Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-12 / 111. szám

Amikor az rU6 dinnyéi megvágjuk A Balatont csak télképről ismerem Elmúlt évi, szüreti emlék. Puttonyba került az utolsó fürt szőlő is, amikor láttam: a legöregebb asszony nehéz munkába fogalt- Puszta kéz­zel teljesen betakarta földdel azt a tőkét, amelyről legvé­gül vágták le a fürtöket- Miért? Hogy jövőre sok ler gyen a termés! — válaszolta a világ legtermészetesebb hangján. Ez adta az ötletet. Ezúttal hiedelmek, babonák nyomát kutatpm- „Megtörtént” ese­tek felidézésével. Szülőfalum egyik házában hetvenkét esztendős asszony ül mellettem a hokedlin. A vaciton kenderkötél, éppen fáért indult volna. Nem ér­dekes — mondja. — Szívesen elbeszélget velem, akár más­nap estig is- Csak egyet kér : — a nevem ne írja ki. Na­gyon öregek mán, de élpek még sokan, akikről ezek a történetek szólnak- Harag és viszály lenne a dologból­Érthető a kérés, hiszen szemmel verésről, boszor­kányokról lesz szó a követke­zőkben.-Tó cukros, forralt bort tölt decis pohárba a nénike. s kezdődik az igazi mese: — Azt mondanám el elébb, amikor egyik lány megiri­gyelte a másiktól a legényt- Meg akarta hát rontani, hogy hozzá pártoljon a szerencse. A vá'asztott lány házához hajnalban ment a szomszéd­asszony tepsiért, és látta, hogy a megrontó tíz köröm­mel kaparta a mázolt pad­kát- Azt mondták: ha igy tesznek, akkor a szellemek elriasztják a legényt- Hajnalban, tepsiért? Kissé csodálkozom a leleplezésen. \— Karácsony bőtjén volt az eset, mindig ilyenkor sütöt­tük a túrós lepényt. Tepsi azonban igen kevés volt. s az egész utca ugyanabban az edényekben sütötte a tésztát- Beosztva, éjjel-nappal. Fon­tos do!og volt ez, minden család egy kemence túrós le­pényt készített. Jól kifűtöt- tük. a szénvonóval kiszedtük a parazsat, a pemetévéi (ka­ró végére kötözött kukorica- fosztásból készített csutak) oedig tisztára söpörtük a ke­mence alját. Erre raktuk, jó szorosan egymás mellé a tep­siket. Ha időben nem jutott el valamelyik házhoz a tepsi, akkor a meztelen tésztát tet­ték a forró kemence padoza­tára­Sok-sok babona fűződik az állatokhoz, az állattartáshoz. A vendéglátó nénike urát a falu bírája nevelte fel. pici gyerek korában ott „fordult elő” a következő eset: — Egyszer csak elapadt a tehén teje- Egy deci nem sok. annyit sem adatt- A bíró mán gondolta, hogy valami gyala- zat van a dologban, mondta is: valamelyik boszorkány kezének a műve. — Rántsd csak ki, fiam a gatyamadzagodat és kössed az ajtó kilincsére- Belülre. Ha éjszaka megint el jön az a fránya boszorkány, ez majd megakadályozza, hogy kimen­jen az istállóból — mondta az öregember emlékezete sze­rint a bíró a cselédének­Így történt- Éjjel éberén aludtak, zajt hallottak. Ki­mentek az istállóba, látták, hogy egy csúnya, nagy feke­te macska, szopta a tarka te­henet. A villával jól meg­verték, s a -keservesen nyá­vogó macska ütlegelését még az udvaron is folytatták- Az­tán a kimúltnak hitt tejtot- vaj\ otthagyták, nyugovóra tértek. — Reggelre eltűnt a macs­ka. Pedig a bíró is, cselédje is abban a hisfcemben volt, hogy teljesen agyonverték. Csodálkozott ám mindenki — mondja az öregember —, az­nap az egyik öregasszony fenemód húzta a lábát. Este még semmi baja sem volt- Mondták is: fekete macska képében ő látogatta meg a bíró tehenét, macskabőrbe bújva őt verték meg. Elme­nekülni nem tudott, meg­akadályozta ebben a gatya- madzag- Ö volt hát az egyik boszorkány, merthogy ebben az időben hármat is számon tartottak a faluban­— Negyediket is mondtak — kapcsolódott be a beszél­getésbe B. néni, aki tojásért ugrott be vendéglátóimhoz. Városi lakó lett már. most éppen vendégségben járt a faluban- Mondja a nevet is. kire gondol- Nevet, majd így folytatja: — De én nem hi­szem- Nekem udvarolt a fia, nem kellett, elűztem magam­tól. Haragudott is rám az egész családja. A boszorkány­nak mondott anyja is- Ha így igaz, akkor bizonyosan engem is megront. Bosszúból Kelemen Gábor — Mostanában valahogy nincs is igazi tavasz. Hűvös­esős- szeles az idő. Pedig sok-sok naosütés kellene. Az érleli igazán s dinnyét... Ambrus Jánosné a Rétság- ra vezető út deitári elágazó­ja mellett mondta az előbbie­ket. Márciusban költöztek Nógrád megyébe Hortról- A dinnyések falujából­A költözködés csak idő­leges. mindössze hat-hét hónapra szól. Amíg elvetik, ki- palántázzák, megkapálják' felnevelik a nyár igazi gyü­mölcsét. a zamatos, mézédes, sárga-- vagy görögdinnyét- Ami jól lehűtve- szeletekre vágva kerül majd az asztalok­ra. a gyerekek legnagyobb örö­mére ... Sokan irigyelik a horti dinnyéseket. Mondván. jó pénzt hoz a házhoz a termesz­tés. A fiatalasszony, miközben keze fürgén jár a palánták között- mosolyog: — Ha tudnák, mennyi sok munkával. lemondással jár. nem cserélnének velünk- Hajnalban, fél négykor ke­lünk és késő este kerülünk ágyba. Bőven van mit hajla­dozni az ember derekának. Amíg megkapáljuk ezt a ti­zenhárom holdat­Az érsekvadkerti termelő- szövetkezettel kötöttek szer­ződést- Ambrus János és a felesége tizenöt esztendeje tölti el az év felét távol a szülőfalutól- Ebből immár ötödik alkalommal Érsekvad,- kert közelében­— Érdekes, a dinnye ter­mészete- Ugyanabba a föld­be nem lehet kétszer egymás után ültetni. Pihentetni kell közben három-négy évig. így lesz igazán édes a termés. A dinnyeföld szélében nagy­szerűen berendezkedtek. A család, a rokonok segítségé­vel néhány nap alatt felhúz­ták a kis házikót- Van kony­hájuk. szobájuk- Még kamrá­juk is­— Háztartás ez- ha kicsi is- — Mutatja birodalmát Amb­rusáé. — Nem lehet össze­vissza élni- mert hat-hét hó­napot töltünk ebben a ház­ban. Hoztam vasalót, gáz­tűzhelyet. edényeket. tűt. cérnát. Ha valamit netán otthon felejtettem. írok a szü­leimnek, azok utánunk küldik, vagy elhozzák­Két nagy kutya vigyáz a kis gazdaságra- Ambrusnénak csirkéi, tyúkjai vannak- így mindig kéznél van az ebéd­nek-, vagy vacsoránakvaló. Mert erre is külön be kell rendezkedni- Nem lehet na­ponta elfutni vásárolni. A palántákat otthagyni vétek. — Már nagyon megtanul­tam/ Fölírom a listát ponto­san a férjemnek, ö jár mo­torral Balassagyarmatra­vagy Vadkertre. Eleinte még, szabadkozott, hogy nem tud vásárolni- Most már egészen önállóvá vált- Ha valamit nem kap. ami szerepel a lis­tán, mást hoz helyette- Ilyen­kor mindig megdicsérem, hogy jobb kedvvel menjen­Érdekes itt az élet- A ke­nyeret a Dejtárra tartó autó­ról vásárolják. Az elágazóban néhány percre megáll a ke­nyérszállító kocsi. így min­dig van friss kenyér- netán sütemény a háznál. A fiatal- asszony mindennap főz. — Egyszerű ételeket. Amit mind a ketten szeretünk- Bi­zony. estére alaposan meg­éhezünk az egész napi mun­ka után­A dinnye megköveteli a magáét- Űgv kell ápolni- vi­gyázni rá. akárcsak a kisgye­rekre- Hol betakarni a me­legágyat, hol öntözni, óvni a hidegtől. a megfázástól- Ezért is kevesebb egyre a dinnyés. Igaz. hogy szép ha­szonnal jár. Ennek ellenére a fiatalok már inkább üzembe mennek. — Azt hiszem- mi is abba­hagyjuk nemsokára. A fiam annak idején mindig oda járt iskolába, ahol éppen volíun.c. Ö is jött velünk, nem hagytuk otthon- A gépekért él-hal- Szakmunkástanuló Pétervásá- rán. Növénytermesztő-gé­pésznek készül­Akkumulátorral világíta­nak. az újságot egy csomó­ban. kéthetenként kapják­— Ha hiszi, ha nem. én a Balatont csak térképről is­merem. Amikor mások üdül­nek. pihennek, mi, a földön dolgozunk. Szeretnék már én is utazgatni, világot látni. Szép házunk van otthon, éve­ken keresztül építettük. Mohdtam is a férjemnek, ha abbahagyjuk a dinnyézést. szeretnék eljutni egyszer a tengerpartra. Olvastam, az milyen szép.:: Addig is örü­lök, ha néhanapján embere­ket látok­Várják a jó időt. a napsü­tést. ha minden jól megy. jú­lius végén megvárják az el­ső érett dinnyét... Csatai Erzsébet Új ösztönző a tanácsi lakások építési költségeinek csökkentésére Az ötödik ötéves tervben előirányzott lakásépítési, el­sősorban a tanácsi célcsopor­tos lakásberuházási program gazdaságos, hatékony meg­valósítása érdekében egy sor átfogó, központi intézkedést dolgozott ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Tervhivatal az érdekelt minisztériumok és a tanácsok közreműködésével. Többek között kialakították a megyei tanácsok közvet­len, nettó lakásépítési költsé­geinek átlagos területi nor­matíváit, részletesen megha­tároztak a lakásfejlesztési tervteljesítés ellenőrzésének központi és területi felada­tait. Hatékonyabb műszáki és gazdasági megoldásokra ösztönözték a tervező, a be­ruházó és a kivitelező válla­latokat, s meggyorsították a műszaki-gazdasági normatí­vákban megengedettnél ma­gasabb építési költséggel szá­moló tervek kiselejtezését. Az előirányzott költségek stabilizálását, megfontolt fel- haszná asát segítő komplex intézkedéseket támasztja alá a Minisztertanács új határo­zata a tanácsi célcsoportos (tehát a .tanácsi bér- és a ta­nácsi értékesítésül lakások építési költségeinek csökken­tését célzó új érdekeltségi rendszerről, amelynek végre­hajtását és részleges szabá­lyait az építésügyi és város- fejlesztési miniszternek, az Országos Tervhivatal elnöké­nek és a pénzügyminiszternek most megjelent együttes uta- sttasa foglalja össze­Az új intézkedés a tanácsi lakásépítés közreműködő szerveit, tehát a beruházást e őkészüő és irányító taná­csot, a beruházót, az epites- tervező és a -kivitelező vál­lalatot ösztönzi arra, hogy a kollektív munkával megtaka­rított összegből a ,tervezettnél több lakás épüljön. A megta­karítás felét újabb otthonok építésére, a lakáselőirányzat túlteljesítésére kéjt felhasz­nálni. A megtakarított összeg másik felét pedig gazdaságos, körültekintő munkájuk elis­meréseként tulajdonképpen „prémiumlakásként” kapják meg ezek a közreműködő szervezetek. A megtakarítás­ból az érdekelt közreműkö­dők között felosztható összeg 60 százalékát a műszaki ter­vező és a kivitelező vállala­tok, 40 százalékát pedig a ta­nácsok és a beruházási válla­latok dolgozóinak lakásellá­tására kell fordítani. A ter­vező és a kivitelező vállála- tokra jutó megtakarítási Há­nyadot alapvetően az első bérlő-, vagy a vevőkiválasz- tási jog megváltásiként keli jóváírni, tehát az elért ered­mény arányában kap „pré­miumlakást” a vállalat- A megváltási értéknél kisebb — töredékösszeget pedig a dol­gozók lakásépítésének támo­gatását szolgáló vállalati la­kásépítési a’apba kell átutal­ni. A végrehajtási utasítás rész­letesen szabályozza a költ­ségmegtakarítás kiszámításá­nak és érvényesítésének fel - tételeit- Kimondja azt is. hogy a megtakarításból csak akkor részesedhetnek a köz­reműködők. ha az adott tele­pülésen és a megyeben is a műszaki-gazdasági normatí­váknak. az előírt átlagos alapterületnek és felszerelt­ségnek megfelelően teljesí­tették, illetve túlteljesítették a tanács éves lakásépítési ter­vét- Ha tehát a megye, vagy a főváros nem teljesíti az előirányzatot, akkor a lakó­telepen. illetve településen el­ért lakásépítési megtakarítás­ból sem kaphatnak részese­dést az érdekelteit. A költ­ségmegtakarítást a városi, il­letve a községi tanács érté­ked, az éves terv és a teljesí­tés alapján, s az érdekeltek meghallgatása után javasla­tot tesz a közreműködők kö­zött felosztható megtakarítás arányaira, s ezen beiül a ter­vező és a kivitelező vállala­tot megillető megtakarítási részesedés kiegyenlítésének módjára. Az előterjesztett anyagok alapján a megyei, il­letve a fővárosi tanács vb- nek minden év május 31-ig kel] meghozni a döntését és erről 15 napon bitiül értesí­teni az érdekelteket- Az új érdekeltségi rend­szer hatályba lépett, és sza­bályait, előírásait első ízben az idei tanácsi célcsoportos lakásépítési előirányzat telje­sítésének elbírálásánál kell alkalmazni. TEHET-E szülő többet, mint hogy a lehető legjobb sorsot kívánja a gyerekének? De ..iegteheti-e, hogy egyedül döntse el, mi az a legjobb, joga van-e hozzá, hogy saját mércéjét tekintse kizáróla­gosnak? A pályaválasztás előtt álló fiúk, lányok szüleit hallgat­va, gyakran úgy tűnik, mint­ha ők állnának döntés előtt, nem a gyerekeik. Ök mérle­gelnek, ők latolgatnak, ők bújják a pályaválasztási ta­nácsadókat, ők derítik fel, melyik egyetemen, főiskolán hányszoros a túljelentkezés, hol a legtöbb a bejutási esély. Gondoskodásukat eleve garanciának tekintik arra, hogy ami számukra a bol­dogulás előfeltételének lát­szik, az fiúknak, lányuknak is a boldogság forrása lesz. Rosszat akarnak? Dehogy. Csak a saját fejükkel gon­dolkoznak, ' ahelyett, hogy a gyerekeket késztetnék gon­dolkodásra. Megfosztják a fiatalokat az önálló döntés lehetőségétől és felelősségétől. S ha most el is fogadják a szülők választását, később, esetleges csalódásaiknál, ép­pen ezért tesznek nekik szem­rehányást, tőlük kérik szá­mon a saját döntés elszal-sz- tott jogát. A szülők jó szándékához nem férhet kétség. Erejükön Kemerovóból jelentjük A kemerovói Jubileumi szénbányában a május 1. al­kalmából Kibontakozott szo­cialista munkaverseny során értékes kezdeményezés szüle­tett. A. G. Szmirnov, a szo­cialista munka hőse által vezetett első „milliomosbri­gád” kollektív tapasztalatát­adási szerződést kötött J- M;i- szohranov ifjúsági komszo- mo! brigádjával­Az élbrigád legtapasztal­tabb bányászai vállalták, hogy megtanítják a fiatalokat a legtermelékenyebb munka- módszerekre, melyekkel az ifjúsági brigád 1976 vécéig legalább egymillió tonna sze­neit tud kitermelni. A szsjr,kezdeményezést szin­te napról napra újabb ered­mények követik. Míg az első negyedévben a fiatalok havi átlagterrhelése valamivel ke-, vesebb volt, mi.pt 70 ezer tonna, addig áprilisra az át­lag már 90 ezer tonna fölé emelkedett- Ez a magas .ter­melékenység garantálja, hogy az év végére megvalósul a szerződésben rögzített válla­lás — az ifjúsági komszomol- brigád is „milliomossá” vá­lik­Valódi lehetőségek felüli áldozatokra is hajlan­dók. Mindent elkövetnek, hogy jó hírű gimnáziumokba kerüljenek a gyerekek, mert így nagyobb a továbbjutás esélye; jobban izgulnak az egyetemi felvételi sikeréért, mint a csemetéik, s ha ez mégsem következik be. kez­dődik az újabb szaladgálás, hogy legalább valami divatos, „menő” szakmára leljenek. A gyerekek védőszárnyaik alól figyelik a fejleményeket. Alkalmuk sincs rá. hogy sa­ját szárnyukat próbálgassák. Kimarad a számításból, hogy ez az erőpróba előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetke­zik. Mert a szülők hiába tesz­nek meg mindent, hogy kivé­teles helyzetet biztosítsanak számukra, az életben mégsem a kivételek uralkodnak. Nem lehet mindenkiből mérnök, orvos vagy tudós, a szakmák rengetegében sem csak a di­vatos foglalkozásokra van szükség. A középiskolát vég­zett fiataloknak csak bizo­nyos hányada kerülhet egye­temre. ahogy a felkapott szakmákra fölvehetők száma sem korlátlan. A diploma reményében gimnáziumot szorgalmazó szülőknek most fokozottan gondolniuk kell erre. Eddig sem volt könnyű, kedvük, igényük szerint elhelyezkedni az érettségizetteknek. Igénye­ik is kevésbé voltak - össz­hangban a lehetőségeikkel, mint például a szakközépis­kolát végzetteknek. Az igé­nyek és a lehetőségek között azonban még nagyobb lesz a feszültség — ezután. Az Író­asztalok számát nem lehet tovább szaporítani, sok van belőlük, gyakran feleslegesek a mostaniak is. A „létszám­stop” kényszerű intézkedés, saját, jól felfogott érdekünk­re szorít rá. Ha a gyerekek még nem is fogják föl en­nek jelentőségét, megfeied- kezhetnek-e erről a szülők? A pályaválasztás előtt álló fiataloknak annyi reális le­hetőségük van, hogy minden­ki megtalálhatja a testére szabottat. így a kitérőktől, a felesleges csalódásoktól, a későbbi „pályamódosítás” kényszerétől is meg lehet kí­mélni őket. Jobban járnak ők is, ha a vélt remények helyett, valódi lehetőségeiket ismerik meg. Azt, amit a társadalom is nyújt. Ugyan­akkor: társadalmunkban nin­NÓGRÁD - 1976. csenek zárt kapuk. A műhe­lyekből ugyanaz az út vezet az .egyetemekre, mint a gim­náziumokból. Tehetséggel, szorgalommal eddig is sokan megtalálták, végigjárták. Sa­ját erejükből szereztek dip­lomát, maguk küzdöttek meg választott hivatásukért. Az utánuk következők helyzete sok tekintetben könnyebb lesz. Törvény lett, hogy ettől az évtől a szak­munkás-bizonyítvány mellé középiskolai végzettséget szerző fiatal munkások nap­pali tagozaton végezhetik el az egyetemet, megkapják át­lagkeresetüket is, ’ha megfe­lelnek a feltételeknek. Raj­tuk múlik nekivágnak-e. AZ OTTHONI szóra hall­gató gyerekekből egyszer óha­tatlanul nyitott szemű fel­nőttek lesznek. Felnőttként kell szembenézni velük, meg­felelni a kérdésre: megtet- tünk-e mindent, hogy helyük­re találjanak az életben? Vá­laszt várnak a szülőktől, de azoktól is, akik a másik vég­letbe estek és nem szorítot­ták rá időben gyerekeiket a tanulásra. Mind a két eset­ben könnyen kevésnek bizo­nyulhat a jó szándékra hivat­kozás. Viezián Erzsébet május 12., szerda 5 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom