Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

fl Praudat köszöntue Május S.: a szovjet sajtó napja. 1912-ben ezen a napon jelent me? először a Bolsevik Part lapja, a Pravda. Valamikor, a huszas évek derekán járt a Szovjetunió­ban Knickerbocker, a világ- hírű amerikai újságíró. Sok minden nagyon tetszett neki> akadt, amit konzervatív pol­gárként képtelen volt megér­teni, s volt olyasmi is, amit „jellegzetesen szovjet dolog­ként” írt meg Ilyen volt pél­dául az is, hogy leszögezte: valakinek a társadalmi rang­ját, helyzetét az ország életé­ben, a városa, faluja minden­napjaiban elért tekintélyét >,a legjobban az jellemzi, hogy jár-e neki a Pravda”. Azaz Knickerbocker észrevette, hogy a Pravda nem egysze­rűen- csak újság, napilap, mint a többi, hanem intéz­mény, a szovjet életnek olyan eleme, amely nélkül aligha ábrázolható, sőt, aligha ért­hető a szocializmus országa. Persze Knickerbocker cso­dálkozását, meglepettségét napjainkban csak kuriózum­nak tekinhetjük, de azt ma, a szovjet sajtó ünnepén is megállapíthatjuk: a szovjet élet meghatározó eleme a most már a kommunizmus építését szolgáló pártlap, a Pravda. Lenin azt vallotta: a tájé­koztatásnak, a közvélemény­formálásnak, a nevelésnek, a szervezésnek legfontosabb esz­közét, a sajtót a pártnak kell irányítania. A Pravda szüle­tése óta a párt lobogója alatt harcol, és így lett példaképe és tanítómestere a világ sok ezer kommunista lapjának. Az 1912-i május óta ter­mészetesen új és újabb kom­munista lapok százai, ezrei születtek. A Szovjetunióban, a soknemzetiségű ország min­den népének nyelvén napila­pok, hetilapok, folyóiratok lé­giója jelenik meg. Nemrégi­ben egy statisztika számosz­lopaiból megtudhattuk, hogy a szovjet sajtó kiadványainak egyszeri példányszáma meg­haladja már a 320 milliót. A szocialista építés kérdé­seiben, a nemzetközi politika problémáiban egyaránt úgy tekintenek világszerte a Prav­da szavára, mint a világ első szocialista országát irányító párt állásfoglalására, vélemé­nyére. A szovjet sajtó ünnepén, a Pravdát köszöntve, mindenek­előtt új sikereket, eredményes munkát kívánunk a Lenin alapította újságnak. Önmagunkat áltatnánk BEBIZONYOSODOTT, hogy exportképes termékek előállí­tásának nem egyedüli és ki­zárólagos feltétele a legkor­szerűbb technika- Amint a példák mutatják, régi gépek­kel is lehet olyan termékeket előállítani, amelyek minden piacon jól megállják a helyü­ket- Megyénk gyárainak több­ségében ma már nem tesznek különbséget a piacok igényei­nek megítélésében- Nem ha­zardíroznak azzal, hogv ez még elmegy a szocialista vagy a fejlődő országok piacain, hanem egyfajta mércét állíta­nak fel­Ezt a szemléletváltozást a tavalyi év végén és ez év ele­ien elkészített cselekvési prog­ramok is előírták. A tartal­mában és módszerében gazda­gabb és sokrétűbb politikai felvilágosító munka, valamint az ezzel párhuzamosan meg­tett különböző intézkedések kezdeti eredményei már lát­hatók- , Megyénk exportáló üzemei­ben az összexport az előző időszakhoz képest 24—25 szá­zalékkal növekedett- örven­detes. hogy a szocialista ex­port 23—24 százalékkal maga­sabb- Ez részben összefügg azzal, hogy új üzemeinkben jórészt lejárt már a tanuló­idő. Tudomásul vették a meg­növekedett követelménye­ket, ehhez igazították lépte­iket. egyre több exportképes terméket állítottak elő- Meg­határozó szerepet töltött be a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregysé­ge- FeHődik a VEGYÉPSZER és a Budapesti Finomkötött­árugyár balassagyarmati gyá­rának ez irányú tevékenysé­ge. AZ ELŐBBINÉL valamivel kedvezőbben alakult a tőkés­export. Ez 25—26 százalékkal nagyobb, mint egy évvel ko­rábban- A fejlődést nem sza­bad eltúlozni, mert tavaly az ideihez hasonló időszakban megyénk több tőkésexportot végző üzemében visszaesett ez a tevékenység- A bekövetkezett fejlődés inkább csak további reményekre jogosít­A tavalyi visszaesés után az idén a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek tőkésexportja 83,5 százalékkal nőtt- A salgótar­jáni ruhagyárban több mint 330 százalékos fejlődést értek el- A kábelgyár, amely már tavaly a megye legnagyobb exportáló gyara volt, az első negyedévben 45.9 százalékkal növelte tőkésexportját. Ha hagynánk magunkat el­kábítani az előbb említett nagy számoktól, önmagunkat áltatnánk, hoznánk kellemet­len. később pedig nehéz hely­zetbe. Ugyanis a fejlődés ma­gában hordoz bizonyos fokú lemaradást is- Mert előrelé­pés csak a bázishoz képest történt, a tervhez viszonyítva a szocialista exportnál 3—4, a tőkésexportnál pedig 14— 15 százalékos a tervtől való elmaradás­Ami a számok mögött van. az erőteljesen a gyors változ­tatás igényére hívja fel a fi­gyelmet- Amennyiben ennek ellenkezője következne be, akkor komolv bajok keletkez­hetnek. Ugyanig a tőkésex- port-előirányzatok teljesítése, illetve tú'szárnyalasa kedve­zően ellensúlyozhatja az exportra termelő gyárakban a szabályozók következté­ben előállt nyereségcsökke­nést- Ami viszont még ennél is fontosabb: a népgazdasági egyensúly megtartása, meg­kívánja az említett területen jelentkező feladatok maradék­talan elvégzését, annak túl­teljesítését- Nem kisebbek vi­szont a követelmények a szo­cialista országokkal történő exportban sem- Az előnyös változások mel­lett jobb. munkára figyelmez­tetnek a lemaradások- Vo­natkozik ez elsősorban a ZIM salgótarjáni gyárára, vala­mint a salgótarjáni síküveg­gyárra- Az előbbieken kívül az elmúlt negyedéviben fel­jegyzett minőségi reklamációk is jelzik: egyik-másik termelő, gazdálkodó egységben további erőfeszítésekre van szükség­mert a jó piacot hosszú ideig megtartani, újakat megszerez­ni csak a kifogástalanul elő­állított termékekkel lehet- EBBŐL ADÓDIK a két alapvető tennivaló is- Mivel még nem vélt mindenki vé­révé az a szemlélet és gyakor­lat, hogy az exportpiac csak olyan terméket fogad él, ame­lyet mindenütt el lehet adni. — a felvilágosító- nevelő mun­kát tovább kell fokozni- Szin­te kínálja magát a másik fo­lyamatos feladat: a termék- szerkezet további előnyös átalakítása» ami fontos felté­tele annak, hogy a Made in Hungary felirattal ellátott termékek mennyisége to­vább növekedjék az egész vi­lágon, hirdesse a magyar ipar munkásainak, köztük a nóg­rádiaknak a hírnevét- (V- K.) Létszámgondok Hz intézkedések megszülettek ALIG MÁSFÉL HÓNAPJA annak, hogy — jórészt vállalatoknál dolgozó — munka-, ügyi szakemberekkel beszélgettem. A - téma ugyan a főváros jelenlegi és még inkább a közeljövőben várható munkaerő helyzete volt, ám a szakemberek meg íllapításai, vé­leménye nyugodtan általánosíthatók. Már- csak azért is, mert szabad munkaerő gya­korlatilag sehol sincs, s az ezzel kapcsola­tos gondok mindenhol egyformán súlyo­sak. A beszélgetés során többek között kide­rült, hogy az elmúlt 5 évben Budapestről, pontosabban a fővárosi üzemekből eltűnt 22 ezer munkavállaló. Senki sem tudja ponto­san hova lettek, a szakembereknek csak feltételezéseik vannak. Például: a főváros­ba bejárók számának stagnálása mellett, évről évre emelkedik a kijárók száma, tehát akik Budapesten laknak, de nem a főváros­ban vállalnak munkát. A gyakorló munkaügyisek ebből gondol­kodás nélkül azt a következtetést vonják le, hogy még mindig túl vonzó munkahelyek a termelőszövetkezetek melléküzemei. Érvelé­süket konkrét példákkal támasztják alá, mert nem ritka eset, hogy egy-egy gyárból komplett brigádok lépnek ki és tűnnek fel valamelyik tsz ipari üzemecskéjében. Mész-. szíré vezetne annak boncolgatása, hogy mennyire kárhoztathatok ezért a szóban for­gó emberek, brigádok (végtére is lényegesen magasabb keresethez juthatnak), mennyire a termelőszövetkezetek (amelyek melléküze­mei éppen a nagyipar megrendelései miatt létezhetnek), és mennyire az a gazdálkodá­si környezet, amelyben végül is ez a hely­zet kialakult. Egyelőre — mint említettem — a szakemberek sem tudnak számot adni az „eltűntekről”, de az eset — mint minden munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos anomá­lia — újabb érv azok kezében, akik minden lehető eszközökkel meggátolnák a munkaerő­fluktuációt. / Az említett beszélgetésen el is hangzott, hogy amíg nem tudjuk radikálisan csökken­teni (akár szigorú adminisztratív intézkedé­sekkel is) a fluktuációt, addig számolni kell a vállalatok egyre növekvő munkaerő-ke­resletével, végeredményben az egyre feszül­tebb munkaerőhelyzettel. Nos, az intézkedések megszülettek, megje­lentek és július 1-től érvénybe lépnek. Lé­nyegük: azok, akik munkaviszonyban áll­nak, semmilyen módszerrel nem toborozha­tok. Azok pedig, akik munkakönyvükben „kilépett” bejegyzéssel vándoroltak mmka- helyről munkahelyre, kötelező munkaerő-irá­nyítás alá esnek. Ez vonatkozik azokra is, akik egy éven belül háromszor mondtak fel. Biztos, hogy akárcsak a létszámstop-rende­letnek, a kötelező munkaerő-közvetítés el­rendelésének sem lesz osztatlan közönségsi­kere. Hiszen akik eddig a munkahelyek kö­zötti körforgással tornáztatták magasabbra a bérüket, azoknak ez a lehetőség most megszűnik. De gyanítom, hogy — különösen kezdetben — a munkáltatók sem fogadják egyértelmű lelkesedéssel az intézkedéseket, lévén, hogy ez esetben a munkáltatók lehe­tőségeinek — létszámgyarapítási lehetőségei­nek! — megnyirbálásáról van szó. Fölösleges lenne fölmelegíteni a létszám­stop-rendelet kapcsán lábra kapott vitát a vállalati önállóságról. Fölösleges ez már csak azért is, mert a létszámgondok megol­dásának, a mértéktelen fluktuáció csökken­tésének valóban lennének egyéb módszerei is, mint az efféle adminisztratív beavatko­zás. De senki se feledje: hosszú éveken át figyelmeztetések, irányelvek, áttételes és ke­vésbé közvetett Szabályozók, ösztönzők je­lentek meg azzal a céllal, hogy valamelyest normalizálódjék a munkaerőhelyzet, és sajnos, eredménytelenül, hatástalanul. Ugyanakkor szakmák bénultak meg a mun­kaerőhiány miatt, gyárak és iparágak ju­tottak rendkívül nehéz helyzetbe, és évről évre emelkedett a csak milliárdokkal mér­hető anyagi kár, amit a megállíthatatlannak látszó fluktuáció okozott. PERSZE: MINDEN intézkedésnek meg­vannak a maga veszélyei és aligha várható, hogy most majd egy csapásra megoldódnak a munkaerőgondok. Különösen akkor nem, ha változatlanul nem jutunk el azokhoz az egyéb konzekvenciákhoz — például a válla­lati bérpolitikában és bérezési gyakorlat­ban, a normális munkavégzés megannyi fel­tételeinek .megteremtésében. —, tehát azok­hoz- a következtetésekhez, amejyek gyakor­lati megvalósítása nélkül ez a rendelet is csak egy lesz a többi, mérsékelt hatású és — esetenként, alkalmanként netán visszájára is forduló intézkedések között. V értés Csaba Kovácsolható műanyag Megjelent egy ilyen techni­kai újdonság is. Ha a pori kar­bonátot kovácsolják, akkor nem vezeti az elektromos ára­mot és a mínusz 50 foktól plusz 120 fokig terjedő hő- ménsékletl spektrumban nem változtatja meg fizikai tulaj­donságait sem. Felhasználha­tó a repülőgép-gyártásban, sebészeti berendezések gyár­tásában és még sok egyéb te­rületen. A lengyelországi Bydgosc városában meg­kezdték az új fajta műanyag előállítását. További előrehaladás az integrációban A KGST Budapesten meg­tartott XXIX. ülésszakán az egyik fő kérdés volt az 1976 —1980 évekre szóló népgazda­sági tervek egyeztetésében el­ért előzetes eredmények meg­vitatása. Hogy fogalmat alkothassunk róla, mekkora és milyen ne­héz feladatok vártak megol­dásra e munka során, emlé­keztetnünk kell arra, hogy együttesen gigantikus gazdasá­gi potenciával rendelkező or­szágok fejlődésének összehan­golásáról volt szó. jelenleg a KGST-országok adják a világ ipari termelésének egyharma- dát, s ipari termelésük együt­tes volumene meghaladja az Egyesült Államok szintjét és a nyugat-európai országok együttes szintjét. Ugyanekkor fontos az a körülmény, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködésének jellegé­ben pozitív minőségi változá­sok mennek végbe. A kérdések összehangolt, tervszerű megoldása a világ szocializmus fejlődésének ob­jektív törvényszerűsége, amely a termelés növekvő interna- cionalizálódását, a szocializ­mus előnyeinek objektív gaz­dasági törvényeinek teljesebb kihasználására való törekvést tükrözi. A tanács szervei huzamo­sabb időszakra kidolgozzák az együttműködés legfontosabb feladatait. Ennek során újabb lehetőségeket használnak fel arra, hogy a tagországok az együttműködés elmélyítése és tökéletesítése, a szocialista gazdasági integráció fejleszté­se útján oldják meg az előt­tük álló népgazdasági felada­tokat. A közös tervező tevékeny­ség lehetővé teszi, hogy ki­sebb ráfordításokkal növeljék a gazdaság hatékonyságát, hogy teljesebb mértékben hasznosítsák a gyakorlatban a műszaki-tudományos forrada­lom eredményeit. Ennek kö­szönheti ez a folyamat dina­mikus fejlődését. Állandóan növekszik e kér­désekben létrejött sokoldalú megállapodások száma. 1975. elején mintegy harminc ilyen megállapodás volt érvényben. A legnagyobbak egyike az ugyanazon sorozatba tartozó elektronikus számítógépek gyártásának kooperációjáról és szakosításáról szóló megálla­podás, a számítógépgyártás­ban a KGST-tagállamok több mint hetven üzeme vesz részt. A KGST-tagállamok közti együttműködés elmélyítésével kapcsolatos kérdések megvita­tása konstruktív, alkotó jel­legű. a meglevő kérdések komplex megközelítésével tű­nik ki. Ezért oly nagy jelen­tőségű a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködése fej­lesztése szempontjából a sok­oldalú integrációs intézkedé­sek 1976—1980 évekre szóló egyeztetett terve, amelyet a KGST alapszabályai és a komplex program elvei alap­ján dolgoztak ki. Az integrá­ciós intézkedések egyeztetett terve előmozdítja azon orszá­gok gazdaságának meggyorsí­tott fejlődését, ahol az ipar kevésbé fejlett, s új sza­kaszt jelent a kölcsönös együttműködés további tökéle­tesítésében és mélyítésében. Ennek megfelelően a Szov­jetunió és más KGST-tagálla- mok ötéves és évi népgazda­ságfejlesztési terveikbe külön fejezetei iktatnak az integrá­ciós intézkedések realizálásá­ról. Ez még jobban megerősí­ti az együttműködés tervsze­rűségét. és biztosítja a komp­lex program intézkedéseinek szerves kapcsolatát a KGST- tagállamok népgazdasági ter­veivel. A szocializmus előnyeinek teljesebb felhasználását célzó új lépés volt az olyan fontos probléma megvizsgálása, mint amilyen a tüzelő- és energetikai bázis további fejlesztésének kon­cepciója és az érdekeli euró­pai KGST-tagállamok egy­séges villamosenergia-rend- szerének koncepciója. Ismeretes, hogy egyes KGST-tagállamokban az ener­getikai potenciál korlátozott. Ugyanekkor a műszaki hala­dás megköveteli a munka energia-ellátottságának növe­lését. Annak eredményeként, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei fokozott fi­gyelmet tanúsítanak a prob­léma iránt, a tagországok tü­zelő- és energetikai gazdasági ágazatai tervszerűen és alap­jában kiegyensúlyozottan fej­lődnek. Egyeztették az 1976— 1980 évekre az energiahordo­zók szállítását. Az érdekeit KGST-tagországok közös erő­vel 750 kilovolt feszültségű áramv'ezetéket építenek. A villamos energiával való ellá­tottság szempontjából a KGST-tagállamok nagy jelen­tőséget tulajdonítanak az atomenergetikának, amelynek fejlesztéséi szintén meghatá­rozták. A még nem kielégítően fej­lett iparral rendelkező orszá­gok fejlesztésének meggyorsí­tását előmozdító erőfeszítések további egyesítéséről tanúsko­dik az a tény, hogy az ülés­szak folyamán Bulgária, Ma­gyarország, az NDK, Kuba, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia kormánymeghatalmazottai ál­talános megállapodást írtak alá arról, hogy együttműköd­nek új nikkel- és kobalilermő kapacitások létesítésében a Kubai Köztársaságban. A dolgozók szempontjából nagy jelentőségű egészségügy, orvostudomány és technika területén az együttműködés kibontakoztatása és tökélete­sítése céljából elhatározták, hogy ezzel a területtel fog­lalkozó állandó együttműkö­dési bizottságot létesítenek. N. Szemin (APN) A szülök munkahelye meghatározö a pályaválasztásnál. Legalábbis így mondták a Salgótarjáni Kohászati Üzemek­ben megkérdezett fiatalok- Közülük Szabó János és Hornyák János a villanyszerelő szakmát választották, s az idén már szakmunkás-bizonyítványt is szereznek. A diákoskodás azon­ban nem marad abba egyikü knél sem. Szeptemberben már középiskolába készülnek, érettségizni akarnak mielőbb. Ma­rad a tanulás mellett szabad idejük? „— Természetesen marad, s ilyenkor irány a pálya, focizni szaladunk mind a ketten!” — kj __ N ÖGRÁD — 1976. május 5., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom