Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

A zeneiskola tanárainak hangversenye Nagybátonyban A rossz időjárás ellenére nagy érdeklődés mellett, mintegy 350 főnyi közönség előtt zajlott le a napokban a nagybátonyi Állami Zeneisko­la tanárainak hangversenye a nagyközönség kultúrcentru- tnában. a bányuvárosi Bá­nyász Művelődési Házban. A koncert sikere ékes bizonyí­téka a zeneiskola közel két évtizedes működése alatt — Nagybátonyban és környékén — végbement zenei fejlődés­nek. a komoly zene iránt ör­vendetesen megnövekedett ér­deklődésnek. Növendékek, szülők. zeneszerető fiatalok, dolgozók és idősek egyaránt szép szómmal jelentek meg és észrevehetően gyarapodott a fizikai munkások számará­nya is a közönség soraiban. A változatos és igényes műsor első számaként Vivaldi C-dúr concertojának első té­tele csendült fel Szabó János (trombita) és Becze Lajos (klarinét) előadásában. A nagy barokk mester e jelleg­zetes — eredetileg két trom­bitára Irt — kompozícióiénak minden részletét tökéletes, érett és ebben az összeállí­tásban is stílusos tolmácso­lásban hallhattuk. Az Ángyán Károlyné kitűnő zongorakísé­retével felcsendülő mű sze­rencsés nyitánya volt a ren­dezvénynek. Fodor Sándor, az Iskola fiatal hegedűtanára Beetho­ven F-dúr románcának elmé­lyült előadásával mutatkozott be a nag.vbátonvi közönség­nek. '/.ongorán Radics István­ná kísérte. Beethoven utolsó és egyben legnagyobb zongoratriója az Op. 97-es. B-dúr‘ trió. E re­mekmű első tételét hallhatta a közönség Ángyán Károlyné (zongora). Ángyán Károly (hegedű) és Szüts Pál (gor­donka) előadásában. Feltét­lenül ki kell emelni itt Án­gyán Károlyné zongorajáté­kát, aki a szinte versenymű nehézségű szólamot kitűnő stílusérzékkel, fölényes biz­tonsággal szólaltatta meg. Radics Istvánná lebilincse­lő tolmácsolásában csendültek fel Bartók zongorára írott ro­mán gyűjtésű karácsonyi dal­lamai, a román kolindák. Az átfogó megformálásoknál és a legapróbb részleteknél egy­aránt érezhető volt, hogy Ra- dicsné nagyon igényes önma­gával szemben, mind formai felépítés, mind pedig a mű­vészi koncentráltság és elmé­lyülés terén Glazunov spanyol szerenád­ját Szeberényi Ilona, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la debreceni tanárképző ta­gozatának másodéves hallga­tója szólaltatta meg igen bá­josan. a mű spanyolos jelle­gének megfelelő tempera­mentummal. Szeberényi Ilona a nagybátonyi zeneiskolából került szakiskolára, majd fő­iskolára és egy év múlva ide jön vissza — mint hegedűta­nár — tanítani. Szánthó Lajos gordonkára és zongorára írott románcát Szüts Pál és Ángyán Károly­né játszotta A megyénkben jól ismert zeneszerző e da­rabjai Szüts Pálnak ajánlot­ta, aki 19öl-ben mutatta be Salgótarjánban. Az új utakat es kifejezési lehetőségeket ke­reső komponista zeneileg és technikailag egyaránt igényes művét mindkét előadó magas művészi színvonalon tolmá­csolta. Becze Lajos interpretálásá­ban maradandó élményt nyújtott Debussy klarinétra és zenekarra írott I. rapszó­diájának előadása, amelyet a legnemesebb tónussal és bril- liáns technikával játszott. Ugyanígy hangszerének töké­letes birtoklása volt érezhető Szabó János trombitajátékán, aki Bőhme f-moll trombita- versenyének virtuóz első té­telét adta elő. Mindkét szó­listát Ángyán Károlyné kí­sérte zongorán. A jó! sikerült koncert sze­rencsés befejező szama volt Mozart híres, klarinétra és vonósnégyesre írt A-dúr kvintettjének első tétele Becze Lajos (klarinét). Án­gyán Károly (I. hegedű), Becze Lajosné (II. hegedű), Fodor Sándor (mélyhegedű), és Szüts Pál (gordonka) elő­adásában. Kedves közreműködője volt a hangversenynek a nagybá­tonyi Bányász fúvószenekar. A Szabó János vezetésével működő, az utóbbi időben észrevehetően sokat fejlődött együttes a hangverseny előtt rövid műsorral szórakoztatta a lelkes közönséget. Sí. P.-né Ünnepi hangverseny Vért pezsditö előadás Első ízben 1973'ban rendez­ték meg az országos Vándor Sándor munkás- és ifjúmun­kás énekkari fesztivált. A rangos zenei eseményen, an­nak gálaestjén szerepelt a Salgótarjáni Bányász férfikar is. Sőt, Újpesten egy NDK kórus társaságában közös hangversenyt is adtak. Az idén ismét megrendezték ezt a kiemelkedő eseményt. A Budapesten, Szolnokon, Veszprémben szereplő együt­tesek reprezentánsai voltak a magyar kórusmozgalomnak. A II. országos Vándor Sándor munkás- és ifjúmunkás ének­kari fesztivál május 1-én fe­jeződött be. A budapesti blokkban, amely a Sportcsar- nakban mutatta be műsorát, ismét ott voltak a tarjáni bányász dalosok. Mondanunk sem kell, nagy készülődés előzte meg ezt a fesztivált Először is a megyei bemutatón kellett bizonyítani, amelyet Salgótarjánban ren­deztek meg az elmúlt évben. Az idén pedig a fesztivált rendező bizottság megadta azokat a számokat, amelye­ket a televízió képernyőién is hallhattak az érdeklődők, a zene kedvelői. Ilyen esetben bizony nehéz dolga van a karnagynak, ne­héz dolga van minden dalos­nak. Az előadást mintegy ki- lencórás kiadós próba előz­te meg. Eannyi embert diri­gálni — több mint ezer — nagy feladat elé állítja a kar­mestert. Különösen akkor, amikor a tv-műsor rendezője is közbeszól, figyel minden mozdulatot, minden hangot. A legkisebb hibáért is újra meg újra ismételni kell. Nagy felelősséget követel az ilyen szereplés a dalosoktól is, hiszen a hiba véletlenül is bekövetkezhet és akkor kez­dődhet minden elölről. Ez a televíziós adás azért is külön­bözött a többitől, mert volt olyan szám, amelyet Révész László Budapesten vezényelt és énekelték Szolnokon és Veszprémben is. Sikerrel. A 21.35 órakor kezdődő egyenes adásra, a Vándor Sándor iinneoi . hangverseny­re ezer színben pompázott' április 28-án a Sportcsarnok: Kapcsolták a budapesti Sport- csarnokot- Felcsendültek az akkordok. A vegyes kar cso­dálatos hangzással zengett a teremben. Előlépett Szegvári Katalin, a műsorvezető. Minden szem­pár feléje irányult. Majd Ma- róti Gyula, a KÖT A főtitkára méltatta a kórusfesztivál je­lentőségét. Szóltak a fesztivál névadójának életút járói, majd annak rendje, módja szerint pergett a műsor. Az idehaza képernyő előtt ülők jól látták, amint a salgó­tarjáni Bányász-dalosok há­rom számban — „Talán tu­dunk dalolni még”, „Májusi kalapács”, „Dal a népek egyetértéséről” — is közre­működtek. A több mint fél­évszázados kórus tagjai fe­gyelmezetten, hírnevükhöz méltóan helytálltak ezen az úiabb erőpróbán is. A dalo­sok nagy randevúja, a, rügy­fakasztó május köszöntése, a Vándor Sándor kórusfeszti­vál ünnepi hangversenye ..Dal a népek egyetértéséről” c. dallal fejeződött be, melynek refrénje: „...Már a nép egyetért, Küzd a széD úi éle­tért. Indul új nagy csapat Baráti egység fakad. Itt a Vo'gán. Jangcén, Dunán '. Le­nyűgöző volt a hangverseny, mely minden bizonnyal vért pezsdített az emberekbe. — dcmény — Mai tévéajánlatunl; 20.10: ANDERLECHT — WEST HAM UNITED labdarúgó KEK-döntő. Megyei filnile mu'atnk Egy ember beLő kalandja Hatszor annyi orvos... A labdarúgás rajongóinak sze­rez örömet ezzel a közvetí­téssel a televízió. A Kupa­Szlovákiában a második vi­lágháborút követő években meg 11)0 000 lakos közül 148 halt meg fertőző betegségben, 110 pedig tüdővészben. Min­den ezer élve született gyer­mek közül 147 elpusztult, vi­déken gyakorlatilag minden ötödik gyermek meghalt A szocialista allamhatalom teljesen új körülményeket te­remtett Szlovákia egészség­ügy! helyzetében is. Az egészségügyi közigazgatás el- 6Ő feladatai közé tartozott az ország egész területén a ke­rületi és üzemi egészségügyi központok, valamint a ren­delőintézetek megszervezése. Ma 1260 egészségügyi kerület van. amelyekben az általános orvoson kívül a szakrendelést fog-, gyermek- és nőgyó­gyász-orvos látja el. A ke­rületi egészségügyi ellátást kiegészítik az üzemi egészség­ügyi központok, amelyekben 577 üzemi és 300 szakorvos áll a betegek rendelkezésére. A szlovákiai orvosok száma — egykor alig haladta meg a 2000-rét — 30 év alatt 12 000- re emelkedett A kórházak a felszabadulás után csak 10 655 fekvőhellyel rendelkeztek, ma 30 000 a kórházi ágyak szá­ma: az egészségügyi intézmé­nyek összes ágyszáma elérte a 45 000-et. A szocialista rendszer óta Szlovákiában 20 új kórház, 55 poliklinika, új egészség- ügyi szakiskolák és kutatóin­tézetek épültek. Az új kór­házak elsősorban a múltban elhanyagolt vidékeken épül­tek. Fejlesztik a szakosított intézményeket és kiterjesztik a szakorvosi gondozást is. A nők egészségvédelméről pél­dául 670. a gyermekekéről pedig több mint 1200 szakor­vos gondoskodik. A harminc év legjelentő­sebb eredménye számos olyan betegség felszámolása, mint a diftéria, a gyermekparalizis stb. Ugyanakkor csökkentek a pusztító népbetegségek. Tüdővészben például 100 000 lakosra számítva 1948-ban még 110,9-en haltak meg, 1970-ben pedig már csak 31,1 volt az elhalálozás. A csecse­mőhalandóság 15 százalékról 24 ezrelékre csökkent. Ezeket az eredményeket hatékony megelőző intézkedésekkel ér­ték et. Szlovákiában a lakos­ság átlagos életkora az 1950 és az 1970-es évek között a 60,9 évről 70 fölé emelkedett. győztesek Kupéját Brüsszel­ben játssza a belga Anderlecht es az angol West Ham Uni­ted csapata. Mindkét fél megbízható jó erőnlétű játé­kosokat sorakoztat fel — de mivel Brüsszelben játszanak, a belga csapat van előnyben. Amikor a döntő színl^glyét kijelölték, még nem volt is­mert, hogy mely csapatok szerepelnek. A televíziós közvetítést 23 európai ország veszi át és az egyik canadai tévétársaság is. A Magyar Televízió élő­ben — egyenes adásban — közvetíti a mérkőzést, a ri­porter Szőnyi János. Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc —1HnwmiwiMMMtsiiMiMMwwm •■■■■■■e*eeeeeeeeeeieeeeeeeie"eeeeeeeeeeeeee»* imwwMrtmwiwww» 42. ezernyi lehangoló értesülés Megint késve érkeztek a szaporította aggodalmait. meghivottak. ezért csak de- Bercsényi vei kialakított dön- Járta a megyéket, hogy cember 12-én kezdődhetett a tése szerint ragaszkodott a közvetlen tapasztalatokat sze- gyűlés. Huszonöt megyéből Péter cárral megkötött sző- rezzen. Látnia kellett, a pa- érkeztek követek. Végre egy- vetséghez, s a többit az idő- naszokban nincs semmi túl- értelműén megparancsolta re bízta. zás, sőt a közvetlen élmények a kassai gyűlés mind a fő­Kütpolitikai gondjai mel- a híreknél is riasztóbbnak rangúaknak, mind a közne- !ett épp’ elég nyomasztó fel- mutatták a valóságot- Ehín- meséknek a kötelező adózást, adattal terhelték a független- ség környékezte a hadakat, első Ízben a rendi állam tör- ségi harc belső teendői. Er- ruházatuk lerongyolódott, vé- ténetében, s első alkalommal dély elvesztése után előbúj- szesen ellanyhult a katonák a kontinentális Európában, tak a hegyek közti fejede- toborzása. Ugyanakkor a vár- Portánként megszabták. ki lemség labancai menedékhe- megyei tisztviselők minden mennyivel köteles hozzálárul- lyükrőJ, Brassó, Szeben és korábbinál kíméletlenebből ni az országos terbekhez. Fogaras várából, türelmetle- bántak a nincstelenekkel, Rákóczi joggal követelhetett, nül üldözni kezdték a Rá- miközben a bizonytalan jö- mert évek óta egy fillért kóczit megválasztó nemese- vő miatt a maguk hasznára sem látott hatalmas birtokai két és a kurucokhoz hű la- harácsoltak, népet és álla- jövedelméből. Ezüst pénzben kosságot. Menekülők tömegei mot egyaránt károsítva. A kérték az egymillió 762 ezer futottak az ország északkeleti fejedelem valósággal megun- forint adót, s ezzel közvetve részébe, vagy át a havasokon dorodott tőlük, pártfogása megbuktatták a réz liber- a moldvai fejedelemségbe. A határozottan a jobbágyok, a tást. A pénzbeli hozzájárulás Vág mellett erős védelmi közkatonák. bányamunkások mellett kötelezővé tették a sáncok építésébe kezdett a felé fordult. Haragította, terményadót is. Csökkenten- kontinens egyik leghíresebb hogy elsikkadnak az ónodi dő az állam katasztrofális tábornoka. Stahremberg, az országgyűlés határozatai, terheit, úgy döntött a kato- osztrák hadak magyarországi Ráncba akarta szedni a fe- naság, hogy az iiroNó fil- főparanesnoka. Egyedül Du- lelősöket, ezért gyűlést hír- lérig lemond zsuldhátraléká- nántúlról kapott vigasztaló detett Kassára, december 5- ról­híreket Rákóczi. De a csep- re. a szenátorok és a várme- A kassai gyűlés után penkénti jó hírekkel szemben gyék képviselői részvételével, megint a hadakat, a megyé­ket járja Rákóczi, hogy ta­I vaszra ütőképessé tegye a sereget. Bécs döntő ellentá­madásra készült. Katonailag is, politikailag is. A fejede­lem fölmérte, soha ekkora nyomás nem nehezedett a függetlenségi mozgalomra. Pontos adatokkal rendelke­zett az osztrák udvar a ku­ruc tábor viszontagságairól, úgy számított, nehézütegek felvonultatásával idéz elő szakadást a fejedelmet támo­gató szövetkezett rendek soraiban. Két évtizedes szü­net után L József országgyű­lést hirdetett Pozsonyba 1708. február 29-re. A nagylelkű­ség látszatát keltve, valójá­ban hideg agyafúrtsággal Magyarország teljes fő- és köznemességének szólt a meghívó. Herceg Eszterházy Pál nádor külön szívélyes levélben invitálta Rákóczit, „Kedves öcsémnvek” szólítva a fejedelmet, aki válaszában leleplezte a labanc szolga- lelkűséget, világosan meg­mondta, a trónfosztott csá­szárnak semmi más célja nincs a Pozsonyba tervezett szemfényvesztéssel, mint hogy eltöröltesse a törvényes ónodi országgyűlés detront- záló határozatát és engedel­mes szolgáival próbálja jog­szerűvé tétetni magyar ki­rálykodását. Minden úgy történt, ahogy Rákóczi megjósolta. Noha József császár kívánságára esődítették Pozsonyba a la­banc előkelőségeket, az ural­kodó annyira sem becsülte hódolóit, hogy elment volna az országgyűlésre. (Folytaljuk) Jelenet Tadeusz Konwiczki Oly távol, oly közel oimíí, San Remóban különdijjal jutalmazott filmjéből. Tadeusz. Konwiczki, az Oly távol, oly közel című lengyel film író-rendezője -,eRv em­ber belső kalandjának” nevezi művét, melyet a Filmbarátok Köre műsorában mutatnak be a salgótarjáni November 1 Filnisznházban- Találj a szerzői megnevezés, hiszen a film nem más mint egy kép­zeletbeli utazás, az idő örvé­nyein keresztül, egy olyan lengyel lelkiállapotának vizs­gálata, akinek egyéniségét a háború formálta- Andrzej, a film hőse partizánként har­colt, s erre és életének más korszakaira emlékezik. Agyá­ban keseredik emlék és kép­zelődés, átélt és meg nem történt, vagy másképp történt események sorozata. „Ügy vélem, a ma művésze­tének nincs joga arra, hogy csak tükrözze az életet — nyi­latkozta a rendező filmjének bemutatásakor- — Ezért mű­veimben megpróbálom for­málni az életet, újjáalkotni azt nem determinált pszi­chológiai vonásokból és a kép­zeletből- Nem találom fontos­nak. hogy realisztikus vagy naturális elemekkel magya­rázzam meg azt. ami már megtörtént- Éneikül a ma­gyarázkodás nélkül egyszerű­en belépek képzeletvilágom- ba, még inkább lelkiismere- tembe, egy olyan világba, melyet élők és holtak népesí­tenek be- De a holtak távol állnak a kísérletektől, vagy fantomoktól — egyszerű em­berek, akik meghaltak- de képzeletemben élnek. Ogy gondolom, hősöm mindenhol, minden percben a ma embe­re.” a film főszerepét Andr­zej Lapicki játssza, ifjúkori szerelmét a nálunk is ismert és népszerű Maja Komo- rowska kelti életre- Munkás környezetben ját­szódik a Fiatváros alattva ói című olasz film- Ettore Scola a dokumentumfilmes eszkö­zöket felhasználva érdekes és izgalmas filmet rendezett egy fiatal vidéki, Torinóban munkát vállaló fiúról, s az ő életén és problémáin keresztül az olasz munkásság egy jelen­tős rétegének, az úgynevezett belső emigránsoknak az éle­téről. A filmnek a két fősze­replőn kívül — Paolo Turco és Vittoria Franzinetti — nincs hivatásos színésze, jeleneteit eredeti helyszíneken, a mun­kások között forgatták. 6 így őszintén é6 nyíltan beszéd e réteg néha valóban kétségbe­ejtő helyzetéről­A fekete város- Zsurzs Éva filmje évekkel ezelőtt hatal­mas sikert aratott a televízi­óban- A moziközönség most rövidített vátozatban láthat­ja Mikszáth Kálmán regényé­nek adaptációját- A főszere­pekben kiváló színészekkel találkozhatunk- Görgey Pál alispánt Bessenyei Ferenc, ler anyát Venczel Vera, szerelt inét. Fabriczius Antalt Nagy Gábor, az öreg Quendelt Pécsi Sándor alakítja­r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom