Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

) Nőtt a moziba járók száma Hangverseny Miuiszieri dicséret — másodszor NEM TÉVEDÜNK, ha azt ál­lítjuk, hogy a jó munkavég­zés a Nógrád megyei Mozi­üzemi Vállalatnál már ha­gyománnyá vált. Állításunkat bizonyítják az elmúlt évek jó eredményei, melyek alap­ján a kollektíva két évvel ezelőtt elnyerte a Kiváló Vál­lalat címet, majd egy évvel később és az idén újra a kul­turális miniszter dicsérő ok­levelét. A vállalati fő- és a műve­lődéspolitikai részmutatók az országos átlag fölötti ered­ményekről tájékoztatnak. Hogy csak egyet említsünk: amíg országos viszonylatban jelen­tős mértékben csökkent a moziba , járók száma, addig a megyében — ha nem is túl­zott arányban —. a társadal­mi mozikkal együtt két és fél ezerrel növekedet. Az eredmények azért is ér­tékesek, mert a vállalat — széles körben ismert —, évek óta számottevő nehézséggel küszködik. — Fejlesztési alapunk 75— 80 százaléka — mondja Kiss Imre igazgató —, 1970-től az új salgótarjáni mozi épí­tési költségeire volt lekötve. Komolyabb kinotechnikai be­rendezéseket így nem tud­tunk vásárolni, holott nagy szükség lett volna rá, hiszen keskenyfilmszínházi géppar­kunk kétharmada korszerűt­len, nullás értékű, elavult. Tovább nehezítik a munkát a fűtési gondok. A kultúrottho- nok 60—70 százalékában, ahol a mozi is üzemel, mego’dat- lan a fűtés Hosszak a fűtő­eszközök. sokszor egv nap is kevés, hogy elfogadható hő­mérsékletet lehessen elérni. A hideg, rideg mozitermek pe­dig nem valami csábítóak. Nem beszélve aztán arról, hogy 1975-ben a filmmegjele­nés kedvezőtlenebb volt az előző évinél. A MOKÉP nem tudott nagy közönséget meg­mozgató. szórakoztató filme­ket venni, ami aztán országos viszonylatban a nézőszám 3 és fél milliós csökkenésében meg is mutatkozott. — A vállalat a tényleges és súlyos gondok ellenére szinte minden területen előbb­re lépett, részben önmaga korábbi, részben az országos átlaghoz viszonyított eredmé­nyekhez képest. Minek tulaj­donítja e sikert? — Legfőképpen a szervezet­tebb. összefogottabb, lelkiis­meretesebb munkának. A technikai problémákat ész- szerűsítések bevezetésével, fo­kozottabb tmk-val, mozigé­pészeink gondosabb karban­tartó figyelmével csökkentet­tük. A filmmegjelenés okoz­ta nehézségeket átgondoltabb szervező tevékenységgel, pro­pagandánk fejlesztésével ol­dottuk meg. A második háló­zat körének — art kinő, film­klub stb. — bővítése, szer­vezettségének fokozása is so­kat segíted, éppúgy, mint a közoktatási, közművelődési in­tézményekkel, a társadalmi szervekkel közösen rendezett mesemozi, felszabadulási, nem­zetiségi stb. sorozataink. Ügy tapasztaltuk, hogy a közműve­lődési határozat óta a közsé­gi állami és gazdasági szer­vek is jobban odafigyelnek a mozira, segítik a munkát. — A kedvezőbb társadal­mi körülmények, kulturális légkör kialakulása ' mellett milyen fontosabb célok meg­valósítását tűzte ki a válla­lat az idei évre? — A Központi Bizottság agitációs és propagandabi­zottsága a múlt év őszén tár­gyalta a filmgyártás és film- forgalmazás helyzetét, s meg­szabta a további tennivaló­kat. Ez minden vállalatra nagy feladatot ró. Elsősorban tovább kell fejlesztenünk a munkások és a fiatalok film iránti igényeinek kielégítését, felkeltését. Ebben . segítséget várunk a közművelődési, köz­oktatási intézményektől, gaz­dasági szervektől egyaránt, mert csak közösen lehet ered­ményesen munkálkodni. En­nek során folytatjuk a film­osztás differenciálását, szé­lesítjük az úgynevezett má­sodik ^hálózat szinte minden ágazatát. Több kiemelt ren­dezvénysorozatunk is lesz. Csak egynéhányat megemlít­ve: a békehónapi, a szovjet film ünnepi sorozata. Ez utób­bira szovjet filmdelegációt sze­retnénk meghívni. — A kinotechnikai park fejlesztésére sor kerül-e? — Az új mozi felépülésé­vel kedvezőbbek lettek fej­lesztési lehetőségeink. Saját mozijaink közül az idén to­vább korszerűsítjük a pász­tói, kisterenyei és balassa­gyarmati filmszínházakat. Tíz filmszínházban xenonosítást végzünk, a hetente több elő­adást tartó mozikban váltó- és munkavédelmi automatá­kat szerelünk fel. Ezek kul­turáltabb, biztonságosabb mo­zizást "tesznek lehetővé, s a közönség érdekeit szolgálják. — A géppark kicserélését nem tervezik? — Ez ötéves fejlesztési prog­ramunkban szerepel. 1977— 78-tól nyílik rá anyagi) lehe­tőség. Megkezdjük a máso­dik vetítőgépek beszerelését, s ily módon folyamatos és él­vezhetőbb lesz az előadás. — Üj helységeknek a mo­zihálózatba történő bekap­csolására számíthatunk-e? — Májusban Héhalomban. Nógrádkövesden kezdjük meg a vetítést. S a kjubkönyvtár felépülésével Palotáson is meg­oldódik a kérdés, és szeret­nénk a Cserhát völgyében is új vetítési helyeket találni. A MOZIÜZEMI Vállalat feladata — látjuk — nem ke­vés. Kulturáltabb körülmé­nyeket kell teremtenie, tar­talmasabb, szórakoztatóbb filmeket kell forgalmaznia ah­hoz, hogy eredményeit ne egyszerűen csak megismétel­je, hanem túl is szárnyalja. Mert a kitüntetések birtoká­ban ez a céljuk. De tudják, hogy mindez csak a belső tar­talékok további feltárásával, gondosabb, szervezettebb mun­kával valósítható meg. Sulyok László 1 Gerencsér Miklós: | » | EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 55. Így 4'ltak a dolgok, ami­kor á fejedé'em végre sze­mélyesen is találkozott Nagy Péter cárral Javorovóban, 1711. április 24-én. Oroszor­szág uralkodója lehetséges­nek látta, hogy Rákóczit ko­ronázzák magyar királlyá. Rendkívül szívélyesen tár­gyalt a fejedelemmel, kész­ségesen megerősítette a szerződést, amelyet még Bercsényi Miklóssal kötött Varsóban. Dédelgette a ter­vet, miszerint létrehozzák az orosz—magyar katonai együttműködést a svéd—tö­rök szövetséggel szemben. Messzire vezetne, ha té­mánktól elkanyarodva. fel akarnók vázolni Oroszország akkori kényes és nehéz helyzetét. Ezért csak rövi­den: a felnövekvőben levő cári birodalom két halálos ellenség, a svéd és a török nagyhatalom árnyékában követelt magának helyet a nap alatt. A török ellen létfontosságú volt számára Ausztria barátsága. végső esetben legalább a semleges­sége. Nagy Péter így is elég­gé exponálta magát Rákó' cziék érdekében. Ennél to­vább nem mehetett. Miközben a feiédelemme! tárgyalt, megérkezett Javo- rovóba a szatmári békekötés híre. 1711. május 10*én rati­fikálták Bécsben az okmá­nyokat. Mivel Magyaror­szág részéről a rendek töl­tötték be a szerződő fél sze­repét, Rákóczi egycsa pás­ra magánemberré lett, ott a lengyelországi Javorovóban, a cárral való tárgyalás köz­ben. Nagy Péter változatla­nul a fejedelmi rangot meg­illető előzékenységgel bánt vele. de a bevégzett esemé­nyeken ez már mit sem változtatott. Négy hét állt rendelkezés­re ahhoz, hogy Rákóczi el­fogadja a szatmári béke ki­kötéseit, hűséget esküdjön az Ausztriai Háznak. ö azonban az igazi hűséget választotta: megőrizte a ha­zának tett esküiét. Tovább­ra is. mindhalálig fontos­nak tartotta Magyarország szabadságát és függetlensé­gét, mint személyes érde­keit. Legjobb hívei mel­lette maradtak. Bercsényi M'klós, Vay Adám, Eszter- házv Antal és még sokan mások vele együtt vállalták a száműzöttek sorsát. Búidosásuk még Lengyel- országban elkezdődött. Rá­kóczira lépten-nyomon ké­mek, provokátorok, bér­gyilkosok leselkedtek. Sza­kadatlanul, éiíel-nappal. vá­roson és vidéken reitőz- ködnie kellett. S miközben 1 a puszta élete megőrzé­séért a legnagyobb titokban Franciaországba készült me­nekülni, itthon kezdetét vet­te a zabolátlan osztozkodás. Becs akaratából az Idegenek eldorádójává tette a szatmá­ri béke Magyarországot. Megkapták jutalmukat a la­banc magyarok is, de a kincstár által lefoglalt ha­talmas birtokmennyiség túl­nyomó részét a Habsburg dinasztiához hű betelepülő urak között osztották szét. A fejedelem roppant ki­terjedésű uradalmait sok család vásárolta meg, szin­te jelképes áron. A gróf Breuner, gróf Dietrichstein, a báró Ullier, báró Lickin- gen famíliák jutottak na­gyobb birtoktestekhez. A Rákóczi-latifundiumok köz­pontját, Sárospatakot Leo­pold Trauthson herceg vet­te meg mindössze százöt­venezer forintért. Schönborn mainzi érseknek még ennyi­be sem került Munkács és a hozzá tartozó egész sor ura­dalom: ajándékba kapta III. Károlytól. Nem kevesebb, mint két­millió holdnvi ősi Rákóczi- birtok került ilyenképpen a Habsburg restaurációt tá­mogató főrangúak kezére. Kétszer akkora terület, mint a mai Szolnok megye. Sem­mi kétség, a zsákmány i Ív­képpen i ■ felosztásával is a nemzet elsorvasztását, a magyar nép nyelvi-érze'mi önállóságának mielőbbi megsemmisülését akarta si­4 NÓGRÁD - 19Ä» ítiújus 20., csütörtök Nagybátonyban /• „Húros hangszerek” cím­mel hangversenyt rendezet.! a napokban a nagybátonyi Ál­lami Zeneiskola. A hangverseny külön ér­dekessége, hogy a volt — már magasabb fokú zenei intézmé­nyekben tanuló — növendé­kek mellett pódiumon lát­hattuk a nyolcéves Ángyán Tamás harmadik osztályos zeneiskolai tanulót, aki idén egyedüli magyar résztvevője volt a Csehszlovákiában, Ko- cianova Houslova emlékére rendezett nemzetközi hegedű- versenynek' Ángyán Tamás a versenyen — amelyen ő volt a legfiatalabb — 14 induló közül a rangos hatodik helye­zést érte el korcsoportjában- Jelen koncertünkön csehszlo­vákiai versenyszámait: Ka- marovszky A-dúr hegedűver­senyének I- tételét és Kardos ..Allegro burlesco” című kom­pozícióját játszotta. Előadásán érezhető volt a sok éves rend­szeres (napi 3—4 órás) gyakor­lás eredményeként az az érett­ség, amely ezeknek az igé­nyes műveknek lejátszásához szükséges. Mindkét darabot fölényesen, játékos könnyed­séggel adta e'ő és nem hi­ányzott nála a szép hegedű­hang sem. Megérdemelten ara­tott sikert a jelenlevő, zömé­ben muzsikus, vagy zeneértö közönség előUt. Orsó Erzsébetet nem kell különösebben bemutatni, neve ismert a megyében. Rengeteg helyi, megyei és országos kon­certen szerepelt nagybátonyi tanulóévei alatt, Ángyán Ká­roly tanítványaként- Harmadik lett az 1972-ben Szegeden tar­tott országos hegedűversenyen. Ö is a pesti Bartók szakkö­zépiskola tanulója, IV- évfo­lyamos- Sikeresen folyó érett­ségi vizsgái közepette vállal­ta az itthoni vendégszereplést- Bruch g-moll hegedűversenye I. tételének és Muszorgszkij Gopak-jának briliáns, emo- cionált előadásával járult hoz­zá a hangverseny sikeréhez. Bartók 15 magyar paraszt­dalát Szüts Katalin, a Zene- akadémia II. éves hallgatója zongorázta. Játékát a népda­lok világos megformálása mel­lett a mély érzelemgazdagság jellemezte- Kitűnően érvényre juttottak a műnek bartóki ér­tékei. Színekben gazdag, rit­mikai lag töké'etes. szerkezeti­leg átfogott koncentrált zon­gorázást hallottunk- A zenei pályáján fejlődő Szüts Katalin nagybátonyi tanárai Ángyán Károlyné és Nagy Kálmánná voltak. Szűcs Ferenc III. évfolyam mos zeneakadérnista gordon- kajátékával minden tekintet­ben a teljesen kiforrott mű­vesz benyomását keltette. Mind a VI- Bach szólószvit Sa­rabande és Courante tételé­nek, mind pedig a nagyon igé­nyes Valentini szonátának ki­tűnő, megformált előadásával. Meleg tónus, biztos technika jellemzik játékát- Bízvást re­méljük. hogy Szűcs Ferenc rö­videsen a legmagasabb or­szágos és nemzetközi zenei rendezvényeken is helyet kap Kedves vendég és nem ke­vésbé kitűnő közreműködő volt a hangversenyen Székely Ag­nes, a budapesti Bartók szak- középiskola mélyhegedű tan­szakának I- évfolyamos tanu­lója. Remek stílusérzékkel tol­mácsolta Bach: C-dúr szóló­szvitjének Al’emande és Tele­mann: G-dúr brácsaverseny III. és IV, tételét. Ángyán Károlyné és Radios Istvánná, a nagybátonyi zene­iskola művésztanárai a tőlük megszokott biztonsággal lát­ták e] a zeneileg és technikai­lag egyaránt igényes kísére­teket­Tábori előzetes Szüts István, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola II- éves ta­nulója mélyhegedűn Bach G- dúr szólószvitjének Prelúdi­um, Sarabande és Gigue té­telét. továbbá Christian Bach c-moll brécsaversenyének I. tételét, végül Frescobaldi hí­res Toccatáját játszotta- A szakközépisko’ában eltöltött két esztendő igen észrevehető előadásán, mint azt nagybá­tonyi volt" tanárai, Ángyán Károly és Królovszky János egyöntetűen megállapították. Műsorából leginkább kiemel­kedő produkció volt a Fres­cobaldi mű. amely maradandó élményt nyújtott a hallgató­ságnak. ettetni az osztrák adminiszt­ráció. De épp a nyolcesz­tendős szabadságharc ko­vácsolta tartósra azt a né­pi-nemzeti jelleget, ame­lyet semmiféle fegyveres győzelemmel, semmiféle rontó birtokpolitikával nem irthattak ki a Habsburgok. Bármilyen különös, bukásá­ban is képes volt megújul­ni a szabadságáért har­cot vállaló magyar nép. Ide számítva természetesen a jobbágyokkal együtt a hefnesi osztály becsülést ér­demlő részét, elsősorban a bocskoros nemességet, meg a kuruc örökséghez hű köz­nemeseket. Megismerik és megszeretik hazánkat Még az iskolapadot koptat­ják az általános és közép­iskolai tanulók, de már \ a nagy témáról, a -nyári vaká­ciótól is sok szó esik. A pe­dagógusok, a KISZ- és út- törp vezet ők. de a szülők is jól látják, hogy a gyermekek nyári élete nem az utolsó ta" nítási napon kezdődik. Ezért a programok elkészítése, ala­kítása egész tanévben folyt, s nemsokára a végrehajtás kez­dődik. A nyári iskolai szünet el­sősorban a pihenést, a szel­lemi és fizikai felfrissülést szolgálja megyénkben is mintegy 30 ezer tanuló szá­mára. Az érdekeltek — az ifjú­sági szervezetek, az iskolák — az egyes korosztályoknak más és más programot állítottak össze. Sajnos, a kisdobosok és az ötödikes úttörők közül még kevesen jutnak el köz­ponti szervezésű úttörőtábo­rokba. Ezért megyénkben . sok úttörőcsapat csapattábort szervez, s így biztosítiák a gyermekek nyári üdülését, szórakozását. A táborokon kívül a jól doH gozó úttörőcsapatok — az el­múlt évek tapasztalatai alap­ján most is megszervezd az országiáró kirándulásokat, a megyei túrákat, a portyákat, de lesz mesedélelőtt is. A napközis táborokban ko­moly kulturális események­hez fűződő nyári programo­kat dolgoztak ki. Többször viszik el a gyermekeket egész napos kirándulásra, túrákra, üzem- és múzeumlátogatásra is. Sok művelődési ház, könyv­tár dicséretes programmal várja a nyár folyamán is az úttörőket, kisdobosokat és a KISZ-fiatalokat. Itt arra tö­rekszenek — a nyári szabad­ságok ütemezése szerint —, hogy meghatározott időben biztosítsák a könyvtári órá­kat, így a tanulók kiszolgálá­sa biztosított lesz. A középiskolai tanulók és a számviteli főiskolások nyá­ri építő- és üdülőtáborokba, nyári gyakorlatokra mennek Június eleién sok dolgos fia­tal indul el, hogy lapátot, ka­pát. gyümölcsszedő kosarat, vegyen a kezébe. Csak kü­lön dicsére‘'tel lehet szólni azok­ról a tanulókról, akiknek a va­káció nem :s ielent szünete* épí­tőtábor nélkül. Ezek a diákok a munka utáni szabad ide'ö- kat is tartalmasán, kulturál­tan töltik el. Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján a közéo- és fő­iskolai tanulók között olyan vé’emény alakult ki. hogv az építőtáborok az üdülés hatá­rait is súrolják. A fejedelem bújdosísát már .nem célunk leírni. Küzdelmeiről, a reménykedés jegyében zajló harcáról kí­vántunk szólni, nem pedig a haláláig tartó lelki szen­vedéseiről. Szíve, amely­nek oly kevés örömöt jut­tatott a sors, 1735. ■ április 8-án hajnali három órakor szűnt meg dobogni Rodostó­ban. Hamvait 1906. októbe­rében hozták haza, azóta a kassai Dóm szolgál nyughe­lyéül. Befejezésül, életútjának összegezéseképpen idézzünk az állásfoglalásból. amely a Rákóczi-emlékbizoMsag 1976. január 21-i ülésén fo­galmazódott meg: „Haladó hagyománynak tekinti Rákóczi tevékeny­ségét a magyar forradalmi munkásmozga’om és a szo­cialista Magyarország is. Emléke tiszta forrása a mai szocialista hazafiságnak és internacionalizmusnak, a közösségért való tenniakarás- nak. a tántoríthatatlan ha­za- és népszeretetnek. E gondolatok jegyében ünne­peljük II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordu­lóját.” A túrázók és az önálló tá­borokat szervező úttörőcsapa­tok jelentős anyagi támoga­tást is kapnak, s ennek ered­ményeként egyre növekszik azoknak az úttörőknek a szá­ma, akik országjáró túrákon, táborozásokon vehetnek részt. A megyei és járási szerve­zésű táborok mellett, nagy számban vesznek részt úttö­rők főleg Zánkán. Csillebér­cen. Ezekben a táborokban az úttörő-tisztségviselők képzé­se. a különféle tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön díjat nyert pajtások nyaralá­sa folyik. Megyénkben — Salgótarján és Balassagyarmat tapasztala­ta alapján — egyre több te­lepülésen valósítják meg a napközis táborok elismerésre méltó formáiét. Jelentős lesz ebben az évben is azoknak a tanulóknak a száma, akik a vakáció egy részét ezekben a táborokban töltik el. A váro­si és járási művelődésügyi osztályok, a községi tanácsok — többek között — így is biztosítják, hogy a tereken, utcákon minél kevesebb gyer­mek csellengjen felügyelet nélkül, nyakba akasztott kul­O'csón nyaralhatnak a fia­talok ebben az évben is az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi támogatásával. Ez a támogatás kiterjed az ifjú­munkásokra, a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalokra is. Az ifjúmunkások SZOT-”dr- lőkben kapnak e'he've/ést a mezőgazdaságban dolaozó fi­atunkat kedvezményes áron szállodai szobákban helyezik el. A fiataloknak kedves-ro­mantikus élményt nyújt a nyári táborozás Ez nz oka annak, hogy az úttörők, a 'KTSZ-ficüalok ezrei töltenek el az idén is fe'ejthe’etlen napokat a jelentősebb közsé­gektől mentes kirándulásokon, túrákon és táborozáson Bi­zonyára sok nógrádi fiatal­lal lehet maid ta’álkozni a Balaton partján, a Duna me1- lett. a Mátra és a Bükk fenn- síkiain. Táboroznak hegvvi- déken. vízparton és alföldön, laknak majd sátorban, turis­taházban, átalakított iskolá­ban. Mindenütt szövődnek az új barátságok. fejlőd’k gyermekeink közössége, s eg'-- re jobban megismerik és megszeretik épülő szép szo­cialista hazánkat. (Vége) csókkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom