Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

Fény rács, konténer, alutám Termékváltás a Balassagyarmati f émipari Vállalnál A Balassagyarmati Fémipari Vállalat alumíniumöntödéjéből keresett cikkek kerülnek ki. Elektromos berendezésekhez, vízvezeték-szereléshez, használati tárgyakhoz készítenek ön­tött formákat. Korszerűsítik az alumíniumöntödét. így még több áruféleséget bocsát­halnak ki majd a balassagyarmati gyárból. Képünkön az öntvényáruk egy része lát­ható. — kj — Ha nem Is a korábban re- bányatámokat jelenleg a Né- gyártsanak. Éppen 'ezért ter­melt ütemben, azért a Balas- met Szövetségi Köztársaság- vezik további, műszakilag sagyarmati Fémipari Vállalat ból importáljuk, évente több nagy értékű termékek gyártá­— mint az Alumíniumipart Tröszt egyik gyára — foko­zatosan átalakul alumínium­feldolgozó üzemmé. A többi között megszűnt például a liftajtó-, valamint a dömper- fülke-gyártós, 1978-ban pedig — megegyezés alapján — a kábeldobgyártást átveszi a Magyar Kábelművek. A meg­szüntetett, illetve átadott ter­mékek helyett már eddig megkezdték több. a villamos- iparban használatos alumíni­umalkatrész előállítását. Ba­lassagyarmaton készülnek pél­dául higanygőz-lámpákhoz úgynevezett fényrácsok. A kapcsolószekrények * is alumi- niumházba kerülnek. Gyárt a balassagyarmati üzem ipari felhasználásra hulladékgyűj- [íem . maradnak el az tó alumínium konténert is. NSZK-bol importalt bánya­biztosito szerkezetekétől, de A vállalat átalakulása a természetesen a korszerű jelek szerint az V. ötéves acéltámokétól sem. terv időszakában meggyorsul. Ez lehetővé tette, h y a Lb^aLeSle”da°beun2e Magyar Alumíniumipari Tröszt megtegye az előkészü­ezer darabot. Darabonként sának bevezetétését Balassa- háromszáz dollárért. gyarmaton. Amelyek egyben megkövetelik a berendezések A népgazdaság devizakia- műszaki-technikai színvonalá- dasainak csökkentése érdeké- nak emelését, de a munká- ben az alumíniumipar ősz- soi^ magasabb nívójú szak- tönzésével a Bányászati mai képzettségét Is. Kutató Intézet szakembercso­portja kidolgozta a hazai A Balassagyarmati Fém- alumínium bányatám konst- ipari Vállalat már régóta ke- rukcióját. Az Újpesti Gép- resi a helyét a megye, az 01- elemgyárban előállították az szág iparában. A már meg- alutám sok száz darabos null- kezdődött beruházások, a ki­sorozatát, amelyeket immár látásba helyezett még jelentő- több, mint egy esztendeje sebb fejlesztések remélhető- használnak a bauxitbányák- leg évtizedekre — és előnyé- ban és a Mecseki Szénbá- re — megváltoztatják a ba­nyákban — sikerrel. Néhány lassagyarmati gyár arculatát, kisebb módosítás után a konstrukció ma már kifor­rottnak tekinthető. Tulajdon A történelmi hivatás tudatában Az SZKP XXV. kongresszusa a fejlett szocialista társadalom talajáról vitatta ás ér­tékelte a szovjet társadalom politikai, gazda­sági, kulturális és szociális helyzetét, a kö­vetkező ötéves terv időszakának tennivalóit. Köztük is elsősorban a párt, a kommunisták feladatait- A kongresszus azzal, hogy számot adott a béke védelméért folytatott küzdelem eredményeiről, meghatározta a harc törvény- szerűségeit, jelentős mértékben gazdagította a nemzetközi munkásmozgalom, a kommu­nista és munkáspártok antiimperialista harci eszköztárát­A szovjet nép, pártja vezetésével, már a kommunista társadalom építésén munkálko­dik. E cél elérésének biztos záloga a lenini úton haladó kommunista párt, amely a XXIV. kongresszus óta 2,6 millió kommunistával gyarapította sorait, s az elmúlt években to­vább erősítette eszmei, szervezeti és cselek­vési egységét­A XXV. kongresszus az SZKP történelmi hivatásának tudatában állapította meg, hogy minél messzebb jut előre a szovjet társada­lom, minél nagyobb feladatokat old meg a párt, annál nagyobb gondot kell fordítani a lenini politika érvényesítésére, a párt tekin­télyének növelésére, -vezető szerepének erősí­tésére. Ez az igényesség, ez a nagy felelős­ségtudat hatotta át a Központi Bizottság be­számolóját, a küldöttek felszólalásait, a kong­resszus határozatait. A párt munkájában a jövőben az új em­bernek, a kommunizmus építőjének kialakí­tása a cél. A párt ezt a . célt úgy teljesítheti — ahogyan ezt a Központi Bizottság beszá­molója megfogalmazta — „•. miközben az egész nép pártjává vált, a munkásosztály pártja volt és maradt”- Ezt bizonyítja, hogy a pártba lépők 58 százaléka munkások közül kerül ki. A pártba lépő kolhoztagokkal és a népgazdaság más területein dolgozó szakem­berekkel együtt a kommunisták mintegy 80 százaléka az anyagi .termelés területén dol­gozik. Ugyanakkor a párt osztályjellegének erősödésével egyidőben a pártban növekedett a magasan képzett értelmiségiek száma is. A Központi Bizottság beszámolója hang­súlyozza: „Az SZKP azonban nem erőlteti létszámának növekedését”. A párt magas kö­vetelményeket .támaszt a pártba lépni szán­dékozókkal szemben, s a régebbi párttagok­nak is magas eszmeiségű. a kommunista épí­tésben élenjáró harcosnak kell lennie- A párt­tagokkal szembeni magas követelmények megfelelnek annak a lenini tanításnak, hogy növeljék a párttagság rangját, ezzel a párt élcsapat jellegének erősödését. A kongresszus nyomatékosan hangsúlyozta a pártirányitás színvonala növelésének fon­tosságát, a gazdaság, a kultúra fejlesztésében, valamint a szervező és a politikai munká­ban- A párt központi szervei az előző kong­resszus óta is szüntelenül munkálkodtak a pártirányítás hatékonyságának fokozásáért- Döntéseik és határozataik ebben nagymér­tékben segítették a pártszerveket és a párt- szervezeteket. Mind a beszámoló, mind pedig a felszólalók nagyra értékelték azt az előre­haladást, amelyet a területi pártbizottságok és pártszervek a XXIV- kongresszus határoza­tainak helyi viszonyokra való alkalmazásá­ban elértek- Hatékonyabb irányító munkájuk az a'apszervezetek aktivitásának növekedé­sében mutatkozott meg­Gigászi munkát végeztek a pártszervezetek a természeti csapások kivédésének időszaká­ban. Ebben az időszakban különösen kifeje­zésre jutott a pártszervezetek és a tömegek közötti szoros kapcsolat, együttműködés. A Központi Bizottság beszámolója ezt úgy fogalmazta meg: „A pár.t vezető mozgósító szerepe nem elvont fogalom- Ez maga az elet, a mindennapi gyakorlat". A lenini munkastílus fejlesztésében és ér­vényesítésében a kongresszusi beszámoló el­sőnek a kritika és önkritika kérdését elemez­te. A Központi Bizottság így indokolt: • a megoldásra váró feladatok mennyiségének és bonyolultságának növekedésével a kérdések határozott kritikus megközelítése különös je­lentőségűvé válik.” Tisztázta a kritika és az önkritika módszerének lényegét, is, továbbá felhívta a pártszervek és -szervezetek fi­gyelmét arra, hogy mindig határozottan é* operatívan válaszoljanak a kritikára való helytelen reagálásra­Hasonló hangsúlyt kapott a kongresszusi beszámolóban és a küldöttek felszólalásaiban a párthatározatok végrehajtása felügyeletének és ellenőrzésének problémája- Ezt a kérdést több oldalról is elemezte a beszámoló, s több olyan helytelen gyakorlatra hívta fel a párt- szervezetek figyelmét, amelyek csökkentik a végrehajtás hatékonyságát. Rámutatott, hogy a párthatározat nem más, mint a párt kol­lektív akarata, a .tömegek koncentrált tapasz­talata. A párt tevékenységének jellege a társada­lom fejlődésének egyes szakaszaiban új tar­talommal gazdagodik- Ezért tartotta fontos­nak a kongresszus, hogy az új feladatok vég­rehajtása során tökéletesedjenek és váljanak tudományosabbá a pártmunka formái és mód­szerei- A párt káderpolitikája eredménye­ként nagyszámú magasan képzett és nagy tapasztalattal rendelkező káder dolgozik a párt-, a társadalmi, a gazdasági és a kultu­rális élet .területén. A követelmények azon­ban egyre nagyobbak a káderekkel szemben, s ez nemcsak a felkészültségükre vonatkozik, hanem helytállásukra, a közéletben való rész­vételükre, a dolgozókkal való mind szorosabb kapcsolatukra is. A kongresszus a párt feladataival össze­függésben kimondta: „Társadalmi rendünk ereje a tömegek tudatosságában rejlik- Apárt állandó feladatának tartja a kommunista tu­datosság, a kommunizmus építésére való kész­ség, akarat és képesség kifejlesztését”. ■. Az SZKP XXV. kongresszusa a fejlett szo­cialista társadalom felépítése időszakának ta­pasztalataiból számos olyan következtetést vont le, s olyan elveket fogalmazott meg, amelyek hasznosak és nélkülözhetetlenek a fejlett szocializmus építését maguk elé tűző pártok, népek — így pártunk és népünk szá­mára is. M. S. kell fejezrfi az öntöde bőví tésének első lépcsőjét, amely- ivei kapacitása a jelenlegi évi háromszáz tonnáról hét­száz tonnára emelkedik. A bővítést folytatják. A terv­időszak végéig a balassagyar­mati alumínium öntöde éven­te ezer tonna öntvény­alkatrészt bocsát ki. Jelentős lépés az átalakulás irányában egy újdonság: a hidraulikus alumínium bánya- tam gyártásának bevezetése Balassagyarmaton. Alumíniumötvözetből ké­szült bányatámot vágatbizto- sitáshoz a magyar bauxit­bányászatban és a Mecseki Szénbányáknál mar évek óta használnak. A bauxitbányák­ban azért, mert 2,4—3 méter hosszú bányatámokra van szükség, márpedig' acélból egy ilyen szerkezet íiúlya száz­húsz—száznegyven, alumíni­umból viszont mindössze negyven-ötven kilogramm. Könnyebb súlyának köszön­heti meghonosodását az „alu­tám” a mecseki bányákban is, ahol a meredek emelke­désű vágatokban az acéltá- mok mozgatása nagyon meg­viselné a bányászokat. Csakhogy a különleges, nagy szilárdságú alumíniumöt- 'vözetből gyártott hidraulikus leteket az alutám hazai so­rozatgyártásához. A r alap­anyagot — száztíz milliméter átmérőjű alumíniiurcsovet, valamint a kovácson alkat­részeket a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a hidraulika működtetéséhez szükséges szelepeket a Gamma Művek gyártja. A hidraulikus tárnok gyár­tása, szerelése a Balassa­gyarmati Fémipari Vállalatra vár. Az új termék gyártásának bevezetésén-e ötvenhárem- millió forintot költ az Alumí­niumipari Tröszt Ba.asjítgyar- maton, ahol egyelőre egymű- szakog termelést alapul véve 1978 közepétől, évente négy­ezer hidraulikus bányatá­mot bocsátanak a hazai ba- uxit- és szénbányászat ren­delkezésére. Ez a mennyiség azonban — tekintetbe véve a várható KGST-érdeklődést — akár megkétszerezhető. A Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat termékszerke­zet-átállítása ezzel korántsem ért véget. H szén nem pusz­tán az a cél, hogy a megszün­tetett vas- és acéltermékek gyártása helyett hasonló érté­kű alumíniumtermékeket A fogyasztók védelmében A Belkereskedelmi Minis«- Megállapították, hogy orvén- ár- és kalkulációs problémák, téri um vezetői értékelték az detesen javult a vállalati, sző- az elmaradt szolgálta tások- Országos Kereskedelmi Fel- vetkezeti ármunka, az ártájé- ból adódó árkülönbségek, ügyelőség összesítését, amely koztatás helyzete, a hatósági amelyek visszafizetéséről csaknem 27 ezer ellenőrzésre árváltozásokat a kereskedelmi azonnal intézkedtek, alapozva az 1975. évi fogyasz- dolgzók nagy gonddal, lelkiis- tói érdekvédelmi vizsgálatok mereiesen hajtották végre, s tapasztalatairól számolt be. mind kevesebb helyen hiány- Az állami és a szövetkezeti zik a fogyasztói árak feltün- kereskedelemben tartott el- tetőse. Ugyancsak örvendetes Az országos vizsgálatok ta­pasztalatainak összegezésekén, megállapították, hogy a belke­reskedelmi ágazatban tovább lenorzéseken kívül csaknem előrehaladást tapasztaltak a korábbi“vet^^knlm'20^11- 2000 vizsgalat voit a megun- gvermekellatasi cikkeket er- kereskedelemben. A megelő- tékesítő hálózatban, a bébiru- zás és a hatékonyabb intézke- házati cikkek kínálatában, a dések érdekében, ugyancsak vásárlási körülmények ala- 2000 vizsgálatot tartottak a kulásában. Megállapították kereskedelmi vállalatok és azonban azt is, hogy néhány, szövetkezetek központjaiban, a gyermekeket szolgáló ipar- A 20 országos kiterjedésű cikkből nem volt folyamato- vizsgálatot jól egészítették ki san kielégítő az ellátás, s nem a megyei és a fővárosi keres- fejlesztettek kellően — külö- kedelmj felügyelőségek 106 nősen vidéken — e cikkek önálló témában tartott ellen- kölcsönzési lehetőségét sem. őrzései, amelyek a helyi ve- Az idegenforgalmi főszezon- zetés részére nyújtottak érté- ban az üdülőközpontokban, kelhető tapasztalatokat és kirándulóhelyeken és a fő elősegítették a hiányosságok közlekedési utak mentén 3800 megszüntetéséhez szükséges helyen tartottak ellenőrzést a gyors intézkedéseket. A ke- kiskereskedelemben és a ven- reskedelmi felügyelőségek déglátóiparban. Megállapítot- csaknem 4000 panaszt is meg- ták, hogy az ellátásért felelős ten kísérik figyelemmel a fo- vizsgáltak. Ezek többsége az szervek komoly erőfeszítése- gyasztói érdekvédelmet. Az iparcikkek minőségét, a jótál- két tettek a vásárlói igények év első negyedében több mint lást, a szervizek munkáját ki- minél zarvartalanabb kielégi- 2000 helyen ellenőrizték a ha- fogásolta. Az ellenőrzések is lésére. A csúcsidőszakokban tosági árintézkedések, a sze- megállaoították az alkatrész- és hétvégeken azonban váltó- szes italok értékesítését sza- utánoótlás nehézségeit és a zatlanul sok hiányosságot ta- bályozó rendelkezések vég- szevizekben a jótállással kap- paszta’tak nemcsak az ellá- rehajtását. a szállodai szolgál- csolatos gondjait. tásban. de — és ez sokszor tatás «z'nvonalát, s a műszaki A vizsgálatok jelentős éé- gondosabb munkával elkerül- kiskereskedők tevékenységét, sze. mintegy 14 ezer ellenőr- hető lett volna — a kiszolgá- zés. foglalkozott az árkénzás- lás kulturáltságában is. Vál- sel és az áralkalmazással, tozatlanul akadtak azonban liárd forinttal meghaladó for­galomnál jól lemérhető volt a hatósági előírások pontosabb végrehajtása. A Belkereskedelmi Minisz­térium irányelveinek megfe­lelő komplex témavizsgálatok, a több miint 20 ezer próbavá­sárlás és a tömeges minőség­ellenőrzés során észlelt sza- málytalanságok, s a vásárlók megkárosítása miatt a fel­ügyelőségek 11,3 millió forint eredménycsökken tő gazdasági in rézkedést kezdeményeztek. Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség idei vizsgálatai is változatlanul széles terüle­Úttörő szövetkezet A megyében- minden bi­zonnyal, sőt talán az ország­ban is egyedülálló kezdemé* nyezésröl kaptunk hirt Bér­céiről. A község úttörőcsapa­tánál hulladékgyűjtő szövet­kezet alakult, melynek fő feladata a község területén összegyűlt rongy-, papír-, vas­es egyéb fémhulladékok ösz- szegyűjtése. átvétele, heten­ként két alkalommal a kije­lölt helyen. Felhívással for­dultak a község lakóihoz, hogy a házuk, telkük környé­kén összegyűlt hulladékanya- gokat ne dobják szemétbe, hanem adják át, vagy vitessek el az úttörőkkel. A szövetke­zet célja többoldalú. Tevé­kenységükkel egyrészt szeret­nék tisztábbá tenni lakóhelyü­ket, másrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy a még használ­ható hulladék nyersanyagként visszakerüljön a népgazdaság vérkeringésébe. S utoljára, de nem utolsósorban a hulladék értékesítéséből származó „szö­vetkezeti jövedelem” bizo­nyos mértékig segíti ma.id a pajtások nyári táborozását. NÓGRÁD — 1976. május 20., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom