Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

a o A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közt említést érde­mel a KISZ-kongresszus al­kalmából kiadott ..Ifjúság' ifjúság!" című antológia, mely­nek gazdag anyagát Illés La-» jós válogatta. Megjelentette a kiadó Kuba Kommunista Pártjának I. kongresszusáról, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszu­sáról tudósító köteteket; a rövidített jegyzőkönyvek tar­talmazzák a két testvérpárt kongresszusának legfonto­sabb referátumait, dokumen­tumait. A marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak kis­könyvtárában' látott napvilá­got Marx: ..Bérmunka és tő­ke" című híres műve. Engels- nek az 1891-es kiadáshoz írt bevezetőjével. A kötetet a kiadó marxizmus—leninizmus klasszikusainak szerkesztősé­ge rendezte sajtó alá. Meg­jelent egy NDK-beli szerző­kollektíva munkájaként. s néhány szocialista országban egyidejűleg látott napvilágot >.A marxológia nyomorúsága” című kötet, amely a rparxiz- mus mai meghamisítóit leple­zi le. Az Akadémia Kiadó meg­jelentette a Modern filoló­giai füzetek sorozatában Heé Veronika: »Líraiság és epi- kum” című tanulmányát, amely Karel Capek prózájának mű­faji problémáival foglalkozik. A szőlőbetakarítás gépesíté­sének kérdéseit tárgyalja Ba­kos István szakkönyve. Űj kiadásban látott napvilágot a ..Közép-Európa délkeleti részének flórája képekben” című, nagy nemzetközi vissz­hangra számító tudományos munka* Jávorka Sándor szer­Ünnepi hangverseny kesztésében» Csapody Vera. több ezer — részben színes — rajzával. A kiadó Terra- szer k-eszt őség ének gondozá­sában adták ki a magyar— spanyol. illetve spanyol— magyar útiszótárt egy kötet­ben. Az Európa Könyvkiadó megjelentette Henry James: ,,Egy hölgy arcképe” című regényét. A századunk meste­rei sorozatban. Arnold Zweig: •■Grisa őrmester” című világ­hírű regényét, a Modern Könyvtár sorozatban Ulrich Plenzdorf: „Az ifjú W. szen­vedése” című kisregényét. A Diákkönyvtár új kötetei közt két drámakiadványt talá­lunk; az egyik William Sha­kespeare öt drámáját tartal­mazza. a másik Henrik Ibsen ..Nóra” című háromfelvoná- sosát. Ismét a könyvesboltok­ba került a nálunk is népsze­rű, világhírű krimiíró, Agatha Christie: "Tíz kicsi néger” című bűnügyi regénye. A Corvina Kiadó a Magyar népművészet sorozatban meg­jelentette Fél Edit könyvét, amely a „Magyar népi vászon- hímzések”-kel ismertet meg. Űj. javított kiadásban látott napvilágot -A Szépművésze­ti Múzeum képei” című al­bum. Garas Klára magyará­zószövegével. A Móra Könyvkiadó Kozmosz szerkesztősége a KIÖZ-kongresszus alkalmá­ból szintén megjelentette — az ungvári Kárpáti Kiadóval közösen — Lenin: ,.Az ifjú­sági szövetségek feladatai” című kötetét. ízléses bibliofil kiadásban. Max Lundgrer." ifjúsági regénye. .-Aa arany- nadrágos fiú” a Delfin köny­vek sorozatában jelent meg. Ugyancsak itt látott napvi­lágot Tatay Sándor népszerű életrajzi regénye, a «Kinizsi Pál”, immár sokadik kiadás­ban. A Pöttyös-sorozatban ismét hozzáférhető Erich Kästner bűbájos gyermekre­génye. -A két Lotti”. Mai tévéajánlatunk ’ 13.45: Mexikói kalandos út. Amerikai film. Charles T. Barton rendező fordulatos, mulatságos filmet készített. Két ragyogó színész — Bud Abbot és Lou Castello játékéra építi a filmet, amely bővelkedik jellem- és hely­zetkomikumokban. A történet szerint két szélhámos szeren­csét próbál Mexikóban. De kí­sérletük nem sok sikerrel jár. Mindenütt nyomukban a rendőrséig. Csetíenek-botla- nak, menekülnek. Kitűnő bú­vóhelynek Ígérkezik egy aréna. De a két ügyefogyott szélhá­mosnak itt a bikákkal és a torreádorokkal gyűlik meg a bajuk. ‘ A kacagtató, fordulatos al­kotás. mint filmtörténeti do- kumer.tum is érdekes — az amerikai filmburleszk másod­harmad virágzásának jellegze­tes darabja. Szakemberképzés A •©©■efcaJista építésben egyre több jó* képzett, politikailag és általánosam művelt szakmunkás­ra van szüksége az - üzemeknek, vállalatoknak. A nagybátonyi FÜTÖBER-ben saját erűből Is igyekeznek megoldani a felada­tokat. A múlt év őszén kezdő­dött lakatos és hegesztő intenzív szakmunkásképző tanfolyamon kilencven dolgozó tártul. A több­ség segéd- és betanított munkás volt, de a résztvevők közül ti­zenketten moot menük méeodlfc szakmájukat, a tanulókat a gyár különböző kedvezményekben ré­szesítette, megvásárolta a szük­séges tanszereket, könyveket, és a sikeres vizsga után béreme­lést biztosít. Az intenzív szak­mai tanfolyamon részt vevők egy hónap múlva adnak számot, írás­ban és szóban elméleti tudásuk­ról és gyakorlati ho*»aértésük­ről. Szakmát a nőknek A hőtő-htrrkoló toonfekció- szakmában ax elmúlt év őszé™ tizenkét nyolcadik osz­tályt végzett fiatal kezdte meg a tanulást a nagybátonyi Zsinkó Vilmos Szakmunkás- képző Intézetben. A fiatalok a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárának dolgo zói. s gyakorlati munkájukat ax üzem korszerűen felsze­relt .tanműhelyében végzik A gyár vezetősége a jövőbe», tovább szeretné bővíteni a szakembergárdát, s ezért ősz­től kezdve a felnőtt munkás­nők körében is szeretnék be­vezetni a szakmai képzést. Ezt az ötéves terv folyama™ to­vább bővítenék: textilfestő- és harisnyakötő-szakmában is­koláznák be a gyár fellőtt munkásait. Hangversennyel ünnepel­te 20 éves fennállását a Sal­gótarjáni Állami Zeneiskola. Nem e rövid beszámoló íel- adata a közművelődésünkben oly’ fontos, immár két évti­zedes intézmény munkájának méltatása. Mégis, hadd utal­jak e hangverseny alkalmá­ból néhány tényre, melyről a dolgos hétköznapok során könnyen megfeledkezünk. A kitűnő muzsikusokra, kik az itt szerzett tudás segítségével jutottak a szakiskolákba, a Zeneakadémiára, a zenét ta­nuló fiatalság egyre növekvő számára, a városi szimfoni­kus zenekarra, — amelynek magját az itteni tanárok al­kotják. És amelynek mostani figyelemre méltó sikerei nem volnának lehetségesek előd­je. a zeneiskola igazgatója által szervezett szimfonikus zenekar sok éves munkája nélkül — csak kiragadott példák, melyek az iskola 20 éves tevékenységét dicsérik. A május 15-i hangversenyen az iskola művésztanárai négy versenyművel szerepeltek. Pergolesi G-dúr fuvolaver­senyében Kmetty József né szép fuvolahangját és hajlé­kony frazirozását kell meg­dicsérnünk. J. Chr. Bach c-moll gordonkaversenyét Farkas Erzsébet szólaltatta meg, elmélyült muzikalitás­sal. Kitűnő gordonkataná­runk azonban igazán megér­demelne egy jobb hangszert. Füzes Zsi gmond Mozart D-dúr begedűversenvének 1. tételét játszotta, a tőle meg­szokott fegyelmezett és meg­bízható hangszerkezeléssel. J. S Bach d-moll kettősverse­nyének 2. és 3. tételét Torják Vilmos és Sándor László szó­laltatta meg. A rendkívül súlyos mondanivalójú művet megillető gondosság és alázat áradt a két szólista zenélé­séből, reméljük módjuk lesz ezt a mesterművet többször is eljátszani. Megérdemli a hallott produkció. Virág László az est diri­gense a versenyművekben ki­tűnően valósította meg szó­lista és zenekar egvensi'dvát. A Corelli Concerto jó temoó- vételeivel, a Vivaldi Glória magasztos hangzásával és az Ecseri lakodalmas a megfele­lő helyen lírai, másutt tem­peramentumos megszólal! a- tásával szerzett örömet hall­gatóinak. A Salgótarjáni szimfonikus zenekar egyre jobban ' kísér (ami egyébként a legnehe­zebb dolog). Most is kitűnő­en. rugalmasan állt helvt. Szép volt a Corelli Concerto hangzása is. A pedagóguskórus a két zá­rószámban jeleskedett. Fe­gyelmezetten és nagy ügysze­retettel énekelnek, megérde­melt sikert arattak. A hangversenyt Kaáriné Kiss Etelkának a zene ügye és a zeneiskola iránti szere­tettől és megbecsüléstől átha­tott szavai nyitották meg.' Jólesett a közművelődés ve­zetőit üdvözölni ezen az ün­nepi hangversenyen. Róna Frigyes Természel-­védelem Megalakult a Mongol Nép- köztársaságban is az országos természet- és környezetvédel­mi bizottság; elnökévé D. Máj dart, a Minisztertanács első elnökhelyettesét válasz­tották meg. Mongólia növény- és állat­világa közismerten /igen gaz­dag és változatos: az ország­ban több mint kétezer nö­vényfajta, 180-féle emlősállat, húszfajta, emberi táplálko­zásra alkalmas hal található. Olyan ritkáin, előforduló álla­tokkal találkozhatunk, mint a vadteve, a góbi-sivatagi medve, a vadló. A bizottság feladata a Mongol Népköztársaság ter­mészeti kincseinek védelme, ésszerű felhasználásuk el­lenőrzése, a természetvédel­mi törvények megismertetése. Óriási jelentősége van az 1975-ben véget ért ötéves szovjet-mongol biológiai ku­tatási programnak is, amely hozzájárult a termőföldek és az erdők tervszerű művelé­séhez és komplex hasznosí­tásához. A közös kutatás tavaly kü- lönösen eredményes volt: be­fejezték az ország talajtani térképének összeállítását, a növényfajták térképét, kidol­gozták a termőtalajok éssze­rű kihasználásának tervét. Á Szputnyik 5. számának tartalmából — Hogyan dolgozott a há­ború idején a szovjet had­sereg vezérkara? — Tudományos szenzáció: föld alatti villamos erőművek. — „Lombikbébi” — fan­tasztikum vagy realitás? — Levegőtisztítás — gyü­mölccsel. A győzelem napja alkal­mából közli a folyóirat Va- szüjevszkij marsall vissza­emlékezését. Hogyan dolgo­zott a háború idején a szov­jet hadsereg vezérkara? Mi­lyen volt a főhadiszállás munkája? Sztálin háború alatti tevékenységéről, a hő­sökről, az egyszerű katonák­ról és tisztekről emlékezik a volt fron/tparancsnok. Ipari óriások a Pamíron című cikkében arról ír a szerző, hogy az óriás hegy­ség gleccsereiről lefolyó víz­özön a Szovjetunió vízener­gia-készletének egytizedét képezi. Gazdag vegyészeti alapanyagokat és színesfém­készletet tárnak fej itt, ezért döntöttek úgy, hogy Tádzsi­kisztán déli részén ipari kör­zetet létesítenek. A Pamir völ­gye, melyet évszázadokon át kihalt vidéknek ismertek, így válik ipari központtá. Lombikbébi — fantasztt* kum vagy realitás című írás­ban arról olvashatunk,. hogy tudósok lombikban fogant emberi magzatokat ültettek át három terméketlen nő mé- hébe, és ezek az asszonyok három teljesen normális új­szülöttnek "adtak életet. A’ szovjet tudósok kifejtik áH láspowtjukat nyugati kollégá-i ik kísérleteiről — foglalkozó nak a kérdés emberi vonat­kozásával és jogi problémái-! val. j Levegőtisztítás — gyü­mölccsel címmel érdekes cikk számol be a Szputnyik ha­sábjain, grúz biokémikusok munkájáról, akik kimutatták; hogy számos gyümölcsfajta különös képességekkel ren­delkezik. Elsősorban az air ma, a paradicsom, a birsal­ma, a zöldpaprika, a banán,' a citrom és grapefruit nyeli el az emberi szervezetre ká­ros benzolt és alakítja át ártalmatlan vegyületté. Tudományos rovatában a folyóirat 5. száma arról ad tájékoztatást, hogy merre térnek ki a föld mágneses sarkai? A válaszból megtud­hatjuk, hogy ezer év múlva az északi mágneses pólus az Arab-tenger térségében lesz, a déli pedig a Fülöp-szigetek határáig tolódik el. H ajdú-Biharban négy ter­melőszövetkezet összefogott ‘és vásárolt egy repülőgépet, láthattuk a tv-hiradóban. a gép szórta a műtrágyát a szövetkezet vetésére. Ne túloz­zuk el a dolog jelentőségét, hiszen ez nem alapfeltétele a jó gazdálkodásnak, van ahol nem is lesz soha. Nem erről van szó. Tekintsük itt csak példának, hogy már ilyenek is vannak: repülőgépes szö­vetkezetek. Nézzük más szempontból a kérdést. ..Népünk művelődé­si helyzete az elmúlt másfél évtizedben — összhangban az ország társadalmi, politikai- gazdasági átalakulásával — gyökeresem megváltozott” — állapítja meg a Központi Bi­zottság 1974. márciusi. köz-, művelődésünk fejlesztéséről szóló határozata. A minden­napi életben ez többek között azt is jelenti, hogy az a tech­nikai — és gazdasági — fej­lődés, amit a szövetkezetek közös repülőgépe is jelképez, feltételezi a gondolkodás. a műveltség változását a pa­raszti életben is. Mit mutatnak a számok? Nemrég a MÉM szakoktatási főosztályának vezetője közöl­te egy sajtótájékoztatón: — A tárca területéhez tar­tozó ágazatokban jelenleg 43 ezer felsőfokú. 51 ezer kö­zépfokú végzettségű szakem­ber. 227 ezer szakmunkás. 436 ezer betanított munkás és 749 ezer képesítés nélküli dolgo­zik. A szakoktatás tehát jelen­Repülőgép és közművelődés tős feladatokat oldott meg a negyedik ötéves tervben. Ennek ellenére, ha az említett diplomások, érettségizettek, szakmunkások, betanított munkások számát összeadjuk, az eredmény körülbelül meg­egyezik a képzetlenek számá­val. Igaz. ez a fele-fele arány. a korábbi állapotokhoz viszo­nyítva óriási eredménynek számít. De kevesebb ok van az elégedettségre, ha a mai követelmények szemszögéből vizsgáljuk a dolgot. Kivált­képp technikusok, szakmun­kások, betanított munkások kellenének a jelenleginél na­gyobb számban, hiszen a me­zőgazdasági üzemekben mind több olyan nagy teljesítmé­nyű univerzális gép kezdi meg a termelést. amelyekre csak technikusokat szabadna ültetni. A szakértelem fontossága más példákkal is bizonyítha­tó. Kezembe került a napok­ban egy szakmai folyóirat. benne egy cikk: .,A szakmai műveltség, mint a termelé- kenység, a hatékonyság növe­lésének eszköze”. Aa ilyen szárazon tudományos ízű írást általában csak muszájból ol­vassa el az ember. Szórako­zottan belekaptam, aztán el­olvastam. Ilyeneket bizonyí­tott többek között: Azokon az NÓGRÁD — 1976. május 22., szombat iparszerűen üzemelő sertés­telepeken. ahol a tenyésztő- hizlaló szakmunkások aránya a 40 százalékot meghaladja —, ott az egy fialásra jutó élő- szaporulat 2.1 százalékkal, a hízósertések napi átlagos súlygyarapodása 12,9 száza­lékkal magasabb. mint azo­kon a hasonlóan modern tele­peken» ahol a szakmunkások aránya 20 százalék alatt van. De nem is ez volt a legiz­galmasabb. Hanem az. hogy a cikkíró javaslatot tesz, kiket? jelöljenek szakmunkásnak: Hogy ez nem mindegy! A cikk­író vizsgálódásai szerint, bi­zonyos intellektuális készsé­gek kellenek hozzá legelőször, s majd csak ezután követke­zik az átlagosnál jobb manu­ális készség. Mindegy, hogy a gazdaságok ma még messze vannak tőle- hogy ilyen szem­pontok szerint válogassák a sertéssel foglalkozó szakmun­kásokat. Az eszmei követel­mény az érdekes, hogy ma már a sertéstenyésztő-szakma is előképzettséget. műveltsé­get. értelmi alapokat igényel. Kérdés, hogy milyen lehető­ségek vanr.ak ezek megszerzé­sére vidéken, faluhelyt. A Tér melőszövetkezetek Országos Tanácsának felmérései sze­rint a mezőgazdaság szociafis- ta átalakulását követő tíz évben, — 1960. és 1970. kö­zött — körülbelül 140 ezerrel nőtt szövetkezeteinkbe™ az általános iskolát végzettek száma. Körülbelül 87 százalék volt. akik nem végezték el a nyolc általánost, ez az aránv mintegy 20 százalékkal csök­kent. A helyzet azóta is ja­vul. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a pálya­kezdő fiatalok közül még az utóbbi négy évben is 15—20 százalék nyolc osztály nélkül- áll munkába. Istmét csak belelapozva a KB 1974. márciusi határoza­tába, ebben az áll: ,.A köz- művelődés az oktatási rend­szer — mindenekelőtt az álta­lános iskola — eredményeire alapozva juttassa el a töme­gekhez népünk és az emberi­ség múltjának és jelenének haladó szellemi értékeit, szo­cialista eszmeiségű . kulturá­lis alkotásait, segítse lelő a hazafias és internacionalista nevelést”. Ebből egyenesen következik a követelmény, hogy a fiatalok időben, tankö­teles korukban végezzék el az általános iskola nyolc osz­tályát. Egy nem éppen friss (1974- es). de az arányait tekintve még ma is elfogadható sta­tisztika szerint az ország 5200 általános iskolájának, több mint egymillió tanulója közül 170 ezren összevont, több osztályt egyesítő korsze­rűtlen iskolarendszerben ta­nulnak. Hiába épült , az utób­bi 20 évben 13 ezer új osz­tályterem, iskolagondok nyo­masztanak. Az történt ugyanis. hogy miközben az új tanter­mekkel kiegészült az iskola- hálózat- az eredeti öreg isko­lák tönkrementek, és ezeket •is pótolni kell. Üj iskolák. tanyasi kollégiumok kellenek tehát. Mindennek ellenére az oktatás szükséges alapfelté­telei ma is megvannak. Ta­pasztaljuk ugyanis, hogy az általános iskolát félbenha- gyók nem feltétlenül az elma­radott- összevont osztályos is­kolákból kerülnek ki. A közművelődés különben sem csak iskolaügy. Próbál­junk belepillantani, mi a hely­zet más vonatkozásokban. Közismertek a népműve­lés vargabetűi. Tegnapelőtt az öntevékeny művészeti­mozgalomra esküdtünk, teg­nap a TIT-előadásokra. ma klubokra, szakkörökre. Köz­ben volt, hogy nem kell ön­tevékeny mozgalom, nem kell ez. rém kell az...! Most kezd tisztázódni, hogy tulajdonkép­pen nincsenek elavult nép­művelési formák. Példának okáért felélednek a népi tán­cok a táncházakban. A páva­körökben megújult és széle­sedik az öntevékeny művé­szeti mozgalom. Ám. lehet egy múzeum is, a község mű­velődési életének központjá­ban. Aszódon, a Petőfi egy­kori iskolájában berendezett múzeumban... az ősszel- több mint hatezren fordultak meg a múzeumi hónap idején: töb­ben. mint a község lélekszámú. Ez a példa annál érdekesebb! mivel Pest megyéből való;, ahonnét órányi utazással el­érhetők a fővárosi művelődé­si intézmények. Így ma már nem is annyi­ra a népművelés módszerbe­li kérdései okoznak gondot. Inkább az a baj, hogy 1600 tsz közül legfeljebb ha száz­nak van hivatott művelődési vezetője. És hogy a falusi közműve­lődés anyagi lehetőségeiről is szóljunk! Csak egy adat: a TOT 1975-ös jelentése szerint a termelőszövetkezetek szo­ciális és kulturális alapja 610 millió forint volt az elmúlt évben. Lényegében idér.t sem várható kevesebb. "LT a azt vesszük, hogy ez 4 csak egy része a falusi közművelődés pénzügyi alap­jainak — tekintélyes összeg. Kérdés: hogyan használják: fel a tsz-ek? A KNEB egy régebbi — hat megyére kiter­jedő — vizsgálata szerint nem mindig , a legjobban. Éppen ezért mi itt említsünk jó példákat! Hogy a Szolnok me­gyei Tiszaszőllősört új közsé­gi művelődési házat épít ' a Petőfi Tsz: kétmillió forintért. Hogy a budai járásban, a mégy községet egyesítő Egyetértés Tsz előbb szabadtéri szípadot építtetett félmillióért. majd klubkönyvtárat " kétmillióért, s a művelődési élet költsé­geit is a tsz fedezi... És sorol­hatnánk a példákat, nagy baj is lenne- ha mind ide férne.. Nekünk itt elég ennyi, hogy kimondhassuk: így kell va­lahogy. azaz: így is lehet! D. Kiss János #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom