Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

MESÉLŐ CSERHÁT „Volt az fehérbe’, selyembe’...” Elkészült a vászon — ír­tuk a legutóbbi hollókői be­szélgetés végére. Pedig hol voltak még ekkor a végső munkától! — Nagy, százliteres fakád­ban áztattuk a vásznat. Tete­jére hamut tettünk, ez fino­mította. fehérítette. A gyepre hordtuk, oda terítettük szá­radni, de napjában kétszer is vízbe mártottuk. Áztatni — folytatta az elbeszélést Szabó Feiencné. A hamuzás vagy lúgozás összesen egy hónapig is el­tartott. A hószínű vásznat az­után már lehetett eladni: pi- acoztak vele, messze földön keresték a jóféle hollókői vásznat. Nagy részét azon­ban helyben varrták meg Készült belőle lepedő, férfi-, női és gyermek alsónemű, törülköző, kendő, asztalken­dő — A stafírungba kellett •ok Hét—nyolc—tíz lepedő jutott egy-egy lánynak, mert hát sokan voltak majdnem minden családban. Ehhez persze szépen kivarrtuk, szí­nesítettük. A hollókői kirándulás leg­szebb pillanata következett. A nénike nagy komótosan elő­szedett a ládafiából néhány régi ruhadarabot. Mutatóba. A lepedővel kezdte. Hárman se­gítettünk széjielhaitani. be­borította a szobát. A virágos kenderből készített anyag még mindig ropogott ujjunk alatt. Azt a bizonyos' ki var­rást pedig látni kell. leírni nem lehet. Két szélén jó te­nyérnyi sávban ki tudja hány ezer. hány milliód!!) öltéssel törték át a vásznat? Hányfé­le mintát költöttek rá, hány viráglyukat hímeztek az anyagra? És csak mutatóba van e remekekből. Az ugyancsak saját készí­tésű felső ruhadarabok szá­ma, ßzine, mintája is meg­számlálhatatlan. ízelítőül mu­tat be néhányat Szabó Fe- rencné: — Vászonszoknyából kettőt vettünk magunkra, erre ke­rült a 7—8, esetleg több sze­gett szoknya. Az ingvállra hímzett mellénykét vettünk, ezt cucajnak neveztük, alá pedig fehér kendőt kötöttünk. Volt ez, kérem, fehérbe’, se­lyembe', meg mindenféle szín­be’. Ismét egy látványosság. Az óriási sötét kendő ugvan meg­fakult kissé, mégis furcsa ér­zés találkozni a népviselet e gyönyörű emlékével. A néni­ké háromszögbe hajtja, sar­kalt ráncba szedi, úgy köti meg. A mozdulatok nehézke­sek. Réges-régen volt kézben már ez a ruhadarab, most is csupán a mi kedvünkért ke­rült elő. A csomózás után szépen — mint valamikor ré­gen — két szárnyát nyúlfül- szerűen széjjelszedni. — A fiatalabbak elöl-hátul pántlikát kötöttek — mond­ja, miközben leveti a nagy­kendőt. — Az elsőnek — de­rékról lógott lefelé — kecele volt a neve. Lábunkra piros vagy fekete .-lagos” csizmát húztunk- „Csikorognia” kellett ám, mert ha nem, akkor nem is volt az csizma' Mondiák: marhanyelvet csináltak azok­ba a csizmákba, az beszélge­tett. A díszes viseletben a férfi­ak sem maradtak le. Házi-, szőttes vászon volt a hosszú gatya, a vászortinget 1—2 so­ros kivarrás díszítette elöl Az ünnepi viselet posztónad­rágból, lajbiból, kabátból állt. Járt hozzá egy jó nagy fekete kalap, a lagos vagy bokszos csizma. Maguk elé pedig ki­varrott szakáeskát kötöttek. — Esküvőkor dukált a csipke, máskor rozmaringot, muskátlit viseltek a legé­nyek — mondja Szabó Fe­renc. — A virágot kapták vagy pedig lopták a lányok­tól. Az ünnepi viseletből itt- ott kerül még. de ma már senki sem hordja. A hollókői utcát járva, lát­ni egy-egy idősebb asszonyt, akinek viselete elüt a más vidéken megszokottól. Ez azonban már csak maradvá­nya a régi, szép hollókői nép­viseletnek. Ezen a beszélge­tésen elmondták vendéglátó­ink: járnak gyakran a falu­ban idegenek. Érdeklődnek, venni akarnak. Vinni azt is, ami még megmaradt. És egy csomó szélhámos Is akad közöttük. Legutóbb olvashattuk, elég jó keresetkiegészítést jelent a hollókői, Budapesten dolgo­zó asszonyoknak az ingváll hímzése, 'férfi népviseleti in­gek varrása. Az utóbbi idő­ben azonban már, alig van megrendelés egy kikötés nél­kül. Nevezetesen: kérik á ruhadarabba a vásárló díszes monogramját is. Ez lett hát a falu méltán híres, sok-sok munkával meg­teremtett, szemet gyönyör­ködtető népviseletéből. Egy kis pénzforrás, s a fel­tűnni vágyó emberek alkalmi viselete. Kelemen Gábor Gépesítések a zöldségtermesztésben A nagyüzemek a zöldségter- nő területnek átlag egynegye­dén már gépesítették a ter­mesztést. szedést, s ez nem­zetközi összehasonlításban is jó eredmény. A zöldségter­mesztés: kormányprogram megvalósítására a tervek sze­rint 1980-ban már az ország nagyüzemi zöldségtermő területének körülbelül fele géoe6Ítve lesz. A .kézi erőt helyettesítő- termelékeny gé­peket a Mezőgépfejlesztő In­tézet alakítja ki, s munkájuk nyomán az idén is egész sor új gép mutatkozhat be a me­zőgazdasági üzemekben. Már gyártják azokat az új zöldbab-betakarító • gépeket, amelyek júliustól Békés, Szol­nok és Bács-Kiskun megye termelőszövetkezeteiben se­gítik a munkaerőgond csök­kentését. Ezek a nagy telje­sítményű gépek egy műszak alatt egy vagon termést taka­rítanak be. ugyanennyi idő alatt egy ember szapora mun­kával is alig egy mázsa zöld­babot szedne le. Tovább foly­tatódik az intézetnél kifej­lesztett komplex paradicsom- termesztő-betakarító gépek el­terjesztése is, az idén négy további gazdaságban térnek rá alkalmazásukra. A derecs­kéi, a tiszakécskei, a rú­zsai és a kocséri ter­melőszövetkezetekben már hamarosan palántázzák azt a paradicsomot, amelyet a most épülő betakarítóközpontokban fognak majd zúzaléklévé fel­dolgozni és tartálykocsikban a konzervgyárakba szállítani. Ezekkel a legújabbakkal már 20 fölé emelkedik a betaka­rítóközpontok száma az or­szágban. Nagyüzembén az idén mu­tatkozik be az eddigieknél há­romszor nagyobb teljesítmé­nyű új hagymaszedő gép. A Makó környéki üzemekben próbálják ki, s ha beválik, megkezdődik sorozatgyártása. Nemcsak a hazai üzemek­ben, de külföldre is szállít­ják a Mezőgépfejlesztő Inté­zet gépeit. Legnagyobb a ke­reslet a zöldbab-betakarító gépek iránt, Bulgária, Cseh­szlovákia és Románia után idén Angliába, Jugoszláviá­ba és Spanyolországba is szállítanak ilyen gépeket. Hétköznapi dolgok Zsenidül a tavasz, kitárul* koznak az emberek' ismét több a tollvégrevaló' A CIGÁNYHEGY Eltűnt a salgótarjáni Pécs- kő utca végéből a szégyenle­tes látvány, a múltból örök­lött, cigánvheay- Dózer dűtöt- te össze, simította el a romfa­lakat. ma már olyan a hegy­oldal, hogy lehetne vetni a tavaszi árpát. Hol vannak, hogyan érzik magukat az új helyen a cigánydomb egykori lakói? Be tudnak-e illeszked­ni az új környezetbe? Mi van Balázs János bácsival? Hát a kérdések közül csak »z utóbbjra kaptam, sajnos, szomorú választ- Balázs. Já­nos a hirtelenjében világhír­re szert tett naiv művész fé­lig bénán, betegen fekszik új házában- Mert minden d.acos- sága ' ellenére ő is új házba költözött, csak Füstölgések című verseskötete őrzi a régi. kis viskó emlékét: A ház amelyben lakom• ajtajával mintha nem is a konyhába de sehová se nyílna Kotyogó riglivel ' billen jobbra.balra ferde vállaival néz az ablakokra. Nos. az ő cserelakása nem »z új- összkomfortos házak egyikében áll, bár jóvalta jobb az elhagyott viskónál- Egye­sei, a iakascserenek, az ezzel járó stressnek, izgalomnak tudják be a művész váratlan agyvérzését- Mások arról be­szélnek, hogy a tragikus na­pon francia vendégek zavar­ták hosszas tartózkodásukkal- Nem. János bácsit sohase za- zarták a vendégek- sem a ha­zaiak, sem a külföldiek- In­kább Selve János professzor­nak hiszek, aki szerint „Az átváltás nem mindig kelle­mes és pihentető-” Persze, nem büntelen az élet kopási folyamata sem. hAzi totó A távfűtéses házak boldog­talan lakói néhánv nap óta érdekes társasjátékkal idege­sítették magukat- Naoonta többször is megtapogatták a radiátort, annak eldöntése végett- hogy fűtenek. vagy nem fűtenek? Az eredmény, amint azt körkérdéseimből megállapíthattam, minde­nütt ugyanaz lett: ..Nem fű- tene-k. de a cső és a fűtőtest mégse jéghideg- De még csak nem is langyos--” Senk-' e’ nem tudta dönteni, hogy fűtöttek- e valóban- Végre április 28-án át’angyosodoit a fűtőtest. Most már érezni lehetett, hogy cirkulál a meleg gőz- És a lobbi napokon'.’ Majd megtudjuk- ha ki kell fizetni a számlát­TÁVIRAT Egyik ismerősöm azt pana­szolta. hogy a Pesten délután fél ötkor feladott táviratot csak aésve, másnap reggel nyolc óra után kapta meg Semmi szándékom, hogy az elismerésben részesített tar- jáni postát gyanúsítsam a ké­sedelemmel. Senkit se, csak a technika ördögét gyanúsítom, hiszen ismerősöm is úgy val­lotta, hogy 6emmi károsodás nem érte a késedelemből. Ar­ra viszont kíváncsi vagyok, hogy a feladónak visszatérí­tik-e a távirat árát, hiszen az illetékes miniszter többször is azt nyilatkozta a televízió­ban, hogy a négy órán belül nem kézbesített távirat diját a feladó visszakapja- No. majd figyelek- Mert késő tá­viratról nem először hallok, ellenben visszatérítésről még nem hallottam sohasem- Persze, ez a szigor az ex- presszlevelekre is vonatkozik­SZOLGÁLTATÁS Nos. a szogaltatoiparrol- különösképpen a vendéglá­tásról sok mindent lehetne Megérkeztek az SZKP XXV. kongresszusának beszámolóit összefoglaló könyvek Salgótar* jánba, a Kossuth Könyvkiadó megyei központjába. Emellett azonban kiadványok sokasa« gából válogathatnak az érdeklődök, akiket dr. Molnár Pálné készségesen tájékoztat a megjelent alkotásokról. A Kossuth Könyvkiadó kirendeltsége fogja öászc azokat' a könyv- bizományosokat is, akik a pártszervezetekben megbízatásként látják cl c szép feladatu­kat. Új anyagok az építőiparban Tovább hódít a műanyag A nyomás- és ütésálló nagy szilárdságú műanyag az üvegszálas poliészter felhasz­nálási köre egyre bővül — a fűzfői Nitrokémia több kez­deményezéssel újabb és űjabb területekre teszi alkalmassá- Most olyan berendezést állí­tottak munkába, amely hat különböző mintázattal tudja előállítani a hullámlemezeket. A hagyományosak mellett megkezdték a trapéz mintá­zatú lemezek gyártását is, és előállítják az eternit hullám­lemeznek megfelelő formájú és nagyságú színes poliészter idomokat is. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az építőipar kombinálja az eternit hul­lámlemezt az üvegszálas poli­észterrel. Ez főleg a tetőfe­désnél előnyös, mert a színes poliészter felhasználásával he­lyettesíthetik a tetőablakokat. írni, csak éppen jót keveset- Ha lehorgonyzók egy-egy társaságban sürgős útjaim közben, elképzelhetetlen, hegy valaki ne vessen föl va­lami képtelen panaszt- így például legutóbb valaki elme­sélte, hogy újra cseré’tette a vécétartályt. ami újonnan ugyanúgy folyt, mint a régi. Cseréltek azon úszót- diizrvt. bádogbélést, deszkakülsőt, elzárókankát, csövet lent és csövet fent. addig-addig. hogy az új tartályt aoránként még újabbra cserélték át. S ami­kor már egyetlen alkatrész sem maradt a régi-újból, ak­kor felszereltek ismét egy új- űj tartályt- S csodák csodája, azóta nem úszik az árban a mellékhelyiség- Legújabb történetem a ven- déglátóioarbó' való- Az esz­presszóban ötszáz forintossal fizetett a vendég- A felszolgá­ló közölte- hogy nincs apró­ja. szíveskedjék a vendég el­indulni aprópénz után- Ez az abszurd eset plasztikus kénét vetített elém: a vendég ki­szolgálja magát, majd távo­zás előtt összeállítja a szám­lál. fizet magának, visszaad magának és este sorba áll az eszpresszó irodája előtt, hogy leadja az aznapi stekszet. A felszolgáló addig elmehet nya­ralni Dubrovnikba (b t ) Jogi kerdesekre uölaszoiunk TSZ-TAG BETEGSÉGI SEGÉLYÉNEK ALAPJA P. Lajos diósjenöi olvasónk az elmúlt évben betegedett meg és még jelenleg is beteg. Ez év február 1-től betegsé­gi segélyének összegét felére csökkentették azon a címen, hogy az 1975. évben ledolgozott öt hónap, illetőleg a hét hónapra kifizetett betegségi segély összege alapján csak ennyi számolható el. Jogszerű volt-e a tsz eljárása? kérdezi olvasónk. A 15 1971. (XII. 30.) MÉM. sz. rendelettel módosított és kiegészített 6/1967. (X. 24.) MÉM. sz. rendelet — további­akban Vhr. 144. §-ában foglaltak értelmében betegség cí­mén a tsz-nek azt a tagját kell jövedelempótló készpénz- segélyben részesíteni, aki orvosilag igazolt keresőképtelen­sége miatt munkáját ellátni nem tudja és a keresőképte­lenné válását megelőző egy évi időszakban a részére meg­állapított munkát, vagy ennél kevesebb, de férfi tag leg­alább az évi 150, nő legalább a 100 tízórás munkanapot teljesítette. A Vhr. 148. §-* szerint, ha a tagra kedvezőbb, a ke­resőképtelenséget megelőző egy évi időszak helyett a kere­sőképtelenséget megelőző egy naptári évet kell figyelembe venni. A termelőszövetkezetek általában az utóbbit veszik alapul, mert az erre az időszakra vonatkozó jövedelmi ada­tok mar rendelkezésére -állnak, így elkerülhető, hogy beteg­ségi segélyt egyszer a havi jövedelmek, ezt követően pe­dig az év végi részesedés után ismételten fizessenek. A betegségi segély egy munkanapra járó összege a megbetegedést megelőző egy évi, vagy egy naptári év idő­szakában elért részesedés egy napra eső átlaga 50 százalé­kánál kevesebb és 75 százalékánál több nem lehet. Kórhá­zi ápolás idejére a tagot a betegségi segély 50 százaléka, ha pedig eltartott családtagja van, a següy 80 százaléka illeti meg. Bár a jogszabály erre nem tér ki, de fentiekből egyér­telmű, hogy a betegségi segély összegét hosszabb ideig tar­tó folyamatos betegség közben módosítani nem lehet. Mind­ebből egyértelmű az is, hogy a termelőszövetkezet eljárá­sa jogellenes. Panaszával a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat. TSZ-TAGOK BETEGSÉGI SEGÉLYÉNEK MEGVONÁSÁRÓL F. Pálné olvasónkat keresőképtelenségének ideje atett a tsz betegellenőre munkavégzés közben, találta a lakásán. Ellenőrző füzetébe ezért azt írta be, hogy kisebb hiányossá­gokat talált, amelyet olvasónkkal is aláíratott. Az ellenőr­zést követő több mint egy hónap múlva a tsz-tői olyan értelmű értesítést kapott, hogy mivel az ellenőr ruhavar­rás közben találta, és akkor már több elkészült ruhát is talált, ezért betegségi segélyét megvonják. Bár ezt követő­en a betegségi segélyt megkapta, de rövid időn belül írás­ban kötelezték annak visszafizetésére. Szabályos volt-e a tsz eljárása, és hová forduljon orvoslásáért? — kérdezi ol­vasónk. Előre kell bocsátanom, hogy mind a tsz-tag, mind a munkaviszonyban álló dolgozó elsőrendű kötelessége, hogy betegsége esetén mielőbbi gyógyulását önmagának is köte­lessége elősegíteni. Amennyiben ezen kötelességét elmu­lasztja, kénytelen annak jogi következményeit viselni, amely általában betegségi segély elvonásában mutatkozik meg. A Vhr. 147. § (2.) bekezdésében ki is mondja, hogy meg lehet vonni a betegségi segélyt attól, aki az orvos uta­sításainak nem tesz eleget, vagy az elrendelt orvosi felül­vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelenik meg. Jogszabály nem részletezi, hogy fentiekkel szemben milyen mértékű betegségi segélyelvonás alkalmazható, ezeket a szabályokat a tsz alapszabályában, vagy munkarendjében kellett meghatározni. Javasolom olvasónknak, hogy ezekből a szabályokból tájékozódjon. Természetesen, bármi legyen is ezekben a szabályok­ban meghatározva, az nem zárja ki olvasónknak azt a jo­gát, hogy panaszával a szövetkezeti döntőbizottsághoz for­duljon, elsősorban azért, mert a tsz eljárása nem kifogás­talan. Más indokra hivatkozott ugyanis az értesítésben, mint amit az ellenőrző könyvbe bejegyeztek. Kifogásolha­tó az is, hogy az1 értesítés előtt nem kérték ki a kezelő or­vos véleményét, aki egyedül jogosult annak elt/rálására, hogy a keresőképtelen beteg lakásán milyen munkát vé­gezhet, vagy egyáltalán végezhet-e nunkát. Egyszeri ellen­őrzés alapján egyébként is túlzottnak látszik az egyhónapi betegségi segélyelvonás. Dr. J. S. NOGRAD — 1976. május 5., szerda 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom