Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-17 / 142. szám

Osztrák igazságügyi küldöttség hazánkban Dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter meghívására szerdán osztrák igazságügyi küldöttség érkezett hivatalos látogatásra Budapestre, dr. Christian Broda-nak, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi igazságügyminiszterének ve­zetésével. A küldöttség tagja­ként hazánkba érkezett dr. Rudolf Hartmann, az Oszt­rák Köztársaság legfőbb ügyésze is. A vendégek jogi életünket, az igazságszolgál­tatás, a büntetésvégrehajtás munkáját tanulmányozzák és megbeszéléseket folytatnak a két ország közötti jogi kan- csolatok helyzetéről. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter és dr. Szíjár­tó Károly legfőbb ügyész fo­gadta. Jelen volt dr. Fried­rich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete, (MTI) Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Gyarmati János elnökleté­vel tegnap délelőtt a Parla­mentben összeült az ország­gyűlés építési és közlekedési bizottsága. A képviselők az Építésügyi és. Városfejlesz­tési Minisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium 1975-ös költségve­tésének teljesítését elemezték. Aa 1975. évi népgazdasági terv fokozott követelmé­nyeket támasztott az étpítő" iparral szemben’ az országos építőipar az előző évihez vi­szonyítva a tervet meghala­dóan’ 6,4 százalékkal, ezen be­lül a kivitelező építőipar 8.4 százalékkal több építésszerelési munkát vég­zett el. Az építési igényeken belül csökkent az elvállalt munkák és emelkedett az el­utasítások értéke. Az el nem vállalt építési munkák össze­ge csaknem kétszerese az előző évinek, és emelkedett a visszautasításoknak az ösz­szes keresethez viszonyított aránya is. A megbízásokat el­sősorban az országos tevé­kenységű magasépítő válla­latok voltak kénytelenek sze­lektálni. E vállalatok kapaci­tása a kijelölt feladatokkal erősen terhelt- teljesítményü­ket a munkaerőhiány, továb­bá az előkészítésben tapasz­talható hiányosságok miatt nem tudták a kereslettel össz­hangban növelni. (MTI) 7anácskozoit az országgyűlés kulturális bizottsága ' Tegnap az Országházba.n az elmúlt év költségvetésének végrehajtásáról tanácskozott az országgyűlés kulturális bi­zottsága. Az Oktatási Minisz­térium’ a Kulturális MinL-rz- térium. a Magyar Tudományos Akadémia’ az Országos Test­nevelés és Sporthivatal, vala­mint a Rádió és a Televízió közös tájékoztatójához szá­mosán szóltak hozzá. Csupán jelzésként a számvetés gaz­dag. sokatmondó tényei közül: az elmúlt évben hatékony in­tézkedések történtek’ az álta­lános iskolai oktatás színvo­nalának emelésére és az ellá­tottságukban fennálló különb­ségek fokozatos felszámolásá­ra. Javultak a testnevelés anyagi feltételei a közén- és a felsőoktatási rntézimén,vek­ben. Az elmúlt év, a közműve­lődés és a művészet területén is eseményekben, rendezvé­nyekben gazdag esztendő volt. A szakmai feladatok jobb el­látása mellett lehetőség adó­dott arra. hogy a közművelő­dés területén új formákkal kísérletezzenek. Számottevő­ek voltak a központi felújí­tásokra fordított kiadások, ke­reken 95 millió forintra rúg­tak. (MTI) Az egészségügy legyen az ember szolgálata (Folytatás az 1. oldalról) Szólt arról is dr. Boros, Sán­dor. hogy fokozódik az orvo­sok törekvése’ s'zakmal tudá­suk színvonalának szinten tariására. emelésére, aktívabb lett tudományos érdeklődésük- mert ez a színvonalas munka nélkülözhetetlen feltétele. Szé­lesebbé és intenzívebbé vál­tak az orvosok, egészségügyi dolgozók társadalmi kapcsola­tai. é’ér.kebb lett érdeklődé­sük a közügvek iránt. Többen vállalnak közvetlen munkát a közösség érdekében. Mindezek melleit.’ ha nem is n.asv szám­ban, de sajnos, vannak olya- n k js. akiknek a munkája és magatartása a közv'éleméy jo­gos kritikáját váltja ki. 'I int it f for ni áló, nevelő munkával Foglalkozott a megyei párt­bizottság titkára előadásában azzal is- hogy az egészségügyi etika helyzetének javítását komplex kérdésként kell ke­zelni. Alapvető feladat ezzel kapcsolatban mind a lakosság, mind az egészségügyi dolgo­zók körében végzett folyama­tos és hatékony, tudatformáló, neveő munka. Kijelentette: az etikai helyzet javításának szükségességével egyetért a kommumsta orvo ok. etév- ségügyi dolgozók, vezetők nagy többsége is; számítunk a le^- lt i ismeretesen dolgozó’ a szo­cialista erkölcs normái szerint élő orvosok’ szakdolgozók — és ők vannak többségben — támogatósára is. Az orvosok személyisége’ magatartása- egészségpolitikai tényező: a beteg k elsősorban az őke:, kezelő orvos magatartásából, a vizsgálat, a kezeié® emberi momentumaiból vonnak te következtetést az egészségügyi ellátás egész rendszerére vo­natkozóan. De szólt a belesek ma-atertósáró’ :s. Ttt töbte kö­zött kijelentette, hogv a la­kosság körében a párt- és tömegszervezetek tudatosít­sák, hogy az egészségügy eti­kai helyzetének továbbfej­lesztéséhez szükséges a lakos­ság szemléletének megváltoz­tatása is: ítéljék el a kivéte­les ellátásra való törekvést, ne hagyják szó nélkül a rossz bánásmódot, a harácsolást, de lépjenek fel azok ellen is, akik megvesztegetési kísér­letekkel. vagy egyéb elítélen­dő módon igyekeznek jogta­lan előnyöket biztosítani. Előadói beszédét így fejezte be: Munkánk középpontjában minden területen a párt XI. kongresszusának határozata­iból adódó feladatok megva­lósítása áll. Ennek az egész­ségügyben is érvényt kell sze­rezni. Az egyészségügy dolgo­zói előtt sem. áll könnyű munka. A feladatok végre­hajtása elvi szilárdságot. nyílt kiállást követel. Voltak már helyzetek, amikor a kommunista orvosok nehe­zebb és népszerűtlenebb fel­adatokat is vállaltak. Mi tud­juk, hogy ezt a feladatot is megoldják, hiszen ma jobbak a feltételeink, szélesebb tá­mogatásra építhetünk, első­sorban a kommunista orvo­sokra, vezetőkre, azok példá­jára, felelősségére. Hozzászólások, javaslatok A beszámolót követő vitá­ban elsőnek dr. Cseplák György, a salgótarjáni kór­házi főorvos kért szót. A töb­bi között azt hangsúlyozta: a kórházi pártszervezetek fela­data, hogy elemezzék az eti­kai helyzetet és határozzák meg a tennivalókat is. Dr. Balogh Gábor, a balassagyar­mati kórház igazgatóhelyette­se a többi között a felszerelt­ség, a szakmai színvonal nö­velését sürgette. Dr. Balogh Péter salgótarjáni kórházi főorvos az orvosetikai bizott­ságok munkájávaL foglalko­zott. Gonda János, az Orvas- egészségügvi Dolgozók Szak- szervezete Nógrád megyei Bi­zottságának titkára az orvos- egészségügyi dolgozók szak- szervezetének VII. kongresz- szusa határozatairól, az etikai feladatokról szólt. Dr- Kadosa Ildikó balassagyarmati kór­házi orvos a kórházból el­bocsátott betegek osztályra történő visszarendelésével fog­lalkozott- Dr- Fancsxk János, a salgótarjáni kórház igazga­tója a többi között kijelen­tette, hogy az ellátási szín­vonal emelkedésével javul az e'ikai helyzet is. Foglal­kozott a beteg és orvos, az orvos és orvos közötti kap­csolattal. Felszólalt az aktívaértekez­letein dr. Zsögön Éva állam­titkár. Hangsúlyozta, hogy nagy eredmény:, lehetővé vált országunkban állampolgári jogon az ingyenes orvosi el­látás. Ennek alapvető feltéte­leit megvalósítottuk. Foglal­kozott az ötödik ötéves tervi feladatokkal, az integráció nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásával. Szólt az eti­kai helyzetről, s mint mon­dotta, úgy kell gyógyítani, hogy a beteg ne érezze, hogy szüksége van a kivételes el­bánásra, amit anyagi áldozat­tal kell elérnie- Országunk­ban a valóban ingyenes gyó­gyítás megteremtése a leg­fontosabb egészségpolitikai feladat. Dr- Oppe Emil, a balassa­gyarmati kórház orvosa az orvosok szakmai továbbképzé­sét hangsúlyozta. Szót kért dr. Vidovszki Kálmán, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályveze­tője. Mint mondotta, az ötö­dik ötéves tervvel új korszak kezdődött, mindenki számára magasabb színvonalon kell biztosítani a beteg állapotá­nak megfelelő szintű gyógyí­tást. Szólt a mennyiségi fej­lesztésről, de hangsúlyozta, hogy ma elsősorban a minő­ségre kell törekedni. Elemez­te a vezetői megbízatások új rendszerének előnyét, szólt a munkahelyi légkör fontossá­gáról és az etikai helyzetből. Megállapította, hogy az orvo­sok nagy többsége becsülete­sen, dolgozik- Kérte: a becsü­letesen dolgozó többség ne engedje, hogy egy ' kisebbség magatartása beárnyékolja a szocialista egészségügy ellá­tásáról a köztudatban kiala­kult képet. Szólt az egészség­ügy területén dolgozó párt- szervezetek konkrét feladatai­ról, segítségüket kérte az eti­kai helyzet javítása érdeké­ben­Dr. Antal Elemér salgó­tarjáni főorvos, a felszerelt­ség tervszerű bőví'ését sür­gette. Molnár György, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára, az egészségügyben dolgozó fiatalok helyzetével, a KISZ-szervezetek tevékeny­ségével foglalkozott. Dr. Zon- da Tamás balassagyarmati fő­orvos javasolta, hogy a szín­vonal növelése érdekében a vezető főorvosok nágy-öté- venként tegyenek .szintvizsgá­kat bizonyításul,! hogy lépést tartottak a tudományos fej­lődéssel. Dr. Gordos János, a megyei tanács elnökhelyettese a szocialista életmóddal fog­lalkozott, s ez sürgető az egészségügy területén is. Szolt az állami irányítás szerepé­ről, s kijelentette, hogy az egészségügyi feladatok meg­valósítását politikai kérdés­nek tekintették és tekintik- Az etikai kérdésnél elmon­dotta, hogy e téren nem sza­bad engedni az általánosítás­nak. Az újjászervezett etikai bizottságok tevékenységében a nevelés, a megelőzés is kap­jon fontos szerepet. A nyílt és őszinte vita. amelyben a formálódó egyet­értés jó alapot biztosít az egységes cselekvéshez, dr- Bo­ros Sándor zárszavával ért véget.---------------------------------------------------------------------------------------7---------!-----------------------­M AI KOMMENTÁRUNK Elpocsékolt termés Túlzás nélkül állíthatjuk: a megye lakossága rendkívüli érdeklődéssel figyelte a me­gyei, a városi- a községi ta­nács végrehajtó bizottságának üléseit- amikor többször is napirendre tűzték a zöldség- és gyümölcsellátást. Időszerű voit ez a szigorú következe­tesség a lakosság ellátásának javítása érdekében, a magya­rázat egyszerű: a salgótarjáni és az iparmedencének piaca az ország legdrágább piacainak egyike. A kép, hogy teljes legyen, meg kell jegyezni: a közkedvelt és keresett zöld­ség- és gyümölcsfélék zöme bőven terem Nógrádban. Ezek után nem kétséges- hogy körültekintő munkával — a józan kereskedői észt hasz­nálva — felvásárlás és érté­kesítés révén a gondok egy része megszüntethető. A zsebünkre menő’ annak megterhelését csökkentő me­gyei határozathoz tegyünk még hozzá valamit: napjaink­ban számos olyan intézkedés látott napvilágot, amelyek a lakosság érdekeit- a piaci árak mérséklését szolgálják. Az elv gyakorlati érvényesítése során nagymértékben alapoznak! a háztáji és a ház körüli ter­mesztésre, hiszen ennek je­lentősége — a saját ellátáson, a piac tehermentesítésén kí­vül — az áruellátásban is fel­becsülhetetlen. Ennek tudomá­sul vételét és elismerését jel­zik a legutóbbi hetek kor­mányintézkedései is. A sok forrásból származó és sokrétű intézkedések szinte kivétel nélkül tartalmazzák: az ellátást egyenletesebbé kell tenni a MÉK-ek és az ÁFÉSZ - ek felvásárlási és értékesítési tevékenységének fokozásával. Mindennek persze árszabályo­zó szerepet is be kell tölte­nie. Ezek előre bocsátása után érdemes idézni Koziárd la­kosságának véleményét. Egy úgynevezett >,felvásárlási na­pon” így nyilatkoztak: ,Az idén jólaknak a madarak- rohadjon meg a cseresznye a fán”. A másik: ,-Ha megyünk kapálni kötözni. legföljebb majd Hozunk a gyümölcs­ből egy szakácskával a ma­lacoknak...” Az indulat érthető. Amikor öt — azaz öt — forintot fize­tett az ÁFÉSZ a kistermelők cseresznyéjéért, másnap a sal­gótarjáni piacon is 15—20 fo­rintért mérték annak kilóját. Mi az oka? A kistermelők zöme — a megváltozott élet­mód és tegyük hozzá: a ké­nyelmesség miatt — két’há- rom kosárnyi termését nem szívesen •,utaztatja” a piacra. Ellenben boldogan átadná helyben a felvásárlónak. Ha ilyen különbségeket lát a fel- vásárlási és az értékesítési ar között- indulata persz-e érthe­tő. A „jólaknak a madarak” és . legföljebb kifőzzük pálin­kának” vélemény nyilvánítás mindenképpen felveti a fele­lősség kérdését’ a felvásárlók felelősségét. A cseresznye csak egy példa volt, ami az; igazolja, hogy a startolássai nem valami fényesen reme­keltek. Legyen ez intő példa. Ne jussunk a cseresznye sorsára! Igenis, legyen minden be- gyűjthető zöldség és gyümölcs a piacon, erre hivatott szer­vek léteznek és dolgoznak’ de nem mindegy, hogyan.... Érdemes a Cserhát lankáin körülnézni. A feketéllő cse­resznyefák és a piaci ártáblák egymás melletti képei sokat- mondóak. Figyelmeztetnek a közérdekre és a lakosság el­látásának felelősségére. Kelemen Gábor Termelési ifaiieríaton A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben idén negyven di­ák végez termelési gyakorlatot. A Stromfeld Aurél Gép­ipari Szakközépiskola tanulói június 14-től július 10-ig is­merkednek a gyári munkával, a termelésben hasznosítják az iskolában tanultakat. Mint a gyáriak elmondták, a fia­talok becsülettel helytállnak a munkában. Talon Attila sorjázószerszámot készít Szabó László eszter­gályos irányításával. Juhász József, a másoló marógép kezelője, a vezérlőpult kezelésével ismerteti meg Alexi Istvánt. Készül a görgőargy süllyeszt ék Tari József marógépén. A köszörűgépen Tarjáni József és Kiss József a pontos mé­retet ellenőrzi. NÓGRÁD — 1976. június 17., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom