Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

Cpiil w ffS«MmS*cBi»*iy SRI. As ország legnagyobb padló­én /ulburkolólap*gyára less A bányagépek javítói — Az ú.j gyár területének feltöltését június elejére te:" veztük. Ezt a munkát pár­napos eltolódással ugyan, de '■ efojeztiik. Felvonult a híd" én-tő vállalat, s hozzákezdett a cölöpözéshez. A próbater­helések elvégzése után ez a munka a jelenleginél jóval nagyobb lendülettel folyik majd. A cölöpözéssel a 17 ezer négyzetméter gyártó­csarnok biztonságát teremt­jük meg. A cölöpözők elő- re’áthatólag augusztus köze­pén hagyják abba a’munkát — indítja a beszélgetést Ró­ka Mihály- a Romhányi Épí­tési- és Kerámiagyár főmér­nöke. A TÖVÁLL uiau az állami építők A gyártócsarnok cölöpözé­sével egyidőben végzek el az alapozási munkálatokat. Ehhez június végén kezdenek hozzá a, rétsági TÖVÁLL munká­sai- akik a terület feltöltését végezték, őket követik majd a Nógrád megyei Államj Épí­tőipari Vállalat dolgozói, akik mint generálkivitelezők át­veszik a főszerepet, az irá­nyítást. Belépésük az őszi hó­napokban várható, amikor sor kerül a szerkezetépítési munkálatokra. 1 Aggódó hangsúlyt az ed" ’dig végzett munkák ütemével kapcsolatban nem éreztem a főmérnök szavaiból. Csupán annyit jegyzett meg- hogy az elvi engedélyezés után újabb lendületet adna a munkála­tokhoz- ha már most birto­kukban lenne a fedezetiga­zolás. Ettől függetlenül nagy kö­rültekintéssel- alapossággal egyengetik ennek az új, je­lentős beruházásnak az út­ját. Ha megvalósul, akkor ha­zánk legnagyobb padló- és falburkoló lapot térmeló gyá­ra lesz. Nem várnak egymásra — A létesítmény szakaszos tervszolgáltatással épül. Ed­dig a részterveket — föld­munka- cölöpözés — időben •megkaptuk a Szilikátipari Tervező Intézettől. Az alapo­zási tenet a napokban vár­juk- nagyon bízunk abban, hogy a szerkezetépítési terv is időben a rendelkezésünkre áll. Kapcsolatunk jó a SZIKTI-vel. Az ő köreműkö- désükkel épült a Romhány I., a Romhány II.- sőt a Finom- ,kerámiaipari Művek beru­házásainak is ő az állandó tervezője. Egyébként a gyár építése tervezői művezetéssel történik. A tervezők heten­ként egy, vagy két alkalom­má! lejönnek es megbeszéljük a tennivalókat A tervezőin­Oakiiem kétmilliárdos kiskereskedelmi áruforgalom Ülésezett a fogyasztási szövet kezetek megyei küldöttközgyűlése Tegnap Salgótarjánban ülé­sezett megyénk fogyasztási szövetkezeteinek küldöttköz­gyűlése. Az általános fo­gyasztási és értékesítő, a ta­karék- és lakásszövetkezetek képviseletében megjelent 51 küldött, ez alkalommal is több fontos napirendet tárgyalt. A megye fogyasztási szö; vetkezeteinek idei munká­járól, az idei és a további tennivalókról Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke adott szá­mot. Bevezetőként az MSZMP KB 1976. április 22-i ülésé­nek főbb megállapításaival foglalkozott. A szemléleti és cselekvési egység erősítésé­re, a határosatok és rendel­kezések következetesebb vég­rehajtására hívta fel többek között a figyelmet. Hangsú­lyozta, hogy d. Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa irányelvekben hatá­rozta meg az V. ötéves terv- gazdasági célkitűzéseit és az 1976. évi legfontosabb tenni­valókat. Az 1975. évi eredménye­ket figyelembe véve az 1976. évi tervek célkitűzéseit ér­tékelve az előadó megálla­pította, hogy a szövetkezetek rövid- és középtávú tervei összességükben reálisak. Az általános fogyasztási és érté­kesítő, a takarék- és lakás- szövetkezetek döntő .többsége az adottságokhoz, a helyi kö­rülményekhez igazodva, fi­gyelembe vette a népgazda­sági igényeket és a cselek­vési programban meghatá­rozott feladatokat. Az 1976. évi terv célkitűzéseinek meg­felelően a szövetkezetek egy- milliárd 886 millió forint kiskereskedelmi áruforgalom lebonyolításával számolnak, ami 10,1 százalékkal maga­sabb az előző évinél és va­lamelyest meghaladja az or­szágos átlagot. A továbbiak­ban tájékoztatást, adott ar­ról, hogy a tervezett 10,4 százalékos értékesítési árbe­vétel emelkedésével 11,26 szá­zalékos eredménynövekedést terveztek a szövetkezetek. A beszámoló részletesen ele­mezte a szövetkezetek ter­veit is. Ezután a MÉSZÖV elnöke az 1976-os év eddigi mun­káját tekintette át, elemezve az ÁFÉSZ-, a takarék- és lakásszövetkezetek , tevékeny-- ségét. Megállapítható. hogy az ÁFÉSZ-ek 1976. első öt­havi kiskereskedelmi for-, galma 6,7 százalékkal halad­ta meg az előző év azonos időszakáét. Megkülönbözte­tett helyet kapott a beszámo­lóban az 1006/1976-os kor­mányhatározat, illetve a vég- 1 rehajtása érdekében tett in­tézkedések, s azok hatása. Mint kiderült, a háztáji és kisegítő gazdaságok burgo­nyából 2420, zöldségből 34 282, gyümölcsből pedig 23 490 má­zsára kötöttek szerződést a szövetkezetekkel. A szövetke­zetek több mint 340 ezer na- ypos- és előnevelt baromfit — libát és kacsát — értéke­sítettek. A beszámoló ele­mezte azokat a gondokat is, amelyek a háztáji és kisegí­tő gazdaságok vetőmaggal, abraktakarmánnyal, vegysze­rekkel és egyéb kerti szer­számokkal történő folyama­tos és jó ellátását zavarják. Szólt azokról az intézkedések­ről is, amelyek a gondok megoldása -érdekében szület­tek. Végezetül a MÉSZÖV 1976. évi cselekvési programjában meghatározott feladatok vég­rehajtásának eddigi tapasz­talatait értékelte az előter­jesztő. Szólt a további fel­adatokról, piélyek megoldá­sa segíti a cselekvési prog­ram eredményens végrehaj­tását. Megállapítható töb­bek között, hogy a korábbi­nál nagyobb erőfeszítés és még szervezettebb munka szükséges, hogy az 1976. évi terv gazdaságpolitikai és üz­letpolitikai célkitűzései ma­radéktalanul megvalósulja­nak. Fontos feladatként je­lentkezik a párt káderpoli­tikai elveinek következetes érvényesítése, a személyi fel­tételek biztosítása, a vezetés színvonalának erőteljesebb javítása. Szó esett arról is, ha. az 1976. évi tapasztalato­kat felhasználva, június 30- ig az ÁFÉSZ-ek elkészítik az V. ötéves tervüket, amelyet kibővített igazgatósági ülé­sen tárgyalnak meg. ■ Ezt követően még több fontos napirendet tárgyalta megyei küldöttközgyűlés. Ezek közül is kiemelkedő jelen­tőségű volt a MÉSZÖV ér­dekképviseletébe tartozó sző-. vetkezetek közös fejlesztési és tartalékalapjának , forrá­sa és felhasználása a IV. öt­éves tervben, valamint az V. ötéves terv fejlesztési irány­elvei. Ezzel összefüggésben megvitatták azt a szabály­zattervezetet, amely a szövet­kezetek közös alapjait meg­határozza. A napirend elő­adója Szőr ti Imre, a MÉSZÖV ÁFÉSZ-titkárság vezetője volt. A beszámolókat a kül­döttek vitája követte. , T. L. tézet öt részlegével műkö­dünk együtt. Ha netán vala­mi sürgős dolgunk van- nem várjuk meg, amíg lejönnek, hanem mi megyünk fel — folytatja Róka Mihály. Az egyszerű problémákat pedig a gyár vezető szakem­berei, a munkások közremű­ködésével saját hatáskörük­ben oldják meg. Mivel jelentős importgép- igénye van a beruházásnak — 3 millió dollár — ezért a gyár vezetői májusban egyez­tető tárgyalást folytattak a Sacmi. olasz céggel. (Ez szál­lította a Romhány II. gépeit és berendezéseit). Ennek so­rán eldől ti miilyen gépeket vásárolnak az olasz cégtől. Megegyeztek abban is. hogy milyen gépeket vásárolnak majd a hazai termelésből. Ennek megfelelően kevésbé bonyolult, kisebb gépeket szállít majd az Egyesült Iz­zó, vacumtechnikai gépgyá­ra, valamint a Kisalföldi Gépgyár. Ez utóbbit a kerá­miagépek előállítására állít­ják majd át. — Komolyabb berendezése­ket nem rendeltünk a ma­gyar gyáraktól- nehogy ve­szélyeztessük a termelés fo­lyamatosságát- biztonságát — indokolja a főmérnök, majd így folytatja: — szemé­lyesen is meggyőződtünk ar­ról, hogy a magvar gyárak képesek jó minőségben a kö­vetelményeknek megfelelően előállítani a nekünk szüksé­ges kisebb gépeket. Uj szakemberekkel — Korábban szó volt ar­ról- hogy a beruházást lebo­nyolító vállalati szervezetet megerősítik. Miként sikerült? — Részben átcsoportosí­tással- részben új felvétellel. A beruházási osztályon dolgo­zó két technikus mellé ke­rült az a kolléga, aki eddig fejlesztőként dolgozott a gyárban, korábban műszaki ellenőr volt. azt megelőzőét pedig energetikus. ő látja el az elektromossággal kap­csolatos műszaki-, ellen őrzési feladatokat. A másik főisko­lát végzett fiatalember a Ganz Villamossági Műveiétől jött hozzánk, mivel laikást tudtunk részére biztosítani. Felesége röntgenasszisztens, jelenleg GYESken van. Ké­sőbb az 6 problémáját is meg­oldjuk — mondja határozot­tan Róka Mihály. V. K. A brigádvezető a maróhenger javítását végzi. Tiribesen ke­rül munkába. Megszaporodtak a bánya­gépek a Nógrádi Szénbányák üzemeiben. Köztudott, hogy a nehéz körülmények miatt ezek kopnak. 1 hibásodnak, a rendszeres ápolás, karban­tartás mellett, javításra szo­rulnak. Nem véletlen, hogy a vállalat, gépüzemében, ’ az egyes számú mechanikai részleg pártalap&zervezete cselekvési programjában a következődet fogalmazták meg: az egymillió tonna szén kitermeléséhez a műhelynek a báinyagépjavitás színvona­lának növelésével kell hoz­zájárulnia. Amikor ez a cselekvési program készült Oláh Sán­dor 14 tagú szocialista gép­lakatos brigádja talán még nem is tudta, hogy mindeb­ben rájuk számítanak első­sorban. — Az egy-k legjobb gépla­katos bri?ád kapta ezt a fel­adatot. Eddig is nekik vplt talán a legnagyobb tapaszta­latuk a bányagépek javítá­sában — mondja Simon Zol­tán. a gépüzem bányászati termelés-vezetője — majd így folytatja: ✓ — Kétségtelen sok a tenni­valójuk. A maróhengerek, F—6"os, gépek az EHOR ra­kodógépek. az új szovjet gé­peik. a SLASK—67 típusú páncél kaparok javítása a brigádra vár. Ezenkívül fú­rógépállványok gyártása, a marós frontokihoz kábelszö- nyeglán-c-gyértás. Az akna- szállító giépek betoló, határo­ló és kitoló automatikus be­rendezéseinek javítása, füg* gősínpálya-alkatrószek gyár­tása- biztonsági berendezések elkészítése is feladatuk. Sok ezt még felsorolni is. — Nekünk tetszik ez a munka, csak legyen mindig anyag, meg alkatrész. Jó a brigád összetétele is. Mát többen aranyfokozatosak vagyunk, tehát régóta részt veszünk a szocialista brigád­mozgalomban. Nagyon fon­tos feladat, amt végzünk. En­nek tudata lelkesítőleg hat — mondja Oláh Sándor brigádvezető, azután szüne­tet tart,, úgy folytatja. — Sok az új gép, olyan amit nekünk is meg kell elő­ször ismerni. Más dolog, amikor már másodszor kerül hozzánk egy gép. Ismerős, tudja az ember, hogy mit kí­ván — mondja Oláh Sándor. — A műszaki csoport — nem véletlenül — a szoká­sosnál több időt fordít, job­ban patronálja, segíti ezt a brigádot. Üj feladatot kap­tak és az természetes, hogy a kezdeti gondokon minél előbb túl kell lennünk. Ezért a fokozjott segítség — mondja Simon Zoltán. — Elegendő lesz-e majd a brigád ereje az állandóan növekvő követelményekhez? A bi-igédvezető. a termelés* vezetőre néz. Tőle várja a választ. Az nem is késleke­dik. — Az az igazág, hogv már ma nagyobbak az igények, mint amennyit ki tudunk elégíteni. Már most látszik, hogy ezt a termelési vona* lat a jövőben tovább kell erősítenünk. Az is igaz. hogy a javí'ás egyre szervezetteb­bé válik. Ma már az akna- üzemek igényei a nagyobb munkáknál egy-egv hónappal előbb ismertek előttünk. A javítómunka azonban sajá­tos jellegű, vagyis előfor­dulhatnak rendkívüli esetek, gyors javítási igények. A termelés folyamatossága ér­dekében ilyenkor rugalmas átszervezésekre van szük­ség. Ezeket is figyelembe vesszük és igyekszünk még szervezettebbé teremi a mun­kát éj jobban biztosítani a tárgyi feltételeket. — Eddig még símám ment a dolog, reméljük, ezután, is így lesz. vagy még jobban. Legalábbis a brigád ezt sze­retné — szólal meg Oláh Sándor. B. J. Súlyfeszítőt készítenek a személyszállító a brigád tagjai. gumiszalaghoz Lassan valamennyi párt­alapszervezetben befejezik azokat a beszélgetéseket, amelyeket a tagkönyvcserét megelőzően a párttagsággal folytatott a vezetőség. A be­szélgetések politikai tapasz­talatait összegező taggyűlé­sekre készülve, több alap- szervezet, pártbizottság tü­zetesebben is megvizsgálja a partéiét, a pártmunka egy- egy részterületét. Néhány nagyüzemben, így a Salgótar­jáni Kohászati üzemekben, a Lampart ZIM salgótarjá­ni gyárában már korábban is megtették, de most a be­szélgetések tapasztalatainak elemzése során ismét meg­vitatták a faluról bejáró dől_ gozók, párttagok helyzetét. Salgótarján nagyüzemeiben — amelyek egyben a megye legnagyobb üzemei is — a dolgozók majdnem fele a vá­rosban dolgozik, de falun él. Közülük sokan két-három órát is ingáznak naponta a falu és a város között. A be­járó dolgozók egyharmada tagja a pártnak. Sajátos helyzetükkel mindenképpen számolni kell a gyárban, de a pártéletben, a pártmunka szervezésében is. A beszélgetések sokfajta, észrevételt, javaslatot hoz­tak felszínre. Bizonyították, hogy azok az erőfeszítések, intézkedések, amelyek a be­járó dolgozók helyzetének javítására születtek, jelentős eredményeket hoztak. A két- laki élet, az ipari és mező- gazdasági munka, a települé­sek meglevő különbségei, a vallásos világnézet hatása ina már korántsem hagy olyan mély nyomot arcula­tukon, mint még néhány év­vel azelőtt. A gyár, a nagy­üzemi munka formálja, ala­kítja az embereket. Életmód­juk, szemléletük, szokásaik módosulnak, mindinkább „hozzáigazodnak” a város­ban élő munkásokéhoz. A fogalom tehát, amely a sok ezer faluról bejáró mun­kást takarja, tartalmában egyre szegényedik. Ponto­san úgy, mint ahogy szűkül azok köre, akiknek a gyár, az üzem csupán egyfajta ..keresetkiegészítést” jelent. A párttagok, a bejáró mun­kások többsége nemcsak dől-' gozónak, hanem gazdának is érzi, magát a gyárban. Ez magyarázza, hogy lényegé­ben ugyanazon dolgok-gon- dok foglalkoztatják őket, mint a gyár egész munkás­kollektíváját. A Salgótarjá­ni Kohászati Üzemekben, a ZIM-ben, a síküveggyárban, az állami építőipari vállalat­nál a bejáró munkások, a párttagok éppoly kritikusan szóltak az alapszervezet gazdasági tevékenységéről, a cselekvési program végrehaj­tásáról, a gazdasági vezetők, valamennyi párttag felelős­ségéről, mint a tősgyökeres városi munkások. A ZIM egyik alapszerve­zetének titkára — ahol a párttagok több mint a fele faluról jár be — nemrégi­ben a nagyüzemi párt-végre­hajtóbizottságnak adott szá­mot a beszélgetések -.tapasz­talatai lói. Mint mondotta, a városban élő, a faluról be­járó, munkások egyformán szóvá tették, hogy az alap­szervezet, legyen következe­tesebb a cselekvési program végrehajtásában. Ne csak a munkásoktól, a vezetőktől is követeljék meg a tervsze­rűbb. a következetesebb munkát, az ellenőrzést. Ha itt minden rendben volna, a kommunisták akkor sem tét­lenkednének. A krónikus lét­számhiány, a rendszertelen anyagellátás, a gyorsan vál­tozó piaci igények amúgy is . sok gondot okoznak. Nehezí­tik a folyamatos munkát, ki­kezdik a munkásemberek hangulatát. Ám azt is jól lát­ják a párttagok, hogy a kom­munistáknak nem csupán a munkában kell példát* adnlok társaiknak. A helytállás, a kiállás a politika, a helyes politikai gyakorlat mellett, az átmeneti nehézségek vál­lalása, a munkástársak buz­dítása, lelkesítése legalább ennyire fontos. De a gyár, a gyári kollek­tíva hatása mindjobban „belopja magát” a falun élő, faluról bejáró munkások ot- honi tevékenységébe is. A mindennapok tennivalói — a háztáji, a ház körüli teen­dők — egyre kevesebbet zárnak közülük a portát kö­rülölelő kerítés mögé. Sok gyári munkás vesz részt ak­tívan a közéletben, dolgo­zik a faluközösségért. Tagja a helyi tanácsnak, lelkes ak­tivistája a Hazafias Népfront­nak, tagja a helyi munkásőr- egységnek. Munkájukat épp­úgy pártmunkaként értéke­lik a gyári alapszervezetek -— s ezzel a beszélgetések során szinte mindenütt egyetértett a párttagság —, mint a hely­ben tevékenykedő , kommu­nistákét. , A faluról bejáró dolgozók helyzete, jövedelemviszonyai tehát jelentősen változtak — az átlagmunkáshoz közelí­tettek — az elmúlt években. Döntő többségük elindult, s egyre erőteljesebb lépések­kel halad a munkássá válás útján. Azonban éppen a be­szélgetések során előbuk­kant sokfajta észrevétel, gond vezet ahhoz a következ­tetéshez, hogy a bejáró dol­gozó korántsem tekinthető csupán statisztikai kategória-, nak, amellyel ezentúl nem, vagy alig kell számolni. Mert a falu és város között ingá­zó munkások nemcsak a vá­rosi szokásokat, a munkás­szemléletet viszik magukkal. Egy részük az otthoni szoká­sokkal, előítéletekkel hozza, terjeszti a gyárban a szocia­lista értékeinktől idegen esz­méket, nézeteket. A part- alapszervezetek feladata — s ezt a beszélgetések során több helyen is szóvá tették —, hogy határozottabban lép­jenek fel az „ideológiai két- lakiság” ellen. A párttagok^, eszmei-politikai nevelésében éppúgy akad tennivalójuk, mint a gyárak, üzemek és a községi tanácsok kapcsola­tának erősítésében, együtt­működésük szélesítésében. Vinczc Istvánná NÖGRÁD — 1976. június 23., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom