Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-12 / 111. szám
Korszerű kábelárokásó gép segíti a posta dolgozóinak munkáját a Balassagyarmat—Salgótarján közötti új telefonvonal készítése során. Az egy méter mely árok egyetlen műszak alatt 800 métert hosszabbodik — jelenleg Endrét alva határában — s a tervek szerint a gép, s ezzel együtta telefonkábel két hónap múlva Salgótarjánba érkezik. Képünkön: a gép kezelői műszak utáni karbantartást végeznek. I fara "ros arcok Kifogyok a mesterségből — örökségem nekem a ko- vácsság. Nagyapám Szeged környékéről jött a községbe- Édesapám is itt lett kovács- Mellette tanultunk ketten a bátyámmal. A köpcös, de fürge mozgású öregember Diósjenő utolsó kovácsa, Csáki Lukács Lajos- Fél évszázaddal ezelőtt kapta meg a mesterlevelet. Termetét görbére formálta a vassal való birkózás- Nem látszik nyolcvanesztendősnek— Hat kovács volt valamikor a faluban. Annak idején, amikor felszabadultam az édesapám melleit. A remekemre még emlékszem, egy könnyű fejszét, meg egy fokost csináltam, aminek az oldala ki volt pingálva, azaz, hogy vésve rózsákkal- Persze, nem ez volt a munka. Kocsikat vasaltunk. Féderes hintókai. Egy nap megpatkoltunk tizenöt-húsz lovat. A patkolás mindig jól ment nekem- Mikor katona voltam, patkolómesternek tettek. Mosí meg egy éve is van már, hogy utoljára putkoltani- Alig akad már ló a faluban- Pedig régen kétszáz is volt. Nem kell már falun a kovács- Kerítést sem csináltatnak már az emberek. Legtöbben a gyárban dolgoznak, ellopják a szakmát, vesznek valami kis szerszámot, megcsinálják maguk- Egyre kevesebb a munka- A hat kovács is mást keresett, ki hol tudott elhelyezkedni. En maradtam egyedül. Sajnálnám abbahagyni, ha csak .így nyugdíjasán isValamikor régen a kovácsműhely olyan volt, mint egy klub manapság Ki patkolás- ra, ki vasalásra várakozott, cserélődtek a hírek, messze földet , megjárt szekeresek mesélték el, mit láttak: tapasztaltak legutóbbi útjuk során. Volt aki egyenesen ezeket a történeteket hallgatni ült be egy-egy kis időre. S közben csengett az üllő, lobogott a tűz. — Majd’ mindenki ismer engem, de mostanában alig- alig nyitja rám valaki az ajtót- Kifogyok a mesterségemből. Egy-egy szomszédnak, ismerősnek egy-egy fejszét, ásóra taposót még meg-meg- csinálok- Mást nem nagyon kezdhetek- Az emberekkel is jobbára csak az utcán találkozom. Köszöntenek, öregebb- je meg emlékszik rá, amikor nyolc tanulóm volt a műhelyben, s alig győztük a munkátA műhelyt is az édesapjától örökölte a kovácsmester. A régi íújtatót vagy tíz esztendeje kicserélte villamosra, mert már nagyon lyukas volt De az üllő eredeti- Meg- homorodott a szolgálatban, s bizony, rőt rozsdavirág dísz- telenkedik rajta. Rozsdásak a szerszámok is, a különféle fogók, melyek legtöbbjét maga készítette a mester a saját kezéhez. — Családom nincs — mondja szomorúan —, nincs akinek átadjam a műhelyt, a mesterséget- Bele is fáradtam. Nyolcvan év nem gyerekjáték. Akkor sem, ha még fel tudom emelni a kalapácsot. Talán a bátyám két ve- jére hagyom a felszerelést. De ők se kovácsok- Egyik sofőr, másik művezető. Tizenöt esztendeje még alig aludt ki a parázs a kovácstűzhelyen- Mostanában pedig csak nagy ritkán éleszt tüzet a fújitató- Aki még kovács, az gyárban dolgozik, vagy mezőgazdasági gépek „doktora”. Diósjenő „utolsó mohikánja” már csak az emlékeiben kovács(gáspár) Á férj kinyitotta az előszoba ajtaját- belépett és egy székre dobva a kutya pórázát becsukta az ajtót. — Miért nem engedted be Krumplit? — kérdezte csodálkozva a felesége— Bárcsak beengedhetném- — sóhajtott a férfi— Csak nem... — De igen! Elvesztettem a grundon- ahol sétálni szokott- ' — Te tréfálsz, — reménykedett az asszony és sietve kinyitotta az ajtót. A kutya nem volt kint. — Mondom, hogy elveszett— Es te ezf ilyen nyugodtan mondod ? Tegnap a kesz- tvűd, a múlt héten az aktatáskád- ma a Krumpli! Az istenért- ho?v veszthetted ef? A fejed még megvan? — Kérlek. csak egyetlen pillanatra fordultam el— Biztosan egy fiatal nőt bámultál. — Az óreg Kemenesi Egont bámultam. Csak éppen visz- szaintettem neki- Mire körülnéztem- Krumpli sehol sem volt— EazeJ az ügy részeidről be is volt fejezve. Hazajöttél kutya nélkül- , slusz-passz- Egyáltalán, miért nem volt rajta a póráz? — Azt akartam, hogy szaladgáljon egyikcsit. — Na most te szaladgál-' hatsz utána! Siess és járd körül a környéket- Kurmpli nélkül ne is gyere haza. — Nem lenne jó- ha te is jönnél? Kettesben könnyebben megtalálhatnánk— Menj csak egyedül! KrumpLi közben hazajöhet. — Igazad van- talán megjön. Okos kutya. — Mindenesetre neki több esze van- mint neked- Menj már végre! Krumpli nem került elő. Harmadnap több újságban apróhirdetés jelent meg: ..Fehér drótszőrű foxi, barna és szürke foltokkal- kék nyakörvvel elveszett- Megtaláló magas jutalomban részesül’’. Az apróhirdetés szövege a telefonszámmal és pontos címmel zárultA nyolcadik napon jelentkezett a megtaláló — Mennyi a jutalom? — volt első kérdése. — ötszáz forint— Kevés— Legyen hétszáz. csak hozza már! Kék nyakörve van? Barna és szürke foltos- fehér drótszőrű? — Pontosan- de hétszáz az kevés— Hát legyen ezer, de hozza már! Várakozás közben az asz- szony megjegyezte: — Te- ez az alak biztosan ellopta a kutyánkat, amikor te az öreg Kemenesit üdvözölted- Szép kis becsületes megtaláló- aki csak ezer forinttal elégszik megFél óra múlva hozták a kutyát. Az asszony ölelte szóKrumpli rongatta. A férj fizetett. a megtaláló elment. Amikor a kutya megszabadult az ölelő karokból- a sarokba kuporodott és nem mozdult, hiába hívogatták. — Egy hét algtt b’ztosan megszerette azt a pasas.» most újra meg kell szoknia bennünket. vélte a férj- azután odament Krumolihoz- ő is ölbe vette aztán nevetni! kezdett: — A kutyának 1,-ölvkei lesznek! Megbolondulal? Hiszen Krumpli fiú. A Krumlí igen- de ez nem- Megtévesztettek bennünket azzal, hogy hasonlóan foltos» és a pasas ravaszul vett eay kék nyakörvet neki- De ez uj szíj- a régi kopott volt— Most mit csináljunk? — Tartsuk meg. hiszen nagyon kedves pofája van» mindenesetre idejében gondoskodj egy nagy kosárról- hogy a szülőotthon rendben legyenPalásti László Jogi kerdesekre uölaszoiunk Munkaviszonyban álló dolgozók évi rendes szabadságának kiadásáról M. Gizella patvarci olvasónk kérdezi, lehetseges-e igazolatlan napol beírni a dolgozónak akkor, amikor aznap beüzent, hogy írjanak be > egy nap szabadságot, mert családi ügyeit másképpen elintézni nem- tudja? A régebbi munkaügyi szabályok tartalmaztak olyan kl- teteit, mely szeíint az évi rendes szabadság felével a dolgozó rendelkezik. Bár az 1967. évi II. tv. (Munkatörvénykönyve) ezt a szabálvt nem vette át, a dolgozók szemléletében még mindig eléggé élénken tartja magat. Az Mt. V. 56. § illetőleg a 6 1967 (X. 8.) Mü.M. sz. rendelet 15. S-ában foglkltak egyértelműen előírják, hogy a szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg. de annak beosztása előtt a dolgozót meg kell hallgatni és kívánságait a lehetőség szerint figyelembe kell venni. A fizetett szabadság rendszeréből következik, hogy annak a dolgozó pihenését, munkaerejének , visszanyerését, felüdüléséi kell szolgálni. Éppen ezért ez a kívánság nem vonatkozhat olyan igény érvényesítésére, hogy a dolgozó reggel beüzen és kéri aznapra fizetett szabadság beírását. Az i'yen bejelentések azon túl, hogy a távolmaradó dolgozó munkája kiesik, legtöbb esetben más dolgozók munkavégzésére, ennek következtében pedig az egész termelés folyamatosságára is kihatással vannak. Az ilVen és hasonló váratlan esetek elkerülése érdekében szögezi le a Mt. V., hogy a szabadság hétfőnél több -részletben csak a dolgozó kérésére adható ki, de ilyen esetben is egybefüggően kell biztosítani hat munkanap szabadságot. Természetesen a jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy a dolgozó részére redkívüli indokolt esetben, kérelmére egy-két nap fizetett szabadság kivételét engedélyezzék. Ez azonban a vállalatnak nem jogszabályban előírt kötelessége, csak lehetőség az engedélyezésre. Az engedélyezés kizárólag a vállalat elbírálásától függ, jogi eszközökkel érvényesíteni nem lehet. 6 NÖGRÁD — 1976. mójus 12., szerda Kiegészítő részesedés és tagsági pótlék a tsz-ekben P. Mihály horpáesi nyugdíjas tsz-tag olvasónk 1975. évben 154 tízórás munkanapot dolgozott, 22 napot fizetett szabadságon töltött 92 napra pedig betegségi segélyben részesült. Zárszámadáskor ennek ellenére közölték vele, hogy a kiegészítő, illetőleg a tagsági pótlékra nem jogosult, mert rokkantsági nyugdíjas és a 250 tízórás munkanapot sem dolgozta le. Szabályszerű-e a tsz eljárása kérdezi olvasónk. A szövetkezeti tv. egyértelműen kimondja, hogy a tsz- tagot a tsz-ben végzett munkája alapján részesedés illeti meg. A tagok részesedése v munkadíj, amely a munka teljesítését követő hónap 15. napján, és kiegészítő részesedés, amely a zárszámadás megállapításakor a zárszámadás szerinti összegben esedékes. A kiegészítő részesedést a tagok (családtagok) (és alkalmazottak között az általuk végzett munka arányában kell elosztani. A jogszabály fogalmazása világos és érthető. Azt jelenti, hogy az alapszabályban (elvett és a közgyűlés által jóváhagyott teljesítmény-előírással vagy munkában töltött idővel mért munka elvégzése alapján a közgyűlés által jóváhagyott munkadíjazási rendszer szerinti részesedés, vagyis a havi munkadíj és a kiegészítő részesedés minden tagot megilleti még abban az esetben is, ha a tagsági viszony esetleg évközben megszűnne. Ennek kifizetését tehát sem a 250 tízórás munkanap teljesítéséhez kötni, sem a 'rokkantsági nyugdíj folyósítása miatt elvonni nem lehet. Nem vitatható viszont, hogy kiegészítő részesedés csak a ténylegesen elvégzett munka után jár. Nem jár tehát a fizetett szabadságon töltött, illetőleg a betegségi segélyezett napokra, mert ezekre a napokra az előző évi teljes jövedelem egy napra eső átlaga szerint járó összeget a tag részére levonás nélkül ki kell fizetni. A rendelet 111 A §-aban foglaltak értelmében a tsz alapszabályában elhatározhatja, hogy tagjai részére a rendszeresen közös munkában töltött minden öt év után a munkadíj három százalékát meg nem haladó tagsági pótlékot fizet. Amennyiben a tsz-ben ez a tagsági pótlék rendszeresítve van, ez a tsz öregségi és rokkantsági nyugdíjas tagjait is megilleti. Ha a tsz eljárása olvasónk esetében fentiektől eltér, panaszával a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat. ür. J. S. Nyár az üzletházunk J zsibongójában! Camping felszerelések, O fürdőruhák, O strandcikkek kiállítása és vására. écskö üzletház SALGÓTARJÁN Háztartási tüzelőolaj — kedvezményes áron! AZ ÁB=OR május Mól átmenetileg — a készlettől függően — literenként 60 fillérrel olcsóbban árusítja a Háztartási « tüzeloo Iáját. Kevesebb pénzért többet! Éljen a lehetőséggel! jjjii Mii casco *
