Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-22 / 120. szám
8 Szlovák Tanácsköztársaság múzeuma A kelet-szlovákiai Eperjes múzeumában a különféle honismereti osztályok mellett 11)63. óta külön résziéit működik: a Szlovák Tanácsköztársaság történetét bemutató kiállítás, amelyet ebben a városban hirdettek ki 1919. június 16-án. Az eperjesi kiállítás bemutatja az 1918'ban megalakult Csehszlovák Köztársaság általános politikai helyzetét, valamint a munkásmozgalom rohamos radikálódását Szlovákiában. A Szlovákia, s egyben egész Csehszlovákia munkásosztályát forradalmasító tényezők egyike a Magyar Tanácsköztársaság kikáltása volt. Ezt szemléletesen tanúsítja az eperjesi kiállítás. Az eperjesi közgyűlésen megválasztották a Forraralmi Végrehajtó Bizottságot, a Szlovák Tanácsköztársaság fegfelső államhatalmi szervét: 1919. június 20-ig működött, amikoris Kassán forradalmi tanácsot vá'asztottak, élén Antonin Janousek elnökkel. Az eperjesi kiállításon láthatjuk Kun Béla külügyi népbiztos „Mindenkinek’' című dokumentumának fotókópiáját. A röpiiat bejelenti a Magyar Tanácsköztársaság megalakulását, s felhívást intéz a világ proletárjaihoz a Magyar Tanácsköz;ársaság támogatására és védelmére. Szemünk előtt sorakoznak a fotókópiák, eredeti dokumentumok és az 1919. év szlovákiai forradalmi eseményeiben részt vevők visszaemlékezéseit megörökítő anyagok. Megtekinthetjük annak az üdvözlő táviratiak fotókópiáját, amelyet a Szlovák Forradalmi Államtanács küldött Leninnek, amelyben bejelenti a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulását. Internacionalista szellemről tanúskodik a Vörös Hadseregbe szólító felhívás a szlovákiai munkásokhoz, illetve a csehszlovák katonákhoz intézett kiáltvány. Arra szólítja fel őket, hogy ne támogassák a burzsoáziának a magyarországi és szlovákiai proletár államhatalom elleni intervencióját. A kiállításon láthatjuk a Vörös Újságot is, a Szlovák Tanácsköztársaság egyik sajtóorgánumát, az Ipoly hídján készült fényképeket a csehszlovák katonák és a Vörös Hadsereg katonáinak barát- kozásáról. A Szlovák Tanácsköztársaság gazdasági, oktatásügyi és kulturális politikájáról, intézkedéseiről szótó sok dokumentum teszi teljessé az eperjesi kiállítást. Küldöttnek választották KÉKESI ÉVA ÓVÓ NÉNI Drágán vett bosszúság Ismerősöm, maga is „csináld magad” szemléletű ember. A napokban mégis indulatosan kitört a barkácsolók ellen. Mikor kifújta mérgét, megkérdeztem, miért haragos? — Vettem egy új rádiót, m régi krakszni helyett. Egy modernet, amivel az URH műsorát is hallgathatom. El sem tudod képzelni, mennyivel jobb a hangminőség. Hamarosan rájöttem* hogy egy szobaantennával a P®* töfit is hallgathatom. Azóta minden reggel arra kelek. S azután beveszem miatta az első anda- xint. Nem tudom melyik szomszédnak, van barkácsolt elektromos háztartási gépe — porszívó vagy kávédaráló —, amit házilag javíthatott, de valamit kihagyott belőle, mert minden reggel fél nyolc tájban vége a rádiózásnak. Valahol megindul egy villanymotor, és azontúl a sistergő recsegés mindent elnyom- Vasárnap bezzeg későn kel a „szomszéd”. Olyankor a délelőtt folyamán szerzi az „örömet”. A panasz nem egyedülálló. Miközben e sorok születtek, többen panaszkodtak. Több száz. sőt több ezerre tehető azoknak a korszerű — s magasabb szintű szolgáltatásai miatt drágább — rádiókészülékeknek száma, melyek az ultrarövidhullám vételére alkalmasak, s melyeket egy otthon bütykölt villanymotor használhatatlanná tehet. Aki szakértelem nélkül fuserál, ilyen módon egész környezetét mérgesítheti. Meddig még e „távfűtés”? Hélszáz magyar fialaí jelentkezhet INUK-beli munkára A Magyar Népköztársaság, valamint a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében az idén is lehetőség' nyílik magyar fiatalok külföldi munkavállalására. Jelentkezéseket a fővárosban május 21-től fogadnak el a VIII. kér. Baross utca 124. szám alatti Dél-budapesti Munkaerő-gazdálkodási Hivatalban. Ebben az eszter.dőben mintegy 700 fiatal jelentkezhet NDK-beli munkára — mondta a városházán Kővári László osztályvezető. összesen 315 — esztergályos. forgácsoló, lakatos, műszerész. villany- szerelő, autószerelő, szakács, vegyipari és nyomdaipari szakmunkás —> továbbá 385 betanítást igénylő különböző munkakörbe — gépgyárba- kohászatba, elektromos-, textil- és vegyiparba — helyezkedhet el szakképzetlen férfi és nő. Lényegesebb feltételek: 18—26 év közötti korhatár; megfelelő erkölcsi, politikai megítélés; notier/. hajadon, vagy eltartásra nem kötelezett; vállalja az NDK-beli ideiglenes foglalkoztatás feltételeit; a munka ellátására egészségileg alkalmas; hat hónapot meghaladó katonai szolgálatot ' teljesített. vagy katonai szolgálatra alkalmatlan. illétve a sorköteles fiatalok közül csak az 1957- ber/ és 1958-ban születettek, az eletkroműszerész és rokonszakmáknál csak az 1958- ban született fiatalok, gép- járművezetők csak a katonai szolgálat letöltése után. Azok a fiatalok, akik sorkatonai szolgálatot még nem teljesítettek. az NDK-beli foglalkoztatás idejére szolgálat- halasztásban részesülnek. A szakképzett munkakörbe jelentkezők rendelkeznek a szükséges szakmai képzettséggel (szakmunkások, betanított munkakörre tem jelentkezhetnek; nem járnak közép-, vagy felsőfokú iskolába, kivéve az ez évben végző fiatalokat) A fiatalokkal három évre szóló szerződést kötnek; a szakmunkások két évben Is megállapodhatnak. A kereseti lehetőség havonta 550— 900 márka, amely a teljesítménytől függően természetesen változhat A munkahét ötnapos, és a dolgozóknak évente 15 nap alapszabadság jár. NDK-beli munkára augusztus végéig lehet jelentkezni, de a legjobb, ha a fiatalok június végéig jelzik munka- vállalási szándékukat. Azért június végéig, mert részükre a Fővárosi Tanács munkaügyi főosztálya nyolchetes német nyelvtanfolyamot szervez, ahol az alapvető legfontosabb tudnivalókat elsajátíthatják. A magyar fiatalok az NDK üzemeiben várhatóan) októberben veszik fel a munkát. Kékesi Éva óvónőt nemrégiben tagjává választotta a Hazafias Népfront Salgótarjáni városi Bizottsága. Egyúttal küldöttnek delegálták a megyei értekezletre, amely néhány hét múlva ül össze. Életében. először vesz részt ilyen fontos tanácskozáson. Érdeklődéssel és izgalommal várja a napot, amikor a megyei küldöttek sorában hallgatja a beszámolót... Szállnak a piros labdák, kis kezek kapnak utána. Épül a homokvár, száll az ének, a vidám kacagás. A tizenötös számú óvoda — a megyei tanács épülete mögött — nagy udvarán találom az óvó nénit. A gyerekek annyira körülfogják, hogv amikor lehajol, ki sem látszik a gyerekku- pacból. Utánunk szegődnek, amíg az épületbe érünk... — Szép hivatás. — Nekem a legszebb, pedig valamikor olyan tervek foglalkoztattak, hogy tanár néniként állok a katedrán. — Hogyan lett óvónő? — Az egészségügyi szak- középiskolában érettségiztem. Asszisztensi és csecsemő-gondozói oklevelet kaptunk. Minden évben, eltöltöt- tünk néhány hetet a kórházban. Amíg a gyerekosztályon dolgoztam, rájöttem, hogy a legkisebbekkel foglalkozni az igazi öröm. Ezért aztán nem is tűnődtem sokat. Beadtam a kérelmemet Kecskemétre, az óvónőképzőbe. Úgy éreztem, megismertem a beteg emberek között az élet egyik fontos részét. Olyan oldalát, amely ritkán napfényes... Kékesi Éva Kecskemétre utazott, ahol hallgatója lett a rangos iskolának. Megválasztották KISZ-titkárnak, szorgalmasan tanult, végezte a mindennapok teendőit. Az oklevéllel visszajött Salgótarjánba. Tavaly augusztusban kezdett dolgozni, első munkahelye az óvoda. — Az első hónapok nehezen teltek. A magam bőrén tapasztaltam, hogy más az elmélet és más. amikor az emberre egy óvodai csoportot bíznak. Ahány kisgyerek, any- nyi félé jellem, érdeklődés, viselkedés. Most az egy év elteltével érzem, hogy helyrebillentem. Jelentkeztem marxista egyetemre. Ősszel kezdem. Egy kicsit távolabbi, de majd a szakosítót is elvégzem. Éva óvó néni szeretettel és hozzáértéssel beszél a gyerekekről, mutatja a színes, vonalas, ákom-bákom rajzokat. — Kísérletképpen oroszt is tanítunk a nagyobbaknak. Szeretik, szívesen tanulják, Tudják is. Néha mosolygok, mert ha magyarul kérdezek tőlük valamit, ők önkéntelenül is oroszul válaszolnak. Azt hiszem ez már eredmény. Ugyanilyen szívesen és lelkesedéssel vesz részt a közösségi munkában is. A BajcsyZsilinszky utcában lakik, az ottani KlSZ-titkár „szervezte” a népfrontba. Azt mondta, szükség van a fiatalokra^ gyere te is... — Kisebb összejöveteleken, tájékoztatókon már részt vettem. Most is kaptam egy meghívót egy munkabizottsági ülésre. Szívesen vállaltam. Még akkor is, ha új területnek tűnik. Ha jól meggondolom. talán nem is any- nyira szokatlan. A középiskolában, de az óvónőképzőben is végeztünk társadalmi munkát, szerveztünk összejöveteleket. Tulajdonképpen ezt folytatom. A mi területünkön sok az éoítkezés. Lehet bőven társadalmi munkát szervezni, hívni az ott lakókat'. Éva egyúttal lelkes népi- táncos, gyakran jár m'óbák- ra szereoelni. Szabad idejében színházba, moziba megy, olvas. — Vasárnaponként pedig megyünk „világot látni”. Gyalog, vagy vonattal, ahogy sikerül. Bejártuk a Karanosot,’ voltunk Párádon, Pécsett, Dunaújvárosban. Nyáron ne- dig a nagy terv: Lengyelország. Mindig az új dolgok foglalkoztatnak. Ügv gondolom térvek nélkül nem érdemes élni. Azt még a középiskolában jól megtanultam: ha az ember valamit el akar érni. azért dolgoznia, tennie is kell... Csata! Erzsébet Palóc anekdoták Tehén a templomtetőn Nagyon régen történt az eset, de Vizsláson a legöregebbek még a nagyanyjuk életére is meg mernének esküdni, hogy igaz volt. Hajdanában olyan ágrólsza- kadtak voltak a falubeliek, hogy a templomukat náddal fedték. Takaros kis építmény volt máskülönben- Buzgón látogatták vasárnaponként, s ha istentisztelet előtt csoportokba verődve megálltak előtte, tekintetükkel végigsimogatták szép fehér falait, vastagon nádazott tetejét- Egyszer aztán valami furcsát láttak fenn. A nád közül egy helyen zöldellő növény dugta ki szárát. A kíváncsiabbak ernyőt formáltak kezükkel a fejük fölé, hogy jobban szemügyre vegyék a csodát- Csakhamar mégállapították, hogy kukorica biz’ az. Mivel akkoriban bőven hullott eső a Mátra Itt a „Kórház tádió’ jelentkezik Hetenként kétszer ad 45 perces műsort a balassagyarmati városi kórház stúdiója — amit a kórház egészség- nevelési csoportja dr. Asztalos Béla urológus főorvos vezetésével hozott létre — és hasznos orvost tanácsokkal látja el a betegeket. Ezzel jelentős segítséget kapnak a kórház orvosai és középkáderei az egészséges életmódra való neveléshez. A ,-Kórház rádió” tanácsait a betegek gyógyulásuk után- munkahelyeiken és otthonukban is hasznosíthatják, többek között betegségek megelőzésére- egészséges életmód kialakítására. Felszerelésük egyelőre két erősítőből, egy magnetofonból és egy lemezjátszóból áll, amit ideiglenesen az ügyeletes műtőszobában helyeztek eine a kórház vezetősége a stúdió további bővítését terKépünkön Járja István fő" műtös műsoradás közben. —sturman-n környékén, szépen fejlődött a növény, s elégedetten bólogattak a hívők egy-egy mise után. Közben teltek-múltak a hónapok, s mire csípősek lettek a reggelek, két hatalmas érett cső virított a száron. Mihez kezdjenek most? Azt nem engedhetik, hogy kárba vesz- szen a termés! Nem sokáig vakarták fejüket a gazdák- A bírónak jó ötlete támadt, nemhiába tartották a falu legokosabb emberének- Hosszú, erős kenderkötelet fonatott a menyecskékkel, s aztán annak egyik végét egy tehén nyakához erősítették, a másik végét áthajították a tetőn. A túlsó oldalon megmarkolták néhányan, s húzták a kötelet inuk szakadtából, hogy az oktalán tehén a tetőre kerüljön, s megegye az érett csöveket. A tisztelendő úr csak nézte-nézte, hogyan emelkedik a Riska. Egyszerre váratlanul elrikkantotóa magát. — Emberek, gyorsabban húzzák a kötelet ott a túloldalon- A tehén annyira megkívánta már a kukoricát, hogy a nyelve is kilóg! (Vizslás) A kása Két obsitos vitéz ballagott hazafelé a végtelen országúton- A falu határában rájuk esteledett. Szállást kértek egy nagygazda házánál. Jó helyre kopogtattak, mert jószívű ember volt a házigazda- Hát még a felesége! Vacsorára olyan tányér kását kaptak, hogy a szemük könnybe lábadt a gyönyörűségtől. Olyan buzgalommal láttak az evésnek, hogy még a fakanalat is majdnem lenyelték. Egy-kettőre bekebelezték a temérdek ételt. Mégis éhesek maradtak, de restelltek még egyszer kérni- Lefekvéskor már korgott a gyomruk- Ezért úgy határoztak, hogy ha elcsendesedik a ház, megdézsmálják a sparhel- ton maradt ételt. A merészebb cimbora úgy éjfél tájban el is botorkált a konyhába, és jót lakmározott a finom kásából. Éhségét csillapítva indult visszafelé. De a sötétben alaposan eltévedt, és a háziasz- szony szobája felé vette szekere rút}j át. Azt hitte, hogy jó helyen jár- Ezért nagy bátran odatolta a kásás fazekat a párnához— Egyél öreg, hagytam neked is! A menyecske persze tovább aludt. Ráadásul még horkolt is. — Ne fújd te, nem forró már az! — intette az obsitos, hallva az asszony hangos szu- szogását(Szurdokpüspöki) A tréfás csizmadia Élt Somoskőújfalun egy Sodró nevű csizmadia mester, akire senki sem panaszkodhatott, mert elsőrendű lábbelile kerültek ki a keze alól. Egyszer felkereste a falu legmódosabb gazdája, aki szörnyen hiú ember volt. Különösen vasárnaponként szeretett pávás- kodni az asszonynép előtt a templomban. Megparancsolta Sodrónak, hogy neki olyan csizmát készítsen, amilyen még nincs széles a világon- Hamarosan ott is pompázott a remekbe szabott lábbeli a műhely falára akasztva- Az csakugyan úgy sikerült, hogy olyannal emberfia még nem dicsekedhetett, mert a sarkát nem hátra, hanem e’őre szögezte a ravasz mester, (Somoskőújfalu) Nagy Zoltán gyűjtése ~r Fúvósok hangversenye A balassagyarmati városi fúvószenekar hangversenyét hétfőn rendezik meg a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A művelődési intézmény és a helyi Társadalmi Ünnepeket Szervező Iroda által rendezett hangversenyen Csikász István és a zenekar tagjaiból alakult kamara^ együttes működik közre. Vezényel Veres István karnagy, zeneiskolai tanár. A műsorban többek között Supoé. Johann Strauss, Gerschwin, Browing, Zlotnyikov, Erkel Ferenc és Farkas Antal művei szerepelnek. NÓGRAD 1976. május 22., szombat