Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-17 / 142. szám

Csikszentmihályi Róbert szobrai JÚNIUS VÉGÉIG várja az érdeklődőket az a kiállítás, amely Csilíszéhttnihályi Ró­bert szöbráSztnűVész alkotása­it mUtätjä' be? Balassagyarma­ton. a Horváth Ehdre Galé- riát)án. Néhány szót magéról a mű­vészről. Budapesten született 1940-ben. itt végezte iskoláit, a Képzőművészeti Főiskolát is. Dé már tizenkét év óta Szentendrén él, amely Válto­zatlanul forttök város® a ma­gyar képzőm ü Veszetnek-. egy­úttal nemzetközi rangú, négy .mesterek otthona. Csikszefit?- rriihályi Róbert egv évtizedig pedagógiával is foglalkozott; nyolc évig tanított a buda­pesti Kép zöm ű vészét i Gintnii- ziurhban, Sok köztéri alkotá­sával1 találkozhatunk az or­szág városaiban, Budapesten, Székesfeh érváföíl, Szentend­rén, vágy Siklóson, Békésen, Tisaadobort Dé van szobl'a Dániában is: Munkásságénak másik jellemzője az emlék­érmek soha, amelyekét nagy számiján' készített; átlátni megbízásra'. Csoportos kiállí­tásokon rendszeresen szere­pel , Budapesten, Debreceni­ben, Egerben, Szegeden. Mis­kolcon; s külföldi kiállításo­kon is; például Nápolyban, Moszkvában, Hfelsinkibén, Pá- rizsbáU, Berlinben, Krakkó­ban, RaVénnábánj Eirehzében, Milánóban, Egyéni tárlata volt eddig 1967-be>n Budapes­ten. lÖÍÖ-ben Szentendrén, 1971- ben a TV Galériában, 1972- bert Csurgón és Nagy­atádon, 1971Tben szintén Bu­dapestén, ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeumban és Za­laegerszegen. 1975-ben Tatán. 1974i-ben kapott MÜrtkácsy* dtjai. Ez a balassagyai-mati kiál­lítás-' alkalmas arra; hogy nagyvonalú áttekintést kap­junk Csikszentmihályi Róbert munkásságáról. Fontos ered­ményé ez a- tárlatnak; Hiszen ai m üvészm un kassá g nagyon gazdag ee váltogató«, mind tematikában, mind pedig anyagban. Mindjárt az érmekről, amelyék egy része a galéria előcsarnokában kissé sötét helyre került. Érmek soroza­táról van szó Legffiegkapób- bak közé tartozik a' Tenger, a Csend és aE <5si hangok, valamint a Psychomachia- sorozat. Szuggesztív erejű megfogalmazásukkal tűnnek ki ezek az érmek; A tenger hatalmas valósága tárul fel általuk a látogató előtt a határtalan víz sivatagának roppant feszültsége és nyu­galma, egyúttal a végtelen ideje tartó hullámzásban rej­tező idő élménye. A hullá­mok hátán a hajó, s a ten­ger mitológiájának megfo­galmazásai erősítik azt az él­ményt, amelyet a tenger tar­togat az ember számára. Ugyanakkor ezek az érmek kevés eszközzel fogalmazód­tak meg.- Elmondható ez a Csend és az Ősi hangok da­rabjairól is: Röviden a szobrokról. Az anyagok közül találkozunk itt a mészkövei, a bronzzal, körtefával, hársfával. ande­zittel, tujafával, öntöttvassal és kővel; vörös márvánnyal; fehér márvánnyal, almafával, buxusfával, zöld kővel, gipsz- szeí és betonnal. Látunk domborművet. domborműter­vet, emlékműtérvet és termé­szetesen; kész szobrokat. összefoglalóan azt mond­hatnám. valamennyi mű szi­gorú fegyelemmel született, mély intellektuális és érzel­mi tartalmat hordoz, illetté e tartalmakat erőteljesen, sze­rencsés közvetlenséggel, ugyanakkor a gondolkodó művészre jellemző eleganciá­val fogalmazza meg. Döm- borműveinek, szobrainak szel­lemisége ragad meg elsősor­ban. PÉLDÁNAK: ANYA gye­rekkel hársfaszobrot említe­ném, vagy hogy egy másik területről, a köztéri emlék­művekről is szóljunk, a Terv­et, amely a szentendrei fel­szabadulási emlékműhöz ké­szült (gipsz és beton). A Bo­ciölő, a Csodaszarvas, a Szarvas, A csiga bemutatása, A tengeri, a Mítosz Cs’k- szenlmihálvi Róbert sokolda­lú érdeklődésén túl. a dolgok belső és a művészetben min­dig nélkülözhetetlen rendsze­rező képességéről tanúskodik; E belső rendszerezés hiánya nélkül — meggyőződésem sze­rint — nem születhet művé­szi alkotás, csak felszínesség. (tóth) Feljegyzések az ihmepi könyvhét rendezvényeiről A könyvárusit« sátor előtt, ahol THiér.v Árpád: az ünne­pi kotiyvliét: sai'gőtarjánl megnyitójának íhóvehdégé dedikált, akinek Szerelmes koráitok című könyve az üiiL riepi alkatomra jelent meg, hosszú sor kígyózott. Vagy húszán vártak türelemmel, hogy az író az ő könyvükét; könyveikét? iS ellássa a- kéz­jegyével'. Ázt'án egyszer csak, ki füdja honnan, ólt '.érmeit a Sót* élejen egy sokázóknyás, hátizsákos néni; és- kíváncsian tudakolta: — Mondják mát1, mit apui­nak itt'? — Semmit — hangzott a lakötiikus válasz- — Az író dedikálja a könyveit, A nénit ebből a mondatból az író szó ragadta meg­— Egy eleven író? — cso­dálkozott, mint aki nem akar­ja elhinni, hogy ilyen is lé­tezik­— Még eleven — mosolyo- dött él ekkor Thíerv* Á'rpád. aki fél füllel, fél szemmel figyelte a jelenetet. — Akkor nekem is ír be, ugye) a könyvembe — örült meg a néni. es azonnal vett egyet az unokájának. Nem állíthatom azt. hogy mindennap megtörténik az ilyen, vagy hasonló eket, dé abban biztos- vagyok, hbgy az ünnepi könyvhét együk na­gyon kedves — ha nem leg­kedvesebb1 — történeté vblt. óiyam történél, amely min­den tele külön magyarázat nél­kül kommentálja' a könyvhét jelentőséget, új’ Vásárlókat, új öiVásókat: töberzó hasznossá*­gat­* — Megyénkben hét író, költő járt az ünnepi könyv­hét idéjé alatt? ntoKdjá'Ká­dár Imréné, a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár igaz­gatóhelyettese" — és a> Mozgó Világ című művészeti. tár­sadalmi folyóirat szerkesz'ő- ségének három tagja. A tau lálkozók mindenütt;, jól sike­rüljék. , — Minek tulajdonítható ez? — Mindenekelőtt a megfe­lelő előkészítettségnek, szer­vezésnek — hangzik a válasz. — Arra törekedtünk, hogy WSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/S,SS/S,SM,S,S,SSS*S,SSS,SM,S,S„SsMS,SSSS„SSSSS . Fjodor Abramov: Is A //j'S/SSSS>S//'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj'SSSSSSSS+fS//SSS//SSSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSS*SSSSSSSj ti, SZóVal. a kopasz fiúknak odácsúsztáttá a- flaiSkáf. Csak úgy mentében — senki sem látta. De hogy ennek micsoda szeme vari —- ő látta. Alighogy az asszony betette a lábát a sütödébe a hol­mival, a tiszt máris megfenyegette az ujjávái. — Ezt aztán már nem szabad, anyuska! Az én kato­náimat néni- kell itatni. Tréfásán, mosolyogva mondta,, de úgy. hogy jól az eszé­be vésse — többet nehogy dugdossört nekik. Pelageja' pillanatok alatt kótyagös lett? Nem a bortól — két pohárral, nem is volt tele. ivott a társaság egészsé­gére A beszélgé" éstól kótyagosodótt meg. A világ minden' adományánál' jobban szerette az okos szót. Igaz ugyan, hbgy nem volt nagyon tanult, dé azért megér ette a kört. antelybten élt. Látta például, hogy Pjotr l'vabövics mindig Íeliíl-marad egy életen át. Dé é mellett' a sásszemű kópé mellett' — így kereszteké el magában Pelageja a dédelgetett Vlagyikot (ő maga erős- ködöt;, hogy szólítsa csak a keresztnevén) — még Pjotr IV*- novics is elbújhat- Ez mindent tud. mindent látott, min­denütt járt, és ha beszélni kezd, szájtátva hallgatja az em­ber. Például1, mit .jeleni az, hogy mindig „aivyüskártak” tisz­teli ?’ fia az ember jói meggondolja, a légiiét köznapibb szó. >5éVh i?s szebb; nem is csúnyább, mint bármely más- Az ’déslán'M a-zárf hívja' így, mert az édeslánya. de ha égy’ idegen férfi stólí1 ja így —udvariasságból, illemből teszi- Amikor e'z a férfi artyuskának szólítja, örömében megdob­ban a szíve. Azért, mert tisztel, becsül, becéz, és talárt vá- ! lanüre céloz- A jövőre. Mert hát mi minden megesik az minél szélesebb társadalmi kört vonjunk be a rendezvé­nyekbe- Ez meg is történt. Az ünnepi megnyitókon' iskolái énekkarok, irodalmi színpa­dok, szavatok szerepeltek, na­gyon sok helyen üzemek kul­turális helyiségeiben, ifjúsági klúbokbah bonyolították le a rendezvényeket? A megyei megnyitón, a balassagyarmati kábelgyárban például mint­egy másfél százan vettek részt, jelentős részben mun­kások­Az idei könyvhéten erőtel­jesebben érződött a korábbi törekvés helyessége: a réteg­szemlélet. A rendezvények zö­mét kimondottan munkáskö- zöSségeknek. szocialista bri­gádoknak, fiataloknak, KISZ- eseknek szervezték. Jobbágy Károly például a kábelgyári­akkal, a nagybátonyi haris­nyagyár dolgozóival találko­zott. Thiery Árpád a 2. számú Volán salgótarjáni telephe­lyén járt. Aspet'ján György és a Mozgó Világ író szerkesztői a széesényi és a pásztói fiatau. tokkal folytattak beszélgetést. Asperján Györgynek — pon­tosabban műveinek — nagy sikere volt a salgótarjáni fia­talok’körében is. Az írószer szö­vetkezetiek egyik szocialista brigádja tiszteletbeli taggá kí­vánja1 Választani, amit az író örömmel fogadott. — Általában minden ven­dégünk jó érzéssel utazott el tölünk — meséli Kadar Im- réne. — Szinte kivétel nél­kül mindenki azt mondta, hogy szívesen eljön jövőre is, vagy bármikor, ha hívjak- Janikovszky Évának például olyan népszerűsége vart; hogy két nap alatt hat helyen járt, s csak azért nem többön, mert már nem fért be az idejébe­Mindezekből még kimarad­tak az úgynevezett egyéb- rendezvények, a könyvtárak­ban tartott rendhagyó irp- dalömórák, kiállítások. Pé- tőfi-emléktábla avatások és a többiek- De valamennyi azt mutatta, hogy érdemes ilyen rendezvényeiket csinálni, hogy a könyvek szeretet« egyre több embert kerít hatalmába. Az évekkel ezelőtt elkézdet munka — úgy lászik — las­san áttöri az áttörhetetlen- nak hitt gátakat: a színvona­las rendezvények értő, ér­deklődő embereket toboroz­nak. (ok)------------------->---------------------------------------­é letben, talán később csakugyan anyuskának kell ' majd szólítania. Nem volna rossz, igazán nem, ha ilyen vöt kapna — gondolta Pelageja és a maga részéről kedveskedett, hízel- gett, ahogy csak- tudott. Alka meg... Mi történt Alkával? Mire gondolhat? Persze, senki se kívánja, hogy okosan és ravaszul cse­vegjen — az idővel megadatik, és még csak nem is min­denkinek —, de hát egy’ kislány nemcsak szavakkal tud hódítani- Hát a szeme? Hát az ajka mire való? Meg aztán itt van ez a ruha- Pelageja majd megpuk­kadt, amiatt a feslett, színehagyott pongyola miatt, amit Alka- magára vett. Hogy is tehette — ugyanabban a' rongy­ban, amiben az anyja sürög-forog a kemence körül! Vagy tán kódísok ők? Nem akad csinosabb ruha? Mutogatni kezdett a lányának — a szemével, a kezével, öltözz át, ne hozzál rám szégyent, vagy akkor inkább már vetkőzz neki. Meg akarsz sülni, hisz az imént még úgy maszkánál, ahogy anyád világra hozott­Nem- fogadott szót. Megmakacsolta magát, mint egy za­bolátlan csikó. Csak dúlt-fúlt magában. Hát ilyen fából faragták az ő lányát. De ez még nem minden. A legotrombább ostobaságot éppen akkor követte el Alka, amikor Pelagej'a a szüleiről kezdett el beszélgetni Vltígyikkal- Egyszerű beszélgetés- Ki­ki a tehe1sége szerint. Pelageja azt' gondolta, hogy ez lega­lább érdekelni fogja Alkat. Ehelyett mit csinált? Épp most kezdett el ásítozni- Majd meghalt az álmosságtól. Aztán még ennél is rosszabb- következett: hirtelen talpra szök­kent. le a pongyolával, és szó nélkül ki a folyosóra. Cse­vegjél csak, beszélgessél az udvarlómmal, anyám, nekem nincs időm. Én futok fürödni. Pelageja úgy szégyellte magát a lánya miatt, hogy rá se mert nézni a tisztre. De úgy látszik, nagyon rosszul is­merte a mai fiatalokat­Vlagyik — egy perc se telt bele — maga is ügetett- Méghozzá nem is ajtón futott ki, hanem az ablakon már csak a lába kalimpál az ablakpárkányon. Mindent el­felejtett. Az anyját, az apját. ■ . Pelageja már nem is haragudott a lányára. Hogy is­haragudhatna sokáig a fiatal kancájára, még ha meg is rúgta egy kicsit? Dohog az ember egy darabig?, néha még meg is legyint?, de egy perc múlva már gyönyörködik ben­ne: fut,- csak úgy szedi a lábát, még a napsugár is vele sza­lad. (Folytatjuk) 0 m v I íl I N a M BLkliBEiN 2. ü ü H B Trópusi ocjiBCBpest Hái’ Pliotig kikötőjében. A kalap elmaradhatatlan „ruhadarab”. A nők es kis­gyerekek szalma-, a férfiak parafasisak alatt élik életü­ket. A kalap mindenre jó. Véd a nap ellen: lehet vele vizet merni, használható le-' gyezőnek es így tovább És micsoda változatossá tehe­tők a piramiskalapok az át­kötőszalag színétől, hosszától, mintázatától, az állra rögzí­tés helyétől függően. Az üz­letekben, piacon óriási a kí­nálat belőlük, és az általam teljesen egyformának tartottak között igen nagy szakértelem­mel válogattak, kereste min­denki a legszebbet, a leghoz- zái’.löbbet, A zöld bevonatú pa­rafasisak a férfiaknak kato­nás küllemet kölcsönöz,, s praktikussága mellett viselé­sét valószínűleg ez is vonzó­vá- teszi. Büszkék katonáik­ra. S nem indok nélkül; A kalapnál talán csak a kerékpár több. Nem kevés közöttük a Magyarországról1 származó. De Pugeot, Honda és kínai, valamint számos is­meretien márka is tarki;;» a képet. Néha az volt az ér­zésem, hogy egész Vietnam ke­rékpárra ült. Nemcsak a vá­rosokban, hanem az ország­utakon végig folyamatos a kerékpárosok áradata. Hogy honnan és hová hajtanak, nem lehetett pontosan meg­állapítani. A kerékpárosok magabiztos nyugalma a viet­nami KRESZ- fő szabályának ismeretében érthető: Baleset­nél mindig a gépkocsiveze­tő a hibás. Szerencsére na­gyon ritkán hibáznak. Egy hét alatt egyetlen balesetet sem láttam, pedig a jobbkéz- szabáiyt aligha ismerik. Az útkereszteződésben azé a jár­műé az elsőbbség, amelyik­nek hangosabb a dudája. A bivalyfogatnak — ha el­sőbbsége nincs is —, fon­tos a szerepe még a- főváros­ban is a teherszállításban. Ezek a békés állatok egyéb­ként a vietnami gyerekek kedvencei. A faluszé'eken, a rizsföldek mezsgyéin, elnna- radhatatlanok egymástól, Elő­ször azt hittem, hogy a bi­valyt bízták — szerintem könnyelműen — a gyerek gondjaira, aztán rájöttem-, hogy fordított lehet a helyzet; A bivaly hátán lehet aludni, tanulni, leckét írni, kártyáz­ni. És estefelé biztosan haza­szállítja kis gazdáját. Az éghajlat trópusi. Csak két' évszak van: Esős és szá­raz. Egyiket sem könnyebb- elviselni, mint a másikat. A páratartalom ugyanis 95—99 százalék körül mozog. 10— 15 Cetsius-foknál (ami ritka­ság), a hideg „csontig” ha­tol, a meleg1 elől pedig nem lehet menekülni. Azaz, hogy mégis lehet. A szállodák lég­kondicionált' helyiségeibe,. » mennyezeti nagy lapátven- tillátorok alá, vagy a tenger vizébe. (Bánóiban néhány strandfürdő is van.) A viet­namiak zöme azonban a ka­lap alatt talál egy kis hűvö­sei, vagy legyezője ’égörvé- nyehen. Fűtésié nem sokat kell költeniük, de a csaknem egész even át duruzsoló ven­tillátorok villamosenergia-foj g-yasztáca tekintélyes lehet. * A magammal vitt szúnyog­riasztó spruynek nern sok hasz­nát vettem. Nem volt rá szük­ség. A közegészségügyi szer­vek —- egyéb eredményes te­vékenységük meilstc —ugyan­is a nagy városokban és kör­nyékükön már megfékezték a- szúttyoginváziót. És megfé­keztek sok más, járványt oko­zó bajt is. A rendszeres vé­dőoltások eredményeként északon sem a- háború alatt, sem azóta nem fordult elő na­gyobb járvány. Ennek értéke a trópusi éghajlat, az elmara­dott egészségügyi ellátás, az alacsony fokú urbanizáció és a 30 évig tartó háborús vi­szonyok mellett becsülhető igazán. A lakosság nevelésé­ben, mozgósításában a Vörös- kereszt szervezetei, aktivis­tái nélkülözhetetlenek, az egészségügyi szervek legfőbb partnerei. A külföldi gyógy­szersegélyek mellett a gyógy­növények hatalmas mennyisé­ge még mindig létfontossá­gú; ezért a vietnami Vörös- kereszt gyógynövény termesz­tésre mozgósít és részt is vesz abban. 9r, I'ancsik János Mai tévéajánlatunk Ezen a napon az óvodások­nak és szüleiknek szóló mű­sorral kezdődik a Televízió adása. Az első osztályba ké­szülő- óvodásoknak szól a 17.05 obre kor kezdődő tv-ovi, amelynek »leime: Hívogat az iskola. A több mint egyórás műsor készítői nemcsak a le­endő kisiskolásoknak- hanem szüleiknek is sok hasznos ta­náccsal szolgainak. 13.20 per­ces kezdettel riportfilmet lát­hatnak a Herceghalmi Kísér­leti Gazdaságból, abból az alkalomból- hog-y a gazdasag nyolcadszor nyerte el a Ki­váló Vállalat kitüntető címet. 20.09 kor kerül sor a Háború és béke című folytatásos té* véfilm-rc' ezúttal a1 harmadik és negyedik részt egyszerre sugározza a tv.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom