Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

A tan Röpülj páva-kör népszerű szerte a megyében. Felléptek már számtalan ünnepségen, hangulatossá, fris­sé téve azokat. Legutóbb Rimócon mutatkoztak be népes közönség előtt, amikor is a megyei művelődési köz­pont művelődési napot szervezett a községben. Képünk a kultúrház előtt, az udvaron készült, bizonyítva, hogy a fariak minden lehetőséget ki használnak a közös éncklésr e, táncolásra. —kj— Felitöt 1 oktatás HuFassngyarinufón AZ ISKOLAI ÉS AZ ISKO­LÁN kívüli felnőttoktatás különleges fontosságát ma már — szerencsére — aligha kell bárkinek is bizbnygai.ru.' Az emberek többsége érzi, ér­ti- sőt tudja — ; hiszen nap mint nap a munkában- a köz- és magánéletben tapasz­talja — hogy a képzettség- a többet tudás micsoda mérhe­tetlen erejű tartóoszlop és lendítőerő az egyén életében. társadalmi boldogulásának útján­Ugyan hányán vannak ma «ez országban olyanok, mérnö­kök- pedagógusok- megbe­csült szakmunkások- vagy bármilyen komoly felkészült­séget igénylő foglalkozásúak, akik saját józan eszükre hall­gatva. okosan élve a társada­lom nyújtotta kedvezmények­kel- tanultak, folyamatosan képezték magukat felnőtt kor­ban is és a társadalmi mun­kamegosztás olyan pozíciójá­ba jutottak, amelyről koráb­ban egyéni helyzetüknél fog­va álmodni sem mertek- Nem tévedek, ha azt mondom, na­gyon sokan vannak. És nem kételkedem abban sem- hogy valamelyikük is megbánta volna az igyekezetét- a fárado­zást- Mert ha kínnal és ke­servvel ment is olykor a ta­nulás- mégiscsak eredményes volt. Példájukat egyre többen követik, de hogy még többen követhetnék- arra bizonyíté­kul szolgálnak az iskolázott- sági statisztikák, a felnőtt- oktatás helyzetét tárgyaló ta­nácskozások- Nem kell ugyan —. mint cikkünk elején ír­tuk — a felnőttoktatás- a ta­nulás fontosságát bizonygat­ni. de igen is segíteni- támo­gatni kell- Mert a felismerést nem mindig követi- vagy nem kellő gyorsasággal. megala­pozott mértékben az elhatáro­zás­Az MSZMP Balassagyar­mati városi Bizottságának vég­rehajtó bizottsága október­ben vitatta meg a felnőttok­tatás helyzetét és határozta el egy közoktatás-politikai aktívaülés összehívását, me­lyet a közelmúltban tartottam meg a városi tanácson az üzemek és vállalatok gazda­sági, politikai és tömegszer- vezeti vezetőinek részvételé­vel. A tanácskozás célja nem kevesebb, mint a felnőttokta­tás jelenlegi helvzetének alapján a további feladatok meghatározása volt BALASSAGYARMAT GAZ­DASÁGI és társadalmi struk­túrája az utóbbi 10—15 évben jelentősen megváltozott- A városban új üzemek létesül­tek. megnövekedett a mun­kásosztály száma amely érez­tette és érezteti hatását az élet minden területén. A felnőttoktatásban — az országos, megyei képhez ha­sonlatosan — 1971-től kez­dődően tapasztalható a fejlő­dés. Az általános iskolában tanuló dolgozók száma négy év alatt a háromszorosára nőtt- A tanulási kedv ilyen mértékű emelkedése bizo­nyára számos dologgal össze­függ. de legfőképpen a szemé­lyes igényesség és a társadal­mi feladatok növekedésével- az állami és a helyi üzemi kedvezmények biztosításával- a tanulási lehetőségek és formák gazdagodásával- A hagyományos általános és középiskolai formák mellett újakat vezettek be — mint például a 160 órás magán­vizsgára felkészítő tanfolyam- a szakmunkások hároméves szakiközépiskolája — melyek rövidesen népszerűvé váltak- és sokan újra beültek az iskolapadba.” A gondok aztán elsősor­ban a lemorzsolódás terüle­tén jelentkeztek. A beiratko­zottak jelentős hányada né­hány foglalkozás után kima­radt. Különösen az első osz­tályokban rettentek meg so­kan a kezdeti nehézségektől, s fordítottak hátat a tanulás­nak. Az elmúlt években csökkent ugyan a lemörzsoló- dás- de még mindig magas: jelenleg a beiratkozottak 20 százalékát érinti. További problémát jelen­tett- hogy néhány üzemben — például a Kőbányai Porcelán- gyár- a Budapesti Finomkö­töttárugyár telepén, a Kábel­gyárban és a bútorgyárban — többszöri kísérletre sem si­került általános iskolai osztá­lyokat szervezni­Mi jellemzi a város 6436 üzemi dolgozójának jelenlegi iskolázottsági szintjét? A városi tanács közműve­lődési bizottságának felmé­rése szerint 238-an rendelkez­nek felsőfokú, 1088-an közép- és 4540-en alapfokú iskolai végzettséggel- A dolgozók 8-8 százaléka, összesen 570 mun­kás- nem végezte el az általá­nos iskolát. Közöttük megle­hetősen nagy számot tesz ki a 40 éven aluliak száma: 355 személy- Középiskolában 373 dolgozó tanul­A FELNŐTTOKTATÁS TÖRTÉNETISÉGÉNEK és mai helyzetképének felvázolása után világosan fogalmazód­nak meg a feladatok- Minde­nekelőtt az üzemek — különö­sen ott- ahol eddig még sze­rények az eredmények — gaz­dasági- politikai és tömegszer­vezeti vezetőinek célszerű többet tenniük és minden le­hetséges eszközzel szorgalmaz­niuk az általános iskola el­végzését- Ez alapja és feltéte­le a termelés hatékonysága növelésének. a munkahelyi demokrácia szélesítésének is, hogy csak a társadalmunk előtt álló két legfontosabb feladatot említsem. A nagy­mérvű lemorzsolódás elkerü­lése céljából pedig előkészí- tetten és gondos körültekin­téssel szervezzék a tanulókat- s a tanárokkal közösen külön- foglalkozásokkal segítsék a rászorulókat. Sulyok László Mai tévéajánlatunk VASÁRNAP 20.25: Félpenny. Tévéjáték. „A fasiszták kísérleteket végeztek a női foglyok tö­meges sterilizálására. E kísér­letekben a nácikkal együtt- működött egy bizonyos dok­tor Dering, aki maga is vég­zett ilyen műtéteket.” Az idézet egy, az Egyesült Ál­lamokban megjelent, a ná­cizmus rémtetteit idéző könyvből való. E könyv ál­lításaitól a magát sértve ér­ző doktor Dering, — aki lengyel származású angol nőgyógyász, a Brit Birodal­mi Érdemrend kitüntetett­je — magánvádat emelt a könyv szerzője ellen. A becsületsértési per 1964- ben, Londonban folyt le. A vád és a védelem képviselői egyaránt angolok voltak. A tanúk lengyelek és egy amerikai nő. Egyetlen hábo­rús bűnö6, egyetlen náci sem volt jelen a tárgyalá­son, amely tizennyolc napig tartott. Mavis M. Hill és L. Nor­man Williams — angol jogá­szok is részt vettek a tár­gyaláson és ténybeszámoló, hiteles jegyzőkönyvekkel megerősített dokumentumre­gényt jelentettek meg a per­ről. E könyvből írt tévéjáté­kot Éva Sadowa csehszlovák tévérendező, s készített té­véfilmet, Hajdúfy Miklós rendező, „Félpenny” címmel. HÉTFŐ 20.05 perces kezdettel ösz- szefoglalót sugároz a tele­vízió a KISZ-kongresszus eseményeiről. 20.55-kor pedig azt az ünnepi műsort közve­títik, amelyet a Madách Színházban rendeznek ugyan­csak a kongresszus tisztele­tére. : Gerencsér Miklós: ■ 300 éve született II. Rákóczi Ferenc ! 46. Sokan tétovasággal. az al- vezérek iránti túlzott enge­dékenységgel vádolják a fe­jedelmet az érsekújvári hu­zavonáért. Nincs igazuk a merev bírálóknak. Miként vonulhatott volna gond nél­kül Sziléziába Rákóczi, ami­kor látnia kellett, hogy a hátra hagyandó kuruc csa­patok — pontosabban azok vezetői — képtelenek meg­tartani a Felvidék nyugati harmadát? Erdélyben, sőt Dunántúlon is fölénybe ke­rülhettek átmenetileg a csá­száriak, de azt az ország­részt, amelyen át közvetlen kapcsolatot tarthatott Szilé­ziával, semmiképp nem ad­hatta ki kezéből. A vissza­térés területstratégiai felté­telé volt a nyugati Kárpá­tok, a Vág, a kisalföldi sík­ság térsége. Ha ez elvész. hiába sikerül országon kívül fölülkerekedniök Frigyes Vil­mossal egyetemben, ha nincs hova visszatérni. Mindent összevetve, beláthatatlan kö­vetkezményekkel kellett vol­na szánfolni, ha a császáriak térnyerése közben hagyja el az országot. Az ilyen lépés hadászati képtelenség. Rá­kóczi tehát nem a nagyhan­gú Ocskayval és Pekryvel szemben tétovázott, hanem a körülmények kényszerí­tették gondterhelt megfon­tolásra. Lipótvár helyett már Tren- csént tartották a császáriak a Vág völgye és a hozzá kapcso'ódó vidékek fő erős­ségének. Többszörösen igyekeztek beb'ztosítani magukat, riehogv megkapa­rintsák a kurucok ezt a va 4 NÖGRÁD — 1976. május 9., vasárnap lóban félelmetes várat, amely fontosságában Érsekújvár ellenpárja volt. Ellátását gyakran sikerült megzavar- niok a kurucoknak, ezért Viard tábornok, a készülődő nagy katonai erőpróbák elő­feltételeként élelmiszereket és hadieszközöket próbált bejuttatni Trencsén várába. Nyomában Heister közele- détt. hogy csapatai jelenlé­tével biztosítsa Trencsényt Rákóczi támadása ellen. Ocskay László és Pekry Lőrinc kötelessége lett vol­na, hogy vereséget mérjen nélkülöző vár , elfoglalásá- Viardra: csak's az erősítést ra nyílhatott kilátása Rákó­czinak. De az érsekújvári haditanács két leghango­sabb résztvevőjét Viard megint legyőzte, így július 31-én akadály nélkül meg­rakhatták Trencsén várát az osztrákok minden szüksé­gessel. A fejedelemnek le kellett mondania a teljesen reménytelen ostromról. De el sem vonulhatott a kívánt irányba, mert arról He!**er közeledett. Nem azért, hogy megütközzék a kuruc .őse­EP E SB S& fiSäS SPS könyvi ár vezet ö Amikor 1974-ben felkeres­ték,hogy vállajja el a járási könyvtár vezetését, nagyon sokat töprengett. Attól a te­vékenységtől kellett megvál­nia, amit nagyon szeretett: a pedagógusétól. Végh Gábornénak 1968-ban a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskolában kezdődött pályafutása. Munkáját csend­ben, szerényen végezte. S hogy jól is, ezt bizonyította az a gyermeki szeretet, ami körülfogta. Tanítványai sze­rették tárgyát, a magyart és az oroszt., A tanulmányi ver­senyeken szép sikereket értek el, a középiskolában megáll- ták a helyüket. Értekezleteken, ha szót kért, érdemes volt odafigyelni rá, mert mindig volt valami, az iskola közösségét érintő, a munkát előbbrevivő javasla­ta. Mint magyar szakos az is­kola ifjúsági könyvtárát ve- vette. Erre a munkájára az iskolatelevízió is felfigyelt, s egyik adásában • bemutatta az iskola könyvtárát. Szabad idejét a gyermekek között töltötte. Irodalmi szín­padi műsort tanított, klub- foglalkozást vezetett. Mint rajvezető, kiváló úttörő kitün­tetést kapott. Végh Gáborné hosszas töp­rengés után a felkérésre igent mondott. — Nem volt könnyű a dön­tés. Az iskolában egy adott körben tevékenykedtem. Itt jóval szélesebb területet kell átfogni. S az iskolainál jóval bonyolultabb szervezési mun­kát igényel egy-egy rendez­vényünk megtartása. A sze­mélyi ügyek mellett gazdasá­gi ügyeket kell intézni. Mind­ezt előre felmértem magam­ban, úgy éreztem, van any- nyi erőm, adottságom, hogy a követelményeknek megfe­leljek. Ami a gyermekeket illeti, a kapcsolatom nem szakadt még velük, hiszen a könyvtár állandó, rendszeres látogatói. Nagyon sok gyer­mekfoglalkozást tartunk. Végh Gáborné 1974. július 1-én kex-ült a szécsényi járási könyvtár élére. — Azt a műhelymunkát, a könyvtár tartalmi tevékenysé­gét, amit a dolgozók eddig kialakítottak, fejlesztettük most már közösen tovább — mondotta új munkájáról. Jó munkahelyi légkört te­remtett a könyvtárban. Nincs náluk te és én, te csináltad, én csináltam. Egy van: mi vagyunk, mi csináltuk. — Az irányelvek szerint könyvtárunkban a munkát hat embernek kellene végez­ni. Négyen vagyunk. Csak akkor megy a munka, ha tel­jes az egyetértés. A szűk két év alatt több területen előbbreléptek, új kezdeményezéseket honosí­tottak meg. Az iskolákkal több irányú a kapcsolatuk. Gyermekfoglalkozásokat tar­tanak. A szülők részére ne­velési témájú könyvek bibli­ográfiáját állították össze. El­készítették a tantárgyakhoz a bibliográfiát. Az üzemek szo­cialista brigádjaival élő kap­csolatot tartanak fenn. Javult a rendezvények színvonala. Példa erre: a műszaki könyv­hónap rendezvénysorozatát egy országos bizottság vala­mennyi könyvtárban figye­lemmel kísérte, s a szécsé- nyiek ott voltak a jutalma­zott hat könyvtár között. Végh Gáborné könyvtárve­zetői teendőinek ellátása mel­lett több társadalmi megbíza­tásnak is eleget tesz. A já­rási úttörőelnökség tagja, a kultúrális szakbizottság veze­tője. — Két év tapasztalatai alapján mit tud elmondani, ha összehasonlítja előző mun­kakörét a jelenlegivel? — Az iskolában jóval több volt a sikerélményem, hiszen egy-egy tanítási óra után a gyermekek szeméből ki lehe­tett olvasni az óra eredmé­nyességét. Itt kevesebb a köz­vetlen élményanyag. Viszont szélesebb területen, bonyolul­tabb feladatokat kell megol­dani, ami másfajta sikerél­ményt ad. De azért itt is lehet érezni a munka örömét, ami, azt hiszem, mégiscsak a legfontosabb. Nem titkolom, érnek sikertelenségek, kudar­cok is, de a pedagógus pályán megtanultam, amit egy életen át nem tudok elfelejteni: egy- egy kudarc után sohasem sza­bad elcsüggedni, bízni kell. Ez pedig sok mindenhez erőt ad. Sz. F. űj könyv: A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közt említsük meg a KISZ kongresszusa alkal­mából megjelentetett két ki­adványt, az egyik Lenin: „Az ifjúsági szövetségek fel­adatai” című híres munkája, a másik a „Pártmunka a fiatalok között” című cikk- gyűjtemény; utóbbi az ifjú­ságpolitika legfontosabb kér­déseit veszi sorra. Újabb, javított és bővített kiadás­ban látott napvilágot — az MSZMP Központi Bizottsá­ga Párttörténeti Intézeté­nek gondozásában — a „Munkásmozgalom-történe­reggel, csupán azzal a cél­lal, hogy bejusson Trencsén várába. Rákóczi szintén nem akart támadni. Megszállta csapataival a fellegvár alat­ti alacsonyabb dombokat, lankákat. Attól nem kellett félnie, hogy rohamot intéz­nek ellene, erre inkább ne­ki kínált lehetőséget a dom­borzati előny. De jobbnak látta, ha kitérnek egymás elől. Augusztus 3-án reggel ér­kezeit Heister Lenesen térsé­gébe. Nyolcezer fáradt lova­sa került ütköző közelségbe a kurucok tizenötezer főnyi pi­hent seregével. Zömük már elvonult, amikor Rákóczi uta­sította Pekry Lőrincet, a jobb szárny parancsé-- : it. hogy induljon meg. Nincs tisztázva, mi céllal kellett mozdulnia a iobh szárnynak, de a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a fejede­lem a mielőbbi elvonulást szorgalmazta, mert hiába birtoko'ták a kedvező *e:e • — a hátukban mégis csak ve­szélyt jelentett a Viardda! megerősített várőrség. (l'olyia íjukI ti lexikon”. Szovjet szerzők munkája a Georgij Csicse- rin életét, életpályáját ismer­tető érdekes könyv, melynek alcíme: „Egy élet a szovjet diplomácia szolgálatában”. Az 1944-es varsói felkelés hi­teles krónikája Leslaw M. Bartelski most megjelent könyve, melyet sok eredeti fotódokumentum illusztrál. Az Akadémiai Kiadó az Irodalomtudomány és -kriti­ka sorozatban megjelentet­te Fenyő István: „Az iroda­lom respublikájáért” című tanulmánykötetét, amely a mggyar irodalomkritikai ;ondolkodás 1817—1830 kö­zötti fejlődését vázolja. A közkézen forgó „Űj magyar lexikon” negyedik kötete (a K—Me kezdetű címszavak­kal) friss utánnyomásban került a könyvesboltokba. Ismét kapható Halász Előd Magyar—német kéziszótára. A Jókai Mór összes művei sorozatban látott napvilágot az „Egy ember, aki mindent tud” című kötet. Ez a ha­sonló című kisregényen kí­vül tartalmazza az ,'.Egész az északi pólusig!” és az „Egy asszonyi hajszál” című kis­regényeket is. A Szépirodalmi Könyvkia­dónál több verseskötet látott napvilágot. Említsük meg közülük Cserhát József: „Al­szik a szarvas” című, a köl­tő válogatott verseit tartal­mazó kiadást és Apáti Mik­lós verseire'- kötetét. p-. „Ajánlott küldemények"-et. A Szépirodalmi Zsebkönyvtár legújabb kötete Illyés Gyu­la esszéregénye, az újabb kiadásban napvilágot látott „Kháron ladikján, vagy az öregedés tünetei,” Csatár Imre életképei, novellái, riportjai és glosszái Ütköz­ően'’ címmel jelentek meg kötetben. i t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom