijárt a dombra, a hegyaljára, ahonnan jól látszott a sütöde. Ha az idő száraz volt, leült a zelnicebokor tövében, ahol ezelőtt az ő beteg Pavelje várt rá, és sokáig nézte a túlsó partot. Sok minden eszébe jutott itt, a mély csendben, sok mindenre emlékezett — jóra is, rosszra is —. de leg­gyakrabban a sütödében töltött napokra gondolt-Pelageja, arra a meggondolatlan, szinte vakmerő bátorságra, amely- lyel harcba szállt új életéért. Nem, nem azt tartotta bátornak, hogy idegen férfivel feküdt le. A nyomor meg az éhség sok mindenre rávisz —■ még az ördöggel is lefeküdne az ember. Pavelnek meg neki éppen elege volt a háború utáni nyomorból, meg éh­ségből. Negyvenhétben, a szemük láttára sorvadt el első­szülött, egyetlen fiuk. Azért pusztult el. mert az anyjá­nak elapadt a teje. Kockáztatta volna, hogy a második gyerekükre ugyanez a sors várjon? Egészen másban látta a bátorságát. Abban, hogy szem­be mert szállni mindenkivel. A kolhozelnökkel, aki majd megpukkadt mérgében, mert elvették a legjobb fejőnő­jét, a kolhoztagokkal (..Ugyan vajon mivel érdemelte ki Pelageja ezt a zsíros állást?”), Dunyka péknével meg a rokonságával.. (Folytatjuk) Mélyben és magason A nap vakítóan szórta su- évvel ezelőtt ugyanis a met* garait. A hőmérő h igán'-szál a rónál dolgozt a m, jóval 25 Celsius-fok felé kú- Nem messziről nótaszó hal­szolt. Szélcsend volt. a meleg látszott. Kicsit rekedtes hun­levegő meg sem rezzent. gon. de jókedvűen énekelt Az építkezésen mégis bo- valaki, szorkányos ügyességgel mo- — Az idősebbek munka zognak az emberek. Létrákon közben szívesen dalolgatoaik. és hosszú keskeny pallókon Mi inkább a táskarádiót kap- egyensúlyozva végzik munká- coljuk be. Keveset beszélünk, jukat az ácsok. Testüket a amikor dolgozunk, ám a ze- nap bronzbamá.ra sütötte. nét mindig szívesen hallgat* — Látja azt a szőke fiút ott Hatan vagyunk a brigád" fenn? ő az egyik legügyesebb bsn- főleg fiatalok- ígv ezen szakember a brigádban — sohasem vitázunk __mondta, szólt a művezető. — Alig pár kezében gyorsan járt a fű­hónapja van nálunk, de iga- r®sz­zán elégedettek vagyunk a ~ üt sokszor keli ,-he* munkájával. Szorgalmával az Bedőlni” mutatott a fűrész­elsők közé .verekedte” magát. re- Elkelne egykét ügyes kis* Megvallom- kís*é félve ami megkönnyítené és másztam fel a másfél emelet- J s a .munfcm' nyi magasságba, ahol Paulo- 10 e17'®” vies Ferenc dolgozott. V,eav"ef ^ . enulet atadasakor. hogy eb* — Csodálatos finnen a kilá" ben én is sokat segédkeztem, tás. A Kőv ár sűrű fái mögül tevékenykedtem. óriásként emelkednek ki Sál- , _ gotarjam magas epuletei. Nem mindennapi látvány — szól- J lam a fiatalemberhez fordul- A családdal együtt iár­va _ juk a természetet. A hét végi — Ez igaz. De nemigein jut programok között legtöbbet a idő a bámésakodásra. Először kirándulás szerepel. Munka- magával ragadott engem is, 'bő után kikapcsolódásként ma már észre sem veszem — szívesen járok moziba. A szín­válaszolta. ház számomra eddi.? isme­Bizonytalan lépteimet és rétién, sok szép darabbal hoz- félő tekintetemet látva kicsit f® közelebb az irodalmat. Ami elmosolyodott. eddig érdek1 elen volt- a/, ma — Ez nem is magasság. Vol- már hiányzik. iám már olyan helyen. ahol Még sokáig beszélgettünk én is féltem lenézni. Lehete't, volna, ha lentről fel nem kia- vagy tíz-tizenegy emelet. De bálnak. Dél van. A ’ brigád ötven méterrel a föld felszí- ebédelni indul, ne alatt is építkeztem! Két b. zs. Mai tévéajánlalunk 20.00: A FÉLELEM FALAI beszámolóin alapuló összeál­MÖGÖTT. Dokumentumfilm lítás felvillantja a maoista re- Kínáról. zs‘m belső válságának okait. Megszólalnak többek között olyan művészek és politiku­sok is, akik menedékjogot Nem mindennapi vállalko zás eredményeként „A féle­lem fa'.ai mögött” címmel ke- kértek a Szovjetunióban, me rül a nézők elé a szovjet te- tagadva a hazatérést levízió alkotása, amely ritkán, vagy eddig még sohasem lá­tott felvételek, riportok se­gítségével ad számot az ázsiai Bizonyára sok r.ezo szá­mára jelent újdonságot a filmnek az . a része, amelyik a „kulturális forradalom” birodalom, elmúlt negyed- kulisszái mögé kalauzol. Az századunk históriájáról, fon- ötvenperces produkció ugyan- tosabb politikai eseményei- akkor feleletet keres arra is, ró', feleletet keresve az el múlt évek drámai fordula taira... A részben kínai tévéanyagon, mi a magyarazaia annak, hogy .a jelenlegi kínai poli- eredeti tika szélsőséges szov.iete’lé- részben nes erőkkel kíván szövetkez­pedig a szovjet tévések film- ni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom